Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13 / 265. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. NOVEMBER 13., SZOMBAT Százhalombatta csak kissé szennyezett Milyen levegőt szívunk a megyében? A Uj műszerek és régi adatok Pest megye levegőjének minőségét alapvetően két dolog befolyásolja — negatív irányba —: egyrészről az, hogy a főváros közelsége miatt erre a területre is áttevődik a budapesti közúti forgalom környezetet és levegőt terhe­lő hatása, másrészről ide telepítették (sőt helyezik el ma is) a Budapestre nem létesíthető nagy ipari üzemeket. A fentiek ismeretében a legfontosabb, amit a megye te­het: folyamatosan vizsgálja a levegőszennyezettség mér­tékét, a térség környezeti mutatóit. Ebben a munkában a fő szerep megyénkben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézetének jut. Megkérdeztük Tervez a megyében járatcsökkentést a MÁV? Egy hete röppent fel a hír a MÁV-on belüli bérvita so­rán, hogy a vállalat vezetői azon gondolkodnak: jövőre a naponta közlekedő kétezer-egyszáz személyszállító vo­natból húsz százalékkal kevesebbet indítanak. Mi akkor felhívtuk a MÁV személyfuvarozási főosztályvezető-he­lyettesét, Baranyi Imrét, hogy megtudjuk: ez a tervezett intézkedés mennyiben érinti majd Pest megye községeit. Akkor még semmi ilyen határozott elképzelésről nem tu­dott tájékoztatni. Most mi a helyzet? — kérdeztük. — Azóta annyiban válto­zott a helyzet — mondta, hogy a héten összeült a he­lyi szakemberekből egy cso­port, amely azon igyeke­zett, hogy összeállítsa azok­nak a járatoknak a listáját, amelyek — adott esetben — nélkülözhetőek. Ebből az is kiderül, hogy a Pest megyei járatok szinte érin­tetlenül maradnak akkor is, ha a végső megoldásra kényszerül a vállalat, Á tervezet szerint egyéb­ként is csak az eddig is gyenge forgalmú, kihaszná­latlan járatok megszünteté­séről lehet szó. A szakértők messzemenőkig figyelembe vették azt, hogy a munká­sok haza-, vagy munkahe­lyükre szállítása még abban az esetben se szenvedhes­sen csorbát, ha végül is meg kell hozni ezt a senki­nek sem kedvező, de a vál­lalat létét elősegítő intézke­dést. E bizottság javaslata hét­főn kerül a vállalat vezetői elé, a végső döntést azon­ban a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium hozza meg a kö­zeljövőben. Addig lehet, hogy a vállalat is talál vala­milyen más megoldást, és az sem lehetetlen, hogy a minisztérium dönt úgy, hogy anyagi segítséget nyújt a MÁV-nak. Á. M. Egyhangú nem a költségvetési tervezetre Csaknem egy évtizedes múlt­ra tekint már vissza Pest me­gyében a környezeti levegő- minőség vizsgálatára irányu­ló mérések megindítása. Ez az úgynevezett Regionális Im­missziómérő Hálózat az emlí­tett időszak alatt folyamato­san épült ki, így érthető mó­don a ma rendelkezésre álló adatok nem minden városban egyazon időszaktól kerültek regisztrálásra. A fentiek elle­nére is azonban kellő infor­máció áll az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intéze­tének rendelkezésére ahhoz, hogy elkészítse a térség leve­gőminőségéről szóló jelenté­sét. A váci DCM a fobűnös Öt Pest megyei városban, Százhalombattán, Vácott, Cegléden, Budaörsön és Szen­tendrén, illetve a Dunaka­nyarban (Tahi—Kisoroszi— Visegrád lefedésével) műkö­dik immissziómérő állomás. A vizsgálatok elsősorban a le­vegő kéndioxid, korom, nitro- génoxidok és ülepedő por tar­talmára irányulnak. (Sajnála­tos tény, hogy 1991-ben, nemcsak a megyei intézetnél, de országosan is — a szűrőpa­pír hiánya miatt — be kellett szüntetni a korom meghatáro­A per, és az azt megelőző vita kezdete a múltba nyúlik visz- sza. A két település különválá­sáról egy 1989-es népszavazá­son döntöttek a helybéliek. A következő év elején még az ön- kormányzati választások előtt megtörtént az önálló hivatalok kialakítása, akárcsak a vagyon­átadás. Egy vitás kérdés ma­radt csupán: mi legyen az Inárcs területén megépült isko­lával? Ahová egyébként, mind­két községből járnak felső ta­gozatos gyerekek. A pert egy éve Kakucs kez­deményezte, a tulajdonjog megállapítása miatt. Mivel az intézmény még a közös pénz­ből épült, lélekszám arányában kérte a község — a Polgári tör­vénykönyv szabályai szerint zásra irányuló mintavételt.) Egy-egy városban több ponton is felállítottak a szak­emberek mérőpontokat. így például Vácott három helyen, Százhalombattán négy pon­ton (ez 1986-ban ötre bő­vült), a Dunakanyarban is szintén három helyszínen mé­rik a levegő szennyezettségét. (Utóbbinál különösen a váci székhelyű Dunai Cement- és Mészmű porszennyező hatá­sa indokolta a kiemelt számú vizsgálati helyszín létrehozá­sát.) Magasabb a halálozási arány? A Regionális Immissziómérő Hálózat vizsgálati eredményei közül a legérdekesebbek Száz­halombatta légszennyezettsé- gi adatai: míg a „köznyelv” a világirodalomból ismert re­gény címe alapján a „Piszkos tizenkettő” egyikeként tartja számon a várost, az egykori Köjál, illetve az utód ÁNTSZ minősítése alapján — négy alapszennyeződési mutató ösz- szesítésével — tisztának, illet­ve „esetleg kissé szennyezett­nek" ítéli meg Százhalombat­ta levegőjét. Ennek, az utóbbi­nak is némiképpen ellent­mond, hogy az országos leve- gőszennyezettségi listán ugyanez a város évek óta az 56. és a 79. helyek egyikét — a tulajdonjogi rész megálla­pítását. Homyák Árpádné, Inárcs jegyzője a tárgyalás szüneté­ben lapunk kérdésére elmond­ta, hogy a község vezetése, ön- kormányzata korszerűsítette az iskola fűtését, tornatermet épít­tetett, megjavíttatta a tetőt és így tovább — azaz nem keve­set költöttek fejlesztésére. Inár- cson már nagy szükség volt az iskola megépítésére. Eveken át több helyszínen, délelőtt és dél­után folyt az oktatás. A telepü­lések válása óta a működtetés költségeihez Kakucs nem já­rult hozzá, pedig az állami nor­matív támogatás nem elegendő. A nézeteltérés abból indult ki, hogy még az együttélés idő­szakában parcelláztak egy terü­foglalja el! A fenti negatív adatokat iga­zolják az orvosi szakvélemé­nyek is. így például epidemio­lógiai vizsgálatok utalnak ar­ra, hogy a város környezeti le­vegőminősége jelentősen befo­lyásolja a lakosság egészségi állapotát. Ez indokolta, hogy a megyei intézet 1991-ben úgynevezett monitoring háló­zattal bővítette vizsgálati kö­rét. Ennek segítségével a Száz­halombattát körülvevő környe­ző települések (így Sziget- szentmárton, Szigetújfalu, Szi- getcsép, Tököl) levegőjét is fo­lyamatosan vizsgálják a me­gyei ÁNTSZ szakemberei. Mit mutatnak Vác levegőjé­nek vizsgálati eredményei? E Duna menti településen is tíz esztendeje mérik a légszeny- nyezettség állapotát. E helyen különösen a Dunai Cement és Mészmű Vállalat árt a legtöb­bet a helyi levegő minőségé­nek. Például az ülepedő por folyamatos mérésének éves eredményei azt bizonyítják, hogy e szempontból Vácott rosszabb volt a levegő a meg­engedhetőnél. Az hozott csupán némi vál­tozást a fenti negatív eredmé­nyekben, hogy 1991 végére befejeződött a DCM rekonst­rukciójának döntő szakasza. A szakemberek ígérete szerint ennek a munkának a végezté­vel csaknem 90 százalékkal csökken majd Vác levegőjé­nek ülepedett portartalma! Sajnos a fenti hírhez hasonló pozitív tendencia nem rajzol­ható le a közutak légszennye­ző hatásával kapcsolatban. A 2. számú főközlekedési út to­vábbra is jelentősen terheli Vác levegőjét. Két másik városban, Buda­örsön és Szentendrén a fenti­ektől eltérően, sokkal kedve­zőbb a helyzet. Ugyanakkor, letet, amelynek egyik oldalát Inárcs, a másikat Kakucs épí­tette be. E rész visszacsatolása miatt Kakucs már kétszer szer­vezett népszavazást, eddig eredménytelenül. Assenbrenner György, Ka­kucs polgármestere mindeh­hez annyit tett hozzá, céljuk a közös tulajdon megszüntetése, a község vagyoni részének megítélése. A válásra azért ke­rült sor, mert a kakucsiak úgy érezték, mint társközség csu­pán visszafejlődtek a közös ta­nácsi időszakban. Megerősítet­te, hogy a vita a Kakucson lévő inárcsi „sziget” miatt rob­bant ki, azaz, az ott lévő épüle­tek hovatartozását nem sike­rült tisztázni. Ők szívesen meg­egyeztek volna már az iskola­ügyben, ha Inárcs hajlandó len­ne a területet Kakucshoz visz- szacsatolni. Az iskola egy korábbi fej­lesztési elképzelés miatt épült meg a határban, vagy ötszáz míg az előbbi településen pél­dául a négy alapvető szennye­ző anyag folyamatos mérési eredményei azt mutatják, hogy nem szennyezett a város levegője, hasonlóan jó adatok már nem mutathatók ki az utóbbi helyszínen. Szentend­rén ugyanis egyrészről a fő- közlekedési út által okozott le­vegőszennyezettség rontja a mutatókat, de hasonlóan árta­nak a térségben 1991 óta fo­lyamatosan alakuló magánvál­lalkozások. Az Alföldön még minden rendben van Új kezdeményezés volt a me­gyei tisztiorvosi szolgálat ré­széről, hogy egy alföldi telepü­lésen, név szerint Cegléden is megkezdte az imissziós vizs­gálatot. Az itt kapott adatok azt mutatják, hogy inkább csak a fűtési szezonban, illet­ve a város egyes közlekedési szempontból központi helyén emelkedik jelentősen s alkal­manként — bár még mindig a megengedett határérték alá — a levegő szennyezettsége. Az ANTSZ Pest Megyei In­tézete örömmel fogadta, hogy ez évben a Phare-program ke­retében olyan automata mű­szerekkel felszerelt mérőko­csit és mérőkonténert kapott, melyek segítségével az eddigi­eknél nagyobb érzékenységű méréseket tudnak majd végez­ni a szakemberek, sőt bővíteni is tudják a mérendő kompo­nensek számát. Ugyanakkor már most gondot látnak a szol­gálat munkatársai abban, hogy vajon szinkronba tudják-e hozni az eddigi vizs­gálati adatokat az új készülék által kapott eredményekkel. méternyire a falutól. A terv szerint ezen a részen alakítot­ták volna ki a faluközpontot, természetesen mindazzal, ami­vel az együtt jár: épületekkel, üzletekkel és így tovább. Csak­hogy, Inárcsnak szüksége volt iskolára, így ez épült meg első­ként. Azután, a nagy elgondo­lásokból nem lett semmi. Ott áll az intézmény, a falutól elég távol — a helybéliek tanyasi is­kolának is hívják —, de körü­lötte nem épültek meg az el­képzelt létesítmények. A hely­zet tehát adott, de ők minden­képpen szeretnék községük ér­dekében megoldani a kérdést. Talán a bírói ítélettel lezárul­hat az ügy. Az persze már más lapra tartozik, mikor csillapod­nak le a kedélyek, mikor me­rülnek homályba a múlt törté­nései. S remélhetőleg a vitából a gyerekek nem éreznek — éreztek — meg semmit. (jisz) (Folytatás az 1. oldalról) Elhangzott, hogy a kórházak felújítását sem lehet tovább halogatni, az intézmények karbantartásának elmaradása pedig esetleg veszélyeztetni fogja a működésüket, emel­lett a vesebetegek kezelése is megoldatlan a megye terüle­tén. A képviselők úgy vélték, foglalkozni kell az étkezési normarendszer felülvizsgála­tával, amelynek tervezésénél a várható inflációt is figye­lembe kell venni. Az egyik hozzászóló el­mondta: az intézményeknek már eleve úgy kellett elkészí­teniük jövő évi tervüket, hogy az is óriási eredmény­nek fog számítani, ha tartani tudják a színvonalat. Azt is több hozzászóló kifogásolta, hogy százmillió forintot ter­veztek általános működési (Folytatás az 1. oldalról) A nyugati politikusok ugyan­is igen nagy eredményeket ér­tek el abban, hogy az ottani lakosság tisztában van vele: saját magáról mindenkinek magának kell gondoskodnia. Nálunk is meg kell értetni a polgárokkal — véli az elnök —, hogy nincs állambácsi, aki mindent megold helyet­tünk. Arra a kérdésre, miért fon­tos nekünk részt venni olyan alapelvek kimunkálásában, amelyek ránk nem vonatkoz­nak, Inczédy János úgy vála­szolt: az Európai Régiók Gyű­lése rövid időn belül az Euró­tartalékra. Az ülésen Bányai Judit alelnök felkérte a köz- gazdasági osztály dolgozóit, készítsenek el egy tételes ki­mutatást arról, hogy ebben az évben mire fordították az álta­lános tartalékot. Végül a népjóléti bizott­ság tagjai egyhangúlag úgy határoztak, hogy újabb olva­satban, egy következő ülé­sen kívánják tárgyalni a költ­ségvetési tervezetet. Kifejez­ték azt az óhajukat, hogy a tervezet készítői vegyék fi­gyelembe azokat az irányel­veket, amelyeket a gazdasá­gi bizottság határozott meg a költségvetési koncepció elké­szítéséhez. Ezek szerint nagy hangsúlyt kell fektetni az intézmények működésé­nek biztonságára, felújítási keretére, fejlesztésére. pa Parlament mellett működő hivatalos szervezet lesz. Az­zal, hogy a gyűlés tagjai va­gyunk, részt tudunk venni az ottani vélemények alakításá­ban. Ez pedig azért fontos számunkra, mert az Európai Unióhoz való esetleges csatla­kozásunk esetén komoly ered­ményeket érhetünk el abban, hogy a mi érdekeink is érvé­nyesüljenek. Természetesen — tette hozzá az elnök — eb­ben a munkában nem csak Pest megyének kell részt ven­nie, hanem a külügyminiszté­riumnak is, többek között hát­téranyagok biztosításával. Halász Csilla Maliár Éva Iskola a határban A közös múlt vitás ügyei A Pest Megyei Bíróságon a napokban immár negyedszer tűztek ki tárgyalást az inárcs—kakucsi iskolaügyben. Dr. Kovács András bíró ítéletében 254 ezred tulajdoni illeté­kességet állapított meg Kakucsnak, amely majdnem meg­egyezik a tárgyalások során módosított keresettel. H. Cs. Részt veszünk az európai alkotmány kidolgozásában

Next

/
Oldalképek
Tartalom