Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13 / 265. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 13., SZOMBAT 3 Détári ígérgetései Hiszékeny nép a magyar, nem vitás. Számtalanszor bebi­zonyosodott már ez a tétel, az élet legkülönfélébb területe­in. Most például a sport kínál újabb, nagy tanulságot, amelyet szinte bizonyos, hogy hetek alatt elfelejt a ma­gyar sportközvélemény. Annál is inkább, mivel a nemzet „Döméjéről”, azaz Détári lMjosról van szó. Szinte hallom, amint sokan megemelik a hangjukat, mondván: mit is akar ez a tollforgató már megint Détári- tól? Jómagam semmit nem várok tőle, immár sok év óta, s nem véletlenül. Elvégre Détári is részese volt a kivételesen nagy világbajnoki kudarcnak, amelyet 1986-ban, Mexikó­ban élt meg a magyar válogatott, s ahol ő is úgy focizott, akár egy szerény képességű fiatal az üzemi bajnokságban. Mexikó azonban még véletlenül sem egy kisiklás volt, a foly­tatás nem maradt el. Döme neve tisztán került ki a nagy port felvert bundaügyből, pedig akkoriban ő volt a Budapes­ti Honvéd bajnokcsapatának kapitánya. Az időközben a Frankfurton át a görög Pireuszhoz igazolt csatárhoz az MLSZ képviseletében Török Péter akkori főtitkár repülge- tett Athénba, amikor is Détári újra és ismét megígérte: ját­szik a magyar válogatottban, s mi több, az is újfent elhang­zott, hogy Európa legjobb játékosa akar lenni. Hol vannak már azok az idők? A mi Döménk egyre távo­labb kerül játékával az európai élvonaltól, persze ettől még nem olyan szegény, hogy ne tudna ígérgetni. Az utóbbi öt esztendőben például egyre csak fogadkozott, miközben — ha csak a Luxemburg elleni, „talált”gólját nem számítjuk ide — igazán jól egyszer sem játszott a nemzeti együttesben. Mindez azonban kevés volt hiszékeny népünknek, amelyet ez év nyarán ismét „megetetett”a nagy Döme. A szerződése körüli bonyodalmak miatt kis időre hazajött, s miközben a Ferencváros és szurkolói elhalmozták őt szeretetükkel, taka­réklángon játszogatott. A nép hitt neki, pedig ismét és újra felröppent a hír: előbb-utóbb vissza kell térnie Olaszország­ba, ám ő mindig kitérő válaszokat adott. Csütörtökön pedig eljött a búcsú perce, miután Détári szerdán megegyezett az olasz Genoa vezetőivel, aminek té­nyét természetesen aznap itthon tagadta. Sebaj, szeressük to­vábbra is Dömét, hátha van még néhány ígérete a magyar szurkolók számára. Elvégre nincs kizárva, hogy egyszer me­gint hazalátogat néhány hónapra, két igazolás között. Hogy megint kipihenje egy kicsit magát... Jocha Károly Antall—Wörner találkozó Kormányszóvivői tájékoztató Szükség van a médiatörvényre (Folytatás az L oldalról) Manfred Wörner válaszában elmondta, hogy mindhárom felvetett kérdéscsoport ma­gyar értékelésével egyetért. Nagy örömmel állapította meg, hogy Magyarország ki­számítható partner és ezért Für Lajos honvédelmi mi­niszter az alábbi közlemény közzétételére kérte tegnap az MTI-t. Elérkezett az ideje annak, hogy felkaroljuk, megfelelő erkölcsi és anyagi támogatás­ban részesítsük az elmúlt évti­zedek hátrányos megkülön­böztetéseit megélni kénysze­rült hadigondozottak ügyét. A hadigondozottak a haza védelméért áldozták fel testi épségüket, veszítették el leg­közelebbi hozzátartozójukat. Most rajtunk, a társadalom egyészséges tagjain a sor, hogy szenvedéseiken egyhít- sünk. Ezért az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére átfogó, hosszú távra szóló ha­digondozási törvény előkészí­téséről határoztam. A rendszerváltozást köve­tően kormányunk hathatósan segítségükre sietett, amikor 1992. január 1-jétől a 65 szá­zaléknál súlyosabb mértékű hadirokkantak és a hadiözve­gyek, 1993. október 1-jétől pedig az 50 százaléknál sú­lyosabban sérült hadirokkan­mindig különös jelentőséget tanúsítanak azoknak az érté­kelő megállapításoknak, ame­lyeket, a magyar miniszterel­nök leveleiben, a személyes konzultációk alkalmával vagy a telefonbeszélgetések­ben tesz. tak is alanyi jogon, jövedel­mi viszonyaiktól függetlenül havi rendszeres kiegészítő pénzellátásban részesülnek. A hadigondozásra vonat­kozó alapvető szabályok be­épülnek az új honvédelmi törvény tervezetébe. Mivel a honvédelmi törvény elfoga­dása a küszöbön áll, lehető­séget nyílt arra, hogy tár­cánk áttekintse a hadigondo­zás törvényi szabályozásá­nak társadalmi, jogi és pénz­ügyi összefüggéseit. Ezt követően döntöttem a törvény előkészítésének megkezdéséről. Kívánatos, hogy még ez évben napvilá­got lásson a törvénytervezet, és megkezdődjenek az elfo­gadásához szükséges egyez­tetések. Biztos vagyok abban, hogy a törvény elégtételt szolgáltat a több mint negy­ven éven át megalázott és ki­semmizett, szociálisan ne­héz helyzetben lévő, zöm­mel az idős korosztályhoz tartozó hadigondozott honfi­társaim számára. A térség országai közül első­ként a Magyar Köztársaság kormánya köt teljes körű ví­zummentességi megállapo­dást Izrael Állammal —jelen­tette be a tegnapi tájékoztató­ján Juhász Judit kormányszó­vivő. A két állam közötti kap­csolatok bővítését — az üzle­ti, turisztikai és rokonlátoga­tási utazások megkönnyítését — célzó megállapodás előké­szítése még 1991 áprilisában kezdődött meg. Ugyancsak külpolitikai vo­natkozású a Magyar Köztársa­ság kormánya és a Németor­szági Szövetségi Köztársaság kormánya között a Magyaror­szágon lévő német háborús sír­helyekről való megállapodás. Az adatok szerint a második világháborúban mintegy 54 ezer német katona esett el ha­zánk területén. Hamvaik mél­tó elhelyezése a nyolcvanas évekig nagyrészt megoldatlan maradt. A mai napig 13 ezer német katona sírját gondoz­zák. A két kormány között lét­rejött megállapodás további 30 ezer elesett német katona végső nyughelyének kialakítá­sát szeretné megoldani. Az eh­A rendezvény bevezetéseként Szentgyörgyvölgyi Péter cím­zetes államtitkár elmondta: azóta, hogy a Magyar Köztár­saság kormánya 1991 októbe­rében aláírta az Egyesült Nemzetek Szervezete gyerme­ki jogokról szóló egyezmé­nyét, számos fórumon szóba került a fiatal generációk hely­zete, felnőtt-társadalomba való beilleszkedésének problé­maköre. Kijelentette: mindez azért lényeges, mert a rend­szerváltozást megelőző évtize ­(Folytatás az 1. oldalról) A Pest Megyei Hírlap munka­társának felvetésére — a vi­lág legtöbb országában ezen termékeket tartalékolják, s szívesebben hozzák be kül­földről a szükséges mennyisé­get — Tóth István leszögez­te, hogy ezt a gazdagabb or­szágok valóban megtehetik, mi azonban nem. Az élelmiszerek után a legtöbb pénzt az energiára költi a lakosság — mondot­ta Huszár László, a Keresz­ténydemokrata Néppárt ener­giapolitikai bizottságának vezetője. Ez is azt bizonyít­ja, hogy az energiakérdés rendkívül fontos. A KDNP elképzelései szerint a mosta­hez szükséges jövő évre elő­irányzott 10 millió forintot a Honvédelmi Minisztérium sa­ját költségvetéséből biztosítja. A megállapodásban foglaltak teljes egészében megfelelnek a genfi egyezményekben vál­lalt humanitárius és kegyeleti kötelezettségeknek — hangsú­lyozta a szóvivő. A kormány törvényjavasla­tot fogadott el a társadalom- biztosítás pénzügyi alapjai­nak 1993. évi pótköltségveté­séről. A javaslat benyújtásá­nak legfontosabb indoka, hogy társadalombiztosítási alapok 1993-ra tervezett 40 milliárd forintos hiánya nem tartható: az egészségbiztosítá­si alapnál az év végéig mint­egy 14,8 milliárd forintos többlethiány várható. A csütörtöki kormányülés — napirenden kívül — foglal­kozott a Magyar Televízió fi­nanszírozási problémáival is — tájékoztatta az újságírókat Juhász Judit szóvivő. A kabi­net arról döntött, hogy az MTV részére az Antenna Hungáriával kötött megálla­podás teljesítéséhez — folyó­fizetésekhez 225 millió fo­dekben kiszorultak az ifjúság- politikából a korábban elfoga­dott hagyományos értékek, s helyüket olyanok foglalták el, amelyekről bebizonyosodott, hogy nem valódiak. Bárdos Balázs, a Miniszter- elnöki Hivatal ifjúságért fele­lős államtitkára a kormányzat terveiről szólva megemlítette, hogy az év végére elkészült a hosszú távú ifjúságpolitikai koncepció. Platthy Iván, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium ni problémáinkat az ugyan­csak jelentős szénvagyon hasznosítása oldaná meg. E kérdés megvitatásakor nem szabad alapul venni a ma energiát szolgáltató korsze­rűtlen erőműveket, ugyanis a megoldást a kis, modern, környezetbarát erőművek építése jelentené. Fontos az is, hogy a fogyasztót is érde­keltté tegyük az energia ta­karékos fölhasználásában, úgy, ahogy az Nyugat-Euró- pában már általános. Pakstól nem szabad sajnál­ni a pénzt — folytatta a KDNP politikusa —, mivel bármiféle kis baleset is óriási pusztítást okozhat. Ugyanak­kor egy újabb atomerőmű rint, 435 millió forint áfatöbb­let — összesen 660 millió fo­rint átutalását engedélyezi a költségvetésből, egyszeri al­kalommal. Hozzájárul továb­bá az intézmény központi le­téti számláján zárolt 110,4 millió forint felszabadításá­hoz. A kormány dologi kiadá­sokra további 775 millió fo­rintot nyújt a televízió számá­ra. A kormányszóvivő leszö­gezte: kizárólag pénzügyi tranzakcióról van szó, az in­tézkedés nem áll semmiféle összefüggésben a televízió­ban kialakult helyzettel. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Juhász Judit közölte: Antall József megerősítette, hogy továbbra is fontosnak tartja a média- törvény megszületését, és a vitás kérdések rendezését. A tájékoztatón jelen lévő újságírók megtudhatták azt is, hogy a kormány rendel­etet alkotott a statisztikáról szóló törvény végrehajtásá­ról, és tárgyalt a lakások és helyiségek bérletére, tovább az elidegenítésükre vonatko­zó egyes szabályokról szóló törvény módosításáról. egyházi kapcsolatokért fele­lős főosztályának vezetője a különböző felekezetek okta­tó-nevelő munkában való rész­vételének bővülő lehetőségei­ről beszélt. Felvetette: az álla­mosított egyházi ingatlanok visszaadása azért fontos teen­dő, mert megteremtheti a lehe­tőségét, hogy a vallásos neve­lés iránti társadalmi igényt ki­elégítsék az egyházak. Hegedűs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke ki­jelentette: arra a tényre kell alapozni az ifjúságpolitikát, hogy öregedő nemzet va­gyunk, s ha a születések szá­ma nem emelkedik, menthe­tetlenül elveszünk. megépítését ellenzi a Keresz­ténydemokrata Néppárt. Csaknem ezer olyan kútból érkezik a felszínre meleg víz Magyarországon, amelyet a mezőgazdaság, a gyógyászat vagy az idegenforgalom hasz­nosít, — hangzott el a tájékoz­tatón. Áramfejlesztő erőmű­vet azonban még egyre sem te­lepítettek. Az első ilyen most épül Nagyszénáson. Ezek az erőművek azonban a villamos- energia-igényünket hosszú tá­von sem fogják tudni kielégí­teni, ugyanis a szinte korlát­lan mennyiségű meleg vizű kútjaink közül csak kevés olyan nagy hőmérsékletű van, amely áram termelésére is al­kalmas. (hardi) Pártcsaták nélkül A jövőnk alakítását szolgáló felelős összefogásra van szük­ségünk és nem vitákra, pártok csatájára, médiaháborúra —- mondta Dankó László, a Kalo- csa-Kecskeméti Főegyházme­gye érseke tegnap Kecskemé­ten, a Bács-Kiskun megyei ön- kormányzat közgyűlésén. Dan­kó László az egyház társadal­mi jelenlétéről és szolgálatáról szóló tájékoztatójában hangsú­lyozta: meggyőződése, hogy a keresztény értékek nem öncé­lúak. Ellenkezőleg, minden­kor hozzájárulnak az ország er­kölcsi és gazdasági felemelke­déséhez, nemzetközi megbe­csüléséhez. Nagy magyar dráma születik Angol ismerősöm gyere­kei Budapesten tartózkod­tak néhány napig. A fia- talemlierek általában tájé­kozottak voltak mindaz­zal kapcsolatosan, ami a világban történik, sőt a magyar viszonyokat is oly­annyira jól ismerték, hogy az már szinte csoda­számba megy. Ők tudták, hogy Magyarország egy olyan ország, amelyik, mint azt viccesen monda­ni szoktuk, minden oldal­ról szinte önmagával hatá­ros, így aztán nem meresz­tettek csodálkozó szeme­ket a szobám falán látha­tó gyönyörű grafikára, amely a történelmi Ma­gyarországot ábrázolja, s amely Kogutovítz Manó műhelyéből került ki. Tudták a fiatalemberek, hogy Szlovákiában, Uk­rajnában, Romániában, Szerbiáhan, Horvátor­szágban, Szlovéniában és Ausztriában egyaránt él­nek magyarok, s azt is, hogy nemzeti táncunkat csárdásnak hívják, s hogy a magyar népművészet pazar gazdagságot mutat, s Petőfi Sándorról, Arany Jánosról, József Attiláról is voltak, vannak elképze­léseik. Művelt fiatalem­berek hát, olyanok, akik remélhetőleg jó hírünket keltik a mai Angliában, széles baráti körükben. Most, közös programként képtárakba mentünk, s egy kirándulást is tet­tünk, mert még pontosan egy angol cég által privati­zált apaj pusztai visszássá­gokról is értesültek, ám pusztát még nem láttak soha. Színházba is készü­lődtek — sajnos nem tu­dom, hogy mit mentek megnézni, de azt tudom, hogy az akkor számukra szállást adó idős hölgynek a nagy magyar drámáról beszéltek, amelyet szeret­nének is egyszer megte­kinteni, mert néhány jó véleményt olvastak róla. A nagy magyar nemzeti dráma címe: Kő a kövön, s mint tudjuk, szerzője: Göncz Árpád. (Vödrös) A honvédelmi miniszter közleménye Elégtétel a kisemmizetteknek Konferencia az ifjúság helyzetéről Az egyházi oktatás társadalmi igény Az ifjúság helyzete ma Magyarországon címmel kétnapos konferencia kezdődött tegnap Budapesten. A tanácskozás egyházakat, társadalmi szervezeteket, fővárosi kerületeket képviselő résztvevői a bevezető előadásokat követően szek­cióüléseken vitatták és vitatják meg, melyek a fiatal gene­rációk érdekében megoldandó legsürgetőbb feladatok. R. Z. Hazai áru, hazai munkahely, hazai energia KDNP: hasznosítsuk a szénvagyont

Next

/
Oldalképek
Tartalom