Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-05 / 258. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. NOVEMBER 5., PÉNTEK 7 INNEN— Lézersugaras sebességmérő A Jénai Optikai Gyárban kifejlesztették a lézerrel működő, abszolút pontos és jószerével láthatatlan sebességmérőt. Ez nem nagyobb, mint egy méretesebb távcső, és úgy is néz ki. Elég, ha a rendőr egy gyanúsan gyors autó láttán előkapja a táskájából, ráirányítja a távolodó kocsira, és a szerkezet már ki is írja, hogy mennyivel hajtott a vezető. Szellemek az ágy alatt A kisgyerekek szobája, nem utolsósorban a rémisztő mesék hatására, tele van olyan zugokkal, szögletekkel, amelyekről azt hiszik, hogy ott szörnyek, szellemek tanyáznak, amelyek éjjel előbújnak rejtekhelyükről. De honnan? Erre a 3-4 éves kislányok egy felmérés szerint azt mondták, hogy valahol lentről, az ágyuk alól. A fiúk viszont másként vélekedtek. Richard Cos kaliforniai pszichológus úgy gondolja, hogy ez valamilyen atavisztikus jelenség maradványa. Távoli elődeink nőstényei ugyanis könnyebbek voltak, mint a hímek. Ezért több időt töltöttek a fák lombjai közé rejtőzve, és ott is aludtak. így azután az ellenséges ragadozók csak alulról támadhattak rájuk. Elhunyt a Nobel-díjas biokémikus Nyolcvannyolc éves korában Madridban elhunyt Severo Ochoa spanyol származású, amerikai Nobel-díjas biokémikus. Ochoa több mint háromszáz tudományos mű szerzője, 1959-ben kapott orvosi Nobel-díjat a nukleinsavak bioszintézisében elért felfedezéseiért. A díjat megosztva kapta az amerikai Arthur Kornberg biokémikussal. Ochoa fedezett fel többek között egy olyan enzimet, amely lehetővé tette a sejtek fehérjeszintézisében igen fontos szerepet játszó RNS (ribonukleinsav) bioszintézisét. Az általa felfedezett enzim segítette a tudósokat annak megértéséhez, hogyan adódik át a génekben tárolt örökletes információ. Jelentős tudományos munkássága a rákkutatás területén is. —ONNAN Veszélyben a halállomány Összefogás a Ráckevei Duna-ág megmentéséért Több mint húsz éve vizsgálják rendszeresen a különböző szervezetek a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízminőségét kétheti gyakorisággal a Kvassay-zsilipnél, Szigethalomnál, Ráckevénál és Tasson. Ezekből a következők állapíthatók meg. A víz minőségét a kezdeti szakaszon döntően a dunai tápvíz minősége határozza meg, a felső-középső részen a part menti üzemek, létesít mények szennyvizei jelentenek további terhelést. A vízfolyás alsó részén főleg a feljebb bekerült növényi tápanyagokon elszaporodó fitoplankton-túlburján- zás, az eutrofizálódás okoz vízminőségi problémákat. Bár a Duna-ág öntisztuló képessége jó, a terhelések együttes hatása miatt kielégítő vízminőségről csak az egész szakasz alsó egyhar- madánál beszélhetünk. A vízfolyáson rendszeresen kialakulnak szélsőséges vízminőségi állapotok nyáron, illetve a téli időszakban. Egyes esetekben a víz oldott oxigéntartalmának jelentős csökkenése a gazdag halállományt is veszélyezteti. Az egyre-másra ismétlődő vízminőségi problémák jelzik, hogy a Duna-ág terhelhetőségének felső határán van, a kedvezőtlen folyamatok, az eutrofizálódás felgyorsult, így a ma még meglévő egyensúly könnyen felborulhat. Jelentős probléma a víz bakteriális szennyezettsége, ami a fürdésre való alkalmasságot korlátozza a Duna-ág jó részén. A kedvezőtlen állapot kialakulásában nem elhanyagolható szerepe van a vízpartok igen erős látogatottságának, az üdülők, horgásztanyák, felépítményes stégek megoldatlan szennyvízelhelyezésének is. A vízminőségi állapot ideiglenes javítása a két zsilipen be- és kivezetett vízmeny- nyiség szabályozásával elősegíthető, tartós eredményt azonban csak a szennyvizek, a növényi tápanyagok minél teljesebb távoltartása hozhat. A szervesanyag-tartalom ugyan csökken (évi három, illetve hét százalékkal), nitrátot viszont évente két százaléknyival többet lehet találni a vízben. A tápvíz minőségében lényeges javulás a közeljövőben sem várható, hiszen a főváros napi egymillió köbméter szennyvizének kétharmada a pesti oldalon ömlik — jórészt tisztítatlanul — a Dunába. Most talán javulás következhet be. Pestszenterzsé- bet-Soroksár önkormányzata alapítványt hozott létre Feltámadó Környezet néven, majd pályázatot nyújtottak be, amit a Kanadai Urbanisztikai Intézet el is fogadott. A munka költségeihez hozzájárulnak a kanadai önkormányzatok és a magáncégek is. A kétéves program keretében — amelyhez a pénzügyi alapot a kanadai kormány biztosítja — előkészítik a régió stratégiai és általános terveit a meglévő környezeti problémák megoldására, valamint a település- és gazdaságfejlesztés irányítására. Létrehoznak egy olyan modellt, amely Magyarország-szerte alkalmazható. Konkrét javaslatokat dolgoznak ki, ami alapul szolgálhat a pályázatokhoz, amelyeket a pénzalapot biztosító szervezetekhez (Világbank, EBRD) nyújthatnak be. Arpási Mária Hetven esztendeje történt... Sikeres próbaút a dunakeszi vaspályán A Kandó-féle próbamozdony első útja A vasútvillamosítás kialakítása, a villamosmozdony megalkotása a zseniális hazánkfia, Kandó Kálmán (1869—1931) nevéhez fűződik. A páratlan tehetséggel megáldott gépész- és elektromérnök fáradhatatlan kísérletezésének és munkásságának eredményeként sikeres próbaútját futotta be kereken hetven esztendeje az első Kandó-féle fázis váltós mozdony. A kiemelkedő tehetségű ifjú Kandó idehaza 1896-ban lehetőséget kapott a kísérletezésre és a Ganz-gyárnál elkészített egy próbapályát. Később kiváló Ganz-gyári munkatársaival kidolgozta a maga korában úttörő vállalkozást, a mintegy száz kilométer hosszúságú észak-olaszországi Vei—Teliina-vasút villamosítását. Az /902-ben megnyitott vasúthoz nemcsak a vontatójárműveket, hanem a teljes villamos berendezést is a Ganz-gyár szállította, sőt Ganz-gyártmányok voltak még a vízi erőművek turbinái is. Noha további eredményes kísérleteit a hazai vasút nagy hátrányára az első világégés késleltette, a Kandó-féle fázisváltós rendszer kidolgozása újabb lendületet adott a magyar nagyvasúti villamosításnak! A MÁV a Budapest Nyugati pályaudvar—Dunakeszi—Alag közötti kétvágányú fővonalrészt biztosította A V 40 -es Kandó-mozdony a villamos mozdony kipróbálására. Az addig mindenütt gőzlo- komotívok vontatta hazai vasutak világában korszakos esemény, amikor is 1923. október 31-én a dunakeszi villamosított vaspályán a mintegy 15 kilométeres útját sikeresen futotta be a Kandó-féle első fázisváltós próbamozdony! A korabeli sajtó ekképpen méltatja a valóságos szenzációt: „A mozdony elöl olyan, mint egy nagy elefánt, kereken 80 tonna súlyú, öt csatlós, két hajtómotorral. Teljesítőképessége 2700 lóerős, tehát erőteljesebb, mint az államvasút jelenleg üzemben lévő legnagyobb gőzmozdonya ...” A mozdony próbái egészen 1931 végéig tartottak. Végül is a folytonos kísérletek mellett a hosszas gazdasáKarai Sándor fotója gi, pénzügyi viták a Kandó- féle rendszer javára dőltek el... Ennek köszönhetően 1932. szeptember 12-én elindulhatott az első közforgalmú vonat a Budapest, Keleti pályaudvarról—Komáromba ! Feljegyezték, hogy a V 40 001-es pályaszámot viselte az első személyvonat mozdonya, míg V 40 002-es mozdony vontatta az első gyorsot. A valamikori híres V 40-esek egyike a Keleti érkezési oldalánál, immár védett műszaki emlékként szolgál talapzatán... A világhírű tudós-feltaláló már nem érhette meg a tervei alapján készült budapest—hegyeshalmi vonal villamosításának sikeres befejezését, Kandó Kálmán 1931. január 13-án hatvankét évesen váratlanul elhunyt... (bozó) Múltidéző Karacs Ferenc Százötvenöt éve halt meg Karacs Ferenc, akinek érdemei között elsőként rézkarcainak művészi kivitelét szokták említeni, de legtöbbet a magyar nyelv érdekében tett azzal, hogy a földrajztanításhoz megszerkesztette az első magyar nyelvű térképet. 1770. március 16-án született az akkor még kis faluban, az in- govánnyal körülvett Püspökladányban. 1781-ben íratták be a Debreceni Református Kollégiumba, ahol tanára, Maróthy György fontosnak tartotta, hogy a földrajz oktatását térképekkel segítse. Mivel hazai térképek nem voltak, nehezen szerzett külföldi térképekről kellett minden tanulónak másolatot készítenie. A térképmásolást segítette a debreceni diákok rézmetszési gyakorlata is. Ezután Margittára küldték tanítónak. 1793-ban Pestre jött a mérnöki tanulmányok folytatása érdekében. Itt Dugonics Andrással, tanárával került közelebbi kapcsolatba, aki elsőként írt magyar nyelvű földmérési tankönyvet. O volt az, aki szorgalmazta az oktatásban a magyar nyelv használatát, ehhez a magyar nyelvű térképek szerkesztését is nélkülözhetetlennek tartotta. Később neves bécsi rézmetszőknél bővítette ismereteit. 1795-ben telepedett le Pesten és megnyitotta térképszerkesztőrézmetsző műhelyét. Sok iskolai, megyei, egyházi, postai és közlekedési térképet szerkesztett és metszett itt. Az utódok, jobban megismerve Karacs Ferenc munkásságának értékét, ma már megbecsülik azt. Szülőházának helyén emléktáblát helyeztek el, s a püspökladányi múzeumot is róla nevezték el. (P) Takarítás a világ tetején? Mi van a világ tetején? Jóllehet a kérdés 1953. május 29-én elvesztette jelentőségét, most mégis felteszik, de felkiáltójellel a végén. Az új-zélan- di Hillary és hűséges nepáli vezetője, akik elsőként jutottak fel a Föld legmagasabb pontjára, a Nepál és Tibet határán lévő Mount Everest, avagy Csomolungma 8848 méteres magasságába, mindent elmondtak róla. A világ akkor a túlszámyalhatatlannak vélt emberi teljesítmény révén megtudhatta, amit akart. A világ azonban továbbra is kíváncsi. Ezt bizonyítja, hogy a legutóbbi esztendőben félszáz hegymászó járt a csúcson, és ezrekben fejezhető ki azok száma, akik az 5338 méteren lévő alaptáborban töltöttek hosszabb-rövidebb időt. És a számok emelkedő tendenciát jeleznek. Meg az ürülékhalmok sokasodását. Kiderült ugyanis, hogy ebben a magasságban, az adott hőmérsékleten a fekália nem bomlik, a természet képtelen védekezni kíváncsi tisztelőivel szemben. Ezért most egy különös expedíció készül a Mount Everestre: a brit orvosokból és műszakiakból álló csoport azt vizsgálja, hogy van-e mód, s ha igen, miként valósítható meg, hogy vécéket, pontosabban „mellékhelyiségeket” helyezzenek el a világ tetején. Úgy tervezik, hogy a napenergiát használnák fel az ürülék elégetésére vagy a kiszárítására, esetleg komposzttá való átalakítására. Még mielőtt az utókor elátkozná az elődöket a penetrans örökség miatt... Klónozott embrió — visszhangok Politikai és egyházi körökben egyaránt heves visszhangot váltott ki az amerikai George Washington Egyetem bejelentése, hogy orvosi laboratóriumában emberi embrióból származó sejteket klónoztak. Ezzel ugyanis elvileg megteremtődhet az „embergyártás” lehetősége. Jerry Hall, a kísérletek vezetője ugyanakkor hangsúlyozta: az eljárást csak azért igyekeznek tökéletesíteni, hogy a meddő házaspárokat gyermekhez segítsék és nem céljuk az „embergyártás”. Egyúttal elismerte, hogy a valódi embrióklónozás megvalósítása előtt pontosan tisztázott etikai irányelvekre van szükség. Fejtörő Az előző játékunk kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. A Peireskia-kaktusznak. 2. Kerülete eléri a harminc-negyven métert. 3. Kínában. A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Monostori Jánosné Cegléd, Gulyás Terézia Vácrátót, Varga Beatrix Monor. A jövő heti játék kérdései: 1. A jázmin virága sárga. A fehér virágú közkedvelt díszcserjét helytelenül nevezik jázminnak. Mi a neve? 2. Mi a kerti geze? 3. Mekkorára nőhet a tök? A helyes megfejtéseket beküldő játékosok között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Budapest Pf. 311. Irányító- szám: 1446.