Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-21 / 297. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER 21., KEDD Szerbiában valami változik A Szerbiában vasárnap megtartott parlamenti választásokat illetően mindenekelőtt azt kell megjegyezni, hogy a várakozásoktól eltérően mégis sokan járultak az urnák elé. A 250 képviselői helyre 38 párt, 7 koalíció és a polgárok 39 társulása összesen 5163 jelölttel rajtolt. A szavazatok hatvan százalékának átszámlá- lása után bizonyos erőátcsoportosulás tapasztalható, a politikai színtéren: a szocialisták szerezték meg a pártok közül a legtöbb szavazatot, (valamennyivel többet, mint egy évvel korábban), de nem az abszolút többséget, a Seselj vezette radikálisok a másodikról a harmadik helyre csúsztak vissza (különösen Belgrád- ban szembetűnő a visszaesésük), a második helyre a Vük Draskovics nevével fémjelzett Depos ellenzéki tömörülés jött fel, s a korábbinál is jóval több képviselőjük lesz a negyedik helyre befutó demokratáknak is. A jelenlegi állás szerint a szocialisták 107, a Depos 51, a Szerb Radikális Párt 40, a Demokrata Párt pedig 31 képviselői hellyel számolhat. A Szerb Demokrata Párt nyolc, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége hét, a Szerb Parasztpárt pedig két képviselőt adhat, míg a további pártok számára négy hely jut. Ebben a pillanatban nem tudni, milyen kormány alakul meg, a helyzet teljesen nyílt. Milosevics elnök természetszerűleg a szocialistákat bízza majd meg kormányalakítással, s ők feltételezhetően a Djindjics által vezetett demokratákkal szövetkeznének. Ez a változat valószínűnek tűnt a választásokat megelőzően is, s amennyiben ez történik, akkor a radikálisokat a mérsékeltebb demokraták váltanák fel, amely már jóval elfogadhatóbb, Európa szempontjából is szalonképesebb jobbközép színezetű kormányzást eredményezne. Ha a demokraták ezt visszautasítják, akkor a De- poson a sor a kormányalakítási teendőket illetően, ekkor azonban kérdés, Dras- kovicsék hajlandóak-e tárgyalni Seseljékkel. Végül — konszenzus esetén — előfordulhat egy olyan változat is, hogy a vezető pártok arányosan képviseltetik magukat az új kormányban. Ágoston András, a VMDK elnöke sajtónyilatkozatában elégedettségének adott hangot, hiszen annak ellenére, hogy az elmúlt egy esztendő alatt közel harmincezer magyar távozott az országból (szavazataik tehát most hiányoztak), a magyarok érdekvédelmi szervezetének pozíciója lényegesen nem változott. A parlamenti választások végeredményét holnap teszik közzé. Sinkovits Péter Újvidék Megnyugvással töltött el engem annak idején egy újsághír: Londonban tüntető felvonulást rendeztek a télapók. Egyfelől annak a bizonyságát láttam a tüntetésben, hogy a harcos demokrácia íme, újabb szűz területen hódít, s talán nem oktalan a remény, ha bizakodom további hódításában. Másfelől: a londoni tüntetésen a télapók oldalán egyenrangúan részt vettek a tél- anyók is, ami viszont a női emancipáció térhódítását igazolja: lám, újabb szakmában törte meg a férfiúi monopóliumot. (A sajtójelentés ugyan hölgytélapóknak nevezte őket, meglehet lengő bajuszt és térdig szakállt viseltek a londoni télanyók, olyasformán értelmezve a női egyenjogúságot, mint mifelénk is a legtöbb feminista; egyenrangú az a nő, aki minden tekintetben igyekszik hasonlítani a férfihoz.) De nem bolygatom a férfi és nő korszerű patvarkodásait, a télapók, s a télanyók csökkent véhemenciájú korosztályában a nemi párharcnak — gondolom — nincs nagy jelentősége. E tekintetben engem a karácsony máskülönben is elbi- zonytalanít, én a Jézuskát^ például megátalkodottan nőnek képzeltem el, minthogy az a két-három Jézuska, aki annak idején meglátogatott a karácsonyfával, mind női hangon re- gulázott. hogy jó gyereknek kell lennem ezentúl, s meglepően hasonlított a szomszédasszonyunkra. Karácsonyról, Jézuskáról, karácsonyfáról egy, valamikor sokat forgalmazott, nyelvficamító szó jut az eszembe. S elgondolom: utána vagyunk a karácsonyesti hangulatos össze- borulás örömeinek, viszont áll még a feldíszített fa, valameddig áll még a szoba sarkában, míg azután tűlevele peregni kezd, ágai komyadoznak, s egy józan délelőttön csillogó terheitől megfosztva a tűzre vettetik. Hát nem azoknak lesz-e igazuk, akik eleve a tűzre szánják? Talmi ragyogás — vallják ezek tárgyilagosan. — Geil. Tömény illúzió. Ügy, ahogy van, giccs az egész, csillagszóróstul, gyertyástul, angyalhajastul. Mit keres az a sok cicoma, egész bazárra való csillivilli díszlet egy jobb sorsra érdemes fenyőfán? Svédországban, lám, külön mozgalmat, társadalmi akciókat szerveznek a karácsonyfa, a karácsonyi ajándéA reformer frakció a legnagyobb / Uj alkotmány Oroszországban Oroszország új alkotmányát ma teszik közzé, és ezzel életbe lép az új alaptörvény, amelynek elfogadását tegnap hivatalosan is bejelentette a központi választási bizottság. A parlamenti választások hivatalos eredménye viszont továbbra is csak részleges, mivel az alsóházi pártlistás adatokat még mindig nem összesítették. Noha a 450-ből még négy mandátum sorsa ismeretlen, .az azonban már most egyértelmű, hogy a pártlistán nyertes Vlagyimir Zsirinovszkij pártja az Oroszországi Választás után csak a második legnagyobb frakcióval rendelkezik majd a parlamentben, mivel az egyéni választókerületekben gyengén szerepelt. Nem lehet orosz vétó Kizárt, hogy Oroszországnak beleszólása legyen abba, hogy ki és mikor csatlakozik a NATO-hoz, a nyugati biztonsági struktúrákhoz, ám a Nyugat jól teszi, ha Oroszországot nem rekeszti ki, hanem a konzultációkba bevonja — jelentette ki tegnap a Deutschlandfunkon Klaus Kinkel német külügyminiszter, kétnapos oroszországi konzultációi után. A tényleges törvényalkotással foglalkozó alsóház (Állami Duma) összetétele hivatalosan még nem ismert, azonban négy hely kivételével már eldőlt a mandátumok sorsa. A 450 honatya felét pártlistán, másik felét viszont a felsőházhoz hasonlóan egyéni választókerületekben választották meg. Noha a pártlistás szavazást tekintve az ultranacionalista jelszavakat hangoztató Vlagyimir Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártja végzett az élen — a szavazatok csaknem 24 százalékát szerezve' meg —, végeredményben csak a második legnagyobb frakciót alkotja, mivel az egyéni - választókerületekben a Jegor Gajdar vezette reformer Oroszországi Választás Oroszországnak saját terve van arra az esetre, ha sikertelenek maradnak a jugoszláviai rendezésről tartandó genfi és brüsszeli tárgyalások — vált ismertté tegnap Moszkvában. Az egyik lehetséges változatról Andrej Kozirev Alois Mock osztrák külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után mindössze annyit mondott, hogy a nemzetközi közösség országai határozott formában követelnék a háború befejezését és az igazsászerepelt jobban. A csaknem végleges adatok szerint Gaj- darék 103 mandátumot szereztek. Zsirinovszkij frakciója várhatóan 66 tagot számlál, s a harmadik legnagyobb frakció a kommunistáké (62). Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy Zsirinovszkij a következő meglepetést a parlamentben okozza, és pártja, amelynek tagjaként számos értelmiségi is bejutott a törvényhozásba, korántsem igazolja a pártvezető szélsőséges kijelentései nyomán támadt kételyeket. Nem kizárt, hogy a harsány választási jelszavak után hajlandó lesz a párt a konstruktív törvényhozói munkára. Ez már csak jövőre derül ki, miután január 11-én összeül az új parlament. gos rendezést, mivel a tél katasztrofális következményekkel járhat a térségben. Az orosz külügyminisztérium egyik név nélkül nyilatkozó illetékese ugyanakkor elmondta: aligha várható, hogy még az idén aláírják a megállapodást, ugyanis a boszniai muzulmánok ragaszkodnak a tengeri kijárathoz, amit a hor- vátok elleneznek, és nincs egyetértés Szarajevó és Mostar státusára vonatkozóan sem. A nagyvilág hírei 4^ A vajdasági magyar többségű választási körzetekben Mén is a Vajdasági Magyarok . Demokratikus Közössége szerezte meg a legtöbb szavazatot: Adán, Becsén, Zentán, Szabadkán, Temerinben, Csókán és Bács-Topolyán az élen áll. Meggyilkolták tegnap hivatalában a montenegrói alelnököt. Mihailo Ljesart egy helyi szállítási vállalat, a „Tara" pénzügyi igazgatója, Drago Krivoka- pic ló'tte agyon, aki a merénylet után öngyilkos lett. % Vlagyimir Zsirinovszkij egy brit lapnak nyilatkozva leszögezte, hogy a Nyugatnak nem kell félnie tőle. A Daily Starban megjelent interjúban elmondta, hogy pártja a nyugati világgal a lehető legjobb viszonyra törekszik és nincsenek vele szemben területi követelései. ^ Manfred Wörner NA- TO-fó'titkár- tegnap általános helyettessé nevezte ki Sergio Silvio Balanzino-t, aki jelenleg Olaszország ottawai nagykövete. A Vatikán tegnap megerősítette. hogy minden valószínűség szerint december 30-án írják alá Jeruzsálemben a Szentszék és Izrael közti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló szerződést. Hamm mmmmmmmmmmm Bosznia: reménytelenség VÉLEMÉNY Tűnődéseim karácsony ürügyén kozás, fényűzés ellen, egyszóval — essünk túl azon az egykor divatos, nyelvficamító szón — a karácsony dezilluzioná- lására. Voltaképpen én nem tudok vitatkozni ezekkel az okos érvekkel. Csakugyan, hát mit is keres azon a barbár módon kivágott fiatal fenyőn a tömérdek csillivilli mütyűrke — szaloncukor, gyertya, színes üveggömb, csillagszóró, üvegmadár —, mi ebben a természetes. Hol ebben a művészi ízlés? Mi köze az egésznek modem életérzésünkhöz? Hiszen valóban: tömény illúzió. Olykor már a gyertya is illúzió, minthogy a konnektorból kapja a lángot; a csillagszóró is illúziót szór — ismerem a receptjét, magam is gyurmáztam a háborús években, amikor nem lehetett kapni; ugyanúgy a vasreszelék hányja a szikrát belőle, mint a köszörűkö- vön. Az üvegmadár is illúzió: repülni nem repül, megenni nem tanácsos -— emez utóbbit annak idején a fiam is fölfedezte, amint egy óvatlan pillanatban lecsente az üvegmadarat a fáról, és leharapta a fejét. Bizony — nem is igen ritkán — még a családi békés ösz- szeborulás is illúzió. A szeretet, a megértés, az összetartozás, a közös öröm demonstrációja, amikor megszólal a csengő, a csillár kialszik, és felgyúlnak a fán a — természetes vagy mesterséges — gyertyák. Ám ha* a modem ember gyakorlatiasságával, tárgyias szemléletével, hűvös racionalizmusával nem fémek össze az illúziók, akkor marad nekünk irtogatni való a karácsonyi gyertyagyújtások közben is. Dezilluzionálnivaló. Hiszen érzelmi világunk dugig illúziókkal; a szerelem, a hit, a művészet, az eszmény — megannyi illúzió. A délibáb. A szivárvány. A napkelte. A napnyugta. Megvizsgálok nagyítóval egy Csontváry-képet, s látom a vászonra fölkent festék ragyáit, rücskeit, repedéseit — illúziók nélkül látom. A vászon és a festék mind vitathatatlan tárgyi valóság, maga a kép — tömény illúzió. S ha a szerelemből kivonom az illúziókat, marad egyáltalán belőle valami? Költők, írók, könyvtárakat írtak össze róla, pedig lám csak, ha illúziótlanítjuk, a biológiai tankönyv egyetlen kurta fejezetében összefoglalható, értelemszerűen körülírható. Vagy vessünk egy pillantást történelmi nagyjainkra, akik már-már a felglóriázott szentkép földöntúli ragyogását árasztották valamikor. Ámde mi alaposabban körülnéztünk korunk dokumentumaiban, s kiderítettük, hogy szépszámú ellenségeik mennyi rosszat tudtak róluk mondani! Hibáik, gyengeségeik, balfogásaik leltárának vezérlő tétele: napjaink ízlésétől, szemléletétől meglehetősen elmaradtak. Amellett egyik-másik történelmi nagyságnak lúdtalpa volt. sőt arra is kerül példa, hogy bibircsókok nőttek az orrán. Volna itt mit tenni két karácsony közben is, ha az illúziókat az életünkből ki akarjuk irtani. Én csupán amiatt vagyok gondban, hogy nem elsősorban a tudatból és a tudományokból irtogatjuk. Ahol pedig valóban gyomnak számít az illúzió, mint a vetésben a pipacs. Mintha sokkal elszántabban irtogatnánk az érzelmek territóriumából — szerelemből, hitből, művészetekből — az illúziókat, tehát a virágoskertből a virágot. Ahol viszont a lapos okoskodások krumplibokrai számítanak gyomnak, a kiirtott virágok helyére telepítve, a virágágyak közepén. Magam sem tudom, melyik a rosszabb: a valóságtól elrugaszkodott illúzió a tudatban, vagy az illúzióktól végképp megkopasztott valóság — az érzelmekben. * Túl messzire kalandoztam a londoni télapók tüntetésétől? Igaz, illúziókat romboltak ők is, de ők igazán minden spekuláció nélkül s végképp naivul: egész évre követelvén — télapói minőségben — alkalmaztatásukat. Nyilván nem gondolták végig, hogy mindennapra egy dezilluzionált télapó mérhetetlenül kevesebb, mintha évente csak egyszer fordul elő
