Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-12 / 264. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. NOVEMBER 12., PENTEK Lemondott a szociális bizottság elnöke is Törvénysértő eljárás? Kivitelezőket keresnek Expófalvak épülnek (Folytatás az 1. oldalról) Szerintük olyan kérdé­sekben is határozott, amire nem kapott tőlük megbíza­tást. A fegyelmit indítvá­nyozók kifogásolták: „bár a gyömrői buszvárók létesí­tése lakossági érdekeket szolgál, nem valósítható meg szabálytalanul”, to­vábbá azt is, hogy „a Ga- mesz munkaviszonyt létesí­tett az alpolgármesterre! a polgármester utasítására”. A harmadik pontban a 4. Számú Általános Iskola tornatermének kivitelezésé­vel kapcsolatos hiányossá­gokat kifogásolták, amelye­kért szintén a polgármes­ter a felelős. A gázberuhá­zás, valamint a Tóstrand hasznosítása körül felme­rült hiányosságok tisztázá­sa is a fegyelmi bizottság feladata — állapították meg. Garádi István ezt követő­en ismertette az önkor­(Folytatás az 1. oldalról) — A távoli Nyírbátor rit­kán szerepel konferenciák helyszíneként. Miért esett a választás erre a kelet-ma­gyarországi kisvárosra? — Az elmúlt 2-3 évben a Nyírségben kiemelkedő inf­rastrukturális fejlesztés tör­tént. A tájegység jobb jövő­jét alapozták meg az ivó­víz, a gáz és a közlekedési beruházásokkal, s erről bi­zonyára sok érdekességet hallhatunk, de szó lesz az autópálya-építések folytatá­sáról is, ami éppen az or­szág szélein okoz felfoko­zott várakozást. — A MOSZ négy részből mányzat ügyvédjének állás- foglalását, amely szerint a fegyelmi eljárás megindítá­sa több okból is törvénysér­tő. Ennek bizonyítására a Köztársasági Megbízotti Hivatal illetékes. A polgár- mester kijelentette: bár le­het, hogy elkövetett hibá­kat, munkája során mindig a település érdekeit tartot­ta szem előtt. Eddigi tevé­kenységét szolgálatnak te­kintette, ám ha a képvise­lő-testület megszavazza a fegyelmi eljárást, akkor ő távozik és lemond a polgár- mesteri megbízatásról. A képviselő-testület több­sége megszavazta a fegyel­mi eljárás megindítását, majd ezután a polgármester az alpolgármestert bízta meg az ülés további vezeté­sével. A polgármester távo­zott a teremből és felállt, il­letve lemondott a vagyonke­zelő, valamint a szociális bi­zottság elnöke is. álló konferenciasorozatot hirdetett meg az őszre. Ceg­léd után tehát ma Nyírbá­tor következik. Hol és miről rendezik a további tanács­kozásokat? — A harmadik helyszín Balatonkenese, ahol a köz- biztonság lesz a téma. Ez­után Kapuváron a kárpótlás és a mezőgazdaság önkor­mányzatokat érintő vonat­kozásairól tárgyalunk majd. Hadd jegyezzem meg, miközben a konferen­ciaszervezés üzletággá fej­lődött hazánkban, a MOSZ tanácskozásain való részvé­telért nem kell fizetni. Balázs Gusztáv (Folytatás az 1. oldalról) Az 1996-ban megrendezen­dő világkiállításban igen ko­moly lehetőséget látunk arra nézve, hogy fontos fej­lesztéseket valósíthassunk meg Pest megyében — mondta elöljáróban a me­gyei expóbiztos. Olyan pro­jekteket dolgoztunk ki, me­lyek az expó nélkül is élet­képesek. Az expófalu létre­hozását célzó tervünk része a rendszerváltás utáni első tömeges lakásépítési akció. Szeretnénk a megye terüle­tén tíz-tizenkét — egyen­ként körülbelül száz családi házból álló falut felépíteni-, melyek sport- centrummal, szolgáltatóhá­zakkal, őrzött, bekerített te­rületekkel is rendelkeznek majd, és különböző igény­szintek kielégítésére is al­kalmasak lesznek. Hangsú­lyozni szeretném, hogy ezek a falvak egyfajta élet­módajánlatot is magukba foglalnak. A leendő vevők­nek ugyanis egy sokoldalú „viselkedési kódexet” kell elfogadniuk, mely lehetővé teszi az ott élők kellemes közérzetét, nyugalmát, biz­tonságát. Bízunk abban — folytatta Fegyvemeky Sán­dor —, hogy lesz olyan ezer-ezerkétszáz család, amely ezt az ajánlatot elfo­gadja. Ismerve a főváros mai káros környezeti hatá­sait, úgy gondolom, hogy ennek a zöldövezeti lakóne­gyednek piaca lehet. A falvak felépítésének le­hetőségeit az önkormányza­toknak meghirdették, s 28 település már visszajelezte érdeklődését. Olyan hely­szín is van, melyet ameri­kai befektetők már meg is vásároltak, s a pénzt is át­utalták az önkormányzat­nak. A megyeháza dolga az — folytatta az expóbiztos —, hogy összehozza az ön- kormányzatokat, befektető­ket, tervező-kivitelező vál­lalatokat és a vásárlókat, melyek már maguk is létre­hozzák a beruházást. Ilyen­formán a megyei közgyűlés egyfajta biztosítékot is je­lenthet a beruházásban résztvevők számára. A mai találkozón való részvételünk is azt a célt szolgálja, hogy olyan part­nercégeket találjunk, ame­lyek külföldi kapcsolatok­kal rendelkeznek, banki hát­teret is biztosítani tudnak, illetve olyan beszállítókat, akik nagyon gyorsan tud­nák a házakat felépíteni, hi­szen ezt diktálja a befekte­tők érdeke is. A másik tervünk — mely­nek mottója: „Váljék Pest megye vegyszermentes élel­miszerszállítóvá” — lénye­ge az, hogy a megyei terme­lőknek olyan lehetőséget biztosítsunk, mely vegy­szermentes, jó minőségű áruiknak biominősítését, piacra jutását elősegíti, s ez­zel együtt bevételi forrást is teremtsünk számukra — mondta Fegyvemeky Sán­dor. Terveinkben szerepel továbbá — folytatta — egy térképészeti kampány meg­indítása is. Szeretnénk, ha 1996-ra minden település­nek meglenne a moderni­zált, pontos térképe, mely egységes jelkulccsal jelen­ne meg. Ez a terv a falusi turizmus fejlesztését is elő­segítené. Ehhez kapcsolódó­an megemlíteném, hogy jö­vőre megalakul a Világkiál­lítási Információs és Szol­gáltató Irodánk. Már az idén szeretnénk létrehozni — a megyeháza illetve az önkormányzatok között — egy számítógépes informá­ciós rendszert is. A Matáv ehhez hálózatot és ingye­nes — a számítógép és a te­lefonvonal összekapcsolásá­ra alkalmas — modemet is biztosít — zárta szavait Fegyvemeky Sándor. (szedlacsek) Önkormányzati tanácskozás A kistelepülések fejlesztéséről Az adótörvények módosítása Az alapítványok létét fenyegeti Az Országgyűlés várhatóan a jövő héten dönt az adótör­vények módosításáról. A budaörsi Talento Alapítvány — a többi civil szervezethez hasonlóan — aggódva figye­li a tervezett szigorításokról szóló vitát, hiszen egy kedve­zőtlen döntés a környezetvédelem, a kultúra, az oktatás, az egészségügy és szociális ellátás területén dolgozó ala­pítványok ezreinek létét fenyegetné. A Talento Alapítvány 1989-ben jött létre, azzal a céllal, hogy elősegítse kör­nyezetünk védelmét és hoz­zájáruljon a hazai közokta­tás fejlesztéséhez — hang­zott el a tegnap tartott sajtó- tájékoztatón. A Talento-is- kola 1989-ben indította be Budaörsön próbaosztályát, céljuk a tehetséges gyerekek nevelése és a környezetvéde­lem oktatása. Az iskolában tanuló gye­rekek rövid matematikai be­mutatója után a résztvevők ismertették érveiket — ada­tokkal alátámasztva — az alapítványoknak szánt ado­mányok adómentességének védelméről. Veszélyként ér­tékelték, hogy az adótör­vény-tervezetek az alapítvá­nyoknak adómentesen nyújt­ható egyéni és vállalati ado­mányokat az előző évben ténylegesen fizetett adó 5 százalékára, nemzetközi ösz- szehasonlításban is példátla­nul alacsony szintre akarják korlátozni. A résztvevők a következő ellenérveket sorakoztatták fel a tervezett intézkedések­kel szemben: A korlátozás a költségve­tés számára nem hozna iga­zán jelentős bevételnöveke­dést, de az alapítványok helyzetét rendkívüli mérték­ben megnehezítené, nagyré­szük működését teljesen le­hetetlenné tenné. Mivel az adományok nem adóból, hanem az adóalap­ból írhatók le, logikailag is nehéz követni, hogy miért akarják az adómentesen nyújtható adományok felső korlátját a ténylegesen meg­fizetett adó százalékában meghatározni. Semmi nem indokolja azt sem, hogy a tárgyévi kedvez­ményeket előző évi mutatók arányában alakítsák ki. A javasolt megoldás a nemzetközi gyakorlatban is­meretlen. Bizonyára nem vé­letlen, hogy az adókedvez­ményeket szinte mindenütt a tényleges jövedelmek és profitok arányában határoz­zák meg. A javasolt korlátozások az adományok adókedvez­ményeit méltánytalanul ala­csony szintre szorították le, szöges ellentétben azokkal a politikai deklarációkban megjelenő törekvésekkel, amelyek a civil társadalom és nonprofit szolgáltatások fejlesztését tűzték ki célul. A jelenlegi szabályozás kiegyensúlyozottnak tekint­hető, mondták, és szeretnék, ha ez a jövőben is így ma­radna, mert csak az állam ál­tal közhasznúnak elismert te­vékenységet folytató alapít­ványok részesülnek állami adókedvezményben, s az adományozással kapcsola­tos visszaélések lehetősége is törvényellenes. Előfordul ma is adócsalás alapítvá­nyokkal összefüggésben, ezek a problémák azonban adóigazgatósági eljárás so­rán kezelhetők.^ Árpási Mária Megkérdeztük Lesz-e munkahely Verőcén? Két évvel ezelőtt állították le a verőcei kerámiaüzem termelését. A régebben elektromos kerámiaszigetelő anyagokat gyártó telepen legutóbb speciális, katonai célokat szolgáló eszközök készültek. A munkanélküli­vé vált verőcei és környékbeli lakosság feszült figye­lemmel kíséri a privatizáció fejleményeit, abban re­ménykedve, hogy az új gazda majd munkaalkalmat te­remt. Az elmúlt hónapokban már majdnem megtör­tént a tulajdonosváltás, ám nem jöhetett létre az adás­vétel, mert az AVÜ illetékesei szerint nem a verseny- tárgyalás eredményének megfelelően alakult volna az üzletkötés. — Mi a helyzet jelenleg? — kérdeztük a Kőporc (Kőbányai Kerámia- és Porcelángyártó Vállalat) biztosától, Marlen Ferenc- től. — Sajnos, egyelőre ki­használatlanul áll az üzem. Meghirdettük ugyan az eladását. Huszon­hat-huszonhét millió fo­rint lenne a vételára, de még nem találtunk fizető­képes partnerre. Egziszten­ciahitelre ugyanis nem ve­hető meg, kárpótlási je­gyet nem lehet érte elfo­gadni. Gyakorlatilag csak az ipartelep értékesítésé­ről lenne szó, mert a hoz­zá tartozó szolgálati laká­sok tulajdonjoga ennél bo­nyolultabbnak látszik. Az­zal kapcsolatban a verőcei önkormányzattal kell tár­gyalnunk. Sok mindennek lehetne használni a telepet és az épületeket. Például raktár­nak, élelmiszer-feldolgozó üzemnek alakíthatnák át, de a választás és döntés már az új tulajdonos dolga lenne. Egyelőre még nincs ilyen kilátásban. K. T. I. Feltaláló és gyújtó' Felajánlás a város javára Érdekes körülmények között ismerkedtem meg a budaörsi Michele Lajossal. Szerkesz­tőségünket hívta egy ügy­ben, s menet közben derült ki, hogy feltaláló. A beszél­getés során arra is fény de­rült, hogy harminc éve gyűj­ti a különböző tárgyakat Má­ria Terézia koráig visszame­nően. Most nyílt meg e tárgyak­akkor kezdődött, amikor má­sik házba költöztek. Az otta­ni padláson rengeteg régiség­re bukkant. Volt ott régi pénztől kezdve az egykor használatos tárgyakon ke­resztül minden. Attól fogva már kereste a régiségeket, így juthatott hozzá a faluban évtizedekkel, sőt évszázadok­kal ezelőtt divatos tárgyak­hoz: az éléskamrában (spájz­ból összeállított kiállítása a városi könyvtárban, melyre igencsak szépszámú érdeklő­dő volt kíváncsi. Nem is csoda, mert láthat­nak 1820 tájáról származó bolti kenyérvágót, kétszáz éves téglát, ecet és olaj táro­lására alkalmas amforát, de még a Mária Terézia korá­ból származó kézi malmot is megcsodálhatták. Mint azt Michele Lajos el­mondta, gyűjtőszenvedélye Vimola Károly felvétele ban) használatos polcos táro­lóhoz (stelázsi), vagy éppen tükrös szekrényhez. Michele Lajos elmondása szerint harminc éve gyűjti ezeket az emlékeket. Szeret­né azonban a kiállított tár­gyakat'eladni és egy részét találmánya fejlesztésére for­dítani, a többit pedig felajánl­ja a negyven évvel ezelőtt le­fűrészelt Kő-hegyi kereszt helyreállítására. á. m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom