Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-23 / 273. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. NOVEMBER 23.. KEDD A világ állt kitárva előtte Weöres Sándor-kiállítás az irodalmi múzeumban Az életmű filozófiai hátterét jeleníti meg az első szoba Weöres Sándor emlékkiállításán a Petőfi Irodalmi Múzeumban. (A tárgyakat, festményeket, szőnyegeket a Keletázsiai Múzeumtól kérték kölcsön.) Már tizennégy évesen keleti és indiai filozófiát, Sha- kespeare-t és Schiller-t olvasott — eredetiben. Édesanyja hatására válogatja olvasmányait Csöngén, gyerekkorának színhelyén. A kiállítás rendezője és forgatókönyvírója Ractzky Rita muzeológus-irodalomtörté- nész;az olvasmány- és úti élmények segítségével próbálja megfejteni a nagy költő indulását, rendkívüliségét, zsenialitását. „Halálról — költészetről” ezt a címet adja az első szobának. „Ha falnak fordulsz, szemedet bezárod / akkor látod legjobban a világot.” — tanulja Lao-ce, kínai bölcselőtől. Itt, ebben a szobában válik érthetővé a látogató számára, miként is lehetséges az, hogy Weöres Sándor a teljes világkölté- szetet keresztül-kasul ismerte és ismerhette. Föl sem merülhet benne az a fogalom, hogy magyarság-európaiság, mert neki Európa is szűk volt; a világ állt kitárva előtte. A rendező, Weöres nagy műfordításaiból indult ki. Tudjuk, szanszk- ritból tolmácsolta Dzsajáéva „Gita Govina” című pásztorénekét. („Rongyszőnyeg” című versciklusa is a keleti filozófia jegyében fogant.) Rusztaveli „A tigrisbőrös lovag” grúz hős- éposz, a gyönyörű fordításból adnak ízelítőt a kemény kanomra nagyított verssorok. A grúz díszkiadáshoz Zichy Mihály, az orosz cár udvarában élő maWeöres Sándor és felesége, Károlyi Amy gyár festő készített* illusztrációt. A „Gilgames” (asszír—babiloni legendakor) „magyarosítása” után megírta saját, négyénekes Gilgamesét. Ezek az átültetések azt is elárulják, hogy Weöres Sándor az emberiség aranykorába vágyott vissza. „Weöres Sándor arca” — címet kapta a második szoba. Remek maszk a centrumban, nem halotti; a fiatal költő sima, kerek arca, bronzba öntve — Búza Barna szobrász- művész alkotása. Megkapóan kedves fiatalkori fotók a kisdiákról, a nagydiákról, a fiatalemberről, az idős, beteg öregről. „Weöres Sándor és Károlyi Amy élete képekben” címmel kötetből nagyított felvételek, remek látványba formálva. (Olyannyira jó, hogy a látványrendező nevét is meg kell említeni: Kemény Gyula.) írásaiból, kézírásából is elénk rajzolódik az arca. Az „íráskép” című szobában kéziratok vallanak a tisztán, világosan gondolkodó költőről. Acs Irén felvétele 1956 előtt csak fordításai és gyermekversei jelenhettek meg. 1956 után is ugyanez a helyzet, a hatvanas évek elejéig. Ő soha senkit nem dicsőített, nem írt olyan verseket, amelyeket húsz év múlva is ne vállalt volna. A kiállítóterem mennyezetéről hosszú papírcsíkokon egymondatosai lógnak alá: „Királyország”, „Csukott kulcs”, „Az élők öntőformája a sírgödör”. Feleségének, Károlyi Árnynak írta „Magyar etűdök" című kötetét. A versek mellett saját rajzai. Jó néhány kötete jelent így meg, saját rajzaival illusztrálva. Felesége őrzi a hagyatékot, a költő kéziratai mások hagyatékából kerültek az irodalmi múzeum birtokába. (így Darázs Endrétől, Várkonyi Nándortól, Sárközi Györgytől, Lipták Gábortól.) Weöres Sándort nem vették körül tárgyak, nem jellemezték őt, általuk nem lehetne bemutatni. Tudjuk, hogy például Jókai Mór tárgymániás volt. Weöres így ír a „Garderobe” című versében erről: „Micsoda ruhatáram volt ifjúkoromban! Egy sapka, mely beszélt helyettem, szólnom sose kellett. Egy pár cipő, magától szaladt, alig győztem utolérni... ” Egyetlen tárgyat találtam a kiállításon, a kártyacsomagot. Szeretett passziánszozni. Éjszakai életet éltek költő-feleségével, ez az idő a legalkalmasabb a verselésre. Viszont sok színes madár „röpköd” a levegőben, mert a madár olyannyira jellemezte őt. Egysorosából példa: „A dal madárrá avat.” Belőle olyan egyszerűen, természetesen jöttek a versek, mint ahogyan a madár száll — mondja Ratzky Rita, aki a kísérőm. Átlátszó képek az ablak előtt; elektrógraflka; kéziratokat, fotókat, rajzokat montíroznak össze. A hatás meggyőző. Ezt a kiállítást sok diák megnézi, most is zsong a múzeum a gyerekektől. Egy ilyen kiállítás két-háromszáz- ezer forintba kerül. Megéri, ha nehéz is szponzorokat találni. Az elektrografikában aláírás: dr. Weöres Sándor. Megtudom, hogy doktori disz- szertációját 1939-ben írta „A vers születése” címen. Alkotáslélektani esszé. Búcsúzóul még elmormolom az „Emlékező óda” néhány sorát: „így rendelkezem; ha meghalok, / engem kriptánkba rakjatok / illendő régi módon. / Kis Csöngém földjén, szántsa szét / Csontjaim sáros tömegét / egy késői utódom.” (Ónody) Irodalmi est Abonyban Balázs Péter színművészt irodalmi estje, (amelyet látja vendégül ma este az díjtalanul bárki meghall- abonyi városi könyvtár. A gathat) délután 6 órakor Jászai Mari-díjas művész kezdődik. A 25. magyar filmszemle Kultúra és közigazgatási reform Erősebb megyét új feladatokkal Várhatóan 23-25 magyar, illetve magyar és külföldi koprodukcióban készült játékfilm, valamint körülbelül 60 dokumentumfilm vesz részt a 25. — jubileumi — magyar filmszemléig. Az 1994. február 5-től 9-ig tartó rendezvénynek néhány évnyi szünet után, ismét a Budapesti Kongresz- szusi Központ ad otthont — mondta Kézdi-Kovács Zsolt, a filmszemle igazgatója. A játékfilmeket az 1750 személyes Pátria-, valamint a 300 személyes Bartók-teremben vetítik, a 100 személyt befogadó Pálma-teremben pedig a videofilmeket adják. A szemlére, amelyen szokás szerint ismét átnyújtják a külföldi kritikusok Gene Mosko- witz díját is, máris számos külföldi filmes szakember jelezte érkezését. Várhatóan itt lesz például Len Davis, a Johannesburg Film Festiváltól, Serge Losique, a Montreal Film Fesztivál képviseletében, Christophe Egger, a Neue Züricher Zei- tung-tól, Dan Fainaru, a Jerusalem Post-tól, Richard Pena, a New York Film Festival részéről. A jubileumi filmszemle záró gálaestjén a magyar filmművészet hét kiemelkedő egyénisége — Fábri Zoltán rendező, Illés György operatőr, Jancsó Miklós rendező, Makk. Károly rendező, Nemeskürty István producer, Szó'ts István rendező és Törőcsik Mari színművész életműdíj kitüntetésben részesül. Elhangzott az is, hogy a nyugdíjasok és a diákok féláron válthatnak jegyet a filmszemle vetítéseire. A rendezvény záró gálaestjét közvetíti a Magyar Televízió és a Duna Televízió. (Folytatás az 1■ oldalról) A megyék feladatainak átvállalására létrehozott regionális központok csak hiányosan tudják ellátni számos feladatukat — mondta előadásában Pálné Kovács Ilona, az MTA Regionális Kutatási Központjának helyettes igazgatója. Az ellenzék által a megye alternatíváiként javasolt városkörzetek vagy régiók sem tudnak irányító szerepet betölteni. Az intézmények által kidolgozott reform a megoldást a helyi önkormányzatokkal partneri viszonyban működő megyei önkormányzatokban látja, amelyek mind a megye, mind pedig a települések szakszerű irányítását, tevékenységük összehangolását és elsősorban az információk áramlását biztosítják. Ehhez a közgyűlésben nemcsak az egyes településeknek, hanem a különböző gazdasági, kulturális és egyéb érdekcsoportoknak a képviseletét is meg kellene oldani oly módon, hogy a képviselő-testület számos jogkörét szakmai bizottságokra ruházhassa. A megerősödött megyék szolgáltatásaikkal segíthetnék a helyi önkormányzatokat abban, hogy kialakítsák sajátos arculatukat (image- üket). Az arculat kialakításában nagy szerepet kellene vállalniuk a helyi kulturális önszerveződéseknek, ezért a helyi önkormányzatok munkájába ezeket is be kellene vonni. A megélénkülő helyi kulturális élet az azonosságtudat megerősítéséhez vezetne, ami a településsel azonosuló polgárok és gazdálkodóegységek vezetőinek támogató kedvét növelhetné. Ily módon újabb források nyílnának a kultúra támogatására. Az előadást követő hozzászólások is a helyi körülményekkel tisztában lévő, és a helyi érdekeket megjeleníteni képes megyék megerősítését tartották indokoltnak. (d. v. s.) Nemzeti emlékhely Nagykőrösön Nemzeti emlékhelyet alakítanak ki Nagykőrös városközpontjában az Arany János Múzeum körül. Legelőbb a hajdan huszárlaktanyaként ismert, ma múzeumnak berendezett épület egyik 1950-ben lerombolt szárnyát építik újjá, hogy eredeti formáját nyerhesse vissza a különleges épület. Szomszédságában áll majd a magyar oktatás 1000 évét jelképező szoborcsoport. A kompozícióban hét neves tudósnak, Nagykőröshöz kötődő akadémikusnak — közöttük Arany Jánosnak — állítanak emléket. A szobrok makettjei már elkészültek Varga Imre műhelyében. Ugyancsak ő kapott megbízást a honfoglalást felelevenítő szobrok és a tizenhárom aradi vértanú emlékének a megörökítésére is. A 1996-ra elkészülő szoborpark összességben hozzávetőleg 60 millió forintba kerül majd, amelyhez a pénzt különféle hazai alapítványok mellett amerikai magyarok pénzadományaiból gyűjtik össze. Az emlékhelyhez tartozó szabadidőpark létrehozását helyi vállalkozók finanszírozzák arra számítva, hogy Nagykőrös még- inkább bekerül majd az idegen- forgalom vérkeringésébe. Az Operaház szilveszterre készül Idén harmadszor rendezi meg a V. I. P. Arts az operaházi szilveszterestet, jelentette be a szervezők nevében Keveházi Gábor és Bán Theodora. A műsorban fellépnek az Operaház művészei, az éjszaka folyamán a dalszínház színpadán a terített vacsorához Rácz László és cigány- zenekara biztosítja a jó hangulatot. Az aulában Zsoldos Gábor és Gerendás Péter szalonzene- kara adja a talpalávalót, a Székely Bertalcm-teremben exkluzív Pianóbár működik majd, a szalonokban pedig Rácz Rozália hegedűművész és Koródi Pál zongoraművész muzsikál. A vendégeket a szórakozáson kívül 45 fogásos vacsora várja. PMH-Galéria ¥ PMH-Galéria ¥ PMH-Galéria Kosch Péter: A varázsló inasa „Budaörsön kezdtem az iskolát — mondja magáról a meseolvasó gyerekeknek Kosch Péter grafikusművész —, ahol olyan hosszú alagutak voltak a házak alatt, hogy délután a föld alatt mentünk haza a suliból, a híres Vikidál Gyulával, aki akkor még jobban szeretett verekedni, mint énekelni. Jártam tanyai iskolába, ahol mi raktunk a tűzre télen, nyáron meg hiába ko- lompoltak a szünet végén, mert elbújtunk a búzában. Róka szaladt a bicikli mellett, és vasvarjú tojást szedtünk az erdőben. Mindez Nagykőrösön volt, ahol később a hírős gimnáziumba jártam egy évet, és azóta is emlékszem Arany János dolgozatjavításának illatára a múzeumból. Aztán templomfestő lettem... később díszletfestő pesti színházakban. Úgy csináltunk magunknak festéket, mint Botticelli, és úgy festettünk, mint egy harmadfű csikó. Összevissza.” Képünkön a művész egyik palóc népmeséhez — A varázsló inasá-hoz — készített illusztrációja látható.
