Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-11 / 263. szám
is PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. NOVEMBER II.. CSÜTÖRTÖK 5 Parlamenti kérdés és válasz a Ráckevei-Duna vizéről Lassú javulás az ezredfordulóig Nem tudom, előfordult-e már a T. Ház történetében, hogy egy képviselő két ciklusban negyedik alkalommal kénytelen felszólalni ugyanabban a témában. Kénytelen vagyok ezt tenni a Ráckevei (Soroksári)-Du- na-ág ügyében — így kezdte felszólalását kedden délután az Országgyűlésben dr. Vona Ferenc, Pest megye 13, sz. választókerületének képviselője. Kérdését Gyur- kó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterhez intézte. Vona Ferenc: Hatalmas környezeti kár A legutóbbi évtizedben a pihenni, üdülni vágyó emberek tízezreinek került fokozott érdeklődési körébe a Duna-ág — mondotta a képviselő. — A különböző vízhasznosítási formák, igények maradéktalan kielégítését, főleg a Duna-ág felső szakaszán, a kedvezőtlen vízminőség akadályozza. Bár egy minisztertanácsi rendelet a Ráckevei-Dunát már több éve kiemelt üdülőkörzetté nyilvánította, a terület fejlesztésére, környezetproblémáinak megoldására korántsem fordítottak az illetékesek annyi figyelmet, mint más üdülőterületeknél, például a Balatonnál, a Velencei-tónál, Dunakanyarban. Pedig 1985-ben, 1989-ben, 1992-ben is hangzottak el ígéretek, igaz, azokat tettek nem követték. így 1993-ban a víz minősége sajnos tovább romlott. Az elmúlt tíz év vizsgálati adatainak értékelése nyomán megállapítható, hogy a nitrátfoszfát tartalom nőtt, és az összes oldott anyag is megnövekedett a vízben. Jelenleg a legfigyelemreméltóbb jelenség a Duna-ág fokozódó eutrofizálódása, a vizet főleg az alsóbb szakaszon sok esetben színezik zöldesre, barnásra a túlszaporodott algák. A közegészségügyi szervezet bakteriológiai vizsgálati eredményei is kedvezőtlen helyzetet tükröznek. Egyes esetekben a víz oldott-oxigén-tartalmá- nak jelentős csökkenése a gazdag halállományt is veszélyezteti. Az egyre-másra ismétlődő vízminőségi problémák jelzik, hogy a Duna- ág terhelhetőségének felső határán van. A ma még meglévő kényes egyensúly igen könnyen felborulhat. A vízminőségi problémák sokasodására hívja fel a figyelmet az idén, tavasszal észlelt vízicsiga-pusztulás és a nyáron tapasztalt nagymértékű kagylópusztulás is. Huszonkét mázsa tetemet gyűjtöttek össze a vízügyi dolgozók. Itt minden bizonynyal a kagylóparazita atka mellett a Duna-ág vizének szennyezettsége, a vastag iszapréteg intenzív bomlása is közrejátszott. A víz minőségét döntően a Duna, illetve a Duna-ágat közvetlenül érő szennyvíz határozza meg. A Fővárosi Csatornázási Művek dél-pesti tisztítója, valamint a szi- getszentmiklósi szennyvíztisztító is komoly szennyezőforrás. A Duna-ág vízgyűjtő területén a szennyvízelhelyezés és szennyvíztisztítás teljesen megoldatlan, nem is beszélve az illegális szennyvíz- bekötésekről. Kérdezem ezért, mit kíván tenni a tárca a további vízminőségromlás megakadályozására, elegendőnek tartja-e az 1994-re tervezett 13,6 millió forintot a környezeti kár elhárítására, hisz véleményem szerint legalább ennyi pénz csak a Duna-ág vízcseréjére kellene. Kérdezem továbbá: mikorra várható a dél-pesti szennyvíztisztító megépítése, hisz ennek megépítése — véleményem szerint — a vízminőség javításának talán legfontosabb láncszeme. Végezetül kérdezem, hogy milyen összehangolt, hatékony összefogást lehet remélni a főváros és Pest megye részéről a fővárosi vízbázis 2/3-át jelentő Duna-ág vízminőségének javulására? Államtitkár: milliárdok és összefogás Az elhangzottakra Tarján Lászlóné környezetvédelmi és területfejlesztési államtitkár válaszolt. Tisztelt Kévpiselő Úr! Egyetértek önnel abban a megállapításában, hogy a Ráckevei (Soroksári)-Duna- ág vízminőségét döntően a Duna, illetve a Duna-ágat közvetlenül érő szennyvíz- terhelés határozza meg. A Fővárosi Csatornázási Művek délpesti szennyvíztisztítója, valamint a szigetszent- miklósi szennyvíztisztító is komoly szennyezőforrás — ahogy ön ezt elmondotta. Az is nyilvánvaló, hogy a problémát nem lehet tüneti kezeléssel megoldani. Képviselő úr kérdései olyan szerteágazóak és sokrétűek, hogy engedje meg, hogy én lényegretörően hét pontban foglaljam össze válaszomat. A dél-pesti szennyvíztisztító telepen most fejeződött be egy technológiai korszerűsítés, amellyel megkezdődött a tápanyagok egy részének a visszatartása. Hatósági ellenőrző vizsgálataink szerint a Fővárosi Csatornázási Művek a délpesti tisztítótelepet a legnagyobb gondossággal üzemelteti. A főváros tervei szerint a dél-pesti telep bővítése és az általunk támasztott követelményeknek is megfelelő tisztítási fok sajnos csak 2000-re fog elkészülni, körülbelül 4 milliárd forint ráfordítással. A fejlesztés végrehajtása megkezdődött, szorgalmazni fogjuk a program gyorsítását. Folyamatban van a főváros hosszú távú csatornázási és szennyvíztisztítási feladattervének elkészítése, amelyhez a környezetvédelmi kibocsátási követelményszintet az Európai Közösség előírásainak figyelembevételével, az eutrofizációt okozó nitrogén és foszfor eltávolításával határozzuk meg. A tárca támogatja a Duna-ág mindkét oldalán lévő települések csatorna- és szennyvíztisztítási beruházásait. Ezzel a támogatással épül elsőként — csaknem 400 millió forint költséggel — a szigetszentmiklósi korszerű szennyvíztisztító telep 10 000 köbméter/nap kapacitással, ahol a nitrogén és foszfor eltávolítása mellett az iszapkezelést is megoldják. Támogatjuk a dél-pesti telep szennyvizének átvezetését a Nagy-Duna-ágba, a Duna-ág medrének további iszapkotrását is, feltéve, ha nem jár ez védett természeti értékeknek a tönkretételével. A környezetikár-elhárítás- ra az 1994. évre a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium valóban 13,6 millió forintot biztosított, és ugyanennyit a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium is. Azonban a folyamatos vízfrissítő szivattyúzáshoz valamennyi érdekeltnek hozzá kell járulni. Végül a környezetvédelmi szükségállapot jobb megítélése és a szükséges intézkedések optimalizálása érdekében angol kormánytámogatással az OMFB-pályázat- tal új számítógépes folyamatirányító modellt dolgoztunk ki 1994-re. Mindezek az intézkedések reményeink szerint hozzá fognak járulni ahhoz, hogy a Ráckevei (Soroksá- ri)-Duna-ág vízminőségében komoly javulás álljon be. A térségre vonatkozó hidrogeológiai vizsgálatok is igazolták, hogy a Csepel- sziget felszín alatti vízkészletének minőségére a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág nincs hatással — mondotta befejezésül az államtitkár. Fodrász- és kozmetikusverseny Londoni és párizsi divat szerint Országos fodrász és kozmetikus szakmunkástanuló, továbbá ifjúsági versenyt rendeznek a hét végén Budapesten a Petőfi Csarnokban. A nagy „viadalra” negyvenhat iskolából több mint kétszázan neveztek. Pest megyének jó oka van a szurkolásra, hiszen közülük huszonnégyen szűkebb pátriánkat képviselik például Dunaharasztiból, Monor- ról, Érdről és Szentmárton- kátáról. A vasárnapi esemény előkészületeiről az Országos Fodrász, Kozmetikus Ipartestület és Fodrász Akadémia vezetői adtak tájékoztatást a sajtó számára. Elmondták: a szakmai szervezet a munkanélküliség enyhítésére, az állástalan fiatalok részére a munkaügyi tárca engedélyével kozmetikus, fodrász és fogtechnikus szakmában öt osztályt indított százötven hallgató részvételével. A korhatár általában harmincöt év: a fiatalok kizárólag olyan mesterekhez kerülnek gyakorlatra, akik mestervizsgával rendelkeznek. A képzés elméleti része állami szakmunkásképző iskolákban folyik. Kocsenda Miklósné, a Kozmetikus Ipartestület elnöke szóvá tette, hogy kellene már a kamarai törvény, aminek alapján regisztrálnák — persze megfelelő kritériumok alapján — az iparosokat, ezzel is megvédve őket a kontároktól. Horváth Károly Fodrász Ipartestületi elnök szerint akár több száz fodrász is el tudna ma helyezkedni: ugyanígy vélekedtek a kozmetikus vezetők a munkalehetőségekről. A verseny természetesen a szakmák népszerűsítését, a fiatalok jókedvű ismeret- bővítését hivatott szolgálni. Hogy milyen módon, arról a rögtönzött bemutatón tett néhány leendő versenyző tanúbizonyságot. Eközben megtudtuk, hogy a fodrászat londoni nagymesterei ismét a 70-es évek „indián jegyeit” igyekeznek a fejekre csempészni: a haj középen való elválasztása például ennek az irányzatnak a jele. A párizsi formavilág most is színesebb, a franciák szeretik a hullámot, a tu- pírozott kontyot. Sminkben szintén a 60-as, 70-es évek idéződnek fel: visszafogottabb, mint a tavalyi. E sorok gyérülő hajú írója és fotós társa ugyancsak visszafogott irigykedéssel hallgatta a divatirányzatok változását, s úgy döntött, hogy inkább nézőként izgulja végig a vasárnapi vetélkedést. (tóth) Tessedik-napok Szimpózium a kutatásfejlesztésről . A Földművelésügyi Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Talál- mányi Hivatal támogatásával rendezi meg a Gö- dől lói Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Szaktanácsadási és Kutatásszervezési Intézete immár harmadszor a gödöllól Tessedik-napokat. A tegnap kezdődő innovációs szimpóziumot Manninger Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg, majd előadások, korreferátumok, ezután pedig vita következett. Magassy Dániel, az SZM munkatársa a Kutatás mint a fejlődés alapja címmel tartott előadást, majd az OMFB képviseletében Veress Gábor szólt az innovációs folyamatban betöltött szerepükről. Pakucs János, az Innovációs Kamara elnöke a magyarországi Nemzeti Innovációs Központ tevékenységéről, Vékás Gusztáv (OTH) pedig arról beszélt, hogy mi a szerepe a találmányoknak az innovációban. Ma — többek között — a következő előadásokat hallgathatják meg a szakemberek: A szaktanácsadás eddigi tapasztalatai és perspektívái; Az Agrili- ne információs rendszer; A Fe- romon-csapdacsalád. Az előadások után fórumon és bemutatókon vesznek részt az érdeklődők és megtekinthetik a szimpóziummal párhuzamosan megnyitott kiállítást is. Arpási Mária Segít az önkormányzat További százak juthatnak gázhoz Rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott Budaörs önkormányzata, amelyen egyetlen napirendi pontként az eddig a gázépítési programban nem szereplők kérése szerepelt. Mint azt Havasi László, a város alpolgármestere, a napirend előadója mondta, a képviselő-testület úgy döntött, hogy a később jelentkezőknek — úgy mint a programban résztvevőknek — is megadja azt a segítséget, hogy a munkák elvégezte után kifizetik az ez után járó általános forgalmi adó összegét. Igaz, most erre nincs az önkormányzatnak pénze, de sikerült megállapodniuk a kivitelezővel abban, hogy megvárják a jövő év elejét. így a kisjövedelműek és szociális segélyezésben részesülők lakta településrész is hamarosan hozzájuthat ehhez az olcsóbb fűtésmódhoz. A munkálatok ugyan hamarosan elkezdődnek, a bekötésre azonban — az egy hónapos fagyszünet miatt — csak jövő év elején kerülhet sor. A város önkormányzata magára vállalta az e — sziklás, dombos, falazott, vagy fúrt pincés (tehát beomlásve- szélyes) — területtel járó többletmunkát is. Az ezzel kapcsolatos gondok megoldásában egyébként a lakosság is készséget mutatott. (á. m.) Négyszázmillió a szociálpolitikának Szakemberek képzésére is jut pénz Minden olyan jogi személy, amely maga mögött tudja a helyi önkormányzat támogatását, pályázhat arra az összesen négyszázmillió forintra, melyet az Európai Közösségek Bizottsága adományozott a PHARE-program keretében Magyarországnak, a hazai szociálpolitika reformjának és decentralizációjának elősegítésére — mondta lapunk munkatársának kérdésére adott válaszában dr. Kakuszi István, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára azon a sajtótájékoztatón, ahol az említett összeg egy részének megpályázásához szükséges feltételeket ismertették az újságírókkal. — A hatmillió ECU-ből, azaz a mintegy 7 millió amerikai dollárból (illetve magyar pénzben a megközelítőleg négyszázmillió forintból) egyelőre két feladatcsoportra lehet pályázni —- mondta a minisztérium helyettes államtitkára. (Az alábbiakban szereplő adatokat kiegészítésképpen a hazai PHARE Program- iroda vezetője, Tótmátyás István bocsátotta a nyilvánosság rendelkezésére.) — Az egyik megpályázható terület a regionális szellemierőforrás-köz- pont létrehozása. Erre a célra 16 millió forint áll a pályázók rendelkezésére. Ebből az ösz- szegből azok kaphatnak, akik javaslataikkal elősegítik az adott térség szociálpolitikai információinak összegyűjtését, a szakirányú képzés szervezését, a pénzügyek bonyolítását. Egy másik megpályázható téma kapcsán elsősorban a civil szervezetek részvételére számít a programiroda. Az Újítási alap néven futó program keretében hatmillió forint jut a fiatalokat, az időseket és a fogyatékosokat, illetve egészségkárosodottakat érintő szociálisintézmény-hálózat kiépítésének megtervezésére. M. É.
