Pest Megyei Hírlap, 1993. december (37. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-01 / 280. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. DECEMBER I., SZERDA Hosszú elnyomatás után Litvánia fölszabadult! Litvániában nincs már egyetlen orosz katona sem, és felszámolták az orosz katonai létesítményeket — jelentették be Vilniusban. Oroszország lényegében már a nyáron, augusztus 31 -ig visszavonta csapatait Litvániából. A katonák távozása azonban csak hosszas huzavona, a kivonulás egy időre történő leállítása után következett be, s ezért a hadsereg felszerelését, hadianyagait nem tudták időben elszállítani. Ennek a munkának az elvégzésére maradt mintegy másfélszáz orosz katona a balti országban, de a múlt hét végén, miután feladatukat végrehajtották, ők is távoztak. A balti államok közül Észtországban még mintegy 4000 — nem harcoló alakulathoz tartozó — orosz katona van, Lettországban pedig komolyabb, több mint húszezres haderő. Az ő kivonásukat Moszkva a jövő év augusztus 31-ig ígéri. Bosznia-értekezlet Genfben Egyetlen pozitívum: tárgyalnak Genfben David Owen és Thorvald Stoltenberg közvetítők részvételével tegnap ismét megbeszéléseket kezdtek a délszláv válság főszereplői — jelentették a hírügynökségek. Az EK-tizenkettek hétfőn előterjesztett újabb békekezdeményezések keretében tevékenykedő közvetítők tegnap estig tudni szerették volna: van-e alap a három szembenálló fél közötti tárgyalások folytatására — idézett az AFP egy vezető személyiséget. Az Európai Unió külügyminisztereinek kezdeményezése értelmében fokozatosan feloldanák a Szerbiával és Montenegróval szembeni szankciókat abban az esetben, ha a boszniai szerbek hajlandók átengedni az általuk elfoglalt területek bizonyos részét a muzulmánoknak. A tegnap reggeli első tanácskozáson, amelynek fő témája a kelet-boszniai muzulmán enklávék körüli területek megosztása, a közvetítők oldalán Izetbegovic bosnyák, Milosevic szerb elnök, és a boszniai szerb vezető, Radovan Karadzic vett részt. Tegnap délután Alija Izetbegovic Franjo Tudjman horvát elnökkel és a boszniai horvá- tok vezetőjével, Mate Boban- nal tárgyalt esetleges újabb horvát engedmények reményében a jövendőbeli boszniai muzulmán köztársaságnak biztosítandó tengeri kijáratát illetően. Hétfőn este Tudjman elnök azonban már tudatta, hogy a horvátok nem hajlandók újabb engedményekre. Karadzic boszniai szerb vezető a maga részéről úgy nyilatkozott: kész megvitatni ugyanazokat az engedményeket, amelyeket a muzulmánoknak korábban felajánlottak, de amelyeket a békeértekezlet összeomlásakor visszavontak. Hétfőn este Karadzic a szerb televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a boszniai szerbek békét akarnak, és hajlandók segíteni abban, hogy a muzulmánok saját államot hozhassanak létre Boszniában. Ugyanakkor azonban nem várt áttörést a tárgyalások második napjától. A görögök hite szerint, akit az istenek meg akarnak büntetni, azokból pedagógust csinálnak. Nem tudom, nem büntetés-e Magyarországon költőnek lenni, különösen, ha valakinek olyan rövidre szabták az életét, mint Stelczer Endrének. Stelczer pozsonyi költő december 17-én lenne hetvenéves, ha a szovjet hadsereg kezdeményezésére a Moirák (közismertebb latin nevükön — Párkák) 1945. április 6-án el nem vágták volna élete fonalát. Nem sokkal halála előtt, miként egyik barátja írja, „félig keserűen, félig tréfásan mutatott rá egyszer a házukkal szemközti bérház falára, s ezt mondta: »Meglátod, ezen a falon leszek én freskó...«” S április 3-án, amikor becsapódik az első lövedék, a légnyomás a szemközti ház falához vágja az ifjú jóst. Huszonegy évesen csak a halálra lehet kész az ember, az élettel, hát még az életművel nem. A „Nem lesz több versem” című alkotásában előre megénekli költősorsát, hiszen utána már csak egy töredék hagyja el tollát. Ilyeténképpen: „Leszek a múltból egy törött darab, / mit halk kezekkel egy antik vitrinbe / temetnek, és örökre múlt marad.” Életéről megjósolta a „freskó” jövőt, költészetéről a „törött darab” életművet. S mi most már kesereghetünk, hogy egy ígéretesen induló költői oeuvre, amelyben jó és meghökkentően szép szókapcsolatok, emlékezetes sorok és maradandó versek találhatók, torzó marad. De felesleges keseregni, az életmű ez, ezt kell értékelni vagy elvetni. Stelczer Endre kibírja az ítéletet. _ s J eszenszky Géza előadása az EBEE-értekezleten Szembe kell szállni az agresszív nacionalizmussal Magyarország támogatásáról biztosította az agresszív naciT onalizmus elleni közös fellépésre vonatkozó tervet Jeszenszky Géza külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tegnap Rómában megkezdődött külügyminiszteri tanácsülésén. A miniszter vitaindító' előadásában elsősorban azt elemezte, hogy az EBEÉ milyen szerepet játszhat az európai biztonsági rendszerben. Magyarország nem egyszerű válságmenedzselő eszköznek tekinti az úgynevezett Balladur-tervet, hanem olyan kezdeményezésnek, amely a legtöbb konfliktus gyökerét képező okok — az agresszív nacionalizmus, a nemzeti kisebbségek jogainak megtagadása — felszámolására irányul — mondta. Nagyon fontos együttesen Orosz lövések Japán tegnap tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy egy orosz őmaszád lövéseket adott le egy japán halászhajó kapitányára, a hajót pedig lefoglalta. Az incidens pénteken történt, a vitatott hovatar- tozású „északi szigetek” közelében. A japán külügyminisztériumban hívatták tegnap Oroszország tokiói nagykövetet és azonnal felvilágosítást kértek Moszkvából a „Japán területi vizeken” történt incidensről. Egyben azt is igényelték, hogy a hajót és az elfogott kapitányt azonnal engedjék el. szembeszállni ezzel a tendenciával most, amikor Európa nagy részében erősödik az agresszív, intoleráns nacionalizmus, amely a többséget és a kisebbséget is veszélyezteti, destabilizálódáshoz és konfliktusokhoz vezethet. Magyarország ezért üdvözli, hogy az Európai Unió is felkarolta ezt a javaslatot — mondta. Jeszenszky Géza ezt követően érvelt a nemzeti kisebbségek számára megkívánt külön jogok mellett, amelyekre a többségi nemzeteknek helyzetüknél fogva nincs szükségük. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldását nem a határok megváltoztatásában látjuk, hiszen az európai határokat számos nemzetközi jogi megállapodás rögzíti — ami viszont nem áll a kisebbségi kérdésekre. A kiMihail Gorbacsov volt szovjet elnök megtanulta az anti- bolsevista szótárat, és a szavakat Jelcin kapitalista reformjainak bírálatára használja. Gorbacsov nagy-britanniai látogatása előtt Moszkvában nyilatkozott brit újságíróknak, és megadta a bolse- vizmus új meghatározását. — Bolsevizmus minden olyan reform, amely erőlteti az ütemet és nem veszi figyelembe a nép szükségleteit. Csak a bolsevikok lökdöshe- tik előre az országot cowboy- módszerekkel. Ez kollektivizálás, csak más néven. Igazi veszélyt látok a bolsevizmus feléledésében az új demokrásebbségek helyzetét 1919- ben egyszer megpróbálták jogi eszközökkel rendezni, de nem sikerült, a II. világháború után pedig még kísérlet sem igazán született, csak viszonylag gyenge politikai deklarációk, de még azokat sem tartják be. Jeszenszky Géza annak a véleményének adott hangot, hogy az európai biztonság megteremtését, a földrajzilag nagy kiterjedésű és több tekintetben is átfogó válságok kezelését nem lehet egyetlen szervezetre bízni. A katonai biztonság területén a NATO rendelkezik a leghatékonyabb eszközökkel, a gazdasági biztonságot pedig leginkább az Európai Unió (EK) növelhetné azzal, hogy kiterjeszti. tevékenységi és tagsági körét — mondotta többek között a külügyminiszter. cia álarcában. Ez eltemetheti a reformokat és lejárathatja a demokráciát — mondta Gorbacsov, s a brit újságíróknak az volt a határozott benyomásuk, hogy Jelcinről és támogatóiról, és reformintézkedéseikről beszélt. Jelcint név szerint azzal kapcsolatban bírálta Gorbacsov, hogy az orosz elnök megtiltotta a választási kampányban részt vevő pártoknak a december 12-én népszavazásra kerülő alkotmánytervezet vitatását. — Micsoda elképesztő demokráciánk van nekünk! Ennyit a szabad választásokról! — mérgelődött Gorbacsov. A nagyvilág hírei ■ Újabb áldozata van a vallási-politikai szembenállásnak Észak-frországban: tegnap egy katolikus férfit gyilkolt meg több fegyveres Belfastban. A Reuter szerint a támadók minden bizonnyal protestánsok voltak. A fegyveresek kora reggel Jötték le a 47 éves férfit, amikor éjszakai műszak után kocsijába akart beszállni. Az idén ő volt az északírországi konfliktus 76. áldozata. MA finnországi munkanélküliségi ráta októberben elérte a 18.7 százalékot. Szeptemberben ez az érték 18,6; míg egy évvel ezelőtt csak 14,4 százalék volt — olvasható a helsinki Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentésében. Finnország 60 év óta legsúlyosabb gazdasági visszaesését éli meg. ■ A grúz—abház-béketár- gyalások előkészítésére tegnap Genfben megbeszélés kezdődött a két fél között. A több naposra tervezett találkozó elnöke Edouard Brunner, az ENSZ főtitkárának különmegbízottja. A véres konfliktus kirobbanása óta a mostani az első alkalom, hogy Tbiliszi és Abhá- zia hivatalos képviselői találkoznak. ■ Eszak-Korea tegnap a két Korea közötti határon átadta az Egyesült Államoknak 33, az 1950—1953-as koreai háborúban elesett amerikai katona földi maradványait. Az AP szerint ezzel 1990 óta összesen 96 amerikai katona földi maradványait szolgáltatták ki az észak-koreai hatóságok. Az AFP egy panmindzsoni amerikai katonai szóvivőt idéző jelentése szerint még mindig tisztázatlan 8100, a koreai háborúban eltűnt amerikai katona sorsa. Gorbacsov és a bolsevizmus VÉLEMÉNY Életműve „törött darab” Persze, hogy érezni versein ilyen-olyan hatásokat. Ezeket okos méltatói fel is sorolják. Persze, hogy sok még benne a póz. Ezt minden olvasó észreveszi. Persze, hogy nent minden verse kiforrott. Persze! De hisz olyan fiatal, és mint mondtam — torzó. Ne feledjük, hogy a milói Vénusz karja sem ujjakban végződik, hisz eltörött valahol a váll és a könyök között, s Borsos Miklós torzó-alkotásai sem befejezett alakok. Nézzük csak a „Vénusz születésé”-t! A torzónál is torzóbb. De szép! Nos, így vagyok Stelczer Endre „életművével” is. Még arra sem volt alkalma, hogy kiadás előtt megrostálja verseit. Témaköre szegényes, nem volt ideje a kiteljesedésre. Hiányzik például Pozsony. Ez a csodálatos város, melyben a század első évtizedeiben a lakosság 42 százaléka német, 40 százaléka magyar, 15 százaléka szlovák volt. S Bécs és a Habsburgok, majd Hitler közelsége ellenére a. Magyar Párt vezető tagjai között ilyen nevek találhatók: Neuman, Stelczer, Birnbaum. (S ezekből kerültek ki a felvidéki magyarság mártírjai!) Ez nem asszimiláció volt, ez vállalás! S ennek a vállalásnak sajátosan pozsonyi eredményei születtek. Költőnk is aktív tagja volt például az Albrecht Sándor zeneszerzőnél (Bartók Béla barátjánál) gyakran összejövő társaságnak, amely — mondhatjuk — polgári szalon volt, lélekgazdagító, tudatformáló, és — magyar. Nyilvánvaló, hogy e nélkül nincs Stelczer Endre költő, de ez az elem, nevezzük pozsonyiságnak, még nem kapott hangot a kicsiny életműben. Mégis, amit írt, abban — látensen — benne van Pozsony szelleme. De: aki „Judit” című versét így indítja: „A szőkeséged nem volt az enyém. A sima selymet játékos kezem csak bátor álmu ritka éjeken fonta fonatba. S úgy hívtam: Remény.!’, az költő. Kár, hogy az életmű torzó maradt! De hát ki tudja, mi a jó és mi a jobb? Az-é, ha „csak” a hitleri borzalmakat éljük meg, vagy ha kijut még a sztálini éra ” áldásaiból” is? Hát olyan jó volt a XX. század második felében, a felszabadított Európa keleti részén élni? Költőként? Ugyanakkor: hány ember mondhatja el, hogy az Isten olyan barátot adott neki, mint Mayer Judit, aki ötven év után is értő szeretettel őrzi emlékét, vagy akinek — Stelczer Elemér személyében olyan testvér jutott Hitler és Sztálin századában, aki halála után ötven évvel, hetvenedik születésnapjára — a kevésből sokat áldozva — meglepi költőbátyját — első verseskötetével. Ez mind Közép-Európa! É kötet láttán az ember reménykedni kezd. Talán mégis igaza van Pál apostolnak: „A szeretet soha el nem fogy.” Vj (Török Bálint)