Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-16 / 267. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 16., KEDD Bíró Lajosról Szigetszentmiklóson A pápuakutató emlékére A szigetszentmiklósi Bíró Lajos Általános Iskolának is köszönhetjük, hogy névadójának, a világhírű magyar pápuakutatónak az emléke nem halványul. A matematikus végzettségű Bíró Lajos (1856—1931) 1896-tól hat éven át élt Uj-Guineában és kutatta állatvilágát és néprajzát. Tudományos és gyűjtőmunkájának eredménye az a 200 ezer darabos állattani gyűjtemény, amelyet teljesen feldolgozva bocsátott a Magyar Nemzeti Múzeum rendelkezésére. Etnográfiai gyűjteménye (6000 darabból) a Néprajzi Múzeum anyagát gazdagítja. Értékes felfedezéseit több száz tudományos dolgozatából, valamint az 1923-ban megjelent „Hét év Uj-Guineában” című könyvéből ismerhette meg az érdeklődő közönség és a szakma. De gyűjtései és publikációi a világ pápuakutatásának is fontos és nélkülözhetetlen forrásai. A szigetszentmiklósi 1. Számú Általános Iskola 1977-ben vette fel a település egykori lakójának nevét, akiről azóta minden évben megemlékeznek. Az ünnepségek keretén belül zajlik a neves zoológus és néprajzos életéről és munkásságáról rendezett vetélkedő, amelyet idén Szomor Edit tanárnő szervezett. — Igyekeztem olyan trópusi játékot összeállítani, amelyben minél több gyerek vehet részt — mondta a tanárnő. — A tíz felsőbb osztály mindegyike öt, egyenként háromfős csapatot állított ki, akik szellemi tornán, pápuaék- szer-készítő, papírhajtogató és rajzversenyen, valamint akadályversenyen adnak számot tudásukról és képességeikről. Az ügyes iskolások keze alól olyan szép, színes nyakláncok kerültek ki, amelyeket bármelyikünk szívesen viselne. Nagy élvezettel vettek részt a tanulók a papírhajtogató versenyen, és szellemes és ötletes rajzokat készítettek az egzotikus ország életéről, állatairól, lakóiról és az ünnepségeiken viselt maszkokról. A legszebb tárgyakat és rajzokat a verseny után azon melegiben kitették az iskola tárlóiba és a falakra, hogy a jövő évi ünnepségekig emlékeztessenek a névadóra, és példájával sarkalljanak a világ titkainak fáradhatatlan kutatására. A kíváncsiság által hajtott tudós életútját idézte volna fel az ünnepségen az egykori tanítvány, Móczár Lajos professzor, aki saját pápuaföldi Csepely Attila (5. b.) húsz pontos rajza Erdó'si Agnes felvétele emlékeiről is szólt volna a gyerekeknek, s akit, sajnos hiába vártak. Kárpótlásul Szomor Edit még egyszer felidézte az életutat, oly módon, hogy igaz és téves adatokat sorolt, és az igazaknál a gyerekeknek tapsolni kellett. Néhány szép magyar népdal elé- neklése után aztán átadták a legjobb csapatok díját: a pápuamaszkot mintázó szellemes déligyümölcs-kompozíci- ót, amelyet az alsósok közül a III. a. osztály, a felsősök közül a VII. b. osztály csapata nyert el. (veszelszky) Az idei Dómján Edit-díjas Pregitzer Fruzsinának, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművészének ítélte a Dómján Edit Alapítvány kuratóriuma az idei Dómján Edit-díjat. A díjat december 23-án Budapesten, a Madách Kamaraszínházban, „A bolond lány” című darab előadása előtt nyújtják át a művésznőnek. A Dómján Edit-díjat, a vele azonos elnevezésű alapítvány 1991-ben hozta létre, és tavaly decemberben (Jónás Judit pécsi művésznőnek) adták át először. Az elismerést évente a kuratórium döntése alapján a legjobb művészi teljesítményt nyújtott vidéki színésznőnek ítélik oda. Kényszerszünet az ELTE-n Téli kényszerszünet lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetem valamennyi karán december 18-ától az év végéig — tájékoztatott Hiká- de István ellátási igazgató. Az egyetemtől ugyanis megvontak 172 millió forint támogatást. Terveik szerint a kéthetes szünet alatt 8-10 millió forintot spórolnak meg. Erdély építészetéből Múltunk a jelenünkben gyatottnak látszik az erdőfülei Ferenczi- és a bikafalvi Simon-kúria. Ellenpélda, kivétel is van: a vargyasi Dáni- el-kastély, melyet nagyon szépen felújítottak. A szász és a magyar parasztemberek sorsa, életmódja sok ponton megegyezik. A látogató olyan érdekességeket is megtudhat, hogy a szászsebesi evangélikus templom egész Erdély gótikus építészetére hatással volt, hogy a templomtornyokban nagyon sok helyen még a múlt századi óraművek teljesítenek szolgálatot. A kiszsolnai (Jelna, Senndori) templom képe előtt állva tudom meg Kaján Imrétől, hogy a magyarországi gótikus építészetnek olyan emléke ez, amelyet soha senki nem vett nyilvántartásba. Szentélye a XIV- XV. században, hajója az 1700-as években épült, barokk stílusban. A szentély erősebb építésű, még tartja magát. A gótikus falképeket lemeszelték. Az utóbbi évtizedek óta pusztul s dől romba a templom — feltehetően nem természetes módon. Egyetlen baja van a tanulságos kiállításnak: rövid ideig tart nyitva, nem használja ki a hétvége lehetőségét. A rendező, a Magyar Vízügyi Múzeum viszont szeretné, hogy a kiállítás eljusson az ország minden részébe. Kopasz János Erdélyi magyar és szász építészeti emlékeket láthatunk színes fotókon. A budakeszi művelődési házban 19-én, pénteken délig tart nyitva a „Múlt a jelenben” című kiállítás, melyet a hét végén nyitott meg Kaján Imre, a Magyar Vízügyi Múzeum munkatársa. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a múlt pusztuló emlékeit az utolsó előtti vagy az utolsó pillanatban sikerül megmenteni. (Olykor csak dokumentálni.) A bukaresti kormány néhány éve meghirdette a „falusziszte- matizálás” (értsd: faluuniformizálás, -rombolás) programját. Pályázati keretek között egy sepsiszentgyörgyi építészcsapat tagjai (Benczé- di Sándor, Máthé László, Zakariás Attila, Mánya Zita, Kovács Árpád) is kaptak pénzt — néhány kiemelkedő népi műemlék dokumentálására. Ezt leleményesen felhasználva bejárták Dél-Er- délyt és faluról falura felmérték, lerajzolták, Vizy Zsigmond lefotózta a lakóházakat, kastélyokat, templomokat. A fényképek is „szívvel” készültek, hiszen Vízy Zsigmond apai nagyszülei erdélyi szászok voltak. Felfigyelt az építészek értékmentő tevékenységére a németországi Gundelsheim- ben működő Erdélyi Szász Kultúrintézet. Munkatársai ugyanazon fáradoznak, mint az erdélyi építészek: erről a területről minél több tudást, emléket szeretnének gyűjteni. Ttermészetes, hogy ezek után együtt dolgoztak. így került a szász anyag erre a kiállításra, a közös munka sikerességét bizonyítva. A képeket nézve feltűnik — bár nem lep meg — néhány párhuzam. Itthon is, Erdélyben is hagyták pusztulni a kastélyokat, kúriákat az utóbbi negyven évben. ElhaHarinai (Beszterce megye) román stílusú templom — jelenleg lezárva, az utolsó földrengéskor megsérült A kesziek első kulturális találkozója Akiket már a név is összeköt „Terram Kezew sitam in co- mitatu Pestiensi. ” így említi a XIII. századból való első írásos dokumentum Kezew, azaz Dunakeszi nevét, amely az 1715-i népesség ösz- szeírásakor már a mai formájában szerepel. Azelőtt volt Káposztáskesző, Körtvélyes- keszi, Koszi, s mint az ország egészét, a mai város történetét is sokféle viharok alakították. A névről és a helytörténetről sok szó esett minap, azoknak a településeknek a nagy családjában, melyek neve -keszi végződésű. A városban tartották meg az I. Keszi Kulturális Találkozót. A rendkívüli időjárás miatt azonban nem tudtak ezen részt venni Papkeszi és Sárke- szi küldöttei, de a dunakeszi iskolások vendégfogadását élvezve ott voltak Budakeszi, Gyulakeszi, Karancskeszi, Magyarkeszi diákképviselői. Á különös ötlet a Városvédő Egyesület vezetőitől származik, ők vállalták a rendezést is. Hámor József elnök szerint mindezt Borbély Emma segítsége nélkül (aki a városi könyvtár munkatársa) ők bizony kevesebbre jutottak volna. A találkozó célja egymás szőkébb hazájának megismerése, s ennek érdekében először Dunakeszi került sorra. A megérkezés után a könyvtárban vers, próza, ének, egyéni versenyt rendeztek, majd délután a technika segített a tél okozta gondon: videón nézhettek dunakeszi képeket a vendégek. A találkozó napján nyílt meg S. Farkas Éva gobelinművész, Lengyel István szobrász, Salamon György és Szabó Miklós festőművész, Tóth Antal karikaturista kiállítása. A kilenc kategóriában rendezett kulturális verseny díjait délután a Radnóti Miklós Gimnáziumban adták át, ahol dr. Örményi László polgármester mondott köszöntő beszédet. Kaszás Villő verset adott elő, Bodrogi Zita játszott zongorán, Tóth Ferenc vezényletével a Dunakeszi Fúvószenekari Egyesület zenészei muzsikáltak. A díjak átadása után Hámor József, a Városvédő Egyesület elnöke búcsúzott a vendégektől és a helybeli közönségtől. Tőle kérdeztük: — Ha a keszi találkozó címe elé a római egyes szám került, akkor jövőre máshol is lesz hasonló rendezvény? — Nem tudom — válaszolta —, mert még nem ismerem a többiek véleményét, ám biztos, hogy ez lenne a cél. Okot találni arra, hogy értékeinket feltárjuk, magunknak és másoknak megmutassuk. Ez is egyfajta honismeret. Dunakeszi különlegességként ismerkedhettek meg a többi kesziek az itt élő népművész, Béki Lajosné kiállított népviseleti ruháival, s e ruhákba öltöztetett babáival. K. T. I. Színházjegy nyugdíjasoknak, diákoknak A Madách Színház és a Madách Kamara Színház nyugdíjas és diák látogatói 20 százalékos jegyvásárlási kedvezményben részesülnek december 1-jétől — jelentette be a Madách Színház igazgatósága és szervezési osztálya. A szervezők ezzel az intézkedésükkel a szeptemberi jegyár- emelést kívánják kompenzálni, ugyanis nem szeretnék elveszíteni nyugdíjas, illetve ifjú közönségüket. A kedvezmények a „Mária evangéliuma”, a „Cabaret”, az „Amadeus”, a „Hegyi út”, a „A testőr” és az „Ármány és szerelem”, illetve a jövőre bemutatandó „Stuart Mária” című előadásokra érvényesek a Madách Színházban. A Madách Kamara Színházban pedig a „Taifun”, a „Szabin nők elrablása”, a „Roncsderby”, „A férfi, akit szeretek” és „A bolond lány” című darabokat nézhetik meg kedvezményes áron, akik felmutatják nyugdíjas-, illetve diákigazolványaikat. Amennyiben a 20 fő feletti iskolai csoportok a szervezési osztályon vásárolnak jegyet, a kísérők ingyen tekinthetik meg az előadást. Gulyás György temetése A Debreceni Köztemetőben november 23-án délelőtt 11 órakor helyezik örök nyugalomra a 77 éves korában elhunyt Gulyás György karnagyot, nyugalmazott főiskolai tanárt, Liszt-díjas érdemes és kiváló művészt. A nemzetközi hírű kórusvezetőt — akinek neve évtizedeken át ösz- szeforrt Debrecen zenei életével — a város saját halottjának tekinti. Gulyás György nevéhez fűződik a békéstarhosi énekiskola létrehozása, ahol elsőként alakította ki Kodály új zenepedagógiai módszerének műhelyét. 1955-ben alapította a nemzetközi hírűvé lett debreceni Kodály-kó- rust, amelyet 28 évig vezetett. 1961-ben Gulyás György kezdeményezésére jött létre Debrecenben a Bartók Béla nemzetközi kórusfesztivál, amely mindmáig az európai zenei élet egyik kiemelkedő rendezvénye.
