Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-23 / 273. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. NOVEMBER 23., KEDD 7 Cégalapítástól a megszűnésig Vállalkozók könyvespolcára A Hírlapkiadó Közlönyigazga­tósága jóvoltából alapvető fon­tosságú kiadvány jelent meg a vállalkozók, illetve a vállalko­zások szerteágazó ügyeinek bo­nyolítói számára. A Gazdasági társaságok jogszabálygyűjte­ménye — immár harmadik, bő­vített, módosított kiadásban — arra vállalkozik, hogy temati­kusán szerkesztett összeállítá­sában igazítsa el a vállalkozót a cég alakításától kezdve, an­nak esetleges megszűnéséig. A kötet tartalmazza a különböző alapítható cégformákat, az ezek tevékenységével, a tagok jogaival és kötelességeivel kap­csolatos előírásokat, a külső és a belső jogviszonyok nyújtotta lehetőségeket és kötelmeket is. A kiadvány második nagy fejezete a cégek tevékenységét érintő szabályokat gyűjti egy­be. Itt lelhető fel, példának oká­ért, a tisztességtelen piaci ma­gatartás tilalmáról szóló tör­vény, vagy az építőipari kivite­lezési tevékenységet szabályo­zó rendelet. Újabb tematikus fejezetben igazodhat el a vállalkozó vagy képviselője a pénzügyi és könyviteli szabályozás kérdése­iben. A kötet összefoglalja a kon­cessziós, valamint a csődeljá­rással, a felszámolással és a végelszámolással kapcsolatos törvények rendelkezéseit. Tar­talmazza a cégtulajdonosnak, de munkavállalónak egyaránt fontos Munka Törvényköny­vét, és az MRP-ről, azaz a Munkavállalói Résztulajdono­si Programról szóló jogsza­bályt. Külön erénye a kiadvány­nak a tárgymutató, amely egy- egy részkérdés megválaszolá­sában segíti a gyors eligazo­dást — például a magánnyo­mozás tilalmáról... N. Zs. Kárpótlás — A Magyarországon bejelentett kastélyprivatizálásban néhány régi család visszavásárolhatja ősei otthonát, de a legtöbb kas­télyt üzleti vállalkozások ve­szik majd meg — jelentette tegnap a The Daily Telegraph című brit lap. A cikk szerint a kormány mintegy 35 millió dollár bevé­telt vár az akciótól. A tudósító emlékeztetett ar­ra, hogy a dobra verendő angol szemmel 100-150 kastélyt eredetileg a kommunista hatalomátvétel után kobozták el tulajdonosaik­tól. Sok tulajdonost bebörtö­nöztek, kivégeztek, mások kül­földre menekültek. Amikor a szocialisták kies­tek a hatalomból, az új kor­mány úgy határozott, hogy az eredeti tulajdonosok nem kap­hatják vissza ingatlanjaikat, mert így el lehetett kerülni a bo­nyolult földtulajdoni igényeket. Csökkenő borárak A burgundiai (Franciaország) Beaune-ban aratott hagyomá­nyos borárverésen vasárnap az árak a tavalyihoz képest 21 százalékkal csökkentek. Az aukción, amely a szüret után az első árszabályozó ese­mény, összesen 10,87 millió frank értékű bort árvereztek el. Tavaly, amikor az árak az előző évihez képest 25 száza­lékkal süllyedtek, az összbe­vétel még 11,85 millió frank volt. A rendezők szerint az árak 1965 óta a legalacso­nyabb szintre estek vissza. V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységre, forintban Angol font 145,86 • 148,66 Ausztrál dollár 65,30 66,54 Belga frank (100) 271,98 276,64 Dán korona 14,58 14,84 Finn márka 17,02 17,42 Francia frank 16,68 16,96 Görög drachma (100) 40,37 41,21 Holland forint 51,61 52,47 ír font 138,50 141,10 Japán yen (100) 91,73 92,93 Kanadai dollár 74,85 76,25 Kuvaiti dinár 332,29 337,79 Német márka 57,89 58,85 Norvég korona 1332 13,56 Olasz líra (1000) 58,48 59,76 Osztrák schilling (100) 823,20 836,80 Portugál escudo (100) 56,97 58,07 Spanyol peseta (100) 71,64 73,16 Svájci frank 65,93 67,01 Svéd korona 11,89 12,15 USA-dollár 9933 100,89 ECU (Közös Piac) 111,08 113,04 Költségvetés: kétmilliárdos hiány? Pest Megye Önkormányzatának az előzetes költségvetési koncepció szerint jóval több kiadása lesz a jövó' esztendői­ben, mint amennyi bevételre számíthat. Szegedi Pállal, a gazdasági bizottság elnökével arról beszélgettünk, ilyen kö­rülmények között hogyan fog gazdálkodni 1994-ben az ön- kormányzat. — Pest megye az előzetes szá­mítások szerint 5 milliárd 237 millió forint bevételre számíthat a következő évben. Viszont ha az önkormányzat teljesíteni akarja a korábban tervezett feladatokat, akkor ezen felül még kétmilliárd fo­rintra lenne szüksége. Ez olyan nagy összeg, hogy szin­te megoldhatatlan feladat előtt áll a közgyűlés. — A gazdasági bizottság­nak az az álláspontja, hogy első helyen kell gondoskodni az intézmények működésének biztonságáról. Az iskolák, szo­ciális otthonok nem válhatnak fizetésképtelenné, ez ugyanis a gyerekeket, az öregeket, a betegeket érintené. Ami az épületek karbantartását, állag- megóvását, felújítását illeti, éveken keresztül a toldozás- foldozás volt a jellemző. Ez most sem lesz másként, de mindent el kell követni, hogy legyen annyi felújítási keret, amennyi szükséges a biztonsá­gos működéshez. Sorrendben a harmadik elvként fogalmaz­tuk meg a saját tulajdonú in­tézmények fejlesztését. Hogy erre mennyi pénz fog jutni, az majd a későbbiekben dől el. A legnagyobb baj az, hogy a normatív állami hozzájárulá­sok összege az 1993. évihez képest nem változik, annak el­lenére, hogy 23 százalékos az infláció. — A közgyűlés érvényes gazdasági koncepciója szerint fejlesztésre, beruházásra a költségvetés tíz százalékát kel­lene elkülöníteni. A tervezet vi­szont ennél jóval kevesebb ösz- szeget tartalmaz. — Elhamarkodott döntés volt a tízszázalékos beruházás elfogadása. A népjóléti, vala­mint a közművelődési és okta­tási bizottság javaslatára dön­tött így a közgyűlés. Én meg­próbáltam megakadályozni en­nek elfogadását. Elmondtam: 500 millió forintot semmikép­pen nem tudunk beruházásra fordítani. A tervezéseknél azt is figyelembe kell venni, hogy az egész ország gazdasá­gi helyzete nehéz. Úgy gondo­lom, ezzel együtt a jövő esz­tendőben is tudunk annyi pénzt fordítani fejlesztésre, be­ruházásra, amennyi a műkö­dés biztonságához feltétlenül szükséges. De ez semmikép­pen nem fog kitenni félmilli- árd forintot. — Van-e valamilyen elkép­zelése, hogyan kellene a pén­zeket átcsoportosítani a kiadá­sok és a bevételek egyensúly­ba hozásához? — kérdeztük a gazdasági bizottság elnökét. — Először is le kell monda­ni arról, hogy a közgyűlés kü­lönböző alapokat létesítsen — válaszolta —; erre tavaly 100 millió forintot költöttünk. Egyetértek magával az elvvel, hogy a civil szerveződéseket támogatni kell és erre alapo­kat kell létrehozni, de csak ak­kor, ha ez az intézmények mű­ködését nem veszélyezteti. Jo­gosnak tartom a települések igényeit is, amikor különböző támogatásokat kémek tőlünk, amíg volt erre keret, nem kel­lett őket visszautasítanunk. Úgy vélem azonban, hogy 1994-ben ezeket az igényeket más, fontosabb dolgok miatt hátrébb kell sorolni a listán. — Ilyen körülmények kö­zött vajon nem sok az általá­nos működési tartalékra terve­zett 100 millió forint? — A törvényben előírt mini­mális tartalék a költségvetés egy százaléka, azaz a mi ese­tünkben 50 millió forint. Eny- nyit mindenképpen tartalékol­nunk kell, de én azt szeret­ném, ha ez az összeg a tavalyi­val megegyező 100 millió fo­rint lenne. Ennyi feltétlenül szükséges a gazdálkodás biz­tonságához, mert számíta­nunk kell nem várt kiadások­ra. Ha csupán arra gondolunk, hogy ebben a tanévben hány középfokú intézményt fognak átadni a települési önkormány­zatok, akkor a 100 millió fo­rint is kevés. — Az önkormányzat hivata­lának működésére 183 millió forintot teiveznek. Ez az ösz- szeg az 1993-as évhez képest emelkedett, és tizenegyszer több a közgyűlés és a bizottsá­gok működésére szánt pénz­nél. Véleménye szerint nem le- het-e ezt az összeget csökken­teni? — A hivatal működésére tervezett pénz a köztisztvise­lői törvényben előírt béremelé­sek miatt növekedett a tavalyi­hoz képest. A gazdasági bi­zottság egyébként javasolt bi­zonyos átszervezéseket a hiva­talon belül, célszerűnek tarta­ná osztályok megszüntetését, összevonását. Ahhoz ugyanis, hogy a képviselők jól el tud­ják látni feladatukat, jól műkö­dő hivatal kell. Ha az átszerve­zésekre sor kerülne, talán ke­vesebb pénzből lehetne mű­ködtetni a hivatalt, de ez a megtakarítás nem lenne szá­mottevő. — A hiányzó kétmilliárd fo­rintot a költségvetés hiánya­ként kell-e értelmezni? — Én nem beszélnék addig hiányról, amíg a költségvetést a közgyűlés nem fogadja el. A koncepció még nincsen kész, most dolgoznak rajta, ahol lehet, a kiadásokat csök­kentik. — A tervezet szerint — amelyet már több bizottság tárgyalt — hitel felvételével le­het a hiányzó pénz egy részét előteremteni. Egy ötmilliár­dos költségvetés mennyi hitelt bír el? — Nagyon remélem, hogy nem kell majd hitelt felvenni, bár a jelenlegi helyzetet ismer­ve kevés esély van arra, hogy ez a reményem megvalósul. Nagyon fontos számunkra, hogy a parlament hogyan fog­ja szabályozni az illetékbevé­telek elosztását. Pest megyé­nek 400 millió forintot jelente­ne évente, ha az itteni illeték- bevételek a megyében marad­nának. Ha az Országgyű­lésben számunkra kedvező döntés születik, az jelentősen módosítja a költségvetésünk helyzetét. Az is lényegesen meg fogja határozni anyagi helyzetünket, hogy a helyi ön- kormányzatok év közben hány intézményt adnak át. Ezektől a dolgoktól függ, mekkora hiánya lesz a megyé­nek. De csakis abban az eset­ben szabad hitelt felvenni, ha a beszélgetésünk elején emlí­tett hármas követelményt nem tudjuk teljesíteni. Halász Csilla Prímagáz-részvények kárpótlási jegyért Félmilliárdos nyereséggel számolnak A Prímagáz részvényei különösen előnyös befektetésnek ígérkeznek a kárpótoltak számára — hangsúlyozták a cég tegnap tartott szakmai tájékoztatóján. A kárpótlási jeggyel jegyzőknek a külföldi tulajdonos — a Pam Gas felajánlja, hogy a részvényt forgalomba hozatali áron, 1300 forintért vásárolja meg. A cég vezetői szerint az első magyar energiarészvény hosz- szú távon is jó befektetés lesz, mivel a vállalat pénz­ügyi helyzete stabil. A Príma­gáz az idén 6,9 milliárd forint árbevételre számít, nyeresége megközelíti majd a 0,5 milli­árd forintot. A társaság a jövő évtől 1,5 milliárd forintos be­ruházást tervez, ez 1994-ben kisebb nyereségvisszaeséssel jár, 1995-ben azonban a nye­reség ismét visszaáll az ez évi szintre. A 3,2 milliárd forintos alap­tőke állami vagyonügynök- ségi tulajdonban lévő 49 szá­zalékát értékesítik a nyilvá­nos részvénykibocsátás útján. A közel 1,5 milliárd forint névértékű részvénycsomagot ennél magasabb üzleti áron hozzák forgalomba: az ezer forintos névértékű részvényt 1300 forintért lehet megven­ni. A részvények 20 százalé­kát, 640 ezer darab részvényt a kárpótoltaknak ajánlják fel, 112 ezer darab részvényt még a héten a cég dolgozói vásá­rolhatnak meg a forgalomba hozatali ár 50 százalékáért. A részvények fennmaradó ré­szét kis- és intézményi befek­tetőknek szánják. A jegyzés november 29-étől december 10-éig tart. Ezt követően a cég kérelmezi a részvények bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére és ez­zel befejeződik a vállalat pri­vatizációja. West-esek Hiába no, vállalkozó a ma­gyar. Tízezrek, százezrek (?) csinosították és máig csino­sítják fel gépkocsijukat az­zal a bizonyos matricával. Dohányos vagy nem dohá­nyos, ha azt a márkát szívja, ha nem, a reklámmatricá­nak jut hely a járművön. Eb­ben is demokratikusak va­gyunk, a több milliót érő csodán éppúgy ott díszeleg a tenyérnyi folt, mint az ócs­ka csotrogányon. A különb­ség csupán az, hogy néme­lyek több öntapadóst helyez­tek el kedvencükön, így ju­tott a rendszámtábla mellé egy előre, egy hátra, még a szélvédőre is. Majd csak inegbotlik benne a szeren­cse... Ugyanis a hirdető ciga­rettagyár megörökíti, ígére­te szerint azokat a gépkocsi­kat, amelyek reklámhordozó­vá váltak. Majd következik a sorsolás, benne a fődíjjal. Persze nem mindenkinek üti a markát ekkora nyere­ség. Beérheti azzal, hogy esetleg kocsijáról készül egy túlexponált fénykép, és még unokájának is elmesélheti — hónapokon át szendvics­ember volt. N. Zsolt Forintos hírek Az Unique Transtrade Ke­reskedelmi- és Szolgáltató Kft. a Gazdasági Versenyhi­vatal elmarasztaló döntését a megfelelő fórumon meg- . fellebbezi. A kft. a kártéríté­sét, amiről szintén döntöt­tek, a megbízóval kötött szerződések idevonatkozó pontjai alapján kell igényel­je. A kártérítés összegének legnagyobb része ugyanis megrendelőit illeti meg. Megkezdte termelését Al­ma-Atában az a gyümölcslé­töltő üzem, amelyet a Trade- komplex Amerikai—Ma­gyar Kereskedelmi Kft. szál­lított Kazahsztán számára. Az 5,6 millió dollár értékű beruházáshoz a budapesti székhelyű cég nemcsak a berendezéseket szállította, hanem a tervezést és a szak­emberek kiképzését is elvé­gezte. A Lagúnát jövő év áprilisá­tól forgalmazza a Renault magyarországi vezérképvi­selete. A felső-közép kate­gória januárban bemutatás­ra kerülő új típusa a Rena­ult 21-et váltja majd fel. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom