Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 1., SZERDA 3 A gyönyörnek álcázott halál A múlt század utolsó harmadában alig több mint száz esz­tendővel ezelőtt, egy rendkívüli tudós, Pasteur ismertette meg a tudományossággal azt az alapvető tényt, hogy az élőlények világában s mindenki harca mindenki ellen elv uralkodik. Miként azt is, hogy e harc végső kimenetele a halál. A hatalmi tébolyban szenvedő halál, melynek legna­gyobb túlkapása a betegség. Istenem, e hatalmi mámor hányféle túlkapásával kel­lett megküzdenünk naponta történelmünk során: pestis, lepra, kolera, tífusz, tüdőbaj, malária, skarlát, soroljam még? — megannyi illetéktelen beavatkozás az életünkbe. És most ez a legújabb, az AIDS, ez a gyönyörnek álcázott halál. Halálos szerelem — véltük — csak ostoba, frigid fantá­ziájú írók lapjain létezik. A szerelem simogat, a szerelem felemel, de nem öl. Hát nem. Ezí a tudásunkat is revidiál- nunk kell. AIDS. Kicsoda valójában ez a vírus képében mutatkozó vad gyűlölködő? És milyen alapon teszi meg magát leg­főbb erkölcsi bíránkká? Kicsoda ez a fundamentalista, aki prűd álszentként tiltja meg számunkra a szerelmet, s ha nem engedelmeskedünk neki, egész önvédelmi rendsze­rünket rombolja szét? Már nemcsak a homoszexuálisok közé de, mint hírlik, a heteroszexuálisok ágyába is befek­szik. És öl, kíméletlenül. Ma van az AIDS elleni küzdelem világnapja. Egy zsar­nok ellen fohászkodunk az új Pasteurért. Paizs Tibor * Magyarországon eddig 81-en haltak meg AIDS-ben, a betegek szá­ma 140, az ismert fertőzötteké pedig 360. Közölték a Népjóléti Mi­nisztériumban tartott sajtótájékoztatón az AIDS-világnap alkalmá­ból. Szó volt arról is, hogy becsült adatok alapján legalább 2 ezer HIV-pozitív — köztük számos külföldi — él hazánkban. Elmondták azt is, hogy Németországból HÍV-vei fertőzött vérplazmából készí­tett gyógyszerek érkeztek Magyarországra. Ezeket azonban a ható­ságok azonnal lefoglalták. Munkalehetőséget a cigányoknak Példás együttműködés Piliscsabán Parlamenti napló Szavazás a támogatásokról Politikai és érdekvédelmi kérdésekről tartott sajtótájé­koztatót tegnap a Magyaror­szági Cigányok Demokrati­kus Szövetségének Országos Elnöksége. Náday Gyula or­szágos elnök szükségesnek tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy egyes politikai ve­zetők ostorozzák a cigányo­kat, és igyekeznek a közvéle­ményt olyan kijelentésekkel elárasztani, melyek alapján a reálisnál kedvezőtlenebb kép alakul ki róluk. Ezekből a bírálatokból a A Magyar Demokrata Fórum már az 1989-es választási programjában is az első helyre helyezte a környezet védelmé­nek kérdését — mondta Szé- chey Béla József. Az MDF 1994-es programjában is prio­ritást kap a környezetvédelem kérdésköre^ amit a lakosság körében végzett széles körű vizsgálataink is alátámaszta­nak — folytatta a bizottság el­nöke. A lakossági visszajelzé­sek megmutatták, hogy az em­berek elsőrendű kérdésnek tartják a környezetvédelem szövetség azt a következte­tést igyekszik levonni, hogy van mit pótolni a különböző területeken, így az oktatás­ban, a szakképzésben, a mun­kaalkalom-teremtésben. a jo­gok alaposabb megismerésé­ben... A szövetség pótköltségve­tésben nem részesült. így idén ez a legnagyobb — több mint százötezer tagot számláló — demokratikus tö­megszervezet nem -kapott semmi támogatást. (Folytatás a 4. oldalon) problémáit, azok megoldását sürgetik, ellentétben számos más politikai kérdéssel szem­ben. Ilyen fontos témakör pél­dául az ország erdőterületének megtartása, illetve az erdősé­gek területi növekedésének elősegítése, melyet a környe­zetvédelmi bizottság is első­rangúan fontosnak tart. Az ülés célja ezen vizsgála­ti eredmények összegzése, il­letve a konkrét megoldási ja­vaslatok tárgyalása — zárta szavait Széchey Béla József. (sz) (Folytatás az 1. oldalról.) A környezetvédelemre for­dítható összegeket is több esetben növelték a honatyák, így például jövőre a bányajá­radék 10 százaléka a Környe­zetvédelmi Alap forrásait gyarapítja majd. Több mint 4 milliárd forinttal emelték meg a képviselők azt az ösz- szeget, amit az alap tőkebe­fektetésekre használhat fel. így ez az összeg 1,1 milliárd forintról több mint 5,5 milli­árd forintra emelkedik. Módosulnak az adóelőleg­fizetés szabályai. így ezentúl nem az adóelőleg emelésé­vel bünteti majd az adóható­ság a bevallást nem teljesítő cégeket, vállalkozásokat, ha­nem mulasztási bírság szigo­rúbb kiszabásával. Gyarapod­nak az ellenőrzési lehetősé­gei az APEH-nek egy új for­ma, -az azonnali ellenőrzés bevezetésével. Az adóható­ság az ellenőrzést a hatáskö­rébe tartozó ügyekben az ille­tékességi területén folytatja le, de külön engedéllyel az il­letékességi területükön kívül is tarthatnak majd ellenőrzé­seket az APEH revizorai. Szigorodnak a bírságok, de valamivel kisebb mértékben. (Folytatás az I. oldalról.) Ezt követően kijelentette: mivel a külföldön, pontosab­ban nyugaton élő magyarok kevés információval rendel­keznek hazánk politikai válto­zásaival kapcsolatosan, ezért nagyon fontos feladat, hogy minél több, illetve minél ár­nyaltabb tudást szerezzenek e téren. Hasznos Miklós, a Keresz­ténydemokrata Néppárt alel- nöke megemlítette: a cleve­Értékelik a műsorokat A Tv-híradó, az Ablak, a Pa­noráma, a Parabola, a 24 óra, és a Hitel, Világ, Stádium szerepel majd elsőként a tv felügyelő bizottságának érté­kelésében, amelyet előrelátha­tólag december 14-én hoznak nyilvánosságra. Berta Bálint, az MTV fel­ügyelő bizottságának elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a terveknek megfelelően meg­alakulásuk harmadik hónapjá­ban teszik közzé véleményü­ket a műsorokról. Tulajdon­képpen valamennyit figyelni­ük. elemezniük kellene, ám most úgy vélték, hogy a Tv- híradónak és a közszolgálati műsoroknak elsőbbséget kell kapniuk. Egyébiránt három hónap alatt csak ennyit lehet felelősséggel értékelni. Berta Bálint azt is elmondta a bi­zottság november közepén egy teljes napot szánt arra, hogy a híradó szerkesztésé­nek technikájával megismer­kedjék. mint ahogy az eredeti javas­latban szerepelt. A mulasztá­si-bírság felső határa a leg­több esetben 50 ezer forint, amit egyebek között akkor róhatnak ki, ha az adózó nem tett eleget bevallási kö­telezettségének. Ugyancsak bírságot állapíthat meg az adóhatóság, ha valaki nem tesz eleget számla- illetve nyugtaadási kötelezettségé­nek, valamint ha engedély nélkül folytat kereskedelmi tevékenységet. Ez utóbbi esetben az árut is elkobozhat­ja az APEH. A nyugtaadási kötelezettség elmulasztásá­nak ismétlődése esetén azon­ban akár az üzletet is bezárat­hatja az adóhatóság, ameny- nyiben két éven belül négy­szer fordul ez elő. A negye­dik alkalommal három, az ötödik alkalommal öt, a hato­dik és minden további alka­lommal már tíz napra zárha­tó be az üzlet. A képviselők közül 151-en szavaztak a törvény elfogadása mellett, 94-en voksoltak nemmel és hat fő tartózkodott a szavazástól. Ezzel, amint azt az elnöklő Szűrös Mátyás taps kíséreté­ben bejelentette, a 100. tör­landi találkozón többen is megfogalmazták, hogy egy egypárti diktatúra után termé­szetes ugyan a politikai palet­ta színesedése, a választópol­gárok tisztánlátása érdekében azonban nyilvánvalóvá kell tenni, mely pártok képvisel­nek valóban nemzeti érdeke­ket. Dénes János független or­szággyűlési képviselő kijelen­tette: a kongresszuson függet­len politikusként volt jelen, a Immár hagyomány, hogy ma­gyar és finn diákok iskolai hét keretén belül ismerked­nek egymás országaival. A Magyar—Finn Társaság aján­latára e héten tartják a finn hetet a magyar iskolákban. Az idei finn hét témája a finn természet, természetvédelem és a természet jelenléte a finn művészetben. A rendezvénysorozatot a Nemzeti . Kataszrófa Tanács felállítását javasolta a Magyar Honvédség fősebésze kataszt­rófák következményeinek fel­számolásában való együttmű­ködésről tegnap rendezett tu­dományos konferencián. A Magyar Katonai Katasztrófa­orvostani Társaság szervezte tanácskozáson többek között a tűzoltóság és a polgári véde­lem vezetői is részt vettek. Farkas Jószef orvos-vezér­őrnagy, a Magyar Honvédség vényt alkotta meg 1993-ban a Magyar Országgyűlés. Ezt követően — az előze­tes napirendet némileg módo­sítva — Szabó Iván pénzügy- miniszter válaszolt az 1994. évi költségvetési törvényja­vaslat részletes vitájában fel­vetett kérdésekre. Miként ezt Szabó Iván elmondta: a több mint 500 beérkezett mó­dosító indítvány közül egye­sek hozzájárultak a hiány el­viselhető mértékű szinten tar­tásához, azonban sokan tet­tek kísérletet a kiadások nö­velésére is. A költségvetési hiány mértéke azonban elér­te azt a kritikus pontot, ami­kor még éppen finanszírozha­tó a belső forrásokból, ezért a hiány növelését még a leg­nemesebb célok érdekében sem támogathatta a kormány­zat — mondta a pénzügymi­niszter. Ezzel együtt a viták alapján némileg módosult az egyes területek rangsorolása, emelkedett a közalkalmazot­ti törvény végrehajtására for­dítható összeg nagysága. Szintén több jut az eredeti­leg tervezettnél az agrárgaz­daságra, a családi pótlékra és a környezetvédelmi alap­nak. jövő évi választásokon vi­szont már a Magyar Igazság és Elet Pártja jelöltjeként in­dul majd. A sajtótájékoztató zárása­ként elhangzott: még kará­csony előtt eljut majd a vá­lasztópolgárok többségéhez a MET azon kiadványa, amely­ben annak vezetői a szerve­zet céljairól, elképzeléseiről adnak tájékoztatást. LOKKI-S1RÁLY Magyar- Finn Gyermek- és Ifjúsági Egyesület szervezte az Új­pesti Gyermek és Ifjúsági Házban. A finn hét kereté­ben nyitották meg a Szampó rajz- és képzőművészeti kiállítást. Tegnap Csepregi Márta, az ELTE tanára a kis finnugor népekről tartott elő­adást. Ma finn filmeket vetí­tenek. fősebésze az MTI-nek el­mondta, hogy a Katasztrófa Tanácsot elképzelése szerint nem valamelyik tárca, hanem közvetlenül a kormány alá kellene rendelni. A testület­ben többek között mérnökök, orvosok, környezetvédelmi szakemberek, vízügyesek kapnának helyet és elsősor­ban a katasztrófavédelem ügyeivel foglalkoznának az oktatástól a gyakorlati felké­szítésig. A papok csak imádkozzanak? Tegnap e hasábon arról szóltam, hogy vannak, akik a nemzetet megpró­bálják félrevezetni, s azt híresztelik: jobb volt a Kádár-rendszer­ben. Mint leírtam, eme híresztelések ellen a ma­gyarországi papság nyu­godtan fölléphet, hiszen a papoknak lámpások­nak kell lenniük, hogy irányt mutassanak a hí­veknek. Egy olvasó ez­zel kapcsolatban ellenvé­leményét fejtette ki tele­fonon, mondván, a pap­ság tartsa csak a kapcso­latot a jó Istennel, az a dolguk, hogy imádkoz­zanak, a népet viszont hagyják békén. A beszél­getés során kiderült, az illető kommunistának tartja magát, méghozzá tiszta kommunistának, aki az elvekért lelkesül, ám nagyon sok mindent a kommunisták gyakor­latából elvet. Szeretné, ha e tiszta kommuniz­must mind több ember fogadná el, miért is sok helyre jár, ahol elmond­ja: Lenin maga a példa­kép, az emberi tiszta­ság... Ezek után termé­szetes, hogy megkérdez­tem tóle, minek megy az emberek közé, miért nem tartja a kapcsola­tot személyesen Vlagyi­mir Ujiccsel, amire mondjuk egy spiritiszta szeánsz megfelelő alkal­mat adna. Ezen az ala­pon mondhatom, na­gyon szerencsés lenne, ha a régi elvtársak, akik a lenini eszmékért olyannyira lelkesednek, valamennyien megfo­gadnák tanácsomat, s a hosszá évtizedeken át félrevezetett parasztság és munkásság helyett olyan kegyhelyeket ke­resnének fel, amelyeket beleng a lenini eszmék­ből fakadó ideológia lég­köre. Ilyen például a Buda határában lévő park, ahol Lenin, mint szobor tartózkodik. A nagy félrevezetések és demagógiák ideje ugyanúgy lejárt, mint az a nézet, mely szerint a papság csak imádko­zásra való, hiszen tud­juk, számtalan olyan te­vékenységet végeztek az egyházak hosszú fennál­lásuk alatt, amelyek szo­ciális, oktatási, lélekgon- dozási téren példamuta- tóak napjainkban is. A szakszervezetek például nagyon sokára büszkél­kedhetnek csak akkora múlttal, mint az a szer­vezet, amelyet egyház­nak nevezünk, s tán ép­pen ezért az új és még újabb társadalmi szerve­ződéseknek nem kellene ellenségként kezelni azo­kat a jól működő, jóko­ra tömeget vonzó cso­portokat, amelyektől bő­ven van mit tanulni. (Vödrös) Nem csupán választási program Prioritás a környezetvédelemben A Magyar Demokrata Fórum környezetügyi és természet- védelmi bizottsága tegnap délután tartotta ülését. A tanács­kozás témáiról Széchey Béla József címzetes egyetemi ta­nár, a bizottság elnöke nyilatkozott lapunknak. Clevelandi tapasztalatok Emigránsok a nemzeti összefogásért (r. z.) Finn hét pesti iskolákban Katasztrófatanácskozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom