Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-11 / 263. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. NOVEMBER 11.. CSÜTÖRTÖK Gödöllői kutatóműhelyek Még az egerek sem egyformák — Gyógyszerkutatással is foglalkoznak? Múltidéző Földmérési tankönyv Ester C A Mississippi Állam Egyetemének tudóskollektívája eddig ismeretlen, új vitamint fedezett fel, amelynek az Ester C nevet adták. Leginkább — a már jól ismert — C-vita- minhoz hasonlít, annál azonban jóval erősebb, hatásosabb. A kutatócsoport No- bel-díjra esélyes e termék ki- fejlesztéséért. Állításuk szerint e szer tizenöt évvel hosz- szabítja meg az életet, sikeresen alkalmazzák rák, egyes szívbetegségek, asztma és hörghurut, valamint reuma esetén. Felfigyeltek kozmetikai hatására is: erősíti és javítja a haj, a köröm minőségét, de segíthet fogyókúra esetén is. / Újabb csodaszer? A minnesotai állami egyetem egyik kutatója, Gary Evans bőséges krómfogyasztásra buzdít. Szerinte ez a nyomelem normalizálja a vércukor- és csökkenti a vérzsírszintet, káros mellékhatások nélkül építi az izomzatot, segíti a gyerekek növekedését, valamint gyorsítja a sebgyógyulást, s csökkenti a fertőzés veszélyét. Nikotin és impotencia A Pisai Andrológiai Egyetemen 250 beteg vizsgálatával derítették ki, hogy az impotenciával küszködök nagy többségénél az éveken át nagy mennyiségben bevitt nikotin okozza a zavarokat. Közülük 20 százaléknál pszichés eredetű a jelenség, a többieknél azonban szervi (hormonális, véredényrendszer- rel összefüggő) okai vannak e problémának. A szervi impotenciával sújtott férfiak 60 százalékánál vezethető visz- sza az erek dohányzás okozta elszűkülésre. Ösztrogén és egészség A korszerű táplálkozás, a nagy mennyiségű tehéntej vagy a szója fogyasztása is nagyobb mennyiségű ösztro- gént juttat szervezetünkbe, mint amire normális körülmények között szükségünk van. Áz is kiderült, hogy bizonyos ipari vegyianyagok, amelyek a nagyvárosok levegőjét szennyezik, ugyancsak ún. ösztrogénhatást váltanak ki. Kutatók a jégpáncél alatt Egy amerikai atom-tengera- lattjáró, hat civil tudóssal a fedélzetén, 42 napos kutatóútra indul, hogy vizsgálatokat végezzen az Északi-sark jégpáncélja alatt. Ez az első eset, hogy egy amerikai atom-tengeralattjárót polgári célú kutatásokra használnak fel. A tudósok alulról feltérképezik a jégpáncélt, az alatta lévő tengerfenék alakzatait, az óceáni áramlatokat és főleg a sarki vizek szennyezettségét. A Humán Oltóanyag-termelő és Gyógyszergyártó Rt. 1954-ben vált önállóvá, amikor is a Filaxiából — amely szintén állat- és embergyógyászati oltóanyagokat gyártott — kivált. — Mivel foglalkoztak ettől az időtől? — kérdeztük Nagy Zsolt tudományos és szakmai igazgatótól. — A kezdetben oltóanyagokat termeltünk, főleg bakteriális fertőzések elleni vakcinákat, kifejezetten emberi felhasználásra. A későbbiekben intenzívebben nekifogtunk az immun- biológiai készítmények gyártásához. Ezek olyan reagensek, amelyeknek az alapja valamilyen immunreakció. — Mekkora volt a forgalmuk? — Olyannyira felfejlődtünk ilyen téren, hogy 1968-ra kinőttük a Filaxia telepén lévő helyünket. Akkor épült fel Gödöllőn a mai gyárépület, ahol azóta is dolgozunk. A nyolcvanas évek végén már szinte teljesen átköltöztünk, csak egy kis részlegünk maradt a régi helyen, a budapesti Szállás utcában. — Mikor váltak részvénytársasággá ? — Tavaly július elsején. S ettől kezdve, mint a nevünk is mutatja, gyógyszergyártással is foglalkozunk. Tehát ezek után már nemcsak oltóanyagokat, reagenseket, diagnosztikumo- kat gyártottunk, hanem infúziós és az emberi vérből előállítható készítményeket is. — Hányán dolgoznak a cégnél? — Mintegy ezren, ebből a diplomások száma százhúsz. Ez a csapat tavaly 4,5 milliárd forintos értéket hozott létre. A haszon azonban évente csökken a növekvő alapanyag- és energiaárak miatt. De még mindig azok közé tartozunk, akik nyereséggel dolgoznak. — Nem. Különböző külföldi partnerekkel léptünk kapcsolatba, akiktől megvettük az egész gyártási eljárást. Tehát ideérkezik az alapanyag és a megvásárolt módszer szerint elkészítjük a gyógyszert. De az is előfordul, hogy csak a csomagolást végezzük mi: az ampullába, vagy dobozokba töltést. Ma már a lágy készítményeken kívül — kenőcsök, kúpok — mindenféle gyógyszerformátumot — tablettát, injekciós készítményt és oldatokat — el tudunk készíteni. — Milyen új fejlesztések valósultak meg az új gödöllői gyárban? — Teljesen új üzem készült a vakcinagyártásra, amely tavaly kezdte el a munkát. Ugyanígy a vérből előállítható készítményeket is új üzemben — biokémiai úton — gyártjuk. Modern, a szabványoknak minden szempontból megfelelő részlegben készülnek az infúziók és a különböző gyógyszerformák: tabletták, porok is. — Terveznek-e további fejlesztéseket ? — Természetesen, hiszen egy gyógyszergyártó cég léte nagyban attól függ, hogy milyen K+F tevékenységet folytat. Igaz, hogy erős, kifejezett kutatóbázissal nem rendelkezünk, de ezt igyekszünk licencvásárlásokkal legalább részben pótolni. A vállalat ugyanis az utóbbi húsz évben szinte minden tőkéjét fejlesztésekre, új beruházások létesítésére fordította. — Milyen gyógyszerek készülnek vérből? — Az egyik az albumin, ami nélkül az ember nem marad életben, mert az adja a vér viszkozitását. Ezt leginkább a különböző infúziós oldatokban használják a kórházak. Ezenkívül antitesteket tartalmazó szérumokat állítunk elő, amelyek a legkülönbözőbb fer- tőzéses betegségek ellen hatásosak. — Nem fordulhat elő az, hogy AIDS-fertőzött vért dolgoznak fel? — Mi már olyan vért kapunk, amit vírusmentesítettek. Ezenkívül a gyártás folyamatát is úgy szerveztük meg, hogy közbeiktattunk egy olyan lépést, amely után megbizonyosodhattunk: az általunk előállított termék teljesen vírusmentes. — Mely betegségek ellen termelnek vakcinákat? — A szamárköhögés, a torokgyík és a tetanusz ellen. A termék több mint kilencven százalékát külföldre adjuk el. Ezekhez az antigénekhez a különböző baktériumok tenyésztésével juthatunk hozzá, aztán különböző kezeléseknek vetjük alá a végterméket. A vakcinában azonban nemcsak az antigének, hanem az azokat előállító — de már részlegesen inaktivált — baktérium is jelen van. A világon ugyan folynak ennek kiküszöbölésére vizsgálatok, de eddig nem sikerült olyan oldatot előállítani, amely kellő védettséget nyújtana. — Ezzel a készítményünkkel volt kapcsolatos az a vihar, amely során az egyik külföldi vásárló azt állította, hogy a termék nem felel meg a minőségi előírásoknak? — Igen. Mi is ugyanazokat a vizsgálati eljárásokat alkalmaztuk ugyan, mint a világon mindenütt, csak éppen másfajta egereken, s kiderült, hogy ők egészen másképpen reagálnak a készítményekre, mint társaik. Most különböző tesztrendszereken szűrjük át ezt a készletet és ezek után egy másik egértörzsön vizsgáljuk majd ezt a szert. De, ha ezután sem felelnek meg a nemzetközi előírásoknak, megsemmisítjük az egész készletet. Négyszázharminc évvel ezelőtt jelent meg az első műszaki geometriai tankönyvünk Pühler Kristóf tollából, aki 1500 körül született Siklóson. 1517-ben iratkozott be a bécsi egyetemre, ahol Madauer tanítványa volt. Diáktársa, egyben barátja az a Petrus Apianus volt, akinek térképei jól ismertek a földrajztudomány történetével foglalkozók előtt. Pühler az Ágoston- rend tagja volt, és a Pas- sau melletti St. Nikola kolostorában élt, tanított. Az eredetileg német nyelven kinyomtatott könyv magyar címe: Rövid, egyben alapos bevezető a geometria helyes megértéséhez. Hazánkban jelenleg @ A Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom szakmai továbbképzést rendez holnap délutántól Pomázon a környezetvédelem iránt elkötelezett pedagógusok számára. Délután 6 órakor Kulin Imre polgármester, Pokorni Péter, az I. Számú Általános Iskola igazgatója és Orgoványi Anikó, a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom vezetője tart köszöntőbeszédet. Ezek után sor kerül arra, hogy tisztázzák: miért is jöttek össze, mi is a Zöld Szív, mik a törekvései, melyek az alapelvek. A későbbiekben különböző programok között választhatnak a jelenlévők: részt vehetnek az éjszakai túrán, az ismerkedési játékokon, a gyer- tyás faültetés szertartásán, de nézhetik videón a különböző természetfilmeket is. Mindezeket játémindössze négy darab található e műből. Nevéhez egy új rendszerű torkvétum (csillagászati-geodéziai műszer) is kapcsolódik. Ez a műszer a síkból kiemelkedő tárgyak magasságának meghatározására szolgált a geodéziában, de a csillagászoknak is kedvelt eszköze volt. Az egyik fajtáját Regiomontanus alkotta meg magyarországi tartózkodása idején. Pühler egy újfajta gallust is ismertet művében — ez főként a csillagászati méréseket segítette, ő a Hold mozgásának megfigyelésére ajánlotta. Életéről keveset tudunk, de nyomtatott műve maradandóvá lett. Passauban halt meg 1583 táján. (p) kos népdaltanulás követi majd. Következő nap előadást hallgathatnak meg Lehetőségek falun és városon, környezeti nevelés a pomázi I. Számú Általános Iskolában címmel. Majd bemutatkozik a budaörsi és az egri szervezet és a Búvár folyóirat. Mindezek után az alapítvány bemutatása, a dé- vaványai Manófalva beszámolója következik, amit Déri Andrea holisztikus foglalkozása követ. A résztvevők meghallgathatják a pomázi Zöld Szív iskola terveit, elképzeléseit, felmérik azt, hogy mire is van szüksége a zöld szíves csoportoknak s az abban tevékenykedő pedagógusoknak. Délután vízvizsgálati programon vehetnek részt, vagy meghallgathatják Orgoványi Anikó előadását a környezeti nevelésről. (ám) Árpási Mária Verne Gyula múzeumában „Életem nagy fájdalma, hogy én soha semmit sem számítottam a francia irodalomban.” — írta Verne. Nem lett igaza, mert műveit ma is olvassák nem csak hazájában, de szerte a világon. A XIX. század, a rohamos gazdasági fejlődés krónikása az irodalmár igényességével vetette papírra azokat a jövőbe látó elképzeléseket, melyek többsége ma már természetes számunkra. ám az ő idejében csak egy páratlan fantáziájú alkotó lehetett erre képes. Nantes-ban, a festői Loire partján fogadja a látogatókat az a kis irodalmi múzeum, amelyben nemcsak művei, hanem makettek — repülő-hajó, óriásgránát, acélelefánt — is láthatók. Az egyik falon négy kép: Camille Fralm- marion, Edgar Allan Poe, Victor Hugo és Gagarin. Fejtörő Az előző heti játékunk kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Jezsámen. 2. Nem konyhakerti növény, hanem énekesmadár. 3. Az óriástök termésének átmérője elérheti akár az egy métert is, súlya a 75-100 kilogrammot. A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Gonda Jakab Vác, Sári Györgyné Érd, Fejes Julianna Diósd. A jövő heti játék kérdései: 1. Mikor került a kukorica Európába? 2. Miért puhulnak főzéskor a zöldségek? Mitől illatos a tealevél? A helyes megfejtéseket beküldők között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446. Környezetvédelmi továbbképzés Pomázon A Zöld Szív jegyében
