Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-22 / 298. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER 22., SZERDA Elítélték Duray megátkozóját Magyar felszólalás a vérontás megállításáért Felületi a kezelés Boszniában A tegnapi Új Szó jelentése szerint 1000 korona pénzbírságra ítélték Milos Májért, a Slovens- ké národné noviny főszerkesztőjét, aki augusztusban lapjában Duray Miklósra átkot szóró hirdetést tett közzé. A főszerkesztő ellen indított polgári szabálysértési eljárás a Martini (Túrócszentmárton) Körlon Iliescu román államfő az elkövetkező időszakban, tekintettel a politikai életben tapasztalható feszültségre, pártvezetők és politikusok kérésére megbeszéléseket folytat valamennyi parlamenti párt vezetőivel, hogy megismeije véleményüket és megoldási javaslataikat. Az államfői kezdeményezés, megfigyelők szerint egyrészt azzal függ össze, hogy a bizalmatlansági indítvány vitája jelezte a kormányt támogató tábor fellazulását, másrészt azzal, hogy nőtt a társadalmi feszültség, a kormányváltozást követelő szakszervezetek januárra általános sztrájkot helyeztek kilátásba. Egyidejűleg a demokratikus ellenzék pártjait, köztük a Romániai Magyar Demokrata SzöInterpellációban tette szóvá a román képviselőházban loan Ghi- se liberális képviselő azt, hogy Románia nem csúcsszinten képviseltette magát Antall József temetésén. A Liberális Párt 93 képviselője nevében emlékeztetett arra, hogy a román államot a temetésen Dán Mircea Popescu államminiszter (miniszterelnök- helyettes) képviselte, ugyanakkor amikor a Magyarország és a zeti Hivatalban folyt le. A vizsgálat megállapította, hogy a Matica slovenská által kiadott lap főszerkesztője becsületében sértette meg, azonkívül nevetség tárgyává is tette Duray Miklóst. Az 1000 korona pénzbüntetésen kívül Májért 150 korona perköltség megfizetésére is kötelezték. Az ítélet még nem jogerős. mokratikus Konvenció közzétette a válság megoldására vonatkozó politikai programját. Ezt a parlament pénteki vitájában, Dim Patriciu liberális vezető már felolvasta, de ezúttal a Konvenció a sajtónak is eljuttatta a szöveget. Emil Constantinescu, a Konvenció elnöke kijelentette, hogy a politikai válságból kiutat vagy új választások megtartása, vagy a parlamenti helyek 34 százalékával rendelkező jelenlegi kormánypárt és a 33 százalékkal rendelkező Demokratikus Konvenció koalíciója jelentene. Mint az Óra tegnapi számában megjelent nyilatkozatában leszögezte, egy ilyen koalícióban nem lenne helye a kormány jelenlegi szélsőséges támogatói egy részének. ma kiteljesedő demokráciák számára nagy veszteséget jelentő pillanatban más országok csúcsszinten voltak jelen. —-Úgy értékeljük, hogy Románia elnökének vagy miniszter- elnökének kötelessége lett volna, hogy Magyarországot és a magyar népet megtisztelje a volt miniszterelnök temetésén való részvételével — jelentette ki loan Ghise. Húsz hónapja tehetetlen szemlélői vagyunk a boszniai eseményeknek: a nemzetközi közösség képtelennek bizonyult arra, hogy a válságot kezelje — állapította meg Erdős André hétfőn az ENSZ-Közgyűlés ülésszakának Bosznia-vitájá- ban. A magyar ENSZ-nagykövet rámutatott, hogy a lakosságnak nyújtott humanitárius segítség csupán „felületi kezelés” és nem helyettesítheti a konfliktus politikai megoldását. Kifejtette, hogy különbséget kell tenni agresszor és áldozat között, mert ellenkező esetben a világ azt sugallmaz- ná, hogy igenis kifizetődne az erőszak. — Ha nem tennénk különbséget, akaratlanul is azokat a törekvéseket támogatnánk, amelyek egy etnikailag Ukrán atomfegyverek Az amerikai kormányzat üdvözölte Kijev bejelentését, hogy az ukrán területeken tárolt SS—24-es rakéták közül tizenhétről leszerelik az atomtölteteket. A The New York Times tegnapi értesülése szerint, Le- onyid Kravcsuk ukrán elnök két héttel ezelőtti telefonbeszélgetésük során azt ígérte Bili Clinton elnöknek, hogy országa hatástalanítja mind a negyvenhat SS—24-es interkontinentális ballisztikus rakétáját. A The New York Times úgy tudja, hogy bizonyos előrehaladás tapasztalható a kérdéskörrel foglalkozó háromoldalú amerikai—orosz—ukrán tárgyalásokon. A tárgyalások két tényező miatt késlekednek. Az egyik az, hogy Ukrajna 2,8 milliárd dollárt kér atomeszközei szétszedésére és elszállítására. A másik, hogy Kijev ki- teijedt biztonsági garanciákat követel Washingtontól — Oroszországgal szemben. tiszta nemzetállam megteremtésére irányulnak, újabb vallási és népcsoporti elkülönülést vezetve be —szögezte le, hozzáfűzve: — Illúzió volna azt gondolni, hogy lokalizálni lehet ezt a drámát, vagy feltartóztatni hatásait. Nem lehet ilyen módon harcolni a szélsőséges demagógia, az agresszív nacionalizmus és revansizmus ellen, amely Európa keleti felében itt-ott ismét felemeli a fejét. A magyar ENSZ-képviselő leszögezte, hogy a rendezés alapelvei a Biztonsági Tanács és a londoni értekezlet határozatainak formájában rendelkezésre állnak, azokat Magyarország fenntartás nélkül támogatja. Meggyőződése szerint a boszniai békét csak akkor lehet helyreállítani, ha a JugoHorn Gyula, az MSZP elnöke a pozsonyi Pravda című lap tegnapi számában megjelent inteijújában az elmúlt négy esztendő legfontosabb tapasztalatának nevezte,. hogy a magyar társadalom döntő többsége elutasítja a szélsőségeket, s a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy Boros s Péter folytatni kívánja Antall József politikáját — annál is inkább, mert az elkövetkező négy hónapra nem is lehet új kormányprogramot alkotni, és a Boross-kabinet az MDF 1990-es programjának folytonosságát kívánja megőrizni. Horn szerint a változások visszafordíthatatlan elemeket hoztak: a többpártrendszer, a pluralizmust, a demokratikus intézményrendszert, a nyugati orientációt — ami a következő parlamenti választások végkifejletétől függetlenül is megmarad. Az MSZP-elnök szerint, szlávia más részeiben felmerülő problémákkal is törődnek. — Úgy tűnik azonban, hogy az ehhez szükséges elkötelezettség továbbra is hiányzik —jegyezte meg. — A nemzetközi közvélemény mély csalódása érthető, hiszen előttünk zajlik egy ENSZ-tagállam látványos feldarabolása: kudarcot vallott az ENSZ kollektív biztonsági rendszere. Közölte, hogy nincs más alternatíva, mint a tárgyalásospolitikai rendezés a volt Jugoszláviával kapcsolatos konferencia keretében. — Habár tudjuk, hogy az előterjesztett terveknek fogyatékosságai vannak, s lehetetlenség manapság ideális békét teremteni, a fő feladat mégis az, hogy megállítsuk a vérontást — húzta alá Erdős André. szükséges, hogy Magyarország alapszerződést kössön Romániával, Szlovákiával és egyszer talán majd Szerbiával is. Egyértelműen ki kell azonban mondani, hogy a szerződő felek szándéka nem irányul a határok megváltoztatására. Ez fontos, de egyúttal joggal várjuk azt, hogy — a kollektív jogokkal együtt — biztosítsák a nemzetiségek jogait. Mi az elejétől oktatási, művelődési, önkormányzati autonómiáról beszéltünk. Szlovákiában az autonómia hallatán azonnal megszakad minden párbeszéd, mert rögtön azt gondolják: ezek le akarnak szakadni. A kérdésről nem folyik érdemi párbeszéd, márpedig azokon a területeken, ahol a kisebbségek számbeli többséget alkotnak, joggal tartanak igényt arra, hogy felelős regionális befolyásuk legyen az általuk is lakott régió életére. A nagyvilág hírei te Közfelkiáltással létrehozta a világszervezet emberi jogi főbiztosának tisztségét az ENSZ-Közgyűlés 48. ülésszaka hétfőn. A poszt megteremtését Uruguay kezdeményezte még 1952-ben; most is több hónapos vita előzte meg a határozat elfogadását ¥ Nyomorban él földünk minden ötödik lakosa, évente 14 millió gyerek hal meg egyébként elkerülhető betegségekben, kétmilliárd embernek nincs rendes ivóvize — jelentette az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF. te A Volkswagen után a Ruhr-vidék bányáiban is négympos munkahetet vezetnek be, hogy elkerüljék a drasztikus létszámleépítéseket. te A Constand Viljgen vezette dél-afrikai szélsőjobboldali Afrikai Népi Front (AVF) tegnap visszautasította bármiféle egyezmény aláírását az Afrikai Nemzeti Kongresz- szussal (ANC). Jé Japán hivatalosan szuverén országként ismerte el Macedóniát, az egykori jugoszláviai köztársaságot — jelentette be tegnap a tokiói külügyminisztérium. ^ ,A népesség minőségének javításáról” szóló törvény tervezetét tárgyalja a Kínai Országos Népi Gyűlés (parlament) állandó bizottsága. A tervezet szerint a „népesség általános színvonalának emelése érdekében” bizonyos fertőző, illetve örökletes betegségekben szenvedő embereket el lehetne tiltani a házasságkötéstől, abortuszra, illetve sterilizálásra lehetne kényszeríteni. te Franciaország északi részén, Amiens közelében teg- nap kisiklott a francia szuper- expressz, a TGV egyik szerelvénye. A balesetben senki sem sérült meg, pedig a vonat teljes sebességgel, 300 kilométerórával haladt. Politikai feszültség Romániában Ellenzéki együttműködés a kormánypárttal? vétségét tömörítő Romániai DeBukaresti interpelláció Horn a Pravdában Jogos magyar igény Gyulafehérvári gondok A közelmúltban lezajlott a nagy hanggal-zajjal beharangozott emlékező ünnepség Erdély elszakításának 75. évfordulóján. Ez a románságnak nagy nemzeti ünnep, a magyarságnak nemzeti gyásznap. Különös módon azonban ebben az évben a románság számára is az igazi gyula- fehérvári ünnepség nem az egykori magyar fejedelmi székvárosban (amiért valójában 1918-ban ott rendezték meg a nevezetes csatlakozó népgyűlést), hanem Bukarestben zajlott le. Mert a kormány által szervezett ünnepség, mely a Ceausescu-korszakra jellemző külsőségek közepette nagy katonai és rendőri segédlettel került megrendezésre, nem a meghirdetett nemzeti egységet és megbékélést hozta meg, hanem éppen ellenkezőleg, a világ számára nyilvánvalóvá tette, hogy kétféle Románia létezik: egyik a diktatúra utóéletét működtető, a magát nemzeti erőnek minősítő kormányzat és vele szövetséges szélsőjobb- és baloldal szövetsége, mely gyakorlatában már évtizedek óta megtagadja Gyulafehérvár szellemét, míg a Bukarestben ünneplő több mint húszezres tömeg az ellenzéki pártok vezetésével nyíltan kimutatta, hogy nem olyan Romániát akar, amilyent a jelen kormányzat képvisel, hanem vissza kíván térni az egykori demokratikusabb szellemű Románia, az alkotmányos királyság útjára, mely valójában megteremtette az egykori Nagy-Romániát. Mert a nevezetes 1918-as Gyulafehérvári Határozatok olyan demokratikus jogokat ígértek a románok és a köztük élő mintegy a lakosság egyharmadát képező nemzetiségek számára, melyek megvalósulása ténylegesen Európa legdemokratább államává tette volna Romániát. Sajnos az elmúlt hét és fél évtized történelme, minden politikai irányzat és hatalom törekvése azt bizonyította, hogy ezen határozatok érvényesítését nem csak megakadályozták, hanem azokkal éppen ellentétes irányban cselekedtek. Nem csoda tehát, hogy a hivatalos gyulafehérvári ünnepségen meg sem említették ezen határozatokat, melyek pedig nemcsak az erdélyi románok akaratát fejezték ki, hanem betartásuk egyik feltétele is volt a wilsoni elvek alapján — Erdély Romániához való csatolásának. Melyek voltak ezek a határozatok? Érdemes felidézni: „1. Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára. Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot. 2. Egyenlő jog és teljes felekezeti autonóm szabadság az állam összes felekezetei számára. 3. Tiszta demokratikus uralom föltétien megvalósítása a közélet minden terén. Általános, közvetlen, egyenlő, titkos, községenkénti proporcionális választói jog mindkét nemű huszonegy évet betöltött személy számára, a községi, megyei és törvényhozási képviselet választásánál. 4. Korlátlan sajtó, gyülekezési és egyesülési jog; minden emberi gondolat szabad terjesztése.” Az 5. pont a földreformot mondja ki és szabályozza, a 6. pont az ipari munkásságnak kívánja biztosítani „azokat a jogokat, amelyek a legelőrehaladottabb nyugati ipari államokban törvénybe vannak iktatva.” Érdemes volna felidézni mikor, melyik korszakban és kormányok alatt semmisültek meg a meglévő imént felsorolt jogok vagy vált egyre reménytelenebb utópiává megvalósításuk. • Két diktatúra korszaka megsemmisítette az önálló nemzetiségi oktatást minden fokon, megfosztva a Romániában élő nemzetiségeket saját tulajdonú (egyházi és magán- tulajdonú) iskoláiktól. Földreformok, kollektivizálás megfosztotta a magyar és más nemzetiségű birtokosok százezreit, közbirtokosságokat és szövetkezeteket földtulajdonuktól és minden vagyonuktól. A közigazgatásban pedig nem csak az anyanyelvhasználat nincs biztosítva, de a megyék élére központilag kinevezett román tisztviselőket ültetnek. S ez a gyakorlat ma is Romániában a nemzetiségek tiltakozása ellenére. Sem az elrabolt iskolákat, sem a vagyonokat, földeket, erdőket nem adták vissza jogos tulajdonosaiknak. Ezért nem idézték Gyulafehérváron az egykori Határozatokat. Bukarestben pedig csak az RMDSZ elnöke említette, idézte fel őket. Katona Szabó István
