Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-15 / 266. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. NOVEMBER 15.. HÉTFŐ Bemutató öt nagyvárosban Mától ötnapos bemutatkozó körútra indul a Microsoft. Az ország öt nagyvárosában — 15-én Szegeden, 16-án Miskolcon, 17-én Győrött, 18-án Pécsett, 19-én pedig Budapesten — tart termékbemutatót a világ egyik vezető szoftver- gyártó cége. A körűt során előadások keretében ismerkedhetnek meg az érdeklődők a cég új termékeivel és kipróbálhatják a közkedvelt — most már magyar nyelven is forgalmazott — programokat. Akik pedig kedvet kapnak a szoftverek megvásárlásához, megtehetik ugyanis a bemutató helyszínén kedvezményes áron juthatnak hozzá az ott kiállított termékekhez. A rendezvény minden helyszínen azonos programmal 10-től 17 óráig tart, a belépés díjtalan. Hazai előrelépés Minőség nélkül nincs piac Pénteken délután a résztvevők kerekasztal-beszélgetésével zárult a II. minőségi hét, amelynek keretében csütörtökön megrendezték a minőségi világnapot. Az ötnapos budapesti eseménysorozatnak több Pest megyei szereplője is volt. Dr. Róth András, a Magyar Minőség Társaság elnöke szerint a tavalyi, első konferenciához képest — amikor leginkább a minőségbiztosítási rendszerek létrehozása, követelményei és az EK minőségügyi és szabványosítási rendszere volt középpontban — jobban kidomborodtak a hazai eredmények, az újabban kialakult felkészültség. Az előadásokon szó esett azokról a jelentősebb eredményekről, gyakorlati tapasztalatokról, amelyeket az ipari és szolgáltató szervezetek a korszerű minőségbiztosítási rendszerek bevezetésében, valamint a laboratóriumok akkreditálása és tanúsítása alkalmával szereztek. A megtárgyalt témakörök között szerepelt, hogy ezek a minőségi rendszerek és tanúsítások mit érnek a Közös Piac országaiban. Előadás hangzott el a számítógépes alkalmazási módszerekről, a minőségbiztosítási rendszerek költségeinek megtérüléséről, a fogyasztói érdekvédelem hazai és nemzetközi helyzetéről, a felügyeleti rendszer létrehozásáról és tapasztalatairól. A II. minőségi héten a plenáris üléseken túl öt szekcióban folyt a munka. A fogyasztók érdekvédelme szekciót dr. Fodor István, Pest megye országgyűlési képviselője vezette. Pénteken délután a vállalati minőségbiztosítási rendszerekről tartottak előadásokat a vállalati szakemberek. Némedi Tamás osztályvezető a tápiószelei KODA Rt. tapasztalatairól szólt s arról az útról, amelyen az acélszerkezet-gyártó üzem a londoni székhelyű Bureau Veritas Quality International felülvizsgálata eredményeként 1992-ben ISO 9002 minőség- biztosítási rendszerre tanúsítást kapott. Ez tette lehetővé, hogy a KODA Rt. termékei iránt érdeklődtek a nyugati nyugati piacon, mert a félévenként ellenőrzött nemzetközi tanúsítvány garantálta a jó minőséget. A minőségi héthez kapcsolódó kiállításon a Szentendrei Papírgyár és a nagykátai Hartech Híradástechnikai és Finommechanikai Rt. ás mutatott be saját gyártású terméket — igaz, csak posztereken. (th) V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre, Eladási forintban Angol font 145,60 148,40 Ausztrál dollár 65,42 66,66 Belga frank (100) 272,23 276,89 Dán korona 14,60 14,86 Finn márka 16,93 17,33 Francia frank- 16,71 16,99 Görög drachma (100) 40,53 41,37 Holland forint 51,88 52,74 ír font 138,23 140,83 Japán yen (100) 92,86 94,06 Kanadai dollár 75,01 76,41 Kuvaiti dinár 330,11 335,61 Német márka 58,26 59,22 Norvég korona 13,38 13,62 Olasz líra (1000) 59,36 60,64 Osztrák schilling (100) 828,45 842,05 Portugál escudo (100) 56,60 57,70 Spanyol peseta (100) 71,98 73,50 Svájci frank 65,90 66,98 ' Svéd korona 11,91 12,17 USA-dollár 98,68 100,24 ECU (Közös Piac) 111,40 113,36 A megyei zöldség-gyümölcs kínálatról Hazai termékeket árusítanak A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest Megyei Felügyelősége egy őszi vizsgálat-sorozat végeztével megállapította, hogy nagy mértékben javult a megyei zöldség-gyümölcs ellátottság, s jelentősen bővült az érintett boltokban a kínált termékek skálája. Pozitívan értékelték a szakemberek, hogy főként zöldésgfélékből kizárólag hazai termesztésűt árusítanak a megyei üzletekben. Harminc egyéni vállalkozót, két vállalatot s egy szövetkezeti formában működő kereskedelmi egységet vizsgáltak meg a megyei fogyasztóvédelmi felügyelők abból a célból, hogy képet alkothassanak a megyei zöldség-gyümölcs kínálatról. Az intézet által felkeresett boltokban elsősorban az volt a közös, hogy valamennyi a fővárosi, Nagykőrösi úti nagykereskedelmi piacról szerzi be az árut. Ami a zöldségkínálatot illeti: a megyei kereskedők teljes egészében hazai termékeket árusítanak üzleteikben. Gyümölcsből is csupán a déligyümölcsök származnak importból: a többi áruféleség ugyancsak itthoni termesztésű. A kereskedő és a vevő közötti érintkezés során leggyakrabban az áru minősége és a leszámlázott ár miatt keletkezik vita. Eképpen ezekre helyezte a fő hangsúlyt a megyei fogyasztóvédelem is. Ami az árhamisítást illető, arra a próbavásárlások során nem sikerült bizonyítékot találni. Ám ez nem azt jelenti, hogy ennyire szabályosan számláznának a megyei kereskedők: az árdrágítás „tettenérését” az akadályozta a szakemberek számára, hogy az üzlettulajdonosok többsége az áru beszerzését igazoló papírokat nem a boltban, hanem az adóhatóság felé is jelzett lakáscímen tartotta. Negatív tapasztalatot' szereztek a fogyasztóvédelmisek a zöldség-gyümölcs minőségi tájékoztatásról. Eszerint szinte valamennyi bolt elmarasztalható, mivel sehol sem tüntetik fel a termék minőségi osztályba sorolását. A vizsgálatsorozatot végző szakemberek megállapították: évről évre visszatérő gond — a pontatlan mérés és számolás, a mérőeszközök hitelesítésének elmulasztása, valamint a tárolóedények súlyának feltüntetése mellett — az egyes zöldség és gyümölcstermékek minőségi besorolásának elhanyagolása is. A legtöbb problémát a mérésekkel kapcsolatban jegyzőkönyvezték a szakemberek. Először is: a megvizsgált egységeknek több mint negyven százalékában tapasztaltak a vevők méréssel illetve számolással történő megkárosítást! Ugyancsak gyakori eset volt, hogy a felkeresett boltban nem hitelesített mérőeszközzel mérték az árut, így közvetve ezzel is a vevőket csapták be. Megelégedéssel tapasztalták a megyei fogyasztóvédelmisek, hogy a csomagolás terén viszonylag rendben mennek a dolgok a megyében. A zöldség-gyümölcs boltokban általában kérés nélkül adnak csomagolóanyagot a vásárolt termékhez, melyért nem kérnek plussz összeget. Hasonlóan kedvező összkép alakult ki a szakfelügyelők körében a minőségmegőrzési tanúsítványok, az azokon feltüntetett lejárati idő betartása terén. A fentiek alapján a megyei fogyasztóvédelmisek olyan személyi jövedelemadó-melléklet bevezetését javasolják, mely előírná a bolt tulajdonosainak, hogy ameny- nyiben az ámyilvántartását a beszerzési bizonylaton vezeti, s azt lakásán tartja, hasonló hasznosítható árlistát rendszeresítsen a boltokban is. M. É. A Allat-egészségügyi helyzetkép Az elhallgatás veszélyes... Az állategészségügy - ÄV nem mindig kap ak- kora hangsúlyt és fi- gyeimet, mint amit fontossága miatt megérdemelne. Dr. Virsinger Györggyel, Cegléd kerületi főállatorvosával — akit nem régen neveztek ki — az elmúlt néhány hónap tapasztalatairól beszélgettünk. — Milyen a város állategészségügyi képe? — Az elmúlt időszakot nézve egyértelműen kedvező ez a kép. Annál is inkább, mert a klasszikus, nagy, fertőző járványos és egyéb szokványos megbetegedések nem adnak okot az aggodalomra. A lovakkal kezdeném. A korábbiakhoz képest némiképp gyarapodott a számuk. Vannak, akik sportcélra, többen pedig — a földtulajdon rendezése után — leendő gazdaságuk műveléséhez, működtetéséhez vásároltak egy-egy példányt. A közelmúltban végzett szűrővizsgálatok — amelyek a fertőző kevésvérűség- re és a takonykórra irányultak — jó eredménnyel fejeződtek be. Egyetlen fertőzött egyed sem volt. — A szarvasmarha-állomány országosan csökkent. Cegléden? — Természetesen a városunk sem kivétel. Voltaképpen ez a folyamat egy évtizede észlelhető. A magyarázat az lehet, hogy a marhatenyésztés nem igazán jövedelmező. Mindenesetre az állomány csökkenése ebben az esztendőben megállt. Egyébként az időjárás nem volt kegyes az állattartókhoz az első félévben. Szerencsére a nyár eleji aszály miatti takarmányhiányért a hosszú, meleg ősz kárpótolta a gazdákat. Örvendetes, hogy a teheneknél végzett tbc-, valamint egy másik vírusos fertőző betegség: a le- ukózis vizsgálata — ami jelenleg tart — megnyugtató eredményt hozott eddig. — Mintegy két évvel ezelőtt komoly gondot okozott a sertések értékesítése. Akkor sokan elkedvetlendtek. Érzékelhető-e fellendülés? — Napjainkban folyamatos a felvásárlás. Az általam ismert környékbeli kisvágóhi- dak elsősorban a nagyüzemben nevelt, kevésbé zsíros sertéseket keresik — igen borsos árat fizetnek —, míg a háztáji gazdaságban hizlalt gyengébb minőségű állományból jóval kevesebbet vágnak. Persze, az utóbbiért a tulajdonos szerényebb ösz- szeget kap. — Úgy hírlik, hogy a gazdák általában egy-egy malac megbetegedésekor nem hívják ki az állatorvost. Ez mennyire nehezíti meg az állat-egészségügyi felügyeletet? — Mi ’ tagadás, egy-egy gyógykezelés költsége megnőtt, drágultak a gyógyszerek, míg a választási malac ára ezer forint körül mozog. Ezért számos tulajdonos inkább nem hívja az állatorvost. Pedig ha tudnák, hogy az elhallgatás mögött mekkora veszély rejlik! Egy nagyobb járványos betegség lappangási és felfutási ideje sokszorosan elhúzódhat. Aligha kétséges, hogy lényegesen nagyobb lesz a kár. Tehát semmiképp nem érdemes kockáztatni. — Miféle feladataik lesznek az elkövetkező hónapokban? — Az említett szűrővizsgálatok és a beteg állatok napi ellátása adja a teendőink jelentős részét. Ám az igen nagy turistaforgalom bennünket, állatorvosokat egy állandó éberségre sarkall, hiszen bármikor felbukkanhat egy eddig ismeretlen betegség. — A kerület állatorvosai szakmailag felkészültek-e? — Az itt lévő állatorvosi gárda többségében jól felkészült, becsületesen munkálkodó szakember. Tavasszal van a legtöbb munkánk, ugyanakkor egyre több hatósági jellegű teendőt kell ellátnunk. Ami lényeges — s a tapasztalataim ezt igazolták eddig —, hogy a szakmai követelmények szerint végzik hivatásuForintos hírek Ma jár le az ÁVÜ által meghirdetett pályázat a hat áram- szolgáltató társaság privatizációjára. A tenderbontást követően az ÁV Rt. átveszi a vagyonügynökségtől a pályázati anyagokat, és ő lesz a gazdája a most még vagyonügynökségnél lévő több mint 200 milliárd forint értékű vagyonnak is. Sikertelen volt a Kipszer Építési Rt. részvényeinek eladására hirdetett pályázat. Az első forduló formai okok miatt zárult eredménytelenül. A második pályázat kiírásakor az ÁVÜ azt tartotta fontosnak, hogy a vevő a vételárat kárpótlási jeggyel fizesse és ezzel szélesedjen a kárpótlási jegyekért vásárolható vagyon. A 139,3 millió jegyzett tőkéjű cég iránt azonban csekély az érdeklődés, ami valószínűleg az építőipari re- cesszióval magyarázható. A magyarországi legális kiskereskedelmi áruforgalom az elmúlt évben 1500 milliárd forintot tett ki, s a becslések szerint az állami ellenőrzést kikerülő illegális forgalom ennek mintegy 30 százaléka, hozzávetőlegesen 450 milliárd forint. A be nem fizetett vám, áfa és személyi jövedelemadó révén a feketekereskedelem jövedelme 200 milliárd forintra tehető. A korábbinál több állást kínálnak az elhelyezkedni szándékozóknak Fejér megyében: kétezernél több munkahelyre várnak jelentkezőket. Ä legtöbb munkaalkalmat a feldolgozóipar kínálja, de el tudnak helyezkedni a kereskedelem és a vendéglátás, valamint az építőipar területén is. A vállalkozások, cégek nagyobbrészt a fizikai munkakörökbe várnak jelentkezőket. Az idén és jövőre is 3-4 százalékkal csökken a foglalkoztatottak száma, ami jóval mérsékeltebb az előző két év 10 százalék körüli fogyásánál — állítja a Gazdaságkutató Intézet prognózisa. Ösz- szességében 1994 végére 600-630 ezerre becsüli a kutatóintézet a regisztrált munkanélküliek számát. Az idén megállt az építőipar 1985-től tartó leépülése, annak köszönhetően, hogy a kormányzat és az önkormányzatok újra megjelentek az építési piacon, elsősorban infrastrukturális beruházások formájában. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
