Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-21 / 297. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 21., KEDD 3 Elágazik az út A Kerepesi temetőben Jókai sírjánál elágazik az út. Itt fordul a menet ebbe vagy abba az irányba. Arra, ahol már előkészítettek mindent. Amit ilyenkor kell. Mikor végső nyugvóhelyére kísérnek valakit. Egy miniszterelnököt. Egy olyan nép miniszterelnökét, amely még mindig él. Minden balsejtelmű jóslat ellenére. Minden az élete ellen szóló körülmény dacára. Talán mi mindig jobban megrendülünk vezetőnk elhunytán, mint bármely más nép a világon. Talán inkább eltölt hiánya bekövetkeztén az árvaság érzése, mint bárki másokat. Megint egyedül maradtunk. Megint újra kell kezdeni. A Bocskai-díszruhába öltözött katonáktól átveszik a koporsót a temető alkalmazottai. Vége. Majd mindnyájunkat ők vesznek át. Elóbb-utőbb. Es leeresztenek a sárga földbe, a barna földbe, a vörös földbe, a fekete földbe. Homokba, löszbe, agyagba, humuszba. Már hullanak is ránk a rögök. Itt. Ahol, míg éltünk, jártunk. Úgy legyen, mondjuk, és azt mondjuk: ,Az Úr adta, az Úr elvette... Legyen áldott az Úr neve. ” A szertartás résztvevői megfordulnak. Ösvényt keresnek, hogy visszatérjenek a temetőkapuhoz, melyen át kiléphetnek az utcára. Talán megint Jókai sírja felé mennek, ahol elágazik az út. Fúj a szél és besötétedett. Készüljünk karácsonyra. Nádudvari Anna A történelem őt igazolta Emlékezés Tisza Istvánra Folyamatosság, stabilitás, fejlődés Az új kormány programja (Folytatás az I. oldalról) A mintegy száz emlékező — köztük a Tisza család képviselője — istentiszteleten vett részt. Igét Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett, s ő emlékezett egyháza' kiemelkedő tagjára, Tisza Istvánra, aki — mondta — nem az első volt a magyar miniszterelnökök közt, akinek erőszakos halállal kellett meghalnia. Magyarország olyan ország, ahol — Mohács óta — készen kell állnia bukásra és a sikertelenségre is annak, aki vállalja a vezetést. Ám, minden látszat ellenéi re, nem csak a sikeres élet erkölcsös — fejtegette a püspök. Tisza István, meg- győződéses református szabadelvűként, túllátott a felekezeti korlátokon, az ország miniszterelnökeként pedig úgy vélte, hogy a Monarchia tudja megakadályozni Magyarország részekre szakadását — a törA sortüzek miatt elrendelt nyomozásokban hosszadalmas eljárásokra lehet számítani. A tanúkihallgatások és más bizonyítékok beszerzésének eddigi tapasztalatai alapján ugyanis nem lehet gyors eredményeket várni. Egyebek között ezt mondta dr. Bócz Endre fővárosi főügyész az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény végrehajtásáról, a Fővárosi Főügyészségen tartott sajtótájékoztatón tegnap. A főügyész szólt arról, hogy a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatalra vonatkozó feladatok megoldása érdekében 26 ügyésszel erősítették meg a hivatalt más ügyészi szervek rovására. Utalt arténelem őt igazolta. A háború ellenfele volt, s amikor azt nem akadályozhatta meg, mindent megtett azért, hogy minél kisebb veszteséggel kerüljön ki belőle a magyarság — emlékezett Tisza Istvánra Kocsis Elemér. Barcza József egyháztörténész Tisza Istvánnak az egyházban folytatott tevékenységéről szóló előadásában idézte Ravasz László egykori megfogalmazását, miszerint a 75 évvel ezelőtt meggyilkolt miniszterelnök hitét a reformáció gyújtotta fel, látni pedig Bethlen Gábor tanította. Égetően szüksége van a mai magyarságnak is Tisza István erős ke- resztyényi hitére — mondotta a tudós. A geszti emlékünnepségen végül Kádár Péter református lelkész, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő Tisza István református szellemű politizálásáról tartott előadást. ra, hogy a kiadott közlemények szerint a nyomozó hivatal 27 ügyben rendelt el nyomozást, s továbbiak kezdeményezésére is sor kerülhet. A különböző ügyekben eljáró ügyészek több mint 250 tanút hallgattak ki, és mintegy 20 ezer oldalnyi iratanyagot gyűjtöttek össze. A szerteágazó és bonyolult bűnügyek feldolgozását nehezíti az idő múlása, valamint az is, hogy az ügyészek még nem tapasztalják a remélt és szükséges segítséget sem a lakosságtól, sem a hivataloktól. Megjegyezte: a tanúk az idézéseknek sokszor nem, vagy vonakodva tesznek eleget. A sortüzekkel kapcsolatos egyes bűnügyekben még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Erre még azokban az esetekben sem került sor, (Folytatás az 1. oldalról) Az első fejezet leszögezi, hogy az egyensúlyi helyzet javítása a magyar gazdaság jövője szempontjából kiemelkedő jelentőségű, s a kormány a költségvetési egyensúly fenntartása és finanszírozása érdekében indokolt esetben a szükséges lépéseket megteszi. A kabinet határozott lépéseket kíván tenni a gazdaságos export növelésére, a beruházási tevékenység élénkítésére, s továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonít az infláció elleni összehangolt fellépésnek. A jelenlegi 12 százalékot meghaladó munkanélküliségi ráta csökkentését az egyik legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai célnak tekinti. A kabinet célul tűzte ki azt, hogy 1994 első félévében lezáruljon a termőföldeket érintő kárpótlási folyamat, gyorsuljon fel a szövetkezetek átalakulása, és erős, versenyképes agrárszféra alakuljon ki. Olyan támogatási és pénzügyi rendszert kíván működtetni, amely segíti a termelők kedvezményes hitelhez jutását, s 1994-ben egy olyan új, vállalkozást támogató program indul, amely a sikeresen pályázó gazdáknak maximum 500 ezer forint értékhatárig egyszeri, visz- sza nem térítendő támogatást nyújt. A kormány az infrastruktúra fejlesztését közép- és hosszú távú programok részeként közvetett és közvetlen formában támogatja, mivel az infrastruktúrát a gazdasági növekedés kulcságazatának tekinti. A cél az, hogy 1997-re valamennyi telefonigénylő fél éven belül vezetékes vagy mobil készülékhez jusson. A közlekedési infrastruktúra területén csak néhány kulcsfontosságú területen lehetséges az ellátási helyzet javítása, amelyekben — egyes állítások szerint — nyilvánvaló, hogy kik a felelősek. Ezekben az ügyekben — elsősorban a tanúvallomások rendkívüli ellentmondásossága miatt — még nem lehet meghatározni, kit terhelhet a büntetőjogi felelősség. A mosonmagyaróvári sortűzzel kapcsolatban a közeljövőben várható, hogy a nyomozó, hivatalnak már lesz olyan bizonyítéka, amely megalapozza valakinek — nem feltétlenül Dudás Ish’ánnak — a gyanúsítottként! kihallgatását. Szó volt arról is, hogy a történelmi tényfeltáró bizottságnak a sortüzekkel kapcsolatos rész- jelentése jó körvonalakat ad az eseményekről az ügyészségnek, de azok további nyomozási cselekményeket igényelnek. de vállalkozói tőkéből új autópályák és autóutak építése fejeződik be, illetve kezdődik meg, épül két Duna- híd és egy új Tisza-híd, sor kerül a Budapest—Hegyeshalom vasútvonal rekonstrukciójára, valamint a Ferihegy 2. termináljának bővítésére. A kormányprogram kiemeli, hogy az egyházak és vallási felekezetek szabad működésének első eredményei megmutatkoznak, s megkezdődött az elvett ingatlanok és intézmények visszaadása. A kormány továbbra is számít az egyházak történelmi értékeket hordozó és új értékeket teremtő szerepére, a társadalmi szolidaritás ébresztésében, az elesettek gondjainak enyhítésében és a kulturális értékek megőrzésében vállalt szolgálatukra. A jogállamiság, közigazgatás, önkormányzatok témakörével foglalkozó harmadik fejezetben a kormányprogram leszögezi: a kabinet továbbra is időszerűnek ítéli az új alkotmány megalkotását, s az előkészítő munka mielőbbi megkezdését. A kormány határozott szándéka a felesleges állami szerepvállalás és állami beavatkozás visszaszorítása, s ezentúl fokozottan gondoskodni kíván a köz- igazgatási szervezeten belül döntései végrehajtásának ellenőrzéséről. A kormány kiemelt figyelmet fordít a közrend és közbiztonság fenntartásához szükséges intézkedésekre és a kedvező folyamatok állandósítására. Az új kormány vállalja és folytatja a három évvel ezelőtti szabad és demokratikus választásokat követően kialakított magyar külpolitikát. A dokumentum hangsúlyozza: Magyarország számára történelmi szükségszerűség és lehetőség, hogy az európai integrációba bekapcsolódva, annak előnyeit fel(Folytatás az 1. oldalról) Boross Péter megítélése szerint sem a szocialista pártnak — amely korábban felvetette, hogy a választásokig ügyvezető kormányra lenne szükség —, sem pedig más pártnak nem az az érdeke, hogy az elkövetkező időszakban ne történjen semmi. A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója tegnapi ülésén támogatta Boross Péter kormányfővé választását. Csépe Béla, a KDNP frakcióvezetője elmondta: semmilyen külön feltételt nem szabnak a támogatáshoz. A szocialisták frakciója egy tartózkodó szavazat mellett úgy döntött, hogy ma egységesen nemmel szahasználva valósítsa meg gazdasági és társadalmi modernizációját. Az Európa Unió-tagság a kormány stratégiai célja. Magyarország továbbra is a teljes jogú NA- TO-tagság elnyerésére törekszik, és a januárban, a NATO-csúcstalálkozón elfogadandó „Partnerség a békéért” című programot a tagság felé vezető első lépésnek tekinti. Az ország biztonságának erősítésében különös jelentősége van a Nyugat-európai Uniónak, úgy is, mint a NATO most felépülő európai pillérének, s ezért hazánk azt várja, hogy a NYEU májusban elfogadja az újszerű intézményes együttműködésnek az Európai Unió társult országai számára kidolgozott kereteit. Magyarország abban érdekelt, hogy szomszédai demokratikus pluralizmusra épülő, az európai értékeket, az emberi és kisebbségi jogokat tiszteletben tartó országok legyenek, s ezért megfelelően kiegyensúlyozott, korrekt, a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő kapcsolatokat kíván kiépíteni ezekkel az államokkal. A magyar kormány alapvető elvnek tekinti az embereknek azon jogát, hogy szülőföldjükön éljenek és boldoguljanak, és fellép annak érdekében, hogy a hazájukból elűzöttek mielőbb hazatérjenek. A honvédelem terén a program leszögezi: 1994-ben Magyarország biztonságpolitikai helyzetében nem várható radikális változás, habár Közép- és Kelet- Európában még nem zárultak le az átalakulási folyamatok, s nem alakult ki az új európai biztonságpolitikai struktúra sem. Áz új honvédelmi törvény értelmében folytatódik a honvédség további korszerűsítése és teljes átalakítása. váz Boross Péter kormányfővé választására és az új kormányprogramra. A független képviselők megbeszélést folytattak Boross Péterrel — közölte Fodor István, a jelenleg 35 tagú képviselőcsoport vezetője. A képviselőcsoport tagjai közül hét-nyolc igen szavazat várható Boross Péterre és programjára: megszavazza a javaslatot a Nemzeti Demokrata Szövetség négy honatyája, Király B. Izabella és a pártokhoz nem tartozó képviselők közül valószínűleg hárman. Fodor István személy szerint a nem gombot nyomja majd meg, mivel — mint mondta — nem támogatja Kónya Imre belügyminisz- terségét. Önkéntesek kitüntetése Az 1945-ös Magyar Honvédség katonái és tisztjei, függetlenül attól, hogy hol szolgáltak, hazafias érzelemtől vezérelve teljesítették azt, amit kötelességüknek éreztek. Sorsuk a későbbiekben mégis sok esetben a meghurcoltatás volt. Ma fejet hajtunk áldozat- vállalásuk előtt — e szavakkal méltatta tegnap Szendrei László, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára azokat, akik a HM központi ünnepségén átvehették a Független Demokratikus Magyar- országért Emlékérmet. Az elismerést azok kaphatják meg, akik 1945-ben önként csatlakoztak az Ideiglenes Nemzeti Kormány által létrehozott demokratikus Magyar Honvédséghez vagy más náciellenes alakulathoz. Ilyenek vagyunk Néha eltűnődik rgjta az ember, hogy eleink közül némelyek milyen pazarul ismerték fajtájukat. Ezek az avatott tófiú emberek, az írók, valami különös érzékkel rendelkeznek, mely érzékük révén szinte arra is képesek, hogy a jövőbe lássanak. Valószínűleg azért tehetik ezt meg, mert képességük mögött munka is van. Ez esetben olyan munka, amely révén tanulmányozták a nemzet történetét, s minden bizonnyal jártak bár csillogó kávéházakban, vagy üldögéltek estéken át gyertyafényes tanyákon, mindenütt odafigyeltek arra, akivel szót váltottak. Nem ismerték a felületességet, a szó, hogy lezserség, számukra még ismeretlen fogalom volt. Néni titkolom, ez a gondolat e gyászos napokban jutott eszembe, akkor, amikor láttam, hogy százezrek kívánnak elhunyt miniszterelnökünk ravatala előtt főt hajtani, amikor láttam, mekkora tömeg kíséri őt utolsó útjára. Vajon mitől ébredtek rá az emberek arra, hogy Antall József tragikus halálával mekkora űr keletkezett az életükben? Vajon mitől érezték százezrek a belső késztetést arra, hogy egy szál virággal, egy égő gyertyával a Parlamenthez vonuljanak, majd később a ravatalhoz és a temetőbe? Ady Endre, az avatott tollú nagyon jól tudta, mert nagyon jól Ismerte nemzetét, amelyet sokat szidott és sokat magasztalt, hogy a magyar emberben ez a tulajdonság, ami most szemünk előtt mutatkozott meg, mélyen benne él. Benne van egész mentalitásunkban, mindennapos magatartásunkban. Erre mutatott rá, amikor leírta: „Nekünk Moháes kell”... (Vödrös) Több mint kétszázötven tanút hallgattak ki Sortüzek: elhúzódó eljárás A KDNP nem szab feltételt Boross a miniszterelnök-jelölt
