Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-16 / 267. szám
§ PEST MEGYEI HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1993. NOVEMBER 16., KEDD 9 Gyorstisztító szalon nyílt Semmit sem bíztak a véletlenre Testületi ülés A közelmúltban ■'tr nyílt meg Cegléden \1hfl a Rákóczi út 34—36. szám alatt a Kristály Gyorstisztító Szalon. Az üzletet fenntartó Páti Bt. ügyvezetőjétől, Rétyi Páltól megtudtuk, az ötlettől a megvalósításig mintegy fél ev telt el. Igen sok utánjárással szerezték be az engedélyeket, teremtették meg a munkához szükséges feltételeket. Ugyanakkor kétszeri németországi tanulmányi úton igyekeztek minél több tapasztalatot szerezni arról, hogy miként tevékenykednek a kinti igényes tisztítószalonok. S az ottani módszereket, elképzeléseket próbálták a helybéli viszonyokhoz igazodva alkalmazni. Természetesen semmit nem bíztak a véletlenre. Felmérték azt, hogy a városban az efféle szolgáltatásra menynyire van igény. A külhoni vélemények szerint egy Ceglédhez hasonló lélekszámú településen akad elegendő feladata az üzletnek. Különösen így, hogy a Nyugat-Európában elvárt minőséget képesek produkálni — gyorsan. Számítottak arra is, hogy manapság sokan egyre ritkábban vásárolhatnak új ruhát. Ezért a jó állapotban lévő holmikat inkább felújíttatják a tisztítóban. A szalonban modem, nagy teljesítményi! olasz és svájci berendezésekkel és technológiával dolgoznak, amelyek biztonságosak és garantálják a jó minőséget. A teendőket két felkészült munkatárs végzi el. Bármilyen ruhaféleség tisztítását vállalják. Viszont egyelőre a fehérneművel, szőrmével és bőráruval nem foglalkoznak. Egy nap alatt — felár felszámolása nélkül — elkészülnek bármivel. Sürgős esetben az is elképzelhető, hogy az ügyfél háromnégy óra múlva mehet az öltözékéért. Az eltelt napok forgalma azt sejteti, hogy igen nagy az érdeklődés a szalon szolgáltatásai iránt. A nyitva tartás ideje: hétfőtől péntekig 8-tól 18-ig, szombaton 8-tól 13 óráig. F. F. © Nagykőrös önkormányzatának képvi- selő-testülete november 19-én, pénteken délután 3 órakor tartja soros ülését a művelődési központban. A tanácskozáson elsőként a múlt alkalmakkor elnapolt témákat veszik a képviselők napirendre, majd interpellációkat hallgatnak meg. Ezen a munkanapon várhatóan 6 új előterjesztést tárgyalnak. Tájékoztatás hangzik el a Dalmady Győző utca 8. szám alatti ingatlanról, amely adás-vétel tárgyát kéDabas város sportegyesülete alapítványt hozott létre Alapítvány a Városi Sport- csarnokért néven. Az öttagú kuratórium elnöke Révész, Károly, a titkár Kosztolányi György. Mint azt a kuratórium tagjai elmondták, céljuk egy új sportcsarnok felépítése a diák- és tömegsport, valamint a versenyszerű sportolás érpezi, ezután a helyi népszavazásról és a helyi népi kezdeményezésekről szóló rendelet módosításával foglalkoznak. Szó lesz a Tigáz kezelésében lévő ingatlanok földértékének önkormányzati véleményezéséről és alapítványok támogatásáról. Kiss János polgármester beszámol az Állami Számvevő- széknek a polgármesteri hivatalban végzett vizsgálatának eredményéről, valamint az önkormányzati határozatok végrehajtásának felülvizsgálatáról. A testületi ülés nyilvános. dekében, amire jelenleg nincs lehetőség Daba- son. Az alapítvány nyitott, ahhoz bárki csatlakozhat, aki a megfogalmazott célok eléréséhez hozzá kíván járulni és az alapító okiratban foglaltakkal egyetért. Az adományokat a BBRT 382-13034 Dabas csekkszámra lehet befizetni. Alapítvány a dabasi sportcsarnokért A bor első fejtése Az erjedés befejezése után a bor tisztulni kezd, a hordó alján összegyűlik a bor seprője. A seprőre a jól kierjedt és letisztult bornak nincs szüksége, sőt, ha a seprő bomlásnak indul, a bor ízét és egészségét is veszélyezteti. A seprőben lévő bomló bűzös fehérjék a bornak záptojásszagot, kénhidro- génízt és más kellemetlen szagot és ízt adnak. Ezért a kierjedt bort megfelelő időben le kell fejteni a seprőről. A késői fejtés következményeit az előbb leírtakban láthattuk. A korai fejtés pedig azért nem jó, mert a seprőben nyugalmi állapotban lévő különféle baktériumok — ha a hőmérséklet megfelelő a számukra — újra szaporodásnak indulnak és a bort zavarossá teszik, később pedig a legkülönbözőbb bőrbetegségeket idézhetik elő abban. Az első fejtést mindig nyíltan, megfelelő levegőztetéssel végezzük, vagyis a bort a csapból folyatjuk át a fogadóedénybe. Ha a bornak kellemetlen szaga van, öntözőrózsán, szitán vagy szűrőn engedjük át, hogy több részre eloszlatva minél több levegővel érintkezzen. Ha szüretkor rothadt szőlő került a mustba, akkor azzal együtt a bamatörést okozó penészgombák is a mustba kerültek. Ezek a levegő oxigénjével egyesülve a bort sötétbarnává, zavarossá, kellemetlen ízűvé teszik. A barnatörés megelőzése végett a fejtés előtt 10-12 nappal egy fehér üvegbe öntsünk a borból néhány decilitert és ezt a mintát hagyjuk szabadon, levegővel érintkezve, szobahőmérsékleten. Ha a mintában fentről lefelé haladó bámulás jelentkezik, ez barnatörésre való hajlamosságot jelent. A bamatörést okoio gombák enzimjeit elpusztíthatjuk és ezzel a bamatörést megelőzhetjük, ha a borba — 100 literenként számítva — 10-15 gramm borként teszünk. Kénezés után egy hét múlva a bor lefejthető. Széli László Amit az ombudsmanról tudni érdemes Olvasóink nagy érdekló'dést tanúsítanak az 1993. évi LIX. törvény által létrehozott új jogintézmény, az ombudsman — magyarul az állampolgári jogok országgyűlési biztosának — feladatkörével és hatáskörével kapcsolatosan. t’ Az ombudsmant a „nép ügyvédjé- nek" is nevez- hcljük, akit és ál- .HyflE talános helyette- sét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlésnek kell megválasztania kétharmados többséggel. E tisztségek —- mivel a korábbi jelöltek nem szerezték meg az Országgyűlés kétharmados többségének szavazatát — jelenleg még nincsenek betöltve. Az ombudsman (a továbbiakban országgyűlési biztos) kizárólag az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel, eljárása során független, intézkedéseit kizárólag az alkotmány és a törvények alapján kell meghoznia. Feladata, hogy a tudomására jutott alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságokat, sérelmeket kivizsgálja vagy kivizsgáltassa és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Feladatkörébe nemcsak a jogszabályokba ütköző intézkedések orvoslása tartozik, hanem kiterjed a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek elavultságára, vagy a jogi szabályozás hiányosságaiból adódó visszaélések — s ezen belül az ügyfelet ért sérelmek — megszüntetésének kezdeményezésére is. Akit sérelem ér Kik fordulhatnak az ország- gyűlési biztoshoz? A törvény értelmében bárki, tehát magán- és jogi személyek egyaránt, akiket megítélésük szerint valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, határozata, intézkedése, illetőleg a hatóság intézkedésének elmulasztása következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem ért, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn. Az országgyűlési biztoshoz benyújtható kérelem feltétele, hogy a kérelmező a rendelkezésére álló közigazgatási jogorvoslati eljárásokat már kimerítette, illetve jogorvoslati lehetőség számára nincs biztosítva. Jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze (határozat, utasítás, jogi iránymutatás stb.) alkotmányellenességének észlelése esetén azonban -— a konkrét ügy jogerős befejezése előtt is — benyújtható a kérelem, illetve ilyen visszásságra bárki felhívhatja az országgyűlési biztos figyelmét. Az országgyűlési biztos —- nemcsak kérelemre, hanem — hivatalból is eljárhat, ha a tudomására jutott sérelem vagy annak veszélye miatt azt indokoltnak tartja. A beadványok illetékmentesek és a bejelentő védelmét szolgálja, hogy a beadványt benyújtó személy kilétét — ha ezt kéri — az országgyűlési biztos nem fedheti fel. Fontos tudnivaló, hogy mely szervek intézkedései ellen kérhető vizsgálat. Az ország- gyűlési biztos jogköre — a bíróságok kivételével — szinte valamennyi jogalkotó és jog- alkalmazó szerv tevékenységében észlelt visszásság vizsgálatára kiterjed. A törvény alapján valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv eljárása, intézkedése ellen lehet az országgyűlési biztoshoz fordulni. A hatóságok alatt — a törvény alkalmazásában — az államhatalmi, államigazgatási feladatot ellátó szervet, az államigazgatási jogkörben eljáró szervet, a fegyveres erőket, a rendőrséget és rendészeti szerveket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a bíróság kivételével az igazságügyi szerveket, a helyi önkormányzatokat és a bíróságon kívüli jogvitát kötelező érvénnyel eldöntő szerveket kell érteni. A törvény rendelkezéseiből kitűnik, hogy az egyén és a közhatalom közötti konfliktus, vagy annak veszélye legy- gyakrabban a közigazgatás területén jelentkezik. Az ország- gyűlési biztos hatáskörébe — mint már jeleztem — nem tartoznak a bírósági eljárások és határozatok vizsgálata, ennek indoka, hogy a jogerős ítéletekkel szemben — rendkívüli jogorvoslatként — a felülvizsgálati kérelem más törvényi rendelkezések alapján rendelkezésre áll az ügyfeleknek. Az országgyűlési biztos a hozzá intézett beadványt köteles megvizsgálni, kivéve, ha megítélése szerint a beadványban kifogásolt visszásság csekély jelentőségű, nyilvánvalóan alaptalan, már kivizsgált stb., azonban ez esetben a vizsgálat mellőzéséről a kérelmezőt értesítenie kell. A törvény által meghatározott időbeli hatály alapján továbbá eljárási joga csak az országgyűlési biztosi jogintézmény alkotmányos szabályozása az 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépése utáni ügyekre terjed ki. További korlátozás, hogy azokban az ügyekben, amelyekben jogerős határozatot hoztak, csak a közléstől számított egy éven belül lehet az országgyűlési biztoshoz fordulni, tekintettel arra, hogy az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény alapján a határozat felügyeleti intézkedéssel a jogerőre emelkedését követő egy éven túl már nem változtatható meg. Azokat a beadványokat, amelyek nem tartoznak az országgyűlési biztos hatáskörébe, köteles áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, s az áttételről a beadvány te vöt értesíteni. Általános szabály tehát, hogy a beadvány előterjesztőjét a vizsgálat mellőzéséről, az áttételről, az elutasításról, valamint a vizsgálat eredményéről és az esetleges intézkedésekről egyaránt értesítenie kell az országgyűlési biztosnak, így az ügyfél beadványa sorsáról minden esetben tájékoztatást kell kapjon. Nem jogosult A vizsgálat lefolytatásához széles körű jogosítványokkal rendelkezik az országgyűlési biztos. Jogosítványai körében ellenőrizheti — a jogerősen lezárt ügyekben — minden hatóságot, a lefolytatott vagy mellőzött eljárásokkal kapcsolatosan adatokat, felvilágosítást kérhet, iratbetekintési joga van, a vizsgált ügyekben az illetékeseket vagy bármely munkatársat meghallgathat, nyilatkozatot vagy véleményt kérhet. Felkérheti az érintett szerv vagy felügyeleti szerve vezetőjét, illetve a jogszabály által feljogosított más szerv vezetőjét is vizsgálat lefolytatására. Az országgyűlési biztos a visz- szásságok orvoslása érdekében, annak jellegétől függően általános jellegű vagy egyedi intézkedésekre jogosult, amelyek gyakorlatilag az érintett szervek felé irányuló kezdeményezéseket, javaslatokat jelentenek. A feltárt visszásság megszüntetésére irányuló érdemi intézkedés megtételére közvetlenül az országgyűlési biztos nem jogosult. A sérelmezett határozatot tehát nem helyezheti hatályon kívül, nem változtathatja meg, s nem tehet intézkedéseket a mulasztó szerv helyett. Az országgyűlési biztos általános jellegű intézkedések körében az Alkotmánybíróságnál indítványozhatja: a) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát, b) a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát, c) az alkotmányban biztosított jogok megsértése núatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálását, d) a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését, e) az alkotmány rendelkezéseinek értelmezését. Kezdeményezési jog illeti meg a jogalkotó szervek felé is a feltárt jogszabályi hiányosságok — joghézagok — megszüntetése céljából, továbbá indokolt esetben jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze módosítását, hatályon kívül helyezését, új szabályozás kiadását is kezdeményezheti. Egyedi ügyekben ugyancsak széles körű kezdeményezési joggal rendelkezik. Abban az esetben, ha az alkotmányos visszásságot az azt előidéző szerv saját hatáskörében meg tudja szüntetni, a szerv vezetőjénél kezdeményezheti az orvoslást. Ilyen esetben az országgyűlési biztos közvetlenül fordulhat a sérelmet előidéző szervhez vagy annak felügyeleti szervéhez is. A külön törvényben meghatározottak szerint az illetékes ügyésznél óvás benyújtását is kezdeményezheti. A megkeresett szerv 30 napon belül köteles az országgyűlési biztost érdemi álláspontjáról tájékoztatni, az ügyésznek 60 nap áll rendelkezésére. Fontos jogosítványa az országgyűlési biztosnak, hogy szabálysértés vagy fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén az illetékes szervnél eljárást kezdeményezhet, bűncselekmény alapos gyanúja esetén pedig kötelessége az eljárás kezdeményezése, amivel kapcsolatos álláspontjáról, illetőleg az eljárás eredményéről a megkeresett szervnek tájékoztatási kötelezettsége van. Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az őt kinevező Országgyűlésnek, s éves beszámolójában számot ad arról, hogy a megkeresett szervek közül melyek mulasztották el az érdemi állásfoglalást, illetve nem tették meg a megfelelő intézkedést. Kér és tájékoztat Amennyiben az országgyűlési biztos az állásfoglalással vagy a megtett intézkedéssel nem ért egyet, arról az Országgyűlést beszámolója alkalmával tájékoztatja, és kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. Kirívóan súlyosnak tartott visszásságok vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő esetekben év közben is indítványozza, hogy valamely alkotmányos visszásság megtárgyalását az Országgyűlés tűzze napirendjére. Az országgyűlési biztost, a köznyelvben elterjedt ombudsmant tehát széles körű jogosítványokkal ruházta fel a jogalkotó, annak érdekében, hogy őrködjön az alkotmányos jogok betartása, a közhatalmi pozícióból az állampolgárokat érhető jogsérelmek vagy azok veszélyének elhárítása érdekében. Dr. Fogarasi Gabriella
