Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK INNEN— Üzemanyag repcéből Az olajárrobbanás óta folynak kísérletek az ás­ványolajat helyettesítő üzemanyagok alkalmazá­sára. Ilyen például a mag­vakból nyert olaj. Közü­lük a repcéből nyerhető bi­zonyult a legmegfelelőbb­nek, egyrészt a belőle nyerhető olaj mennyisége, másrészt a növény ter- meszthetősége miatt. Magnóról tanuló madarak A madarak csak akkor sa­játíthatják el a dalolás „művészetét”, ha aktívan bekapcsolódnak a tanulás­ba, és szociális kapcsolat­ban vannak egymással. A St. Andrew Egyetem kuta­tói megpróbálták, vajon si- kerülne-e ez magnetofon­nal is kalitkában tartott madarakkal. És sike­rült..., de csak akkor, hogyha lehetőségük volt arra, hogy amikor csak kedvük kerekedett, csőrük­kel megnyomjanak egy gombot, amelynek hatásá­ra felhangzott a szalagról szüleik és társaik éneke. Madárijesztó' Az amerikai hatóságok szi­gorúan büntetik, ha az iparvállalatok által kémiai­lag szennyezett tavak ma­darakat mérgeznek. Den- veri kutatók olyan rend­szert terveztek, amely elri­asztja a szennyezett víztől a madarakat. Ez radarral észleli őket, majd ijesztő zajt kelt a kihelyezett han­gosító berendezésekkel. Az első kísérletek sikeres­nek bizonyultak, de még tökéletesíteni kell a rend­szert, mert a madarak ti­zenöt százaléka nem ijedt meg a zajtól. Reménysugár Amerikai tudósok geneti­kailag manipulált baktériu­mok segítségével új gyógyszert dolgoztak ki a sclerosis multiplex kezelé­sére. A neve: Betaseron. Használatát már engedé­lyezték, de egyelőre csak nagyon kis mennyiség áll rendelkezésükre. Ezért komputerrel találomra vá­lasztják ki, illetve sorsol­ják ki, hogy a rászorultak közül kiket kezeljenek majd vele. Persze sokan felzúdultak, mert erkölcs­telennek tartják ezt az eljá­rást. De hát egyelőre nincs más lehetőség. Né­hány gyógyszergyár már gőzerővel dolgozik a gyár­tás fokozásán. Ez azon­ban, sajnos, nagyon bo­nyolult. —ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek A búcsú nem végleges Köszönöm, hogy ilyen gondossággal felkutatták és be­mutatták az egyetem kutatóműhelyeiben folyó mun­kát — mondta Kocsis Károly, az egyetem rektora Búcsúzik egy csak- ifcjjwA nem egy évig tartó jUnjfi sorozat. Ez idő alatt majd félszáz írás je­lent meg lapunkban a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem különböző kutatóhelyei­ről azzal a céllal, hogy olva­sóinkat megismertessük a tu­dósok oly kevéssé ismert munkájával. Első alkalom­mal az egyetem rektorával, Kocsis Károllyal beszélget­tünk, most ismét őt kerestük meg arra kérve, összegezze a lapunkban megjelenteket. — Először is meg szeret­ném köszönni a Pest Me­gyei Hírlapnak, hogy ilyen gondossággal felkutatták és bemutatták az egyetem kuta­tóműhelyeiben folyó mun­kát. Őszintén szólva nem tu­dok arról, hogy az utóbbi évtizedekben előfordult vol­na, hogy ilyen kedélyes be­szélgetések formájában is­mertették volna az itteni te­vékenységet. Minden egyes cikket elol­vasva úgy láttam, hogy a legfontosabb kutatóműhe­lyek bekerültek a sorozatba. Annak is örültem, hogy a professzorok és a fiatalabb kollégák is nagyon lelkiis­meretesen adtak számot munkájukról. Összegyűjtve ezt a jó néhány cikket, szá­momra is érdekes olvas­mánynak bizonyult. Hasznos kezdeményezés Hasznosnak és jónak tartot­tuk és tartjuk az önök mun­káját, mert eddig az egye­tem PR-tevékenysége — legalábbis ilyen szakmai részletekben — eddig igen­csak mérsékelt volt. Mind ez idáig talán még Gödöl­lőn sem ismert — eltekint­ve néhány testvérintéz­ményt —, hogy nálunk pon­tosan milyen munka folyik. Csak annyit mondhatok, hogy messzemenőkig meg vagyunk elégedve az önök ez irányú tevékenységével. Ha a jövőben valamilyen más területet kívánnak kör­bejárni — amit mi csak üd­vözölni tudnánk —, meg­adunk minden segítséget. Egyébként ötletekkel is tu­dunk szolgálni egy újabb so­rozat elindításához, ahhoz, hogy mivel lenne érdemes foglalkozni. Ilyen például a követke­ző: az egyetem kutatási ka­pacitása jóval nagyobb, mint amit ma a pénzügyi fel­tételek lehetővé tesznek. Megérne egy beszélgetést az is, hogy melyek a poten­ciális kutatási lehetőségek. A különböző pályázati forrá­sokból ugyan nagyon sok té­mát, így támogatást is igyekszünk elérni, de lénye­gében az egyetem pénzügyi ellátottsága olyan szintű, hogy a kutatási kapacitá­sunknak legfeljebb har­minc-negyven százalékát tudja finanszírozni. Az egyetemnek legalább négy­százötven-ötszáz millió fo­rintos évi kutatási pályázati keretet kellene megszerez­ni, ezzel szemben mindösz- sze száz-száznegyven mil­lió forint az, amit az utóbbi években ezekre a munkákra fordíthattunk. Még egy nagyon fontos dolog: jó, ha a kutatók kö­zött, akár a sajtón keresztül is, bizonyos versengés meg­indul, ugyanis sokkal több pályázatot kellene benyújta­niuk — igaz, tíz közül csu­pán egy-kettőt fogadnak el —, aktívabbaknak kellene lenniük. Az is egyértelmű, hogy a felsőoktatási törvény megje­lenését követően bizonyos fokig új irányítási és szak­mai felügyeleti rendszer — szeptember elsejétől ugyan­is az agráregyetemek is a Művelődésügyi Minisztéri­umhoz tartoznak — alakult ki. Ezzel kétségtelen, hogy pénzügyi, finanszírozási szempontból átmeneti idő­szak kezdődött: 1995. janu­ár elsejéig pénzügyileg a Földművelésügyi Miniszté­riumhoz, szakmai felügye­let szempontjából viszont a Művelődésügyi Minisztéri­umhoz tartozunk. Rugalmasabb oktatási szerkezet Mindezek ellenére mi a fel­sőoktatási tevékenységünk továbbfejlesztését nagyon fontosnak tartjuk. Két éve követünk egy programot: az egész egyetemi és főiskolai oktatás szerkezetét rugalma­sabbá, . nyitottabbá igyek­szünk tenni. Október elsejé­től negyven doktorandusz — az ő munkájuk szorosan összefügg a kutatással — hét fő- és tizenkét alprog- ramban vesz részt. Fontos egyébként az egyetem mezőgazdasági szaktanácsadási tevékeny­sége is, amiről — érintőle­gesen — már volt szó a so­rozat egyik cikkében. Ez­zel a területtel igen ko­moly gondjaink vannak. A kormány ugyan elkülöní­tett ilyen célra háromszáz­negyvenmillió forintot, de a rendelet úgy jelent meg, hogy ebből a pénzből az egyetemek és kutatóintéze­tek nem igényelhetnek. így aztán nem tudunk mást ten­ni, mint hogy az amúgy is szerény költségvetésünk­ből áldozunk ezekre, az in­tézmény körül kialakított bázisok működtetésére. Tesszük ezt azért, mert igen fontosnak tartjuk, hogy a leendő farmerekhez eljussanak a munkájukat se­gítő információk. Fejlesztik az információs rendszert Éppen ezért nagy gondot fordítunk az oktatást-kuta- tást segítő információs rendszerünk fejlesztésére is, hiszen enélkül a fent em­lített feladatokat jóval ne­hezebben tudnánk megolda­ni. Erre az elmúlt három évben — anyagi nehézsége­ink ellenére — száznyolc­vanmillió forintot fektet­tünk a Biotechnológiai Ku­tató Központtal közösen. Tehát van és nagyon úgy néz ki, hogy lesz is téma a jövőben is, ezért szeret­nénk — ugyan ez a sorozat befejeződött —, ha lapjuk nem feledkezne meg ró­lunk, és az eddigiekhez ha­sonló alapossággal foglal­kozna továbbra is egyete­münk életével. Árpási Mária Múltidéző' Fodor Százötven évvel ezelőtt, 1843-ban Lakócsán szüle­tett a magyar közegészség- ügy megalapítója, Fodor Jó­zsef, aki tudományos mun­kája során egyúttal komoly .szerepet vállalt az immuno­lógia tudományának kialakí­tásában is. A pécsi gimnázium ab- szolvensét a pesti tudo­mányegyetem avatja orvos­doktorrá, majd sebészdok­torrá. Egyévi sebészi mun­káját követően megpályáz­za és elnyeri az egyetem or­vosi tanszékének tanársegé­di állását. Ebben az új mun­kakörben — kívánságának és hajlamainak megfelelően — alkalma nyílik a kutatás­ra. Az államorvostani tan­széken, ahol Rupp János professzor mellett dolgoz­hat, a társadalom széles ré­tegeit érintő egészségmegőr­ző, betegségmegelőző kuta­tást végez. Sok egyéb mel­lett kezdeményezésére és ki­dolgozott javaslatai alapján kezdték el a fővárosban a víz- és csatornahálózat ki­építését. Elsődleges szem­pontja akkor is természete­sen a közegészségügy volt. A huszonhat éves fiatalem­ber is magántanári képesí­tést kap közegészségügyi té­makörből, s ekkor jelenik meg első, Az árnyékszékek­ről című könyve. Ami ma József hazánkban természetes — a vízöblítéses vécé — csöp­pet sem volt az a múlt szá­zad derekán. Kötetében tu­lajdon egészsége érdekében egy nemzetet oktatott a higi­éniára. Tőle származik a mondás, miszerint a leg­több információt a vendég­látódról árnyékszékének ál­lapota alapján nyerhetsz. Sarkított igazság persze, de máig is megállja a helyét. Fodor magántanári kine­vezése, s könyve megjelené­se után rövidesen egy hol­land külföldi tanulmányútra megy. Sorra látogatja a nyu­gat-európai, fejlettebb társa­dalmi viszonyokkal rendel­kező államokat, Hollandiát, Franciaországot, Angliát. Fölöttébb értékes tapasztala­tokkal érkezett haza. Miként írja, különösen Angliában érték kellemes tapasztalatok. Élményeit, feljegyzéseit, tudományos útmutatóit Közegészségügy Angliában címmel gyűjtöt­te egy terjedelmes, 500 ol­dalas kötetbe. Ebben a ha­zai egészségügyi közállapot tok jobbítására is javaslato­kat tesz. Oktat, kutat, szervez fá­radhatatlanul. Munka köz­ben éri a halál 58 éves korá­ban, 1901-ben Budapesten. (P) Klasszikus zenét az anyatejhez Mire képes egy újszülött? Két amerikai tudós, pszicho­lógus, John Pinto és Anne Fernald kísérletekre hivat­kozva állítja, hogy az öt hó­napos bébi már fogékony a zene iránt. A kutatók Mozart és Bach muzsikájának egy- egy rövid részletével „szóra­koztatták” őket. Ehhez a kö­vetkező módszert választot­ták: a kiszemelt részletet két­féle változatban játszották né­kik. Először úgy, ahogyan a zeneszerző megírta, aztán pe­dig szintetizátor segítségével egy másodperces szüneteket iktattak be, vagyis a babák torzított részleteket hallhat­tak. A kutatók szerint a cse­csemők az előbbi, a zeneileg korrekt melódiát értékelték nyugodt viselkedésükkel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden babából tehet­séges muzsikus lesz. Ahhoz ugyanis, hogy zenész váljon belőlük, még rengeteget kell tanulniuk: legalább ötezer órát tizennyolc éves korukig — állítja egy szintén ameri­kai tudós. Fejtörő Az eló'zű heti játékunk kérdéseire adott helyes vála­szok a következők: 1. A túlságosan sok víz, továbbá a gombabetegsé- gek és a rovarkártevők ellen védi a növényeket (pl. a szilva kék. hamvas védőrétege). 2. Általában a platán és a libanoni cédrus. 1200-1300 évig is élnek. 3. Ismeretes néhány 2000-3000 éves fa, számon tar­tottak továbbá egy 4500-5000 éves mamutfenyőt Ka­liforniában (140 méter magas, törzskerülete 35 mé­ter) és egy 5000 éves majomkenyérfát Tanzániában (22 méter magas, törzskerülete 47 méter, koronake­rülete 145 méter). A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Sárosi Gáborné Gödöllő, Géczi Orsolya Gyál, Oravecz Lászlóné Érd. A jövő heti játék kérdései: 1. Vannak-e „elevenszülő” növények? 2. Milyen fák a bokrétafák? 3. Milyen fán terem a banán? A helyes megfejtéseket beküldők között három há­romszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A bo­rítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Me­gyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányí- tószám: 1446.

Next

/
Oldalképek
Tartalom