Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-27 / 277. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. NOVEMBER 27., SZOMBAT A magyar átalakulás garanciája London bízik a koalícióban Kónya Imre frakcióvezető és az MDF pártküldöttsége csütörtök délután Londonban Sir Geoffrey Pattie-vd, a Nagy- Britanniában kormányzó Konzervatív Párt külügyekért felelős alelnökével tárgyalt. A megbeszélés után Kónya Imre elmondta, hogy egyetértettek: a magyarországi átalakulási folyamat attól függ, vajon a jelenlegi kormánykoalíció folytatni tudja-e a kormányzást. — A brit kormánypárt alel- nöke a mostani magyar kormánykoalíció működésében látja a magyarországi átalakulás biztosítékát. A brit Konzervatív Párt azzal is kifejezi érdekeltségét, hogy tanácsadót küldött, segíteni az MDF választási előkészületeit — mondta Kónya Imre. Arra a kérdésre, hogy most versenyfutás kezdődik-e a parlamenti pártok között a külföldi támogatásért — hiszen például, amint Sir David Steel, a Liberális Internacioná- lé megválasztott elnöke szerdán elmondta, az idei Liberális Konferenciát nem utolsósorban azért rendezik Budapesten, hogy segítsék a magyar liberális pártok arculatépítését —, Kónya Imre így felelt: — Én úgy gondolom, hogy helyesen teszi minden párt, ha nemzetközi kapcsolatait az ország érdekében igyekszik kihasználni. A rendszer- változásban érdekelt pártok nemzetközi kapcsolatait nagyon fontosnak tartom. Örülök, hogy a liberális pártok konferenciát szerveznek Budapesten, mert nem érzem ellentétesnek a liberális gondolatot azzal, amit a kormánykoalíció képvisel. Kormányellenes tüntetések Elégedetlen spanyolok Tízezrek vonultak utcára csütörtökön este Madridban, Barcelonában és más spanyol városokban, hogy a spanyol kormány gazdasági és szociális politikája ellen tiltakozzanak. A megmozdulásra a két legnagyobb szakszervezeti szövetség, az Általános Munkásszövetség (UGT) és a Munkásbizottságok szervezésében került sor. Vezetőik általános sztrájkot is kilátásba helyeztek arra az esetre, ha a kabinet nem változtatja meg munkahelyeket veszélyeztető gazdasági programját. Madrid belvárosában egyes becslések szerint 100 ezernél többen vettek részt a tiltakozó menetben, Barcelonában legalább 60 ezer embert mozgósítottak a szakszervezetek. A szakszervezetek elutasítják a hároméves kormány- programot, amelynek célja az ország versenyképességének megőrzése. K orán jött a havazás. A természet nem tudta befejezni soros kötelességét, a legtöbb fáról még nem hullott le a lomb, amikor máris belepte az ágakat a hó. S csak most, olvadás után folytatódik a levélhullás. Az elmúlt hét belpolitikájára szintén a sűrű levélváltás volt a legjellemzőbb. Az államelnök La Stampa-beli interjújára már hétfőn reagáltak a parlamenti koalíciós pártok frakcióvezetői. Levelükben aggodalmuknak adtak hangot az olasz lapban leírtak miatt, konkrét választ várva az elnöktől. Másnap meg is érkezett a válaszlevél, ám a Barátaim! megszólítás után vajmi kevés konkrétumot tartalmazott. (Mindkét levél teljes szövegét lapunk keddi, illetve szerdai számában olvashatták.) Ezek után némileg összezavarta a képet a Magyar Hírlap szerdai első oldalas értesülése, miszerint Göncz Árpád éppen az ellenkezőjét mondta annak, ami a La Stampa vitatott cikkében megjelent. Egy kérdés kapcsán éppen arról beszélt, hogy a közép-kelet-eu- rópai régióban a jobboldali veszély nem áll fenn. A köztársasági elnök ugyancsak nem kérte a nemzetközi sajtó szolidaritását. Világos, ugye? ■ Ebben a zavaros helyzetben nem érdektelen teljes terjedelmében felidézni azt a levelet, melyet Pető Iván és Kun- cze Gábor aláírással az SZDSZ sajtótitkársága juttatott el kedden délután a távirati irodához: „Az elmúlr években sokszor érte Göncz Árpádot méltatlan támadás. Most újabb támadás indult ellene a La Stampa-cikk kapcsán. Nem Kónya Imrének kellene megkérdeznie Göncz Árpádot, hogy miként is értette szavait. Alkalmasint nekünk, a magyar demokráciára felesküdött politikusoknak kellene megkérdeznünk a kormánykoalíciót, ők miként is gondolják a médiában kialakult helyzetet? Miként háríthatják el maguktól a gyanút, hogy az egypártrendszerre emlékeztető módon próbálják megszállni és megfélemlíteni a médiát. Uraim! Milyen demokrata, aki ellenfeleiről gyűlölettel beszél, aki lenézi és megsérti mindazokat a milliókat, akik nem rá szavaztak, vagy fognak szavazni. Arra válaszoljanak az MDF kultúrpolitikusai, hogy mikor és milyen uraKétmilliárd dolláros rakétarendszer Forró drót a Balkánon Forró drót létesül Alija Izetbe'go- vic bosnyák elnök és Radovan Karadzic helyi szerb vezető között. A muzulmán ellenőrzésű rádió szerint a megállapodást aláíró Hais Silajdzic külügyminiszter és Momcilo Krajinski arról is megegyezett, hogy lépéseket tesznek a háború által elszakított családok újraegyesítésére. Egyezség született továbbá arról is, hogy a szerbek és a muzulmánok biztosítják a szabad közlekedést a szenet és tűzifát szálh'tó konvojoknak. A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta „Ki szegi meg az embargót?” címmel beszámol arról, hogy a jugoszláv hadsereg légvédelmi csapatai szert tettek az egyik legkorszerűbb orosz gyártmányú légvédelmi rendszerre. Tokióban Közép-Európából Közép-Európa országai már csaknem kiépítették a nyugati országokéhoz hasonló intézményrendszerüket, a makrogazdaság teljesítménye azonban sok esetben aggodalmakra ad okot — mondta a japán nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium (MI- TI) egyik vezetője a Tokióban tegnap tartott kelet—nyugati tanácskozás tapasztalatait összegezve. Magyarországot Juhász Endre, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériumának államtitkára képviselte. Az SA—11 NATO-kóddal jelölt, valójában BÜK 9M 38M mintájú eszköz harcászati-műszaki jellemzőit ismertetve a zágrábi Globus rámutat, hogy a nyugati hasonló paraméterű rakéta- rendszereket felülmúló fegyverről van szó, amely 32 kilométer távolságig akár 22 000 méter magasságban haladó légi célok megsemmisítésére is alkalmas. A háromszoros hangsebességű légvédelmi rakéták egyidejűleg több, különböző magasságban tartózkodó célt is képesek pusztítani. A horvát lap értékelése szerint a jugoszláv hadsereg ezzel a kétmilliárd dolláros beszerzéssel lezárta légvédelmének korszerűsítését, és most már „akár a NA- TO-val való összeütközés árán is Az Új Szó tegnapi száma szerint Nyitrán, a nemzetiségi kultúrák karának megszervezésére hivatott csütörtöki értekezleten az egyik résztvevő lekommunistáz- ta a magyar tanszék pedagógusait, akik tiltakozásul kivonultak a megbeszélésről. A kar megszervezésére kinevezett rektori megbízott a magyar és a roma tanszék dolgozóinak egy részét hívta össze. László Béla docens az Új Szónak kijelentette: „Nyilvánvaló volt, hogy a rektori megbízott nem hajlandó együttműködni a magyar és a roma pedagógusok, illetve a diákok által demokratikusan megválasztott képviselőkkel kész megvédeni Nagy-Szerbia határait”. Macedóniában néhány hónap múlva népszámlálás döntheti el, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság lakosságának 22, 40 vagy 50 százaléka albán nemzetiségű-e. Macedóniában 1991-ben tartottak népszámlálást utoljára, amelyet az ott élő albánok egy része bojkottált. Az akkori felmérés szerint a mintegy 2,2 milliós volt tagköztársaságban csaknem 22 százalékos volt az albán kisebbséghez tartozók aránya. Az albánok egy része viszont azt állítja, hogy részarányuk már legalább 40 százalékos, de vannak olyanok is, akik szerint — az Albániából és Koszovóból áttelepül- tekkel együtt — már 50 százalékos. és nem hajlandó figyelembe venni a diákok véleményét sem.” A magyar docens szerint a megbízott „mereven ragaszkodik az ellentmondásos, félrevezető, az egyes nemzetiségek érdekeit figyelmén kívül hagyó rektori koncepcióhoz, amely többek között a nemzetiségi diákok és pedagógusok jelentős részét megfosztja attól, hogy a kar működésében részt vehessenek.” László Béla hangsúlyozta: „a magyar oktatók kitartottak azon álláspontjuk mellett, hogy e karnak csak akkor van értelme, ha biztosítják az anyanyelven folyó tanító- és tanárképzést a nemzeti kisebbség iskolái számára.” A nagyvilág hírei A Magyarországtólmesz- szire ment piacainak nyugati irányú nyitásával — idézte a Der Standard című bécsi lap Szabó Iván pénzügyminisztert, aki egy alsó-ausztriai gazdasági fórumon elemezte az európai integrációval kapcsolatos tapasztalatait. # A válságos minimális szinthez ért Ukrajnában a rendelkezésre álló villamos áram mennyisége. Az összes szükséglet egyhar- madát adó erőművek pedig két-három héten belül leállhatnak, ha nem sikerül haladéktalanul biztosítani az üzemanyag-utánpótlást, tfc Igencsak kétes irányzatokat lát a szlovákiai kisebbségi törvénykezésben Walter Schwimmer osztrák néppárti parlamenti képviselő, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsági tagja. A névhasználat előírása mellett az el- szlovákosítás egyértelmű irányzatát tapasztalja a helységnévtábla-törvény- ben. * Pekingben tegnap megkezdődött a Hongkong jövőjével foglalkozó brit— kínai tárgyalások 17. fordulója. Az elmúlt napokban a felek kölcsönösen egymásra hárították a felelősséget, amiért eddig nem történt haladás. Kivonultak a tanárok EGY HÉT Hulló levelek lom alatt fordulhatott elő utoljára, hogy magyar írókról olyan hangon merjenek beszélni, mint a Rádió alelnöke tette. Az SZDSZ újra és újra törekedett a párbeszédre, azonban önök ezt visszautasították. A médiaháborúban önök pirruszi győzelmet arattak, de ezzel nem csak a magyar demokráciának, a polgárok érdekeinek, hanem hisszük — még maguknak is ártanak. Senki nem mondhatja utólag, hogy nem szóltunk. Annak reményében fordulunk a koalíciós pártokhoz, hogy megtérnek eredeti eszméikhez, ama konzervatív hagyományhoz, amely a magyar politikai tradíció nélkülözhetetlen része és amelynek mi, liberálisok partnerei tudnánk lenni. A párbeszéd tétje az ország, a nemzet boldogulása és jövője. Mi ezzel foglalkozunk, és szeretnénk is foglalkozni: a gazdaság jövőjével, azzal a csőddel, amelyet a következő kormánynak kell felszámolnia. Az SZDSZ ismét felkínálja a párbeszéd lehetőségét. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi politikai élet konszolidálása az egész nemzet érdeke. Mi mindent megteszünk, hogy ez a folyamat elkezdődjön. Mi szólunk, figyelmeztetünk. Most már Önökön a sor.” Imigyen szól a levél. Jól érzékelhető az elfogultság, a tárgyilagosság hiánya, egyes helyein kirekesztő, másutt a valóságtól rugaszkodik el, végkicsengése pedig demagóg. Már a bevezető mondat számtalan kérdést vet fel. ...sokszor érte Göncz Árpádot méltatlan támadás... Nemes dolog az államelnök védelme, ám a magyar belpolitikát kicsit is ismerők előtt kitetszik a szándék: az egykori SZDSZ-es elnököt, aki elvileg ma pártok felett áll, saját pártja védi. A mennyiségre (sokszor) és a módra (méltatlan) utalás erősen relatív. Hányszor érte támadás — leggyakrabban épp a szabaddemokraták részéről — például Andrásfalvy Bertalant (Vallásfalvy Berci stb.), vagy az igazságügy-minisztert? Ki védte őket az állandó össztűzben? A sor hosszasan folytatható, nem beszélve arról, micsoda mennyiséget tenne ki a miniszterelnököt ért támadások felsorolása. Mindezek ismeretében túlzott az aggódás, különösen, hogy a konkrét esetre (La Stampa, Göncz-levél, Magyar Hírlap-értesülés) nem is ad választ. Hogy Pető—Kuncze szerint nem Kónya Imrének kellene megkérdeznie az elnököt, magánvélemény. Bizonyára Nagybandó alkalmasabb erre. Ámhogy a levélírók a magyar demokráciára felesküdött politikusok s ők jogosultak kérdőre vonni a kormánykoalíciót (ahol természetesen nem a magyar demokráciára felesküdött politikusok ülnek), tipikus kirekesztés. Sajnálatos memóriazavar, hogy a módszereket az egypártrendszerre emlékeztetőnek vélik, sajátos aránytévesztés egy világlapban megjelent államelnöki interjút a rádió-alelnök egy kerületi rendezvényen állítólag elhangzott mondatával összehozni (nóta bene Göncz is cáfol, nem azt mondta, Csúcs is cáfol, nem így mondta). A levélírók szelektíven emlékeznek arra is, ki beszél gyűlölettel az ellenfeleiről. A honpolgárok nem felejtették el jó néhány vehemens liberális durva kirohanásait, így ezek egyoldalú beállítása álszent propaganda. Kiváltképp nem hagyható ki a médiaháború, ahol a törvény kétéves kínkeserves vajúdásában, végül leszavazásában épp az SZDSZ vett a legaktívabban részt. Hogy ezek után az SZDSZ ismét felkínálja a párbeszéd lehetőségét, némi hümmögés után megköszönöm. Ameny- nyiben komolyan fogalmazták, hogy a párbeszéd tétje az ország, a nemzet boldogulása és jövője, akkor előbb kellett volna kapcsolni. Mondjuk 1990 nyarán ez még építő, felemelő gondolat lett volna, mára farizeusság. N incs már hó a fákon, s hullanak a levelek is. Csak arra nincs válasz, mit is mondott Göncz Árpád, s amit mondott, vajon miért mondta? Nézte volna inkább a földre hulló dermedt leveleket... Székely Ádám