Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-09 / 287. szám
1 PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK 3 Lezsák—Busek találkozó Budapest nem eshet el Parlamenti napló Vita a mezőgazdaságról Erhard Busek, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke tegnap délután felkereste Lezsák Sándort, az MDF ügyvezető elnökét. Az osztrák politikus, aki egyben Ausztria alkancel- lárja, hazai kormányzati tapasztalatai alapján elismerően szólt az MDF és az általa vezetett kormány három és fél éves tevékenységéről, s úgy vélte: az 1994-es magyar- országi választások kihatnak egész Kelet-Európára. Az ÖVP elnöke a megbeszélésen maga és pártja nevében kifejezésre juttatta szimpátiáját és erkölcsi támogatását a kormányzópárt iránt — hangsúlyozta Herényi Károly, az MDF szóvivője. (Folytatás a 1. oldalról) A közép- és hosszú távú, hivatalos együttműködését szabályozó egyezmény négyéves előkészítés után, a részt vevő országok oktatási, kutatási és kormányzati intézményeinek teljes egyetértésével valósult meg. A program a költséges pénzáramlás elkerülésére, devizamentes cserealapon működik — mondta Erhard Busek oktatási miniszter, Ausztria alkancellárja. Az ösztöndíj időtartamát a résztvevők kölcsönösen határozzák meg. Az érkező hallgatók oktatási és megélhetési költségeit a fogadó országok fedezik. A további együttműködés kezdeteit jelentő csereprogramot a közép-európai szellem megújhodásának mérföldköveként értékelte az alkancel- lár, amely véget vethet az olyan problémáknak, mint például az „agyelszívás” A „hátrányos helyzetű”, avagy „elmaradott” térség elnevezés alapvetően nem szociológiai, hanem köz- gazdasági fogalom, melynek meghatározásához pontos adatok, mutatószámok állnak a szakemberek rendelkezésére — tudtuk meg egy tegnapi sajtótájékoztatón, melyet a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára, Pusztai Erzsébet- szervezett az újságírók részére. Lapunk munkatársának kérdésére a fentieken túl azt is elmondta a szakember, hogy jelenleg több száz hazai település tekinthető hátrányos helyzetűnek, illetve tartozik hanyatló térségbe. A felzárkóztatásukra a szakemberek által zömében angol és amerikai módszerek alapján összeállított programot a minap tárgyalta a humánpolitikai kabinet, mely továbbgondolás végett tárcaközi egyeztetésre javasolta azt. A hivataA rendkívül szívélyes hangú megbeszélés során Lezsák Sándor méltatta a két ország napjainkig ható közös történelmi kötelékét, s kiemelkedő eseményként szólt a vasfüggöny együttes lebontásáról. Az MDF ügyvezető elnöke a szóvivő tájékoztatása szerint ismertette pártja és a koalíció választási esélyeit. Lezsák Sándor úgy fogalmazott: az MDF-nek biztos szavazóbázisa van, és azoknak a szavazatára számít, akik még nem döntötték el, kire adják voksukat. Hozzátette: a választási kampány során a koalíció tagjai arra fognak törekedni, hogy ne csábítsák el egymás szavazóit. vagy az egyoldalú csere- kapcsolatok. Az alkancel- lár egyben kifejezte reményét, hogy a nyitott egyezményhez hamarosan csatlakozik a megfigyelőként részt vevő Csehország, valamint más érdeklődő országok is. Ugyanezt a reményt fejezte ki Mádl Ferenc oktatási és művelődési miniszter, aki hangsúlyozta: a tudomány belső igényének kielégítésén túl az egyezmény egymás értékeinek kölcsönös elismeréséhez is elvezethet. A politikai megosztottság időszakában ily módon a kultúra még eredményesebben folytathatja a .nemzetek közötti közvetítő szerepet. Az újjáélesztett kapcsolatok eredményeképpen együttműködő középeurópai térség egyben a nagyobb Európa részeként fejlesztheti kapcsolatait. (veszelszky) los út végső állomása a kormányülés lesz — tájékoztatta az újságírókat Pusztai Erzsébet, s elképzelhető, hogy ez a hátrányos, illetve hanyatló térségek felzárkóztatását a lehető legcélirányosabban elősegítő koncepció akár kormányprogrammá is válhat. Az említett elképzelés, mely lassan már hazánk több régiójában is gyakorlattá válik, elsőként azt tűzte ki céljául, hogy az elmaradott térségek felzárkóztatását csakis, a társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai hátrányok együttes leküzdésével lehet megvalósítani. Hasonlóan fontosnak tartják a szakemberek hangoztatni azt is, hogy egy ilyen elképzelést nem lehet például a fővárosból irányítani: azt csakis az adott problémákkal küzdő térségben élők tudják végrehajtani, a gyakorlatba átültetni. Ugyancsak igaz, hogy egy ilyen sokoldalú Az Országgyűlés tegnap Szabó János földművelésügyi miniszter expozéjával kezdte meg az agrárágazattal foglalkozó egész napos vitanapját. A miniszter történelminek nevezte a mezőgazdaság átalakulását ás hangsúlyozta, hogy az ágazat nehéz helyzetéért nem a kormányt, hanem az elmúlt 40 év elhibázott gazdaságpolitikáját terheli a felelősség. Elmondta: a kormányzat ágazati politikája az európai integrációt és az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítését segítette. Hároméves működése alatt a Parlament megteremtette a tulajdonváltás, az átalakulás és a kárpótlás jogi és közgazdasági feltételeit. Ennek eredményeként olyan kárpótlási törvényt alkottak, amely képes enyhíteni az állampolgároknak a rendszerváltozást megelőző időszakban elszenvedett sérelmeit, és végrehajtásának eredményeként az ország lakosságának egyötöde juthat termőföldtulajdonhoz. A kormányzat szerint sikeresen halad az ágazat privatizációja, amelybe a termelők és a szövetkezetek is bekapcsolódtak. A keleti piacok elvesztése ugyan súlyos hátrányt jelentett az ágazatnak, ennek ellensúlyozására azonban számos — az EK-, az EFTA- és a visegrádi országokkal kötött — kereskedelmi megállapodás született. A parlament megalkotta a hazai termelők védelmét szolgáló és tevékenységét koordiánló agrárrendtartási törvényt is. Bár az ágazat egésze pénzhiánnyal küzd, a költségvetés rendelkezésére álló korlátozott pénzforrásokból jelentős nagyságú támogatáshoz jut jövőre a mezőgazdaság. A tárca vezetőjének beszámolóját követően a parlamenti képviselőcsoportok vezérszónokai foglalták össze véleményüket, 15-15 percben. Az indulatoktól program csak akkor lehet sikeres, ha mozgósítani tudja a térségben (régiókban) élő valamennyi anyagi és szellemi erőforrást. Mindezeken túl a helyi kezdeményezéseket folyamatosan egyeztetni kell az egész országra érvényes nemzetgazdasági, össztársadalmi igényekkel, fejlődési elképzelésekkel. Egyelőre csak a kezdeti lépések történtek meg e program gyakorlattá válása érdekében. Érdekes az, hogy az ország bizonyos köztudottan hátrányos térségei még csak nem is jelezték igényeiket nem utolsósorban a pályázatok útján elnyerhető anyagi források iránti érdeklődésüket. — E program egyik fő érdeme — zárta a tájékoztatást Pusztai Erzsébet —, hogy felhívja a kis településeken élők figyelmét arra, tanuljanak meg jobban élni a meglévő lehetőségeikkel. M. É. és érzelmektől sem mentes, néha derültséget keltő felszólalásokban a kormánypárti és az ellenzéki képviselők véleménye eltért az ágazat válságának megítéléséről, és arról, hogy a kialakult helyzetért vajon kit terhel a felelősség. A koalíciós pártok szónokai az elmúlt 40 év örökségének tulajdonították a jelenlegi problémákat, és hangsúlyozták, az ágazatnak ugyan nagyobb támogatásra lenne szüksége, ez azonban nem terhelheti a jövő évi költségvetést. Bogárdi Zoltán, az MDF vezérszónoka szerint az elmúlt három évben elkövetett hibákat csak a jövő bírálhatja el. A képviselő szerint nem a magyar mezőgazdaság, hanem az egész világ agrárágazata van válságban. Hangsúlyozta: csak a realista agrárpolitiká-* nak van jövője, még ha az egyes választók elvesztésével járna is. A felszólaló ellenzéki képviselők többsége felrótta a kormánynak, hogy számos fontos jogszabályt csak késve vagy még egyáltalán nem nyújtott be. Többségük lassúnak és elhibá- zottnak tartotta a kárpótlást is, amelynek eredményeként másfél-két millió elaprózott törpebirtok jön létre. Felhívták a figyelmet arra, hogy a törvény végrehajtásakor elkövetett visszaélések újabb állampolgári sérelmeket eredményezhetnek. Kifogásolták azt is, hogy a kormányzat a mai napig nem dolgozta ki agrárpolitikáját. Torgyán József (FKGP) úgy vélte, hogy vannak, akik szándékosan tönkre akaiják tenni a mezőgazdaságot, és az ágazat jelenlegi csődhelyzete azért alakulhatott ki, mert a parlament nem a kisgazdák agrárprogramját fogadta el. Több képviselő szóvá tette azt is, hogy az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságát csak a T. Ház működésének második évéFür Lajos tegnap Szolnokon a Magyar Honvédség Bercsényi László felderítő zászlóaljnál tett látogatást. A honvédelmi minisztert elkísérte Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. A program annak a látogatássorozatnak volt része, amelynek során a honvédelmi miniszter hivatásos és sorkatonákkal találkozik, hogy személyes tapasztalatokat szerezzen élet- és munkakörülményeikről. Für Lajos a felderítő zászlóalj hivatásos tisztjeivel és tiszt- helyetteseivel tartott fórumon örömmel üdvözölte a honvédelmi törvény Országgyűlés által történt szentesítését. Hangsúlyozta: ezzel a jogszabállyal egy európai normát megütő törvény született, s mint a szavazás bizonyítja, valamennyi párt egyetértésével. A honvédelmi törvényhez szorosan kapcsolódik majd a katonák jogállásáról szóló törvény, amely szabályozza a hivatásosok életviszonyait, kiszámíthatóvá teszi a szolgálatot és a katonai pályát. A miniszter reményét fejezte ki, ben alakították meg, amiben Szabó Lukács (MIÉP) szándékosságot vélt felfedezni. A Fidesz és a függetlenek képviselője sajnálatosnak tartotta, hogy a vitanapra nem kerülhetett sor a jövő évi költségvetés tárgyalása előtt, így jövőre nem növelhető jelentősen a mezőgazdaság támogatottsága. A hozzászóló képviselők egy része hiányolta a szakmai vitát és az érdemi javaslatokat Hozzájuk csatlakozott Szabó Iván pénzügyminiszter, aki elmondta: hasznosabb lett volna, ha a képviselők nem a nyugat-európai országok mezőgazdaságaival példálóztak volna, hanem inkább a jövőre vonatkozó konkrét javaslataikat fogalmazzák meg. Elmondta: jövőre jelentősen nő az ágazatnak szánt szubvenciók nagysága, a cél azonban nem lehet az, hogy a magyar termékek részt vegyenek a nyugat-európai országok támogatottsági versenyében. Kifogásolta, hogy a szövetkezetek átalakulásukkor nem használták ki a lehetőséget, és értékesítési helyett továbbra is termelői típusú szövetkezetekként működnek. Szabó Tamás, a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter cálfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az országot kiárusítanák a külföldi be- fdktetőknek. Elmondta: az első tapasztalatok alapján a külföldi tőke részvétele a privatizációban a termelők számára is kedvező. A vitanapot Szabó János ösz- szefoglalója zárta. A miniszter sikeresnek tartotta az ülést, és jelezte, hogy megfontolják az elhangzott ellenzéki kritikákat, alapvető kérdésekben azonban nem engedhetnek elképzelésükből. Véleménye szerint az elmúlt három évben a kormányzat helyes úton járt, és ezért ezen is kíván továbbmenni. hogy a törvénytervezet még januárban a kormány elé kerül, és várhatóan a mostam parlament el is fogadja. Ezt követően a felderítő zászlóalj jelenével és jövőjével kapcsolatos kérdések kerültek szóba. Kiderült, hogy ez az alakulat „romantikájánál fogva” vonzza a fiatalokat, nyolc-tízszeres a túljelentkezés a zászlóaljhoz, ahol a kiképzési programban az ejtőernyőzés és önvédelmi küzdősportok is szerepelnek. A látogatás után szervezett sajtóbeszélgetésen Für Lajos elmondta: a Magyar Honvédség gyors és látványos fejlesztéséhez az ország ismert pénzügyi helyzetében túlzott remények nem fűzhetők. A haditechnika leromlott állapotának oka, hogy az 1980-as évek eleje óta komoly haditechikai beszerzés nem történt. Aggasztó, hogy a fiatal tisztek és általában a tiszt- helyettesek igen rossz anyagi körülmények között élnek, ezért a hivatásos katonai pálya elvárásaihoz képest méltatlanul alacsony fizetéseken hamarosan javítani kell. A svéd példa Tanulságos esetet mesélt el a legutóbbi Pest Megyei Hírlap-fórum egyik vendége Szentendrén. Svédországban járt, s az egyik nap megdöbbenve tapasztalta, hogy az utcán olyan embereket bántalmaztak tettlegesen, akikről messziről lerítt, nem szőke svédek, azaz abban az országban idegenek. Nézte az esti televízió-híradót és várta erről a szörnyűségről a beszámolót, ami elmaradt, holott a „demonstráció” tömegesnek volt mondható. Másnap nem írtak róla az újságok, a rádió sem mondta be, s éppen ezért ismerősei körében érdeklődni kezdett, vajon miért hallgatnak a csúnya ügyről. A válasz egyszerű volt, akik végighallgatták, valamennyien úgy vélekedtek, nincs értelme hamar kiadni az ilyen jellegű, Svédországot esetleg elmarasztaló híreket, hiszen előbb ki kell deríteni, azok, akik a fekete hajú embereket ütlegelték, egyáltalán svédek voltak-e? Kár lenne Svédországot rossz hírbe keverni nem svédek miatt. Az eset roppant tanulságos a mai Magyarországon. Itt ugyanis nap mint nap előfordul, hogy itt élő magyarok vagy akik magukat magyarnak mondják, holmi piszlicsáré ügyekkel is hajlamosak az úgynevezett világ közvéleménye elé rohanni. Itt kérem egy televíziós főszerkesztő, aki mindnyájunk szeme láttára, füle hallatára hazudik, az holmi nemzetközi szervezetekhez fordul, s tán azt sem átallja kijelenteni, hogy őt üldözik, mert hazugsága miatt állásából menesztették. Svédországban egy ilyet minden bizonnyal lehetetlenné tennének, ám itt Magyarországon ezek a világszerte panaszkodók úgy próbálják magukat föltüntetni, mint bátor ellenzékiek, holott, semmiféle civil kurázsira nincs szükség ahhoz, hogy ma Magyarországon valaki szemtelen, pimasz legyen. Egyszerűen arról van szó, amit a népi bölcsesség így fogalmazott meg: „A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát” Svédországban ezt a tételt az újságírók már a bölcsőben megtanulták, miért is egy-egy ügy tálalása elölt jói megnézik, miről is van szó. Mi egy kicsit elmaradtunk, s éppen ezért most elsősorban azt kell nézni, kiről is van szó? És aki egyszer hazudott attól ajánlatos megvonni a szólás jogát hiszen biztos: megint hazudni fog, sőt van még egy népi bölcsesség, mely szerint „Aki hazudik, az lop is”. (Vödrös) Egyetemi csereprogram Hátrányos helyzetű települések Lehetőség a felzárkózásra Für Lajos Szolnokon Szemle a zászlóaljnál
