Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-09 / 287. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Az egyházmegye egyik ékköve Kapucinusünnep Máriabesnyón (Folytatás az I. oldalról) Az egyik építőmunkás, Fidler János álmában azt az üzenetet kapta, hogy „hol­nap csodálatos igazgyöngy kerül ásód alá”. így találtak arra az ismeretlen eredetű csontból faragott szobrocská­ra — Szűz Máriára a karján ülő kis Jézussal — mely azó­ta a zarándokok tömegét vonzza, várja. — Az égi jel Besnyőt kegyhellyé avatta — emléke­zett a szentmise kezdetén Nagy Tamás kapucinus plé­bános. — Grassalkovich An­tal úgy döntött, hogy a loret- tói kápolna mellé kis kolos­tort épít és megkéri Migazzi Kristóf váci püspököt és bé­csi érseket, hogy telepítsen ide szerzeteseket. Migazzi Kristóf évente 8—10-szer el­jött a Szűzanya lorettói házá­ba és ő foglaltatta ezüsttartó­ba a kegyszobrot, a hátlapjá­ba bevésetté a megtalálás kö­rülményeit. Itt osztotta ki több ízben a bérmálás szent­ségét. A kegyhely gondozá­sát a kapucinusokra bízta, akik Hatvanból érkeztek 1763. december 7-én. Más­nap délig egyfolytában gyón­tattak. Hamarosan szükséges­sé vált a nagytemplom építé­se és a kolostor kibővítése ti­zenhat szerzetes számára. 1771. május 17-én készült el az alsótemplom és a nagy­templom. Ez volt Grassalko­vich Antal harmincharmadik temploma. Negyven esztendő kivéte­lével gondozták a kegyhe­lyet a kapucinusok, s most a letelepedés 230. évfordulójá­ra, röviddel visszatértük után sikerült az egész temp­lomot kifesteni." Nagy Tamás plébános ez­után a püspök atyához szólt, kérve, ajánlja fel a szentmi­sét, mint hálaadást a meny- nyei Atyának. Megköszönte egyben, hogy mint nagy elődje, Migazzi Kristóf, Keszthelyi Ferenc is szívén viseli Besnyő sorsát. Nem­csak bőkezű adománnyal se­gítette a felújítást, hanem szí­vesen látogat is a kapucinu­sokhoz. Váci beiktatása után első útja az ifjúsági találko­zóra, ide vezetett. A kapuci­nus rendfőnök köszönetét fe­jezte ki a híveknek és a mun­kásoknak is-, akik szintén se­gítették a felújítást. Kiemel­te Hortobágyi László kano­nok és Radnai Tibor kapuci­nus atya több millió forintos hozzájárulását. — A Szűzanya mindig is itt volt, s mindig voltak kapu­cinus lelkipásztorok, akik éj­jel-nappal a hívek rendelke­zésére álltak — emelte ki kö­szöntőjében Keszthelyi Fe­renc váci megyés püspök, majd a szerzetesek munkás­ságát méltatta. A kapucinu­sok Szent Ferenc rendjének legfiatalabb ágaként 1612-ben V. Pál rendeleté­vel váltak önálló renddé. Szí­vesen és örömmel telepítet­ték és hívták őket mindenü­vé, mert alázatos lelkülettel szolgáltak, ugyanakkor szi­gorú életfelfogásban éltek. Sokat tettek azért például, hogy a török hódoltságban szenvedő magyarok újra há­zat és hazát találjanak földjü­kön. — Hálát kell adni a jó Is­tennek, hogy itt van ez a fé­szek —- folytatta a püspök —, ahol készülnek a fiatalok szent Ferenc tiszteletére, Is­ten dicsőségére, a Szűzanya szeretetére és a magyar nép javára. Máriabesnyő a váci egyházmegye egyik ékköve. Bár ezeréves határai megvál­toztak, a jó Isten mégis gon­doskodott arról, hogy Mária- szentélyekben és búcsújáró helyekben gazdag legyen. Keszthelyi Ferenc szeretet­tel köszöntötte a jubiláns P. Amon Otmár atyát, s kérte az Istent, adja meg neki azt az ajándékot, hogy az utána jövők közül is sok fiatalt kö­szönthessen és láthasson a földi életben. Üdvözölte mindazokat, akik a Szűza­nya szentélyét még szebbé tették, de azt is elmondta, hogy nem a festés, az aranyo­zás, a gyönyörű világítás az igazi szépség, hanem az em­berek imádsága. A szentmise végén a püs­pök és az aranymisés pap ál­dása hangzott el, majd a hí­vek megtekinthették a kegy­szobrot, s az alsótemplom­ban felkereshették a Grassal- kovich-kriptát. . Balázs Gusztáv Keszthelyi Ferenc váci megyés püpök megáldja a felújított templomot, mellette az aranymiséjét tartó Amon Otmár atya Hancsovszki János felvételei Cigány munkanélküliek támogatása (Folytatás az 1. oldalról) — A megyében csaknem 50 ezer munkanélküli van — mondta az értekezlet szüneté­ben Lengyel János, a munka­ügyi központ igazgatóhelyet­tese. — Ezen belül azonban sajnos elég nagy a cigányok részaránya. Úgy gondoltuk, hogy ezzel a megbeszéléssel egyrészt bevonjuk a közös gondolkodásba mindazokat, akik felelősséget éreznek e súlyos probléma csökkentésé­ért, másrészt felajánljuk meg­lévő eszközeinket az érintet­tek fokozott támogatására. — Milyen eszközökről van szó? — Sokféléről. Segíteni sze­retnénk a munkanélkülinek, hogy visszakerüljön a munka­erőpiacra. Ha ebben az akadá­lyozza, hogy nincs szakkép­zettsége, vagy az nem megfe­lelő, akkor képzéssel segí­tünk. Ha van jó szakmája, ak­kor kiközvetítjük. De számta­lan támogatási lehetőséget kaphat vállalkozóként is. Az értekezlet előtt azonban most két új pozitív megkülönbözte­tő lehetőséget vetettem fel. Egyrészt a közhasznú munká­nál a felmerülő költség tör­vény által biztosított maximu­mát, azaz 70 százalékot térí­tünk meg. Másrészt azok a munkáltatók, akik cigány munkanélkülit alkalmaznak, az eddigi 6—9 hónapos bértá­mogatás helyett 12 havi jutta­tást kapnak. Ezek a kedvez­mények elősegíthetik a mun­kába állást. A javaslattal az értekezleten részt vevő ci­gányvezetők egyetértettek, ennek megfelelően mint kö­zös kezdeményezést teijesz- tem majd a napokban a jóvá­hagyásra illetékes munka­ügyi tanács elé. Az értekezleten sokféle ci­gányszervezet képviseltette magát. Mindannyian nagyon örültek, hogy megtisztelő együttműködésre hívták őket, de a meghallgatás kere­teit már semmi sem tarthatta többé a munkaügyi központ illetékességének határai kö­zött. Itt már ömlött a panasz, egymást követték a megta­pasztalt keserű példák. S bár a felvetések legtöbbje jogos volt, a munkaügyi központ nem vállalhatta el sem a társa­dalom egészének etnikai-szo­ciálpolitikai terheit, sem egy- egy elvakult helyi vezető té­vedését. Annyi szólamban szólt az alkalmi zenekar, ahá- nyan csak megszólaltak. S mivel nem volt közös partitú­ra, sem összeszokott játék, nem lehet csodálkozni, ha néha felhangzottak disszo­náns hangok is. — Ne csodálkozzon ám se a hangos szón, se az egymás­ra mutogatáson — mondta Anyalai Béla, a Magyarorszá­gi Cigányok Demokratikus Szövetségének piliscsabai el­nöke. — Örülünk, hogy el­mondhatjuk, mit gondolunk és mit szeretnénk. Sajnos, elég ritka az ilyen alkalom. A kezdeményezés nagyon jó, hogy együtt minden jobban megy. A Pest Megyei Munka­ügyi Központ nemcsak gesz­tust gyakorolt, amikor elhí­vott minket, de újabb lehető­ségeket is teremtett. És ez nem mindegy. de meg kelt mondanom, hogy én nem vagyok optimis­ta. Mit tesz majd a sok ci­gány, még ha el is megy a képzésre? Utána azt mondják majd neki, van már szakmád, de még mindig cigány vagy. Nem kellesz. A Lung Drom cigány szer­vezet abonyi elnökének, Raf- fai Lászlónak kedvezőbb volt a véleménye. — Az együttműködésnek csak haszna lehet. Mi már ré­gen próbálunk élni a kedvez­ményekkel, nem is sikertele­nül. De biztos vagyok benne, A cigányszervezetek nem csak a segítő lehetőségeket is­mértek meg jobban, de egy­mást is. Megállapodtak ab­ban, hogy tájékoztatják szer­vezeteiket a hallottakról, fi­gyelemmel kísérik a helyi kezdeményezéseket, és együttműködnek a munka­ügyi szervezetekkel. Az értekezlet végül is az­zal a megállapítással ért vé­get, hogy nem befejeződött, hanem elkezdődött valami. Most már a résztvevőkön mú­lik, hogy mi lesz belőle. Gelléri Miklós Megkérdeztük Várható-e változás a Volánbusz menetrendjében? Sokszor és sokan bosszankodunk, ha utazásaink során hiába várakozunk a megállókban, mert nem jön az ép­pen esedékes menetrend szerinti járat. A legtöbbször az ünnepek alkalmával tapasztalhatjuk a járatok kimara­dását, vagy éppen átütemezését. A közelgő' karácsonyi és újévi ünnepek eló'tt kérdeztük Bogáti Zoltánt, a Vo­lánbusz Vállalat forgalomfejlesztési szakosztályának ve­zetőjét, várható-e jelentősebb változás a menetrendben? — A karácsonyi és újévi ünnepek időszakában autó- buszjárataink a menetrendi naptárban meghatározott forgalmi rend szerint közle­kednek. Ettől eltérő menet­rendet csak a MÁV és a BKV-HÉV csatlakozófor­galmat ellátó vonalainkon alkalmazunk, amennyiben ezt a társközlekedési ágaza­tok menetrendjének változá­sa indokolttá teszi. Kará­csonykor, december 24-én a korábbi évek gyakorlatá­nak megfelelően, a BKV közlekedéséhez igazodva autóbuszvonalainkon az utolsó járatok 15.00—17.00 óra közötti időpontokban in­dulnak. Kisegítő járatokat természetesen az igények­nek megfelelően forgalom­ba tudunk állítani, hiszen idén szombat-vasárnapra, te­hát amúgy is munkaszüneti napokra esik a karácsonyi ünnep, s így a hét végi me- netred az érvényes. Az újév­vel kapcsolatban egy Pest megyét érintő változás: de­cember 31-én Cegléd, Nagy­kőrös térségében a késő esti járatok nem közlekednek. Sokan utaznak az ünnepek alatt távolban élő hozzátar­tozóikhoz, így őket elsősor­ban a nemzetközi járatok­kal kapcsolatos változások érinthetik. Változások lesz­nek a következő járataink­nál: Budapest—Munkács— Ungvár—Beregszáz, Buda­pest—Románia (itt elsősor­ban a román járatoknál lesz változás), Budapest—Frank­furt—Köln—Amszterdam —Rotterdam, Budapest— Párizs, Budapest—Mün­chen. A Budapest—Isztam­bul járat december 27-én in­dul utoljára az idén. Termé­szetesen minden változással kapcsolatban szívesen ál­lunk az utazóközönség szol­gálatára akár telefonon, akár személyesen. O. Gy. A gyermekkönyvtár születésnapja A személyiséget építi A gyermekkönyvtár éjt Äs kitüntetett helye a WVIjr/ magyar könyvtári rendszernek — jelen­tette ki dr. Nagy Attila, az Or­szágos Széchenyi Könyvtár Könyvtudományi és Módszer­tani Központjának osztályve­zetője tegnap Cegléden, an­nak a rendezvénysorozatnak a nyitányán, amelyet a gyer­mekkönyvtár harmincötödik születésnapján tartottak. Biczák Péter, a Pest Me­gyei Könyvtár igazgatója rö­vid megnyitójában hangsú­lyozta, a könyvtári hálózat ki­alakulásában az egyik nagy eredmény a gyerekkönyvtá­rak önállósulása volt. Akkori­ban a könyvtárosok rájöttek, a gyerekkel nem lehet kis fel­nőttként bánni. Egészen más­képp kell az olvasókat szol­gálni. Nagy Attila előadása beve­zetőjében elmondta, manap­ság a világon — és nálunk is — a Szakma alaposan válto­zik — tudásanyagában, gya­korlati tevékenységében egy­aránt. A könyvtárosnak infor­mációtechnológussá kell vál­nia. S közben talán érdemes gondosan figyelni arra is, hogyha nincs (gyerek) olva­só, akkor hiába a modernizá­lás. A szakember Márai Sán­dor gondolataihoz kapcsolód­va rámutatott: a rendszerválto­zással megjelent a jelszó: Visz- sza Európába! Ám az ember­nek időnként az az érzése — lásd némelyik tévéműsort, a könyvesboltok kommersz és silány kínálatát, a Bianca-Tif- fany-lányregényeket —, hogy Amerikába masírozunk. Á dolgok hátterében a társadal­mi változások állnak, ame­lyek következtében az iroda­lom szerepe jelentősen átala­kult. Miután napjainkban már nem kell titkos jelbeszédet használni. De szabad-e ebből azt a következtetést levonni, hogy a szépirodalom csupán egy olyan adathalmaz, amit a gyermekeinknek nyögvenye­lősen muszáj megtanítani?! A továbbiakban az előadó azt fejtegette, hol terem a jó olvasó. Ezt annak az összeha­sonlító vizsgálatnak az adatai­val érzékeltette, amelyeket nemzetközi tudósok végeztek harmincegy országban. Két évtizeddel ezelőtt a magyar gyerekek sereghajtók voltak, most pedig a hetedikek az ol­vasáskészségben. Ugyanak­kor szépirodalmi szövegeknél az olvasástudományuk' tizen­hét százalékkal rosszabbodott az utóbbi öt évben. Nagy Attila záró gondolata­iban leszögezte, a szülőknek — az iskola és a könyvtár szö­vetségével — az írott és elekt­ronikus sajtó segítségével kell megkedveltetniük gyer­mekeikkel az olvasást. Ah­hoz, hogy a gyerekeink ne le­gyenek érzelmileg labilis, ki­szolgáltatott, éretlen személyi­ségek, akár kétéves is lehet, mellé lehet ülni, s beszélget­ni, olvasni, énekelni vele. F. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom