Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-25 / 275. szám
i PESt megyei hírlap-----------------------------------------------------------------------------SZŰKEBB HAZÁNK 1993. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK 5 Bemutatkozik a Pannónia Elmosódik a megye határa Vácott működik a Műszaki és Természettudományos j í£b Egyesületek Szövetségének Pest megyei központja. Keve- sen ismerik így, hivatalos nevén. A rövidebb változatot, „Technika háza”, szintén ritkán használják a helybeliek. Összegzó' beszélgetés a polgármesterrel Cegléden békesség és nyugalom van Mácz István, Cegléd polgármestere harmadik Äk éve áll a képviselő-testület élén. E három év ta- llJVT) pasztalatárói, sikerekről és kudarcokról beszél- gettünk hivatalában. A Köztársaság út 19. számú egyemeletes műemlék ház, népszerű nevén a Pannónia, már sokféle szerepet játszott a történelemben. Belső elrendezése aszerint alakult, hogy éppen mint Aranysárkány vendéglő fogadta a betérőket, szociáldemokrata pártszékház volt, vagy táncterem, meg az ötvenes, hatvanas évek táján felerészt művelődési ház, a földszintjén pedig sörlerakat. A népszerű Pannónia Több mint egy évtizede, hogy Mladek Ferenc tervei szerint ismét átépítették, s a város leghangulatosabb közművelődési intézményévé alakult a Pannónia. Jól járt azzal a város, hogy ide települt a MTESZ —- tapasztalom gyakran, amikor itt vagyok tanúja testvérvárosok küldöttei fogadásának. Amikor kiállítások megnyitóin zsibong a vendégek és művészek tarka serege, vagy egy- egy klubest vitatkozó társasá-. gába csöppenek. — Nem testidegen ebben a házban a művészet. Nem különülnek el élesen a humán és a reál tudományok a programunkban. Önállóságunkat a város javára kamatoztatjuk — mondta így Vonczem István, a MTESZ megyei ügyvivője, a ház igazgatója, aki papír nélkül is fel tudja sorolni a legfontosabb idei eseményeket. Itt rendezték meg a Barokk közösség című háromnapos konferenciát. Nemrég fejeződött be Dániel Kornél festőművész életmű-kiállítása. Szerepelt itt Jankovics János festőművész,' bemutatkoztak a Váci szalon elnevezésű csoportosulás művészei. A Pannónia felkapott hely lett, ide mindig több vendég jön. mint mások rendezvényeire. A technika háza Ezen a címen mit csinálnak? — érdeklődöm a házigazdától, aki erről a szerepkörről részletesen beszél. Ámbár szerinte a kép elég bonyolulttá vált mára, mert mostanság nem úgy megye a megye, mint régen. Nem irányítani, utasítani, eligazítani meg ellenőrizni kell itt elsősorban. Inkább szervezni, kezdeményezni, összehangolni a dolgokat. Van is mit. Szóban, írásban, konferenciák keretében propagálni kell a műszaki, tudományos információkat. Vác tehát ebből a szempontból a reál értelmiséget is idevonzza. Sok az is- meretetni való a privatizációval és a vállalkozásokkal kapcsolatban is. Ezeket előadások, tanfolyamok keretében oktatják. Vonczem István arról is beszélt, hogy kialakulóban van itt egy országos, számítógépes információs hálózat is, ahol hasonlóan az ország 28, hasonló szerepkörű házához, gyűjtenék és cserélnék a műszaki-tudományos híreket, tudnivalókat, s azt a lehető leggyorsabban adnák tovább oda, ahol közvetlen anyagi erővé válik. K. T. I. — Alighanem ön is hall egy-egy véleményt, amely azt nehezményezi, hogy az önkormányzat tevékenysége nem igazán látványos. — Én elfogadom ezt a kritikát is. Ám lehetetlen, hogy aki a városközpontban sétál, vagy végighalad autóval, ne látná, hogy megújult a református templom két tornya, de említhetném az idősek otthonának új pavilonját, amit nemrégen adtunk át. Jó néhány dolgot sorolhatnék még, ami látványos, csak ki kell nyitni a szemünket. A legfonotsabb — amit értelmünk önkéntelenül észlel —, hogy Cegléden kiegyensúlyozott a közélet. Békesség, nyugalom van. S mindenki érezheti azt: önmaga politikai és világnézetét úgy élheti meg, hogy amiatt nem tör ki ellenségeskedés és harag. Gyanú fölött — Fontos, hogy a képviselő-testület milyen döntéseket hoz. Egyáltalán nem mindegy, hogy az önkormányzat mire költ. Jól sáfárkodtak-e a város pénzével? — A híradások szerint számos településen sejlik fel valami gazdasági, pénzügyi botrány gyanúja. A közelmúltban a szigorúnak és tárgyilagosnak ismert Állami Számvevő- szék két hétig vizsgálta a ceglédi önkormányzat vagyongazdálkodását. Megállapították — erről a jegyzőkönyv tanúskodik —, hogy az elmúlt három évben minden a törvények és a jogszabályok előírásai szerint történt. Sőt, még a gyanú sem merült fel bennük, hogy valaki visszaélt volna — a joghézagot vagy a törvény többértelműségét kihasználva — bármiféle lehetőséggel. A revizorok kijelentették: a képviselő-testület tagjai és a polgármesteri hivatal munkatársai tisztességesen gazdálkodtak. Nem kudarc — Van-e, amit kudarcnak érez? A termálfürdőre gondolok, amelynek a megvalósítása — a legjobb szándékok ellenére — eddig nem mozdult el a holtpontról. — Ezt nem ítélem kudarcnak. Elfogadom, hogy minden erőfeszítés ellenére még a holtponton van az elképzelés. Néhány napja jelentkezett egy újabb érdeklődő, aki szeretne üdülőközpontot létesíteni. Hamarosan ismét tárgyaló- asztalhoz ülünk. — Ön korábban meghirdette a lakosságközpontú közigazgatást. Az utóbbi időben a kollégái adnak-e okot a bosszankodásra? Teljesítik-e azt, amit elvár tőlük? — Voltaképpen a polgárok tudnák értékelni, hogy milyen a kapcsolatuk a munkatársaimmal és velem. Mi tagadás, az első két esztendőben számos kifogás érkezett. Ám az utóbbi egy évben egyáltalán nem panaszkodtak rideg hivatali magatartásra, s másféle elmarasztalás is csupán néhány akadt. Számos munkatársam nem ad okot a megrovásra, de még most is előfordul, hogy valakitől öt hét alatt sem kapom meg azt az anyagot, ami esetleg pár óra alatt elkészíthető. Cso- da-e, ha ekkor elvesztem a türelmem? — Van-e sebezhető pontja a polgármesteri hivatalnak? Én a művelődési csoportot említeném, amelynek nem oldódnak meg a személyi gondjai. Ez egyesek szerint veszélyeztetheti az oktatási és kulturális intézmények működését. — A legérzékenyebb pontra tapintott rá. Amikor egy-egy pályázatot hirdetünk meg, azok közül választhatunk, akik jelentkeznek. A művelődési csoporthoz két kitűnő munkatársat szeretnénk felvenni, akik színvonalasan tevékenykednének. Korábban sokan akként vélekedtek, hogy az egykori tanács művelődési osztálya erőszakosan uralta az iskolákat. Most pedig azt hiányolják, hogy nem irányítunk eléggé. Végül is mikor jó a hivatal munkája, ha diktál vagy ha szabad kezet ad? Azért van az igazgató, hogy a munkatársaival közösen sajátos világot alakítson ki. Jó néhányan azt akarják, hogy a művelődési csoport segítsen, irányítson. S ugyanez a réteg tiltakozik a regionális oktatási központok tevékenysége ellen. Nemcsak a gazdasági és politikai életben van szükség megújulásra. A művelődési életben is fontos a gondolkodás gyökeres megváltoztatása. Válasz később — Jövőre vállalja-e az újabb megméretést? — A kérdés még korai. Ki tudja, mit történik a választásokon. Akkor még kirajzolódnak bizonyos erővonalak. Az ország kibontakozásának lehetőségei újszerűén tűnnek fel. Jómagam rendkívül örülök annak, hogy polgár- mester lejtem. Ám ez nekem nem létszükséglet. Bárhogy döntenék, én akkor is hálás vagyok Istennek. hogy eddig ezt a munkát végezhettem. F. F. Vegyék figyelembe a környezetvédelem szempontjait! Legnagyobb gondunk a Soroksári-Duna-ág \íf,y Mindössze néhány l évtizede alakult ki VÍ és vált önálló tudo- ‘ ' mánnyá a környezet- védelem. Nem csoda, hiszen egyre bővül a tennivalók sora: immár óvni kell a levegő, a vizek tisztaságát, megoldásokat kell találni a felgyülemlett hulladék elhelyezésére. Az emberiség a maga kényelmére átformálta a világot, s egyben beavatkozott a természeti folyamatok rendszerébe. Napjainkban fennmaradásunk érdekében védenünk kell bolygónkat — elsősorban önmagunktól. Nyolc halálos bűn Konrad Lorenz, az orvostudományok és a filozófia professzora A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című könyvében úgy fogalmazott, hogy „amikor a civilizált emberiség az őt körülvevő és éltető természetet elvakult és vandál módon pusztítja, ökológiai összeomlással fenyegeti önmagát.” Ezt elkerülendő, alakultak ki számos országban a környezetvédelem intézményei, fogalmazódtak meg annak szabályai, törvényei. Hazánkban két esztendeje jöttek létre az önálló környezetvédelmi intézmények. Az eddig eltelt időszakról, az eredményekről és a gondokról beszélgettünk Verrasztó Zoltánná1 és Hollósy Miklóssal, a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatójával, illetve helyettesével. — Milyen területek tartoznak a felügyelőséghez? — Nagy múltú elődünk, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság közigazgatási egységeit a vízgyűjtőkre szervezték, és a vizek védelmének kiemelt fontosságú feladata miatt ezt meg kellett tartania a környezetvédelem immár önálló intézmény- rendszerének is — válaszolta Verrasztó Zoltán. — E felosztás szerint — aminél jobbat máig nem találtunk —- hozzánk tartozik a főváros, Pest megye, a volt ceglédi járás kivételével, Nógrád megye egésze, valamint Heves megyéből Hatvan körzete. Nagy a terület, ez vitathatatlan, ezért olykor nehezen birkózunk meg a határidők betartásával. A felügyelőségünkön dolgozó szakemberek feladatai megoszlanak, mivel mindegyik ellátásához más-más szaktudás kell. így különböző csoportok foglalkoznak a levegővédelemmel, a vízvédelemmel, avagy a zajártalmakkal. Ezen belül a földrajzi területeknek is vannak felelősei, akik szinte minden helyi problémát ismernek. — Miből áll munkájuk? — Tevékenységünk nagy részét nem az egyedi szeny- nyezések és az ehhez kapcsolódó kivizsgálások képezik, hanem az engedélyezési eljárások. Ez a lelke a munkánknak. Még a döntés előtt Idén eddig 15 ezer ilyen ügyünk volt. Ez a tevékenység korántsem látványos, holott ezekkel az eljárásokkal vehetjük elejét valamilyen kedvezőtlen hatású technológia bevezetésének. így ugyanis már a tervek elgondolásánál tehetünk olyan kikötéseket, amelyekkel ki- kényszeríthetjük a környezet- védelmi szempontok betartatását. — Miben látják a környezetvédelem lényegét? — A legfontosabb az lenne, ha a környezetvédelem szempontjait már a döntések előkészítésénél figyelembe vennék. Ily módon sokszor lehetne ésszerű megoldásokat alkalmazni, ami megtakarításokat is eredményezhetne. Tehát, ha a döntési gyakorlat része lesz az, hogy igenis eltérőek a területek víz-földtani adottságai, s ezért, mondjuk, egy műhely telepítésénél mások a biztonsági követelmények, úgy már nem is kerül sokba a környezetvédelem. A mi feladatunk az, hogy megállapítsuk, a helyi viszonyok, a talaj, a víz szennyezettsége, illetve érzékenysége ismeretében, hogy milyen technológia kell például egy gyógyszertári raktártelep kialakításakor. A tervezés nem a mi dolgunk, de annak eldöntése már igen, hogy az elképzelések megvalósíthatóak-e vagy sem, milyen környezet- védelmi korlátokat, feltételeket kell támasztani. — Melyek a legsúlyosabb környezetvédelmi gondok Pest megyében? — Talán a Soroksári-Du- na-ág környezete kerülhetne az első helyre. Nem is egy községet, technológiát vagy ipari üzemet emelnék ki e térségből, hanem azt, hogy az egész terület szennyezett talajvizei ebbe a folyószakaszba kerülnek. Ez földtanilag érzékeny terület, ahol a szennyvíztisztítás megoldatlansága okoz gondokat, veszélyeztetheti fővárosunk ivóvízkészletét. Sajnos, hasonló a helyzet Szentendrén is, a csatornázatlanságnak ugyancsak ilyen következményei lehetnek. — A megye sajátos helyzetét — kapcsolódott a beszélgetésbe Hollósy Miklós igazgatóhelyettes — a fővárossal való együttélés adja. Korábban az egymásra mutogatás jellemezte kapcsolatunkat. A helyzet napjainkban megváltozott. A cél most az, hogy az együttélés különböző formáit megteremtve segítsék a gondok orvoslását. Erkölcsi elvárás — Olykor nem kap kellő nyilvánosságot munkánk azon része — vette át a szót Verrasztó Zoltán —. amikor valamit sikerült megoldanunk. Ha baj van — például az Apajpusztán szabálytalanul tárolt hulladék esetében —, érthetően a figyelem középpontjába kerülünk. Aggódnak a helybéliek, az ügygyei foglalkozik a sajtó. Azután lekerül a téma a napirendről, és azt már kevesen tudják, hogy Apajpusztán a terület megtisztítása közel 100 millió forintba került. Nem könnyű a lakosság, illetve a helyi, társadalmi igényeknek, elvárásoknak megfelelve elvégezni munkánkat. Az erkölcsi elvárás az, hogy megmozgassuk az állami pénzeket, csakhogy e döntéseket alaposan meg kell fontolnunk. Elképzelhető, hogy nem az az ésszerű, ami itt vagy ott a legjobban fáj. A világnak nincs olyan országa, amely megengedheti magának, hogy megoldja a környezetvédelem valamennyi helyi gondját. De megemlíthetném az ócsai szennyvíztó ügyét, melynek létesítését az egykori tanács határozta el, a helyi önkormányzat képviselői azóta is keresik erre a megoldást. Az az igazság, hosszasan lehetne folytatni, menynyi tennivaló akad a megyében. Felügyelőségünk összefoglaló tanulmányt készített, amelyben áttekinthetőek azok az ismeretek, amelyeket Pest megye környezeti jellemzőiről tudunk. Környezeti hatásvizsgálatok készítésénél vagy területfejlesztések esetén e tanulmány kiindulási alap lehet. A korlátozott példányszámú könyv felügyelőségünkön jegyeztethető elő. J. Szabó Irén
