Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-01 / 280. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER I., SZERDA Hosszú elnyomatás után Litvánia fölszabadult! Litvániában nincs már egyet­len orosz katona sem, és fel­számolták az orosz katonai lé­tesítményeket — jelentették be Vilniusban. Oroszország lényegében már a nyáron, augusztus 31 -ig visszavonta csapatait Litvániá­ból. A katonák távozása azon­ban csak hosszas huzavona, a kivonulás egy időre történő le­állítása után következett be, s ezért a hadsereg felszerelését, hadianyagait nem tudták idő­ben elszállítani. Ennek a mun­kának az elvégzésére maradt mintegy másfélszáz orosz ka­tona a balti országban, de a múlt hét végén, miután felada­tukat végrehajtották, ők is tá­voztak. A balti államok közül Észt­országban még mintegy 4000 — nem harcoló alakulathoz tartozó — orosz katona van, Lettországban pedig komo­lyabb, több mint húszezres haderő. Az ő kivonásukat Moszkva a jövő év augusztus 31-ig ígéri. Bosznia-értekezlet Genfben Egyetlen pozitívum: tárgyalnak Genfben David Owen és Thorvald Stoltenberg közvetí­tők részvételével tegnap is­mét megbeszéléseket kezdtek a délszláv válság főszereplői — jelentették a hírügynöksé­gek. Az EK-tizenkettek hétfőn előterjesztett újabb békekez­deményezések keretében te­vékenykedő közvetítők teg­nap estig tudni szerették vol­na: van-e alap a három szem­benálló fél közötti tárgyalá­sok folytatására — idézett az AFP egy vezető személyisé­get. Az Európai Unió külügy­minisztereinek kezdeménye­zése értelmében fokozatosan feloldanák a Szerbiával és Montenegróval szembeni szankciókat abban az eset­ben, ha a boszniai szerbek hajlandók átengedni az álta­luk elfoglalt területek bizo­nyos részét a muzulmánok­nak. A tegnap reggeli első ta­nácskozáson, amelynek fő té­mája a kelet-boszniai muzul­mán enklávék körüli terüle­tek megosztása, a közvetítők oldalán Izetbegovic bosnyák, Milosevic szerb elnök, és a boszniai szerb vezető, Rado­van Karadzic vett részt. Teg­nap délután Alija Izetbegovic Franjo Tudjman horvát el­nökkel és a boszniai horvá- tok vezetőjével, Mate Boban- nal tárgyalt esetleges újabb horvát engedmények remé­nyében a jövendőbeli bosz­niai muzulmán köztársaság­nak biztosítandó tengeri kijá­ratát illetően. Hétfőn este Tudjman elnök azonban már tudatta, hogy a horvátok nem hajlandók újabb engedmé­nyekre. Karadzic boszniai szerb ve­zető a maga részéről úgy nyi­latkozott: kész megvitatni ugyanazokat az engedménye­ket, amelyeket a muzulmá­noknak korábban felajánlot­tak, de amelyeket a békeérte­kezlet összeomlásakor vissza­vontak. Hétfőn este Karadzic a szerb televíziónak úgy nyi­latkozott, hogy a boszniai szerbek békét akarnak, és haj­landók segíteni abban, hogy a muzulmánok saját államot hozhassanak létre Boszniá­ban. Ugyanakkor azonban nem várt áttörést a tárgyalá­sok második napjától. A görögök hite szerint, akit az iste­nek meg akarnak büntetni, azok­ból pedagógust csinálnak. Nem tu­dom, nem büntetés-e Magyarorszá­gon költőnek lenni, különösen, ha valakinek olyan rövidre szabták az életét, mint Stelczer Endrének. Stelczer pozsonyi költő decem­ber 17-én lenne hetvenéves, ha a szovjet hadsereg kezdeményezésé­re a Moirák (közismertebb latin ne­vükön — Párkák) 1945. április 6-án el nem vágták volna élete fonalát. Nem sokkal halála előtt, miként egyik barátja írja, „félig keserűen, félig tréfá­san mutatott rá egyszer a házukkal szemközti bérház falá­ra, s ezt mondta: »Meglátod, ezen a falon leszek én fres­kó...«” S április 3-án, amikor becsapódik az első lövedék, a légnyomás a szemközti ház falához vágja az ifjú jóst. Huszonegy évesen csak a halálra lehet kész az ember, az élettel, hát még az életművel nem. A „Nem lesz több versem” című alkotásában előre megénekli költősorsát, hi­szen utána már csak egy töredék hagyja el tollát. Ilyetén­képpen: „Leszek a múltból egy törött darab, / mit halk ke­zekkel egy antik vitrinbe / temetnek, és örökre múlt ma­rad.” Életéről megjósolta a „freskó” jövőt, költészetéről a „tö­rött darab” életművet. S mi most már kesereghetünk, hogy egy ígéretesen induló költői oeuvre, amelyben jó és meg­hökkentően szép szókapcsolatok, emlékezetes sorok és ma­radandó versek találhatók, torzó marad. De felesleges kese­regni, az életmű ez, ezt kell értékelni vagy elvetni. Stelczer Endre kibírja az ítéletet. _ s J eszenszky Géza előadása az EBEE-értekezleten Szembe kell szállni az agresszív nacionalizmussal Magyarország támogatásáról biztosította az agresszív naciT onalizmus elleni közös fellé­pésre vonatkozó tervet Je­szenszky Géza külügyminisz­ter az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tegnap Rómában megkezdő­dött külügyminiszteri tanácsü­lésén. A miniszter vitaindító' előadásában elsősorban azt elemezte, hogy az EBEÉ mi­lyen szerepet játszhat az euró­pai biztonsági rendszerben. Magyarország nem egysze­rű válságmenedzselő eszköz­nek tekinti az úgynevezett Balladur-tervet, hanem olyan kezdeményezésnek, amely a legtöbb konfliktus gyökerét képező okok — az agresszív nacionalizmus, a nemzeti ki­sebbségek jogainak megtaga­dása — felszámolására irá­nyul — mondta. Nagyon fontos együttesen Orosz lövések Japán tegnap tiltakozását fe­jezte ki amiatt, hogy egy orosz őmaszád lövéseket adott le egy japán halászhajó kapitányára, a hajót pedig le­foglalta. Az incidens pénte­ken történt, a vitatott hovatar- tozású „északi szigetek” kö­zelében. A japán külügyminisztéri­umban hívatták tegnap Oroszország tokiói nagykö­vetet és azonnal felvilágosí­tást kértek Moszkvából a „Ja­pán területi vizeken” történt incidensről. Egyben azt is igényelték, hogy a hajót és az elfogott kapitányt azonnal engedjék el. szembeszállni ezzel a tenden­ciával most, amikor Európa nagy részében erősödik az ag­resszív, intoleráns nacionaliz­mus, amely a többséget és a kisebbséget is veszélyezteti, destabilizálódáshoz és konf­liktusokhoz vezethet. Ma­gyarország ezért üdvözli, hogy az Európai Unió is fel­karolta ezt a javaslatot — mondta. Jeszenszky Géza ezt köve­tően érvelt a nemzeti kisebb­ségek számára megkívánt kü­lön jogok mellett, amelyekre a többségi nemzeteknek hely­zetüknél fogva nincs szüksé­gük. Hangsúlyozta, hogy a ki­sebbségi kérdés megoldását nem a határok megváltoztatá­sában látjuk, hiszen az euró­pai határokat számos nemzet­közi jogi megállapodás rögzí­ti — ami viszont nem áll a ki­sebbségi kérdésekre. A ki­Mihail Gorbacsov volt szov­jet elnök megtanulta az anti- bolsevista szótárat, és a szava­kat Jelcin kapitalista reform­jainak bírálatára használja. Gorbacsov nagy-britanniai látogatása előtt Moszkvában nyilatkozott brit újság­íróknak, és megadta a bolse- vizmus új meghatározását. — Bolsevizmus minden olyan reform, amely erőlteti az ütemet és nem veszi figye­lembe a nép szükségleteit. Csak a bolsevikok lökdöshe- tik előre az országot cowboy- módszerekkel. Ez kollektivi­zálás, csak más néven. Igazi veszélyt látok a bolsevizmus feléledésében az új demokrá­sebbségek helyzetét 1919- ben egyszer megpróbálták jogi eszközökkel rendezni, de nem sikerült, a II. világhá­ború után pedig még kísérlet sem igazán született, csak vi­szonylag gyenge politikai deklarációk, de még azokat sem tartják be. Jeszenszky Géza annak a véleményének adott hangot, hogy az európai biztonság megteremtését, a földrajzilag nagy kiterjedésű és több te­kintetben is átfogó válságok kezelését nem lehet egyetlen szervezetre bízni. A katonai biztonság területén a NATO rendelkezik a leghatéko­nyabb eszközökkel, a gazda­sági biztonságot pedig legin­kább az Európai Unió (EK) növelhetné azzal, hogy kiter­jeszti. tevékenységi és tagsági körét — mondotta többek kö­zött a külügyminiszter. cia álarcában. Ez eltemetheti a reformokat és lejárathatja a demokráciát — mondta Gor­bacsov, s a brit újságíróknak az volt a határozott benyomá­suk, hogy Jelcinről és támo­gatóiról, és reformintézkedé­seikről beszélt. Jelcint név szerint azzal kapcsolatban bírálta Gorba­csov, hogy az orosz elnök megtiltotta a választási kam­pányban részt vevő pártok­nak a december 12-én népsza­vazásra kerülő alkotmányter­vezet vitatását. — Micsoda el­képesztő demokráciánk van nekünk! Ennyit a szabad vá­lasztásokról! — mérgelődött Gorbacsov. A nagyvilág hírei ■ Újabb áldozata van a val­lási-politikai szembenállás­nak Észak-frországban: teg­nap egy katolikus férfit gyil­kolt meg több fegyveres Belfastban. A Reuter sze­rint a támadók minden bi­zonnyal protestánsok vol­tak. A fegyveresek kora reg­gel Jötték le a 47 éves férfit, amikor éjszakai műszak után kocsijába akart beszáll­ni. Az idén ő volt az észak­írországi konfliktus 76. ál­dozata. MA finnországi munkanél­küliségi ráta októberben el­érte a 18.7 százalékot. Szep­temberben ez az érték 18,6; míg egy évvel ezelőtt csak 14,4 százalék volt — olvas­ható a helsinki Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentésében. Finnország 60 év óta legsúlyosabb gaz­dasági visszaesését éli meg. ■ A grúz—abház-béketár- gyalások előkészítésére teg­nap Genfben megbeszélés kezdődött a két fél között. A több naposra tervezett ta­lálkozó elnöke Edouard Brunner, az ENSZ főtitkárá­nak különmegbízottja. A vé­res konfliktus kirobbanása óta a mostani az első alka­lom, hogy Tbiliszi és Abhá- zia hivatalos képviselői ta­lálkoznak. ■ Eszak-Korea tegnap a két Korea közötti határon átadta az Egyesült Államok­nak 33, az 1950—1953-as koreai háborúban elesett amerikai katona földi ma­radványait. Az AP szerint ezzel 1990 óta összesen 96 amerikai katona földi ma­radványait szolgáltatták ki az észak-koreai hatóságok. Az AFP egy panmindzsoni amerikai katonai szóvivőt idéző jelentése szerint még mindig tisztázatlan 8100, a koreai háborúban eltűnt amerikai katona sorsa. Gorbacsov és a bolsevizmus VÉLEMÉNY Életműve „törött darab” Persze, hogy érezni versein ilyen-olyan hatásokat. Eze­ket okos méltatói fel is sorolják. Persze, hogy sok még ben­ne a póz. Ezt minden olvasó észreveszi. Persze, hogy nent minden verse kiforrott. Persze! De hisz olyan fiatal, és mint mondtam — torzó. Ne feledjük, hogy a milói Vénusz karja sem ujjakban végződik, hisz eltörött valahol a váll és a könyök között, s Borsos Miklós torzó-alkotásai sem befe­jezett alakok. Nézzük csak a „Vénusz születésé”-t! A torzó­nál is torzóbb. De szép! Nos, így vagyok Stelczer Endre „életművével” is. Még arra sem volt alkalma, hogy kiadás előtt megrostálja verse­it. Témaköre szegényes, nem volt ideje a kiteljesedésre. Hi­ányzik például Pozsony. Ez a csodálatos város, melyben a század első évtizedeiben a lakosság 42 százaléka német, 40 százaléka magyar, 15 százaléka szlovák volt. S Bécs és a Habsburgok, majd Hitler közelsége ellenére a. Magyar Párt vezető tagjai között ilyen nevek találhatók: Neuman, Stelczer, Birnbaum. (S ezekből kerültek ki a felvidéki ma­gyarság mártírjai!) Ez nem asszimiláció volt, ez vállalás! S ennek a vállalásnak sajátosan pozsonyi eredményei szület­tek. Költőnk is aktív tagja volt például az Albrecht Sándor zeneszerzőnél (Bartók Béla barátjánál) gyakran összejövő társaságnak, amely — mondhatjuk — polgári szalon volt, lélekgazdagító, tudatformáló, és — magyar. Nyilvánvaló, hogy e nélkül nincs Stelczer Endre költő, de ez az elem, ne­vezzük pozsonyiságnak, még nem kapott hangot a kicsiny életműben. Mégis, amit írt, abban — látensen — benne van Pozsony szelleme. De: aki „Judit” című versét így indítja: „A szőkeséged nem volt az enyém. A sima selymet játékos kezem csak bátor álmu ritka éjeken fonta fonatba. S úgy hívtam: Remény.!’, az költő. Kár, hogy az életmű torzó maradt! De hát ki tudja, mi a jó és mi a jobb? Az-é, ha „csak” a hitleri borzalmakat éljük meg, vagy ha kijut még a sztálini éra ” áldásaiból” is? Hát olyan jó volt a XX. század máso­dik felében, a felszabadított Európa keleti részén élni? Köl­tőként? Ugyanakkor: hány ember mondhatja el, hogy az Isten olyan barátot adott neki, mint Mayer Judit, aki ötven év után is értő szeretettel őrzi emlékét, vagy akinek — Stel­czer Elemér személyében olyan testvér jutott Hitler és Sztá­lin századában, aki halála után ötven évvel, hetvenedik szü­letésnapjára — a kevésből sokat áldozva — meglepi költő­bátyját — első verseskötetével. Ez mind Közép-Európa! É kötet láttán az ember reménykedni kezd. Talán még­is igaza van Pál apostolnak: „A szeretet soha el nem fogy.” Vj (Török Bálint)

Next

/
Oldalképek
Tartalom