Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-25 / 275. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK INNEN— Üzemanyag repcéből Az olajárrobbanás óta folynak kísérletek az ásványolajat helyettesítő üzemanyagok alkalmazására. Ilyen például a magvakból nyert olaj. Közülük a repcéből nyerhető bizonyult a legmegfelelőbbnek, egyrészt a belőle nyerhető olaj mennyisége, másrészt a növény ter- meszthetősége miatt. Magnóról tanuló madarak A madarak csak akkor sajátíthatják el a dalolás „művészetét”, ha aktívan bekapcsolódnak a tanulásba, és szociális kapcsolatban vannak egymással. A St. Andrew Egyetem kutatói megpróbálták, vajon si- kerülne-e ez magnetofonnal is kalitkában tartott madarakkal. És sikerült..., de csak akkor, hogyha lehetőségük volt arra, hogy amikor csak kedvük kerekedett, csőrükkel megnyomjanak egy gombot, amelynek hatására felhangzott a szalagról szüleik és társaik éneke. Madárijesztó' Az amerikai hatóságok szigorúan büntetik, ha az iparvállalatok által kémiailag szennyezett tavak madarakat mérgeznek. Den- veri kutatók olyan rendszert terveztek, amely elriasztja a szennyezett víztől a madarakat. Ez radarral észleli őket, majd ijesztő zajt kelt a kihelyezett hangosító berendezésekkel. Az első kísérletek sikeresnek bizonyultak, de még tökéletesíteni kell a rendszert, mert a madarak tizenöt százaléka nem ijedt meg a zajtól. Reménysugár Amerikai tudósok genetikailag manipulált baktériumok segítségével új gyógyszert dolgoztak ki a sclerosis multiplex kezelésére. A neve: Betaseron. Használatát már engedélyezték, de egyelőre csak nagyon kis mennyiség áll rendelkezésükre. Ezért komputerrel találomra választják ki, illetve sorsolják ki, hogy a rászorultak közül kiket kezeljenek majd vele. Persze sokan felzúdultak, mert erkölcstelennek tartják ezt az eljárást. De hát egyelőre nincs más lehetőség. Néhány gyógyszergyár már gőzerővel dolgozik a gyártás fokozásán. Ez azonban, sajnos, nagyon bonyolult. —ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek A búcsú nem végleges Köszönöm, hogy ilyen gondossággal felkutatták és bemutatták az egyetem kutatóműhelyeiben folyó munkát — mondta Kocsis Károly, az egyetem rektora Búcsúzik egy csak- ifcjjwA nem egy évig tartó jUnjfi sorozat. Ez idő alatt majd félszáz írás jelent meg lapunkban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem különböző kutatóhelyeiről azzal a céllal, hogy olvasóinkat megismertessük a tudósok oly kevéssé ismert munkájával. Első alkalommal az egyetem rektorával, Kocsis Károllyal beszélgettünk, most ismét őt kerestük meg arra kérve, összegezze a lapunkban megjelenteket. — Először is meg szeretném köszönni a Pest Megyei Hírlapnak, hogy ilyen gondossággal felkutatták és bemutatták az egyetem kutatóműhelyeiben folyó munkát. Őszintén szólva nem tudok arról, hogy az utóbbi évtizedekben előfordult volna, hogy ilyen kedélyes beszélgetések formájában ismertették volna az itteni tevékenységet. Minden egyes cikket elolvasva úgy láttam, hogy a legfontosabb kutatóműhelyek bekerültek a sorozatba. Annak is örültem, hogy a professzorok és a fiatalabb kollégák is nagyon lelkiismeretesen adtak számot munkájukról. Összegyűjtve ezt a jó néhány cikket, számomra is érdekes olvasmánynak bizonyult. Hasznos kezdeményezés Hasznosnak és jónak tartottuk és tartjuk az önök munkáját, mert eddig az egyetem PR-tevékenysége — legalábbis ilyen szakmai részletekben — eddig igencsak mérsékelt volt. Mind ez idáig talán még Gödöllőn sem ismert — eltekintve néhány testvérintézményt —, hogy nálunk pontosan milyen munka folyik. Csak annyit mondhatok, hogy messzemenőkig meg vagyunk elégedve az önök ez irányú tevékenységével. Ha a jövőben valamilyen más területet kívánnak körbejárni — amit mi csak üdvözölni tudnánk —, megadunk minden segítséget. Egyébként ötletekkel is tudunk szolgálni egy újabb sorozat elindításához, ahhoz, hogy mivel lenne érdemes foglalkozni. Ilyen például a következő: az egyetem kutatási kapacitása jóval nagyobb, mint amit ma a pénzügyi feltételek lehetővé tesznek. Megérne egy beszélgetést az is, hogy melyek a potenciális kutatási lehetőségek. A különböző pályázati forrásokból ugyan nagyon sok témát, így támogatást is igyekszünk elérni, de lényegében az egyetem pénzügyi ellátottsága olyan szintű, hogy a kutatási kapacitásunknak legfeljebb harminc-negyven százalékát tudja finanszírozni. Az egyetemnek legalább négyszázötven-ötszáz millió forintos évi kutatási pályázati keretet kellene megszerezni, ezzel szemben mindösz- sze száz-száznegyven millió forint az, amit az utóbbi években ezekre a munkákra fordíthattunk. Még egy nagyon fontos dolog: jó, ha a kutatók között, akár a sajtón keresztül is, bizonyos versengés megindul, ugyanis sokkal több pályázatot kellene benyújtaniuk — igaz, tíz közül csupán egy-kettőt fogadnak el —, aktívabbaknak kellene lenniük. Az is egyértelmű, hogy a felsőoktatási törvény megjelenését követően bizonyos fokig új irányítási és szakmai felügyeleti rendszer — szeptember elsejétől ugyanis az agráregyetemek is a Művelődésügyi Minisztériumhoz tartoznak — alakult ki. Ezzel kétségtelen, hogy pénzügyi, finanszírozási szempontból átmeneti időszak kezdődött: 1995. január elsejéig pénzügyileg a Földművelésügyi Minisztériumhoz, szakmai felügyelet szempontjából viszont a Művelődésügyi Minisztériumhoz tartozunk. Rugalmasabb oktatási szerkezet Mindezek ellenére mi a felsőoktatási tevékenységünk továbbfejlesztését nagyon fontosnak tartjuk. Két éve követünk egy programot: az egész egyetemi és főiskolai oktatás szerkezetét rugalmasabbá, . nyitottabbá igyekszünk tenni. Október elsejétől negyven doktorandusz — az ő munkájuk szorosan összefügg a kutatással — hét fő- és tizenkét alprog- ramban vesz részt. Fontos egyébként az egyetem mezőgazdasági szaktanácsadási tevékenysége is, amiről — érintőlegesen — már volt szó a sorozat egyik cikkében. Ezzel a területtel igen komoly gondjaink vannak. A kormány ugyan elkülönített ilyen célra háromszáznegyvenmillió forintot, de a rendelet úgy jelent meg, hogy ebből a pénzből az egyetemek és kutatóintézetek nem igényelhetnek. így aztán nem tudunk mást tenni, mint hogy az amúgy is szerény költségvetésünkből áldozunk ezekre, az intézmény körül kialakított bázisok működtetésére. Tesszük ezt azért, mert igen fontosnak tartjuk, hogy a leendő farmerekhez eljussanak a munkájukat segítő információk. Fejlesztik az információs rendszert Éppen ezért nagy gondot fordítunk az oktatást-kuta- tást segítő információs rendszerünk fejlesztésére is, hiszen enélkül a fent említett feladatokat jóval nehezebben tudnánk megoldani. Erre az elmúlt három évben — anyagi nehézségeink ellenére — száznyolcvanmillió forintot fektettünk a Biotechnológiai Kutató Központtal közösen. Tehát van és nagyon úgy néz ki, hogy lesz is téma a jövőben is, ezért szeretnénk — ugyan ez a sorozat befejeződött —, ha lapjuk nem feledkezne meg rólunk, és az eddigiekhez hasonló alapossággal foglalkozna továbbra is egyetemünk életével. Árpási Mária Múltidéző' Fodor Százötven évvel ezelőtt, 1843-ban Lakócsán született a magyar közegészség- ügy megalapítója, Fodor József, aki tudományos munkája során egyúttal komoly .szerepet vállalt az immunológia tudományának kialakításában is. A pécsi gimnázium ab- szolvensét a pesti tudományegyetem avatja orvosdoktorrá, majd sebészdoktorrá. Egyévi sebészi munkáját követően megpályázza és elnyeri az egyetem orvosi tanszékének tanársegédi állását. Ebben az új munkakörben — kívánságának és hajlamainak megfelelően — alkalma nyílik a kutatásra. Az államorvostani tanszéken, ahol Rupp János professzor mellett dolgozhat, a társadalom széles rétegeit érintő egészségmegőrző, betegségmegelőző kutatást végez. Sok egyéb mellett kezdeményezésére és kidolgozott javaslatai alapján kezdték el a fővárosban a víz- és csatornahálózat kiépítését. Elsődleges szempontja akkor is természetesen a közegészségügy volt. A huszonhat éves fiatalember is magántanári képesítést kap közegészségügyi témakörből, s ekkor jelenik meg első, Az árnyékszékekről című könyve. Ami ma József hazánkban természetes — a vízöblítéses vécé — csöppet sem volt az a múlt század derekán. Kötetében tulajdon egészsége érdekében egy nemzetet oktatott a higiéniára. Tőle származik a mondás, miszerint a legtöbb információt a vendéglátódról árnyékszékének állapota alapján nyerhetsz. Sarkított igazság persze, de máig is megállja a helyét. Fodor magántanári kinevezése, s könyve megjelenése után rövidesen egy holland külföldi tanulmányútra megy. Sorra látogatja a nyugat-európai, fejlettebb társadalmi viszonyokkal rendelkező államokat, Hollandiát, Franciaországot, Angliát. Fölöttébb értékes tapasztalatokkal érkezett haza. Miként írja, különösen Angliában érték kellemes tapasztalatok. Élményeit, feljegyzéseit, tudományos útmutatóit Közegészségügy Angliában címmel gyűjtötte egy terjedelmes, 500 oldalas kötetbe. Ebben a hazai egészségügyi közállapot tok jobbítására is javaslatokat tesz. Oktat, kutat, szervez fáradhatatlanul. Munka közben éri a halál 58 éves korában, 1901-ben Budapesten. (P) Klasszikus zenét az anyatejhez Mire képes egy újszülött? Két amerikai tudós, pszichológus, John Pinto és Anne Fernald kísérletekre hivatkozva állítja, hogy az öt hónapos bébi már fogékony a zene iránt. A kutatók Mozart és Bach muzsikájának egy- egy rövid részletével „szórakoztatták” őket. Ehhez a következő módszert választották: a kiszemelt részletet kétféle változatban játszották nékik. Először úgy, ahogyan a zeneszerző megírta, aztán pedig szintetizátor segítségével egy másodperces szüneteket iktattak be, vagyis a babák torzított részleteket hallhattak. A kutatók szerint a csecsemők az előbbi, a zeneileg korrekt melódiát értékelték nyugodt viselkedésükkel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden babából tehetséges muzsikus lesz. Ahhoz ugyanis, hogy zenész váljon belőlük, még rengeteget kell tanulniuk: legalább ötezer órát tizennyolc éves korukig — állítja egy szintén amerikai tudós. Fejtörő Az eló'zű heti játékunk kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. A túlságosan sok víz, továbbá a gombabetegsé- gek és a rovarkártevők ellen védi a növényeket (pl. a szilva kék. hamvas védőrétege). 2. Általában a platán és a libanoni cédrus. 1200-1300 évig is élnek. 3. Ismeretes néhány 2000-3000 éves fa, számon tartottak továbbá egy 4500-5000 éves mamutfenyőt Kaliforniában (140 méter magas, törzskerülete 35 méter) és egy 5000 éves majomkenyérfát Tanzániában (22 méter magas, törzskerülete 47 méter, koronakerülete 145 méter). A múlt heti játékunkat helyesen megfejtők: Sárosi Gáborné Gödöllő, Géczi Orsolya Gyál, Oravecz Lászlóné Érd. A jövő heti játék kérdései: 1. Vannak-e „elevenszülő” növények? 2. Milyen fák a bokrétafák? 3. Milyen fán terem a banán? A helyes megfejtéseket beküldők között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányí- tószám: 1446.
