Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-30 / 279. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK / 1993. NOVEMBER 30. KEDD 5 Dunakeszin munkást is keresnek Vonatok a hazai gyárvárosból A vagon oldaláról szikraesó't szór a csiszolókorong. Nagykalapács ütései visszhangoznak a műhelycsarnok faláról. A MÁV Dunakeszi Járműjavító Kft. üzemében, azaz a vagongyárban, sürgős a munka. A magyarországi sínpárokon futó vasúti kocsik hatvan százaléka került ki innét a korábbi évtizedekben. Nagy részük ide is gördül vissza időnként, nagyjavításra. A lélek visszatérése Hernádi példamutatás Egy éve lesz januárban, hogy egyszemélyes kft.-vé alakult át a Járműjavító, amely végül így maradt a MÁV birtokában. Ha később, szakértelemmel és tőkével rendelkező vevő jelentkezik még, akkor is csak fele részben adják el a gyárat. Most azonban erről szó sincs. Az üzemrészekben felpezsdült az élet. Az idén még tizennégy felújított, modernizált személykocsit kell átadni a megrendelőknek. Jövőre hatvanat, ha még több igény nem fut be, de a jelek szerint befuthat. A kor színvonalán Sok a dolga Matány Gábornak, a vállalkozási iroda szakemberének is, aki a gyárvárosban kalauzol. Ám mégis a műszaki ember alaposságával ismerteti meg velem azokat az építési fázisokat, melyek során a vázszerkezetig lebontott járművekből végül teljesen újak, az eredetinél modernebbek lesznek. Egy itt kidolgozott műszaki megoldás révén olyanok is, melyek majd 160 kilométer óránkénti sebességgel roboghatnak. Ehhez persze bonyolult szerkezetű kocsiépítményekre van szükség. Újdonság, hogy falaikat izolit üveggyapottal szigetelik. Nagy gondot fordítanak a hő és hangszigetelésre, a tűzbiztonságra. Fa helyett a fóti Plastform Kft. műhelyében készült műanyag, belső burkoló elemeket alkalmaznak. Ezek olcsóbbak, szebbek, sérülés esetén könnyen cserélhetők. A gyári tervezó'csoport munkáját dicsérik a szépen formatervezett, hangulatos színezésű ülések, melyeket az Ikarus móri Augusztusban rövid tudósítást közöltünk a maglódi rendőrőrs felavatásáról, mely a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság és a helyi önkormányzat közt létrejött megegyezés alapján valósult meg. Akkor Betteg István polgármester elmondta: — A lakosság közérzetét mindenekelőtt a közbiztonság határozza meg. Ehhez a rendőrség jelenléte kell, no meg az is, hogy a rendőrök technikai felszereltsége legalább olyan legyen, mint a bűnözőké. Ennek érdekében építettük fel községi költségen az őrs épületét, s vállaltuk át négy rendőr eltartásának költségeit. Reméljük, mindez a közbiztonság javulásával térül meg. Az őrs átadása óta eltelt egy negyedév, melynek mérlege igen pozitív. Gombár Zoltán rendőrfőhadnagy, az őrs parancsnoka így sommázza az eredményeket: üzemében készítenek el. Matány Gábor szerint nehéz megmondani, hogy név szerint kinek milyen ötlete valósul itt meg, mert inkább a team-munka a jellemző. A főkonstruktőr egyébként, a szakmában rangot és nevet szerzett Peták Tibor. Neves külföldi cégek is szállítanak ide anyagot, alkatrészeket, de igen sok hazai terméket is beépítenek. A mostanában érkező igényes megrendelések némileg ellensúlyozzák a régóta fájó sebet, amiről mindig lehet hallani az üzemben: megrendelések hiányában 1983. óta nem készítettek új kocsikat Dunakeszin. — Pedig megvan a szellemi kapacitás és kár veszni hagyni — emlegetik az itt nevelődött vasutas-dinasztiák tagjai. Ott- jártamkor fénymásolt újságcikk járt kézről kézre. Külföldi kocsik behozataláról volt benne szó, s a szerző szerint ezek vámköltsége is annyi, ameny- nyiből ezerháromszáz embert lehetne itthon munkával ellátni. Magyar kocsigyártás — Akár túlzott ez az állítás, akár nem — mondogatták, akik a sorokat végigfutották —, kár behozni a külföldi kocsit, ha itthon is lehet gyártani. Az utóbbi években csak az a néhány, minden kényelmet kielégítő komfortkocsi, meg az intercity-járatok étkező-bisztró vagonjai kerültek ki innét, melyek a hazai fővonalakon láthatók. Ezek tervezése közben gyarapodtak azok a tapasztalatok is, amik most jól jönnek az automatikusan nyíló, csukódó ajtók, a hangosító be— Negyven százalékkal visz- szaesett a körzetünkben a bűnözés. A háború előtt csupán Maglódon úzenkét csendőr állomásozott állandó jelleggel. Most, bár azóta jócskán megnőtt a lakosság száma, nyolcán felügyeljük Maglód és Ecser közbiztonságát. Igaz, ma már európai szintű technikai háttérrel. A felavatáson részt vevő Túrós András vezérőrnagy és Komáromi István ezredes nem jöttek üres kézzel. A Belügyminisztériumtól négy darab korszerű személyhívó rádiótelefont, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságtól egy íkoda Favorit gépkocsit kaptunk. Az önkormányzat is ajándékozott egy Ladát, s ezzel háromra emelkedett a kocsik száma. A polgár- mesteri hivatal vásárolt tíz hordozható rádió adó-vevőt, amivel a rendőrség, a faluvédők és az önkormányzat tart állandó kapcsolatot egymással. Az első negyedév eredményeihez az is hozrendezések tervezésekor, mert ilyenné válnak a matuzsálemként ideérkező, ifjan távozó vonatok. A gyártósor munkáját irányító Podhorszky Pál elmondta: — Jelentős szervezeti átalakuláson ment és megy még ma is át a nagyüzem. Ehhez a munkatársak igen jól alkalmazkodtak, s átvették az új követelmények diktálta lendületet. Az említett műanyag lemezeket például asztalosok illesztik a helyükre. — Szép és érdekes feladat ez — mondta Haljárszky Károly, akivel munka közben váltottunk szót, de azért hozzátette: — Az asztalosnak mégis a fa a legkedvesebb. — Műszerész a szakmánk, most lakatos munkát végzünk. Előfordul, hogy villanyt szerelünk — közölte egy kocsival odébb Zima László, egy ajtócsapágy felfüggesztésével foglalatoskodva. Munka és biztonság Kalauzom, akin meg sem látszik, hogy a gyárban két évtizedet töltött már el, végül szintén úgy nyilatkozott: — Tetszik az új feladat, amit nagy kihívásnak tartok. Az tudatosodik bennünk, hogy a magunk gazdái vagyunk. Varga Lajos igazgatóval, az irodájában beszélgettem. Azt hangoztatta, hogy az itt dolgozó, több mint ezer embernek jövőre is lesz munkája. Megrendeléseket ad a MÁV, a Gyó'r-Sopron—Ébenfurth Vasúttársaság. Van esély külföldi megrendelésekre is. A cég nyereséges. A munakügyi osztályon a riportkészítés napján is szívesen fogadtak volna felvételre jelentkező' szerelő' lakatost, villanyszerelőt. Bármikor felvesznek minősített hegesztőket. Ebben a gyárban mindenki biztonságban érzi magát. záj árult, hogy a kezdeti időszakban nagyon sok segítséget kaptunk a Monori Rendőrkapitányságtól, melynek az alárendeltségéhez tartozunk. Gombár Zoltán főhadnagy 1987-ben végzett a szentendrei katonai főiskolán, majd a rendőr- tiszti főiskola diplomáját is megszerezte. Képzettségét tekintve kriminológus, a Monori Rendőr- kapitányságon dolgozott, mint főnyomozó. Nevéhez fűződik az 1993. májusában elkövetett maglódi gyújtogatás bravúros felderítése. (Három fiatalkorú felgyújtotta a Parking vendéglőt, s ezzel 12 millió forintos kárt okoztak a bérlőnek, lévén, hogy az épület nem volt biztosítva.) Elöljárói eddigi munkájának elismeréseként bízták rá a maglódi őrs irányítását. Mint mondja: nem bánta meg, hogy ide jött, s reméli, a lakosság is elégedett lesz a munkájával. M. Gy. O. Egy rövid hír erejéig már beszámoltunk arról, hogy Her- nádon felavatták Pest megye legnagyobb oltárképét. Egyetértünk hernádi olvasóinkkal, ez az esemény több publicitást érdemel, már csak azért is, mert túl a kép művészi értékén, megvalósítása egy fiatal pap fáradhatatlan buzgalmát hirdeti. Bucsánszky Gábor plébános másfél éve került Her- nádra, s már az első pillanatban hiányérzete volt, amikor feltekintett az oltár fölötti kopár falra. Akkor határozta el, közadakozásból méltó festményt készíttet, témájában olyat, mely névadója lesz a templomnak. Elképzeléseihez sikerült megnyernie két neves művészt, Szokatlanul csendes, kihalt Budakeszin az orvosi rendelő váróterme, a betegek már hazamentek. Csak a takarítónők sürgölődnek, fertőtlenítenek. Végigsilabizá- lom az ajtókat, mégis nekik kell segíteni, végül is egy szekrény takarásában rálelek dr. Pápay Judit háziorvos szobájára. Kissé szorongva lépek be az ajtón. Mindenütt csillogó műszerek, vérnyomás- mérő, s egy sereg más orvosi kellék. Ez a feszengő hangulat azonban hamarosan elmúlik, mert rövid beszélgetés után megérzem az összeszokott kis gárda — orvos, nővér és asszisztens — nyugodtságát, higgadtságát, és a szinte mindenáron segíteni akarását. Pedig nincs könnyű dolguk. A megközelítőleg kétezer beteg közül ötszázhar- mincnégyen hatvan éven felüliek. Hatvan-nyolcvan-ki- lencven, tízen pedig kilenc- ven-száz év közöttiek, s van ebben a körzetben két százéves is. Tehát elöregedett terület az övék, ahol a szociális helyzet is egészen más, Szűcs Attilát és Ipacs Gézát. A költségek nagyrészét — 625 ezer forintot — a hívők adták össze, s az önkormányzat is hozzájárult 100 ezer forinttal. A kép, mely a közelmúltban készült el, már méreteiben is lenyűgöző. Húsz négyzetméteres a vaskeretre rögzített indonéz farostlemez összsúlya több mint négy mázsa. Ennek felrögzítése után kezdődött el az elő- rajzolás, majd az oltárkép alakjainak ecsettel való életre keltése. A kompozíció központi alakja Mária, körülötte a tizenkét apostol. Valamennyiük fölött ott fénylik a Megváltó, felé fordítják tekintetüket a kiválasztottak. mint a község más vidékein. Az itteni betegek legtöbbje szociális segítségre szorul. így aztán szinte egész napjukat betegeik körében töltik. Annál is inkább, mert a betegek között igen sok az egyedülálló és a szinte állandó fekvésre kárhoztatott. Nagyon jó a kapcsolatuk az önkormányzati hivatallal. A kőrútjuk során szerzett tapasztalatokról beszámolnak, s ha szükséges, még az olyanok is kaphatnak segítséget, akik maguk nem jelzik gondjaikat. Ilyenkor akcióba lép az öregek napközi otthona és a házi szociális gondozóhálózat. Kimennek a beteghez, ételt visznek neki, ha kell begyújtanak, vizet hoznak be, elmennek a boltba, a gyógyszertárba, azt teszik, amire éppen szükség van. Az önkormányzat is igyekszik segíteni — a szűkös anyagi helyzetek ellenére — a bajban lévőknek (a kisnyugdíjasoknak, a kórházból hazatérő lábadozóknak). Megoldják a tüzelővásárlási gondjaikat és karácsonykor mindegyiküknek ajándékkal kedveskednek. Pálos Frigyes nagyprépost felszentelő beszédében isteni sugallatnak nevezte az oltárkép témájának megválasztását. Mint mondotta, hosszú évtizedekig az emberek egy olyan világban éltek, melyből a lélek hiányzott leginkább, s az átrendeződés is csak akkor lesz teljes értékű, ha a lélek visszaköltözik az emberbe. Mindehhez Pásztor Győző kanonok annyit tett hozzá: a hernádi példamutatás, a hívők és pásztoruk közös összefogásából született oltárkép azt bizonyítja, hogy a hit felülkerekedett az ateista eszméken, s visszaadja a lelkét az embernek. Rengeteg feladata marad azonban még ennek a kis közösségnek is. Van ugyanis olyan fekvő beteg, akit meg kell emelni, vagy az egyik helyről a másikra kell áttenni, s nincs családja, ismerőse, aki mindezt elvégezné. Ilyen esetekben nem nézik, hogy hétköznap van, vagy hétvége. Nem egyszer fordul elő, hogy ott helyben veszik észre: nincs mit ennie a betegnek, ilyenkor hazamennek és összeszednek mindent, amit a család nélkülözni tud. Az sem számít ritkaságnak, hogy megvásárolják az illető gyógyszereit, vagy — ha látják, hogy ugyancsak nagy a baj — kiegyenlítik a villanyszámlát. Szerencsére a legidősebb korosztály — egy kivételével — szerető családi közösségben él. Ők szellemileg teljesen épek, tájékozottak (újságot olvasnak, rádiót hallgatnak, televíziót néznek), s ez szinte semmi mással nem magyarázható igazán, legföljebb a család gondoskodásával, szereteté- vel. Árpási Mária Kovács T. István Negyedév után a maglódi rendőrőrsön Kordában tartott bűnözés (matula) A család megtartóereje Egész nap a betegek között
