Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-12 / 264. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 12., PÉNTEK 3 Felhívás Határainkhoz és szívünkhöz oly közel, a Vajdaság­ban tíz- és tízezrek félelemben és bizonytalanság­ban várják a telet. Magyarország népe folyamatosan bizonyságot ad arról, hogy testvéri ragaszkodással tekint a testi és lelki ínségben szenvedőkre. Nemzetünk a szó va­lódi és képletes értelmében egyaránt magához öleli a rászorulókat. Az élelemben szűkölködő Vajdaságnak most bur­gonyára lenne szüksége. Sokat jelentene, ha a Vaj­daság számára november végéig minden magyaror­szági megye legalább két kamion burgonyát össze- gyűjtene. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kéri, hogy aki teheti, csatlakozzon az adományozókhoz! Kérjük a megyék, a települések önkormányzatai­nak vezetőit, a köztársasági megbízottakat, s min­denkit, aki magának feladatot találhat, hogy nyújt­sanak segítséget szervezőmunkánkhoz! Kozma Imre apostoli protonotárius a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke USA-képviselőnők a Parlamentben Nagy szerepet játszanak Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke tegnap a Par­lamentben köszöntötte az USA-nak a Nemzetközi Ve­zető Szimpóziumra hazánk­ba érkezett helyi törvényho­zási képviselőnőit. Az Or­szággyűlés Sajtóirodájának tájékoztatása szerint a talál­kozón a Házelnök elisme­réssel szólt a nőknek az amerikai politikai és gazda­sági életben játszott szerepé­ről. Számunkra is tanulsá­gos — mondotta —, hogy az amerikai demokráciában milyen nagy súllyal repre­zentálják a társadalmi érde­keket a nők. Kifejezve re­ményét, hogy a hazai de­mokratizálódás folyamatá­ban a társadalom életének minden területén előrehalad a nők térfoglalása és egyre erőteljesebben hallatják hangjukat a közéletben. Világháborús emlékművet avattak Emeljük fel fejünket A II. világháborúban eleset­tekre emlékeztek tegnap Ma­kón. A gimnázium előtti té­ren katonai tiszteletadás mel­lett avatták fel a háború 572 makói áldozatának, 218 nem helybéli katonának, va­lamint 1159 elhurcolt zsidó­nak, illetve munkaszolgála­tosnak az emlékművét. Végh Ferenc vezérőr­nagy avatóbeszédében ki­emelte: a honvédségnek nincs ma már ellenségképe. A magyar nép ismét magáé­nak vallja a honvédséget, amelynek ez erkölcsi támo­gatást jelent. Tőkés László királyhágó- melléki református püspök arra emlékeztetett: a ma­gyar nemzet nehéz történel­met örökölt, súlyos öröksé­get hordoz. Belésulykolták, hogy bűnös nemzet, minde­nért lakolnia kell. Tagadha­tatlan, ma is meg-megújul az a propaganda, amely visz- sza akarja a magyart kény­szeríteni kollektív bűntuda­tához. A szónok a további­akban arra szólított fel, emeljük fel fejünket, mert nem kell szégyellnünk, kik vagyunk. Vállaljuk múltun­kat, halottainkat, s találjon magára a magyar. Az ünnepség résztvevői koszorúkat, virágokat he­lyeztek el a fejfára támasz­kodó katonát ábrázoló em­lékmű — Kiss Jenő makói szobrászművész alkotása — talapzatán. KÖZLEMÉNY A Rádiókabaré ismétlésének elmaradásáról szóló MTI-közlemény tegnap este és ma a hírekben és a Reggeli krónikában többször megcsonkítva és meg­változtatott szövegezéssel hangzott el. Ez alkalmas volt a hallgatók széles körének félre­tájékoztatására, ami sajnálatos. A tény tehát a kö­vetkező: a szombaton elhangzott Rádiókabaré is­métlése helyett 14 órától a Kabarécsütörtök című műsorban a kabaré korábbi adásainak legsikere­sebb számaiból készült összeállítás lesz hallható a megszokott időtartamban. A továbbiakban a műsor a szokásos időpontban jelentkezik. Hallgatóink megnyugtatása és hiteles tájékoztatá­sa érdekében a jövő hét folyamán sajtótájékoztatót rendez a Magyar Rádió Közönségszolgálata. Katona Terézia megbízott műsorigazgató Sztáray: vártuk a kormánydöntést Meghosszabbították a kárpótlást (Folytatás az l. oldalról) Az elmaradott települések 2300 forint, az elmaradott körzetekbe tartozó önkor­mányzatok pedig fejenként 1200 forint kiegészítő támo­gatásra számíthatnak a jövő évi költségvetésből. Az önkor­mányzatok ez év december 15-ig nyújthatják be igényei­ket a TÁKISZ-oknál. (Mind­erről Szaló Péter környezetvé­delmi államtitkár-helyettes adott tájékoztatást.) * A tegnapi kormányülés egyik döntéséről, amellyel az első, úgynevezett vagyoni kár­pótlásról szóló törvényhez kapcsolódó kormányrendele­tet módosították, Sztáray Mi­hályt, a Pest Megyei Kárren­dezési Hivatal vezetőjét kér­deztük. — A módosítás érinti a földárveréseket. Az új határ­idő jövő év május 31-e lett. Bár napi hat-nyolc árverést tartanak a hivatal munkatár­sai, vélhetően jól jön a szusz- szanásnyi idő... November végétől decem­ber közepéig egy olyan idő­szak következik, amikor a ko­rábbi határidő sürgető volta mi­att napi tizenkét árverést tűz­tünk ki. Nagyon vártuk tehát a kormány döntését. így a sűrűn meghirdetett árveréseket most ritkítjuk Elsősorban azokat tartjuk meg, amelyek során ter­mőföldhöz juthatnak a jogosul­tak, míg az erdőkre, a víkendte- rületekre licitálók igényét jövő év tavaszán elégítjük ki. Remé­lem, a településeken megértik intézkedésünket, ugyanis első­sorban ott érdemes árverezni, ahol remény van a néhány na­pon belüli befejezésre. Ez még mindig jobb annál, mintha, akár kivezényelve a hivatal ösz- szes dolgozóját, a túlterhelés miatt kellene az árverést elha­lasztani. Ezúton is kérjük a ká­rosultak megértését. — Az országban egyedülál­ló kezdeményezésről számolt be a napokban a Pest Megyei Hírlap. A tököli önkormányzat a községi földek egy részén kár­pótlási jegy ellenében földárve­rést tervez tartani. Miként véle­kedik erről a kezdeményezés­ről? — Magam is a PMH-ból ér­tesültem erről. Valóban megle­pő, hiszen a kárpótlási jegynek ilyenfajta felhasználását még nem hallottam. Meglepőnek tűnhet a válaszom, nem tartom rossznak a kísérletet. Amikor kárpótlási jegyért fehérneműt, hűtőszekrényt és még hosszan sorolhatnám, lehet vásárolni, akkor talán nem hiba, ha az ön- kormányzat a feleslegessé vált földterületét ilyen módon érték­papírért értékesíti. — Jogszabályi akadálya nincs az elgondolásnak? — Véleményem szerint nincs. Feltételezem, hogy az önkormányzat minden szüksé­ges felhatalmazást beszerzett, amely a tulajdonában álló terü­let értékesítését előírja. Németh Zsolt Az MTV alelnökének közleménye Más a munkajog, más a politika (Folytatás az I. oldalról) „A közelmúltban tett veze­tői intézkedések és a sztrájk- bizottság működése között tehát semmiféle összefüggés nincs. A sztrájkbizottság to­vábbi felvetései és a vezetés tevékenysége között tovább­ra sem lelhető fel logikai kapcsolat. A költségvetési, finanszírozási tervünk régen kész. Az Elnöki Tanácsadó Testület november 15-én tár­gyalja. Demagógia a műsza­ki dolgozók bérezésének megoldatlanságáról beszél­ni, hiszen arányaiban és ab­szolút értékben is az idén kaptak az MTV történeté­ben a legmagasabb béreme­lést. A munkaadó foglalkozta­tási kötelezettségének elmu­lasztása elsősorban a sztrájk- bizottság egyes középvezető tagjait terheli. A probléma- megoldó humánmenedzseri terv elkészülésének határide­je november 15. Azért nem siettünk e terv elkészítésé­vel, mert időt kívántunk adni valamennyi közalkal­mazottnak az új műsorstruk­túra megvalósításában való alkotó részvételre. Az MTV anyagi és morá­lis ellehetetlenüléséről be­szélni demagógia. A nézett­sége éppen az új, idén bein­dult műsoroknak magas, a fi­nanszírozásról pedig a veze­tés folyamatosan gondosko­dik. A közszolgálati funkció megvalósítása éppen az új műsorokkal teljesedik ki. Politikai céljai a munkajo­gi intézkedéseknek nem le­het. Éppen a fegyelmi eljá­rás alá vont Egyenleg főszer­kesztője hiányolja a politi­kát a vizsgálatból. Helytele­níti, hogy a magyar belpoliti­kában járatlan Sony Broad­cast International miért vég­zett perdöntő műszaki méré­seket. Vajon egy műszaki mérés miért igényelne politi­kai jártasságot? A vezetés éppen a politikát kapcsolja ki valamennyi munkajogi in­tézkedésből, amelyek főleg zsarolás célú, egyoldalú munkamegtagadás következ­ményei. Nem tartom azon­ban meglepőnek, hogy a sztrájkbizottság szóvivője, aki az MTV utolsó függetle­nített kommunista párttitká­ra, mindenben politikát sejt. A sztájkbizottság egy, az MTV dolgozóinak alig tíz százalékát formailag magá­ba foglaló hangos kisebbség eddig ki sem mondott érde­keit próbálja meg érvényesí­teni. Azonban ismerve a jó­zan többség hivatástudatát és munkaszeretetét, bízom abban, hogy az MTV a to­vábbiakban is megfelel a de­mokratikus, pártatlan és plu­rális tájékoztatás, a szórakoz­tatás, a közszolgálati funk­ció tökéletes ellátásának.” Tüntetés a nemzeti szellemű tömegtáj ékoztatásért? A rádió és a televízió berkeiben a sűrűn és látványosan ki­fejtett véleményekkel ellentétben nem az állítólag veszély­be került pártatlanság féltése, hanem sokkal inkább a jól fizető' munkahelyekhez, pozíciókhoz való ragaszkodás ha­tározza meg a hangulatot — mondotta Ehrem Kemál György a Nagybudapesti Szervezet szóvivője az ’56-os Szö­vetség tegnapi sajtótájékoztatóján. A kialakult helyzetben a megnyugvás elősegítése a legfontosabb feladat. A ke­délyek lecsillapodását, a bi­zonytalanság megszünteté­sét csak azzal érhetik el a médiavezetők, hogy a való­ban pártatlanul, tárgyilago­san tájékoztató munkatársa­kat meghagyják állásaik­ban, s meghiúsítják a befo­lyásolási kísérleteket — hangsúlyozta a szóvivő. Kijelentette továbbá: a médiaháború folytatása egyetlen józanul gondolko­dó pártnak sem lehet érdeke. Az 1992. október 23-i eseménnyel, Göncz Árpád kifütyülésével kapcsolatban Ehrem Kemál György el­mondta: nem csupán az Egyenlegben bemutatott fel­vételek rögzítették a történ­teket, készültek más doku­mentumok is, s ezek azt bi­zonyítják, hogy nem egy maroknyi csoport, hanem igen nagy tömeg akadályoz­ta meg a köztársasági elnö­köt beszéde elmondásában. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő kijelentette: nem elképzelhetetlen, hogy az ’56-os Szövetség más szer­vezetekkel együtt demonst­rációt kezdeményez a nem­zeti szemléletű tömegtájé­koztatás érdekében. R. Z. Undor Tegnapi számunkban A „legdíszesebb” polgár címen jegyzetet közöl­tünk. Ugyanazon az ol­dalon tudósítás jelent meg arról, hogy Gadó győztes mosollyal távo­zott. Gadó Györgyről a szabaddemokrata or- szággyűlési képviselőről van szó, akivel szemben Kéri Edit pert veszített, annak ellenére, hogy do­kumentumokkal igazol­ta: Gadó édesapja had­bíróként 23 halálos ítéle­tet hozott, s a halálraí­téltek közül 13 személyt ki is végeztek. Kéri Edit hazaáruló szörnyeteg­nek nevezte írásában a volt hadbírót. A bíróság most ítéletet hirdetett; s eszerint a hazaáruló szörnyeteg kifejezés sér­ti az elhunyt személyisé­gét. Emlékszünk, a Fin- ta-ügyben nagy erők dolgoztak azon, hogy a volt csendőr bűnösségét kimondassák, s nem so­kat törődtek a feltétele­zett gyilkos személyisé­gi jogaival. Félreértések elkerülése végett szá­momra teljesen mind- egy, hogy nyilas gyil­kolt-e vagy ávós, mert ha ártatlan embereket gyilkolt, illetve gyilkol­tatok, mint Gadó Béla vérbíró, akkor kevésbé érdekelnek a személyisé­gi jogok. Mint ahogy an­nak a személyiségi joga se nagyon érdekel, aki mint Gadó Béla fia, 1957-ben a mára furcsa mód legnépszerűbbé váló napilapban, a Nép- szabadságban az „ellen- forradalmárokkal” szemben a keménykéz politikáját, a megtor­lást sürgette. A vak is látja: Gadóék esetében az alma nem esett mesz- sze a fájától. Már csak azért imádkozhatok, Gadó Gyögy ne kerül­hessen olyan helyzetbe, hogy ítéletet hirdessen, mert akkor: Kéri Edit­hez hasonló magyarok, reszkessetek! Persze eze­ken a fura bírósági ítéle­teken egyáltalán nem csodálkozhatunk, ami­kor a fővárosi önkor­mányzat, mint ez A „leg­díszesebb” polgár című jegyzetünkben hang­súlyt kapott, nem is tart­ja olyan bűnösnek a Nagy Sztálint, azaz olyan ízléstelenség fogal­mazódott meg némely városatyamindenbizony- nyal zavaros fejében, hogy a szovjet hóhér ne­vét — mint Budapest díszpolgárát — már­ványtáblába véseti. Ké­sőbb „finomítottak” el­képzelésükön, s csak egy Demszky-féle bőrkö­téses, aranyveretes Em­lékkönyvben örökítik meg a nevét. Az ilyenfaj­ta emlékkönyvekre csakis undorral gondol­hat az ember. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom