Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-10 / 288. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. DECEMBER 10.. PENTEK Harminc év az írott szó szolgálatában Pilis tízezer lakosú nagyközség, amiért is joggal feltételezem, hogy van művelődési háza. — Az bizony nincs — világosít fel egy hölgy, akit találomra szólítok meg a főtéren. — Két évvel ezelőtt 4e kellett bontani, mert kis híján összedőlt. Van viszont könyvtárunk, méghozzá kiváló. Érdemes felkeresni. Élek a tanáccsal, bekopogtatok a községi könyvtárba, ahol Kottász Arpádné is megerősíti az információt: a művelődési házat annyira megviselte az idő, hogy nem érte volna meg a felújítási költséget. Szép nem volt soha, egykor magtárnak épült. Ám falai közt pezsgő kulturális élet zajlott, s itt működött a helyi népfőiskola. A harmincas évek közepén olyan hírességek is lejártak Pestről előadást tartani, mint Móricz Zsigmond. Móricztól visszakanyarodunk a könyvekhez, melyekből 35 ezer kötet van a pilisi könyvtárban. Kottászné szerényen megjegyzi, ő maga kereken harminc éve, hogy könyvtáros, s ez idő alatt mindvégig ebben a könyvtárban dolgozott. Ránézésre is látszik, még innen van az ötvenen. Vagyis nagyon korán jegyezte el magát ezzel a szakmával. Más talán azt mondaná: elhivatottságot érzett a könyvtárosság iránt, ez volt a vágyai netovábbja. Kottászné őszinte. — Érettségi után úgy döntöttem, nem megyek továbbtanulni. A könyvtárban pont akkor üresedett meg egy hely — Kottász Árpádné: A jó könyvtáros missziót teljesít mondja —, jelentkeztem, felvettek. Menet közben aztán ráébredtem, hogy könyvet csak ügy kínálhatok eredményesen, ha kellő ismereteim vannak az irodalomról. Mégpedig annál jóval több, mint amennyit a középiskola adott útravalóul. Beiratkoztam az egri tanárképző főiskolára és elvégeztem a könyvtáros szakot. — Sokat olvas? — Minden este könyvvel a kezemben alszom el. Napközben nincs időm olvasni, ahhoz túl nagy itt a forgalom. Hála az Istennek — teszi hozzá, s tréfásan megkopogtatja az asztalt. — Pilis lakosságának 20 százaléka állandó olvasó, de amióta felment a sajtótermékek ára, sok az alkalmi betérő. Az önkormányzat ebből a szempontból bőkezű, 52 féle újságra, lapra, folyóiratra vagyunk előfizetve, ami manapság nagy dolog. — Mit ajánl szívesebben, verset vagy prózát? — Az átlagolvasó ritkán kér verset, magam is prózapárti vagyok. Ennek talán az az oka, hogy az iskolai értékelések, elemzések ■ során azt kellett tapasztaljam, a tanárok egészen mást próbálnak belemagyarázni a szö. vegbe, mint ami a költőt a versre ihlette. Tudom, ezt a kor politikája diktálta, amikor nemcsak József Attilát, de Adyt is úgy próbálták feltüntetni, mint a proletárok költőjét. ^ —Ki a kedvenc írója? — Több is van. Szeretem a magyar klasszikusokat és a francia romantikusokat. Ezen belül mindenkit kedvelek. Kottász Árpádné a kortárs irodalmat is pártfogolja, a pilisi könyvtár gyakran fogad író vendégeket. Legutóbb Kosa Csaba tartott előadást és dedikálta új könyvét, a Savanyú szelet. — Harminc év után hogy ítéli meg, a könyvtárosság foglalkozás-e vagy hivatás? — Talán inkább az utóbbi. Erre akkor jöttem rá, amikor a szakdolgozatomhoz gyűjtöttem anyagot. Pilis község olvasóköreinek történetét írtam meg 1850-től 1950-ig. Száz év alatt olyanok irányították ezt a tevékenységet, akik elhivatottjai voltak az írott szó propagálásának. Tették ezt önzetlenül, kis pénzért, sőt, nemegyszer ingyen. Ilyen elődök mellett szerényen, de büszkén végzem a dolgom, hiszem és vallom, a jó könyvtáros nem dolgozik, hanem kultúrmisz- sziót teljesít. Matula Gy. Oszkár NÉHÁNY UTUNK, AMIRE SZÍVESEN LÁTJUK Olaszország - Ravascletto. Szállás: Jó minőségű apartmanokban. Részvételi díj személyenként egy hétre: 7.517 Ft-tál. Telepített síedzőt biztosítunk. Az IBUSZ január 8-tól minden szombaton expressz autóbuszt indít a ravasclettoi síterephez. Ara oda-vissza útra: 2.200 Ft-tól. Olaszország - Piancavallo. Az egyik legszebb fekvésű olasz síparadicsom, Budapesttől 600 km-re. A különböző nehézségi fokozatú pályákon 18 sífelvonó üzemel. Elhelyezés: apartmanokban, 7 éjszaka/fő 6.120 Ft-tól. Ausztria, Möltall-Flattach. Részvételi díj személyenként egy hétre:- jó minőségű apartmanokban 11.226 Ft-tól,- szállodában, félpanziós ellátással: 23.940 Ft-tól,- Gasthofban, félpanziós ellátással 20.800 Ft-tól Telepített síedzőt biztosítunk. Az IBUSZ január 8-tól minden szombaton expressz autóbuszt indít a mölltali síterephez. Ara oda-vissza útra: 2.100 Ft-tól. FelvilógosHás és jelentkezés irodáinkban és minden, IBUSZ utakat árusító utazási irodában. HUNGARIAN TRAVEL COMPANY Készül a dányi címer Egykoron, 1691-ben, a dányi pecséten, az itt lakók szorgalmának szimbólumaként egy eke volt látható. amely később — utalva a Gödöllővel szomszédos terület kedvező vadászati lehetőségeire — egy nyúllal is kiegészült. Majd a későbbiekben egy lombos fával. Van tehát miből válogatnia a szigorú dányi zsűrinek. Merthogy szigorú, azt már az is bizonyítja, hogy még az őszszel, ottjártamkor, egy kész címerváltozat sorsáról készültek dönteni a képviselők. Volt azon minden: bátornak, s gyávának egyaránt tisztelt nyúl, volt eke és lombos fa is, meg sok egyéb. Igen ám, de nemcsak a szimbólumok, a vélemények is számtalanok voltak akkor Dányban. Bizonyítja ezt az is, hogy mind a mai napig nem született egyezség címerügyben. Döntést csupán arról hozott a testület, hogy felkéri a tervező művészt: jöjjön le Dányba, lakjon egy ideig náluk, s ismeije meg mélyebben a helybéliek hányattatott történelmét, akkor talán sikerül megalkotnia a legtalálóbb címert. . Az ajándékozás illemtana Titkos, reménytelen vágyam Ajándék. Sajátosan emberi és fölöttébb különös találmány. No meg bonyolult is. Olyannyira bonyolult, hogy még jogi és diplomáciai vonatkozásai is vannak. Más szóval, ügy is lehet belőle. És persze illemtana is van. Ha ezt meg is lehetne tanulni, minden a legnagyobb rendjén lenne, de ott kezdődik a baj, hogy e tekintetben az illemtanok sem értenek mindenben egyet. Pénzt ajándékozni némelyike szerint illetlenség, másika szerint nem. Dumas szerint még mindig jobb, mint kölcsönadni. Régi illemtanok óvnak attól a faragat- lanságtól, hogy a szeretett lánynak ruhaneműt ajándékozzunk, mondván, hogy ez merő célzatosság. Az újabbak feloldanak e tilalom alól, s azzal érvelnek, hogy célzásainkat napjainkban már szóban, s nem ilyen körmönfontan fejezzük ki. Több viszont az illemtanokban az, ami közös. Ezek szerint mindenekelőtt tisztázni kell azt, hogy mi minősül ajándéknak, és mi nem, mit szabad ajándékozni és mit nem. Az ajándék nem ajándék, ha a megajándékozottat hálára kötelezi. A főnöknek vett ajándék, ha túl nagy értékű, már megvesztegetésnek számít. Nem ajándékozható el, amit magad is ajándékba kaptál, s különösen nem, ami nem is a tiéd. Nem ildomos azt a télikabátot megvenni ajándék gyanánt, amire már régen gyűl a pénz. Az ajándékozásnak megvan a maga babonája is. Férjnek soha ne végy papucsot, feleségnek ne ajándékozz kalapot. Az első eset sértő, a második azzal a veszéllyel jár, hogy még hordani fogja. Zsebkendőt ajándékozni pedig egyenlő a legelfogultabb hangnemben való veszekedéssel. Nem babona ugyan, de illetlenség antialkoholistának jó minőségű italt ajándékozni, annak pedig, aki nem régen szokott le a dohányzásról, legalább olyan faragatlan- ság szivart ajándékozni, mint analfabétának a Háború és békét. Az ajándékozás célja ugyanis mindig az utóbbi, a béke. És még valami. Tudvalévőén önközpon- túak vagyunk, hogy ne -.használjam azt a csúf szót, hogy önzőek, magánakvalóak. Az ajándékozás aktusa számunkra legalább akkora öröm, mint annak, akit ajándékunkkal megörvendeztetni szándékozunk. Aki tehát ajándékot kap, tudja, hogy annak illik örülni. A becsomagolt portékát illik azonnal kibontani, megszemlélni, mert egy ajándékozó semminek nem örül jobban, mint a megajándékozott örömének láttán. De mi történik akkor, ha a megajándékozott nem örül a kapott ajándéknak? Legyen képmutató? Ezt ugyan egyik illemtan sem mondja, csak azt, hogy örülni kell. Nekem viszont elszorul a lelkem, ha üveghalat, műcitromot meg műmazsolát, vagy Afrika rettegett anyatigrisének porcelánmását kapom ajándékba. Nagy önuralommal persze elérhetem azt, hogy legalább szomorúnak ne tűnjek, de mert az öröm fizikai megnyilvánulása a szervezet háromszor any- nyi izomcsoportját aktivizálja, mint a szomorúság, nos ilyen feltételek között még az illemtan leghatározottabb intelmére is képtelen vagyok örülni. Ezért tanácsos egy másik illemintelmet megszívlelni: ne a magad, hanem annak az ízlése szerint vásárolj ajándékot, akit megajándékozol. Ajándék. Énbennem ez mindig úgy élt, mint valami sejtelem. Mint az a legszebbnek tartott nő, akit. Szilágyi Domokost pa- rafrazálva, a vonatablakból látunk, a szemközt elsuhanó vonat ablakában. Azzal ajándékozz meg, amire titkon és reménytelenül vágyom. Zoknit bármikor vehetek magam is. Paizs Tibor Költségvetési vita Foton A várható kiadásokhoz képest Foton „rövidebb” a jövő évre tervezett önkormányzati költségvetés bevételi oldala — derült ki minap a képviselő-testület ülésén. A tervezet tárgyalásakor Bor István, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke 108 millió forint hiányról beszélt. Hitelfelvételt ennek ellenére nem javasolt — mondván, hogy inkább a kiadásokból kellene lefaragni. Gyetvai István GAMESZ-vezető szerint 20-25 százalékos létszámleépítésre lenne szükség az intézményeknél ahhoz, hogy a hiányt némiképp pótolják. A vitában Tóth Sándor polgár- mester úgy vélekedett, hogy nem kell kétségbeesni, mert a bevételeket lehet növelni, miután egyeztetik elképzeléseiket az érintett intézmények vezetőivel. Másnap valóban le is ültek tárgyalni, ám a résztvevők nem tudtak megegyezni a költségek csökkentésében. A 15 ezer lélekszámú nagyközség polgármestere ennek ellenére bizakodó, s véleménye szerint nem ' kell létszámot csökkenteni a fóti intézményekben. K. T. I. A solymári mozit alakította át pékséggé az egykoron műszerészként dolgozó Emesz Lajos. Az eddig akadozó kenyérellátás gondjait vállalta magára, s Békásmegyeren keresztül egészen Nógrádig ellátja a boltokat. Az ötvenhatféle terméket készítő' pékség úgy kedveskedik a helyi vásárlóknak, hogy minden nap 16 óra után 20 százalékkal olcsóbban adja áruit Erdősi Agnes felvétele