Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-10 / 288. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1993 DECEMBER 10., PENTEK INNEN Az erdőtulajdonosok-gazdálkodók támogatásáról, az erdőgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokról, kötelezettségekről felvilágosítással szolgál a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége. Várják az érdeklődők jelentkezését. * A fűszerpaprikaexport-támo- gatási keret kimerült. Erről tájékoztat az FM Agrárrendtartási Hivatal 12. számú közleménye. A hivatal ezen termékből további pályázatokat nem fogad el. * Vágótehenet eladni kívánóknak nyújt segítséget a megyei gazdakör. Holstein fajtáért kilogrammonként 70 forint + 7 százalékot, a Magyar Tarkáért 75 forint + 7 százalék kilogrammonkénti árat kínálnak. * A belföldi étkezésitojás-kí- nálat jobb kielégítésére, a piaci egyensúly biztosítására, új technikai-lebonyolítási tervet dolgoz ki az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottsága. * A szennyvíz-, valamint hulladékfeldolgozással kapcsolatos probléma megoldásához, biológiai szereket és feldolgozó technológiát kínál a megyei szövetség. E szerek használata — minimális munkaegészségügyi előírások betartása mellett — teljesen veszélytelen emberre, állatra és a környezetre egyaránt. * A megyei szövetség minden mennyiségben, 101 forint + 7 százalékos kilogrammonkénti áron. vágósertést keres átvételre. * Mezőgazdasági erő- és munkagép vásárlásához felvilágosítással szolgál a megyei szövetség. A vásárláshoz 30 százalékos saját erővel kell rendelkezni. Ezen felül 20 százalékos OTP-hitellehető- ség, illetve a mezőgazdasági fejlesztési alap 50 százalékos kamatmentes hitellehetőség áll a vásárlók rendelkezésére. * Erdőtulajdonosoknak segít az erdőgazdálkodással foglalkozó Erdőszöv. Vállalkozóknak teljes körű erdőkezelésre, részmunkákra, szaktanácsadásra. Tevékenységükről, ajánlataikról bővebbet a megyei irodán kaphatnak az érdeklődők. * A megyei szövetség igen kedvező, ezeregyszáz forintos mázsánkénti áron műtrágyát szállíttat a megye bármely településére. A vasúton történő szállításból fakadóan, legalább kétszázötven mázsára (egy vagon) kell a rendelést feladni. —ONNAN Az élelmiszeripar előbbre tart Privatizáció a mezőgazdaságban Az előadó bevezetőjében elmondta, az állami gazdaságok átalakulásánál és privatizációjánál az volt a céljuk, hogy működőképes egységeket és jogutód társaságokat hozzanak létre. Ezt a decentralizációs privatizáció alkalmazásával valósítják meg. Ennek lényege az, hogy azokat a részeket — sertés- és szarvasmarha-telep, vágóhíd —, amelyek nem feltétlenül szükségesek a társaság tevékenységéhez, leválasztják és értékesítik. Az Állami Vagyonügynökséghez tartozó kilencvenöt állatni gazdaság ötszázötvenezer hektár földön gazdálkodik. Október végéig az eszközeikből (traktorok, tehergépkocsik) öt-, míg a leválasztott vagyonrészekből (sertés- és szarvasmarhatelepek) hétmilliárd forint értékben adtak el. A pénzt egy- egy jogutód a hitelek és a hitelkamatok törlesztésére, esetleg az állammal szembeni tartozások kiegyenlítésére használhatja fel. Az átalakulás lassan befejeződik. Egyelőre ötvenkilenc zenöt gazdaság felszámolás alatt van. Ezeknél a tárgyak ára lényegesen olcsóbb. Ä szakember kitért arra, hogy az átalakulási folyamat óta a föld nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába. Természetesen az ÁVÚ a privatizáció során a szükséges földterületet, s annak bérletét garantálja. Hiszen ha valaki például megvásárol egy szarvasmarhatelepet, valószínű, hogy szálas takarmányt is akar termeszteni, amihez nélkülözhetetlen a föld. Az előadó a továbbiakban kifejtette, az lett volna ideális, ha először a mezőgazdaság átalakulása zajlik le. Sajnos, ezt lelassították a földtulajdon-rendezéssel és kárpótlással kapcsolatos ügyek. Viszont az élelmiszeriparban lényegesen előbbre tartanak a folyamatok. A baromfi-, hús- és konzerviparban tíz cég ellen folyik felszámolási eljárás. Ugyanakkor az élelmiszer-ipari vállalatoknál jelentős volt a szerkezeti változás. Negyvenkét malom, hét keverőüzem és negyvenhét raktár lelt új gazdára. Többnyire magánszemélyek pályáztak. Külföldről csupán négy érdeklődő jelezte vásárlási szándékát. Az Állami Vagyonügynökség annál is inkább sikeresnek értékelte az eddigi privatizációt, mert nem lehetett felvenni egzisztenciahitelt. Elkezdődött negyvennégy tejipari egység és száztizennyolc sütöde értékesítése is. Számottevő, hogy az egész élelmiszer-ipari ágazatból három- száznyoícvannégy önállóan működőképes egység került a decentralizációs privatizáció körébe. A bevételnek körülbelül a hatvan százaléka a leendő részvénytársaságoknál marad a hitelek és hitelkamatok törlesztésére. Végezetül Tófalvy Károly taglalta azokat a lehetőségeket és fizetési feltételeket, amelyek szerint tulajdonhoz juthat valaki. Nevezetesen: (aki az állami gazdaságnál dolgozik) tulajdon- rész- vagy eszközvásárlással; munkavállalói részvényprogram keretében; termelői részvétellel (huszonöt százalék plusz egy változat); önálló vállalkozóként egyénileg és társaságban; valamint decentralizált privatizációban kijelölt egységek megvásárlásával. (f. f.) — A mezőgazdaság — amelynek a piacok összeom- , lása és a termelési költségek folyamatos emelkedé- 1 se volt a legnagyobb gondja — már a rendszerváltozás előtt jelentősen eladósodott — jelentette ki Tófalvy Károly, az Állami Vagyonügynökség mezőgazdasági és élelmiszer-ipari igazgatóságának vezetője azon az előadáson, amelyet a ceglédi kaszinóban tartott Privatizációs lehetőségek az agrár- és mezőgazdasági ágazatban címmel. részvénytársaság jött létre. TiA Gazdakörök tájékoztatása A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége 1993. december 18-án tartja V. országos küldöttgyűlését Szolnokon. Az országos küldöttgyűlés célja az előző küldöttgyűlés óta eltelt időszak munkájának értékelése és a szervezet jövőbeni feladatainak meghatározása. Sor kerül az országos elnökség újraválasztására, az új alapszabály megtárgyalására és elfogadására. Meghívott vendégeink: dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár, dr. Szabó Iván pénzügyminiszter, dr. Szabó Tamás privatizációs miniszter, dr. Szabó János földművelés- ügyi miniszter, dr. Medgyasszay László államtitkár, dr. Raskó György államtitkár. Ez a küldöttgyűlés fontos állomása gazdaköri mozgalmunknak. Kérjük a gazdaköri küldötteket, hogy fegyelmezett munkával segítsék elő a küldöttgyűlés sikerét. Végül a küldötteknek jó tanácskozást, valamennyi gazdatársunknak és családjának békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok. Dr. Nagy József Podmaniczky Béla MAGOSZ ügyvezető Pest Megyei Gazdakörök igazgató Szövetségének elnöke Ócsán, a helyi gazdák hozzákezdtek a téli gépjavításokhoz Hancsovszki János felvétele Folyamatosan, jó minőségben, meghatározott mennyiségben Biztos piac — nyúltenyésztőknek Talán kevesen tudják, hogy Magyarország — immáron három évtizede — Európa legnagyobb nyúlexportőre, és hogy a magyar nyűlhús, jó minőségéről híres a külföldi piacokon. Ez azért is furcsán hangozhat, mivel hazánkban igazából nincsenek tradíciói a nyűlhús fogyasztásának, holott ennek béltartalma a pulykáéhoz hasonlatosan jó, zsír- és koleszterinszintje pedig igen alacsony. Talán az sem köztudott, hogy szőkébb hazánk az egyik legősibb nyúltermelő vidék Magyarországon. Ámbátor eleddig elsősorban az ipari, valamint értelmiségi foglak);zásúak, illetve a nyugdíjasok amolyan kikapcsolódásként, napi munkájuk mellett foglalkoztak nyúltenyésztéssel, a nyúl tulajdonképpen nem is a gazdálkodó emberek állata volt. Pedig a nyúltenyésztésben valódi üzleti lehetőségek rejlenek, amint ezt az Olivia Kft. példája is mutatja, amely manapság az országban meglévő vágónyúlkészlet mintegy húszszázalékát dolgozza fel, illetve exportálja, és jelenleg a második legnagyobb nyúlfeldol- gozó Magyarországon. Molnár Jánossal, a cég egyik ügyvezetőjével a gödöllői szervezőirodában beszélgettünk. Cégünk — kezdte a beszélgetést Molnár János — 1991. április 30-án alakult százszázalékos svájci tőkével. Még az év szeptemberében megkezdtük a nyu- lak feldolgozását lajosmizsei vá- góhídunkon, ahol nyolcvan dolgozót foglalkoztatunk. Termékeinket csak nyugat-európai piacokon — elsősorban Svájcban, Franciaországban, Németországban, Belgiumban és Hollandiában — értékesítjük. Azt is el kell mondanom — folytatta —, hogy a nyulakat feldolgozva (tehát darabolva), a húst kicsontozva, filézve szállítjuk. Egységes címkével ellátott, egyedi csomagolásunk a legmagasabb nyugati követelményeknek is megfelelnek, Termelésünket —- amely átlagban harmincezer kisállat feldolgozását jelenti hetente — és dolgozóink munkaidejét is kimondottan a megrendelések szerint alakítottuk ki. Erre azért is szükség volt, mert a nyúltenyésztésben a következő ciklikusság figyelhető meg: nyáron sok, a téli hónapokban viszont kevé,s a piacra szánt vágónyúl mennyisége. A gondot az jelenti, hogy a téli időszakban is megmarad, vagy éppen nő a nyúlhús iránti piaci kereslet, ugyanakkor ezt a lecsökkent állatállományból nehéz kielégíteni. Jelen pillanatban is huszonöt-harminc százalékkal többet lehetne eladni, ha lenne még feldolgozható vágónyúl. Ahhoz, hogy a külföldi piacokon versenyképesek maradhassunk, el kell érnünk, hogy a piac változó követelményeinek is meg tudjunk felelni. Ehhez szükség van egy jól szervezett tenyésztői hálózat kiépítésére, melyben a termelők folyamatosan, meghatározott mennyiségben és jó minőségben szállítják be tenyésztett állataikat. — Hogyan tudnák ezt elősegíteni, illetve milyen segítséget tudnak ehhez nyújtani? — Termelőinknek, akikkel szoros kapcsolatban állunk — vállalkozásaik nagyságának figyelembe vételével — különböző eladási lehetőségeket biztosítunk. Többek között szerződést kötöttünk olyan vállalkozókkal, akik a heti aktuális áron felvásárolják a kistermelők nyulait, és jutalék ellenében adják el a vágóhídnak. Ugyanakkor saját néven is vásárolunk vágónyulat: az országban több helyen, így Pest megyében is — például Gödöllőn, Pécelen — kéthetente, mindig egyazon időpontban és helyen megjelenünk teherautóinkkal, és felvásároljuk a termelők nyulait, sőt ilyenkor igény szerint, nyúltápot is forgalmazunk. Mindéiről természetesen tájékoztatjuk a tenyésztőket, akik így biztosan számíthatnak arra, hogy nyulaikat eladhajták. Ezen esetekben, a vételárat azonnal kifizetjük. Mindezen felül, többfajta szerződést is köthetnek velünk a termelők — nyúltenyészetük nagyságának mértékében. A húsz anyanyúlnál többel rendelkezők számára, a családi típusú szerződést kínáljuk. A szerződés — mely egy évre szól és évenként megújítható — igen kedvező átvételi árat biztosít a termelők részére: az országos konkurencia által alkalmazott mindenkori fel- vásárlási áron felül, további hat forintos kilogrammonkénti felárat adunk. A szerződés garantált árat is biztosít a termelő részére, aminél alább nem mehet a cégünk: a téli, öthónapos időszakban száztizenöt forint/kilo- gramm + áfát tartalmaz, a nyári, héthónapos időszakban pedig kilogrammonként kilencven forint + áfát. A kétszáz anyanyúllal rendelkező tenyésztők számára a vállalkozói típusú szerződést ajánljuk, melyet öt év időtartamra kötünk meg. Ez esetben is biztosítunk egy garantált árat, ami a téli időszakban százharminc forint/kilo- gramm + áfa, míg nyáron százöt forint/kilogramm + áfa felvásárlási árat jelent. A konkurencia által alkalmazott mindenkori áron felül további nyolc forinttal többet fizetünk. A vállalkozói típusú szerződésen belül lehetőség van arra is, hogy úgynevezett fix áras megállapodást kössünk, ami számszerűen kifejezve annyit jelent, hogy az egész év folyamán — függetlenül a szabadpiaci ártól — százharmincnyolc forint + áfa áron vásároljuk fel a nyúlhús kilóját. Ugyanakkor el kell mondanom — folytatta —, hogy igen magas minőségi követelményeket támasztunk partnereinkkel szemben. A leszállított vágónyu- laknak egészségeseknek, jól fejletteknek, telt izomzatúaknak kell lenniük. Az alső súlyhatár el kell élje a 2,40 kilogramm/dara- bot, viszont nem lehet több 3,5 kilogrammnál. A beszállításnak folyamatosan, órára ütemezetten kell történie, valamint a termelő a szerződésben meghatározott mennyiséget köteles leadni. A beszállítóknak természetesen — a termék kilogrammjáért tíz forint — szállítási költségtérítést is fizetünk. A velünk szerződésben állók fizetését négy banki napon belül folyósítjuk. Szerződéses típusú felvásárlásainkat elsősorban Pest megyében kívánjuk erősíteni, hiszen egyrészt számunkra garantálják a nyersanyagot, másrészt mi biztos piacot biztosítunk a termelők számára. Jövőre például mintegy harminc új — vállalkozó által működtetett — nyúlfarm kialakításához tervezünk segítséget nyújtani. A termék piacra jutásának biztosítása annál is fontosabb kérdés, mivel jelenleg ez az elsőrendű érdeke a termelőnek is. Mi ezt garantálni tudjuk, sőt — mint az a fentebb említett sze- rődésekben is benne foglaltatik — árajánlatunk is igen kedvező. Példaként említeném meg, hogy míg az idei nyáron kilogrammonként 70-75 forintra esett vissza a vágónyúl felvásárlási ára, addig partnereink kilencvenöt forintot, valamint kompenzációt kaptak a hús kilójáért. További kedvezményt jelenthet, hogy az általunk értékesített takarmány nagy tételben történő megvásárlása akár tizenöt-húsz százalékkal is csökkentheti a terményvásárlási kiadásokat. (szedlacsek) Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége 1052 Budapest, Városház u. 7. IL em. 244. Tel.: 118-0111/367 Fáy András Alapítvány 219-98007 OTP Rt Pest Megyei igazgatósága, 760-000960
