Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-10 / 262. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. NOVEMBER 10., SZERDA Pest megyei küldöttség Dél-Koreában Az expo nálunk is az önbizalom erősítését szolgálhatja (Folytatás az 1. oldalról) Mesterséges illúziót tudtak elő­állítani komputerképekkel, grafi­kákkal, háromdimenziós ábrázo­lással. Az a fajta jövőkép, amit láttunk, számomra kissé ember­telennek tűnt. Dél-Koreában a nagy népszaporulat miatt telje­sen másként gondolkodnak a jö­vőről, mint mi itt, Európában. A lakosság ötvenöt százaléka 20 év alatti, ezért a kis országnak minden teret ki kell használnia. Felfelé építkeznek, és nincse­nek kertek, mert ott rizst kell ter­melni. Európa viszont önmagát állította ki. Az osztrák pavilon­ban például síelőgépet láttunk és olyan zongoraautomatát, amelyen egy gép nyomja le a billentyűket pontosan úgy, aho­gyan azt korábban egy zongora- művész tette, amikor eljátszott egy Mozart-darabot. Egy másfajta kultúra — A magyarországi világkiállí­tás szerényebb méretű lesz, mint a tedzsoni. Ezzel együtt ön szerint mi az, amit feltétlenül át kell vennünk a dél-koreaiaktól? — Óriási tanulság volt, hogy az expót a dél-koreaiak elsősor­ban önmaguk számára rendez­ték meg. A tizenkétmillió láto­gatóból mindössze ötszázezer volt a külföldi. Az iskolák szin­te kötelességüknek érezték, hogy a gyermekeket megismer­tessék a műszaki-fejlődés iránya­ival. Az expo nagy részben a belső önbizalom erősítésére szolgált, kormányzati és önkor­mányzati presztízsberuházás volt. Nálunk 1996-ban lesz a honfoglalás 1100. évfordulója, és ez alkalmat ad arra, hogy mi is erősítsük önbizalmunkat egy ilyen beruházással. — Minket itt, Pest megyé­ben, elsősorban az érdekel, be- vonták-e a Tedzson városhoz kö­zeli településeket, a vidéket a ki­állításba, a vendégek elhelyezé­sébe, a programokba? — Alapvető megfigyelésem, hogy a világkiállítást szándéko­san nem á fővárosban, hanem az ország közepén található egy­milliós ipari városban rendez­ték, ezzel is szeretnék megszün­tetni a főváros-centrikusságot. Az állami pavilonnal azonos méretű volt a rendező megye pa­vilonja is. Ezzel együtt a váro­son kívül nem volt semmilyen rendezvény. A vendégek elszál­lásolására Tedzsonban építettek egy lakótelepet tízemeletes há­zakkal, ezeket működtették szál­lodaként, de az expo idejére már minden lakást eladtak a ha­zai lakosoknak. Annak okát, hogy a rendezvény csupán egyetlen városra korlátozódott, úgy vélem, a hagyományokban kell keresni. A dél-koreaiaknak más a múltjuk, más a kultúrá­juk, és tőlük talán idegen az a fajta rendezvénytömeg, ami pél­dául Európában természetes. Magyarországon más a helyzet, kisebb az expo területe, és gya- korlaülag nálunk egy Magyaror- szág-fesztivál készül, és ennek lesz a része a világkiállítás is. — Voltak-e küldöttségek más magyar önkormányzatok­tól is? — Természetesen, ott volt például Gödöllő és Székesfehér­vár polgármestere, a Fejér Me­gyei Közgyűlés elnöke, buda­pesti kerületek, valamint más önkormányzatok küldöttei is. De számos magyar szervezet, intézmény, bank képviseltette magát, a METESZ-től kezdve a biztosítókon át az építőipari vállalkozókig, ipartestületekig. Tárgyalások a magyar expóról — Tudomásom szerint ezen a tanulmányúton igen fontos tár­gyalásokat folytattak. — Valóban így van, Te­dzsonban tárgyaltam az Expo ’96 részvénytársaság műszaki igazgatójával. Bizonyosan tud­ja, hogy a vidéki Magyarország régóta szorgalmazza, hogy a központi helyszínen megjelen­hessen, bemutatkozhasson. Ezért a lágymányosi helyszínen terveztek hét tájegységi pavi­lont, mindegyikben két-három megye közösen kap bemutatko­zási lehetőséget. Pest megyé­nek Fejér és Komárom-Eszter- gom megyével lesz közös pavi­lonja. A pavilonokban vendég­látóhelyeket és olyan idegenfor­galmi információs központokat alakítanak ki, amelyek felhív­ják a látogatók figyelmét a vi­dékre. Az ötletnek nagyon örül­tek a megyék, de van egy nagy szépséghibája: az épületeket a megyei önkormányzatoknak kell megépíteniük. Mivel min­den megye szegény, a hét pavi­lon utóhasznosítására tettem ja­vaslatot Dél-Koreában a műsza­ki igazgatónak. Az elképzelé­sem az lenne, hogy a világkiállí­tás után nem kell eldobni a pavi­lonokat, hanem azokat a szent­endrei skanzen melletti szabad területen fel kell állítani. Ott ugyanúgy vendéglátóhelyek­ként üzemelnének, mint Lágy­mányoson. Ennek az lenne a haszna, hogy a pavilonok meg­építésébe beszállhatnának azok a vállalkozók, akik a világkiállí­tás bezárása után tulajdonosai akarnak lenni az üzleteknek. Ez­zel megoldódna az a probléma is, hogy a skanzen bezárása után nem tudnak hová menni a turisták. A másik tárgyalást egy pakisztáni üzletemberrel és egy kínai kereskedelmi csoport el­nöknőjével folytattam. Elmond­ták, hogy ők is szeretnének részt venni 1996-ban a magyar- országi világkiállításon, ezért a közeljövőben hazánkba látogat­nak és felkeresnek engem. Tár­gyaltam még az OTP Ingatlan Rt. közgazdasági ügyvezető igazgatójával is az expofalu fi­nanszírozásáról. Az igazgató el­mondta: a bank ingatlannal is be kíván szállni a rendezvé­nyekbe és a finanszírozásokon kívül szívesen vállalja a külön­böző ingatlanügyletek lebonyo­lítását' is. — Önök látták a magyar pa­vilont, részt vettek a magyar nap rendezvényein. Hogyan mu­tatkozott be országunk? — A fogadó ország maga építette meg az egységes nem­zetközi pavilonokat. Tehát ez nem magyar pavilon volt, ha- neiü megkaptuk az egyik üres helyiséget. Mellettünk a szlová­kok, a lengyelek, a csehek, a bolgárok voltak, hozzájuk ké­pest jobb és látványosabb volt a magyar pavilon. Egy kiállítá­son mutattuk be a magyar No­bel-díjasokat, és kutatásokra ala­pozva bemutattuk a koreai— magyar hasonlóságokat. Mivel a koreaiak is egy urál-altaji nép­csoportból származnak, többek között az őszenei motívumok­ban találtak hasonlóságot a kuta­tók. A látogatók reggeltől estig hosszú sorokban áramlottak át a magyar pavilonon, és igen so­kan írtak be a vendégkönyvbe. Közöttük volt a világkiállítások szervezéséért felelős nemzetkö­zi intézmény, a BEE elnöke is, aki meleg szavakkal fejezte ki: biztos benne hogy a budapesti expo is jól fog sikerülni. Fegyelem rend, tisztaság — A világ másik végén, a Tá­vol-Keleten, mi az, ami elbűvö­li, lenyűgözi, esetleg megbotrán­koztatja az európai embert? — Engem lenyűgözött, hogy negyvennégymillió ember fe­gyelmezett közegészségügyi szokások között él. Fehér kesz­tyűben vezet a sofőr és csak pa­lackból isznak vizet. Még a nyil­vánosházak is — amelyeknek ablakain át meg lehetett tekinte­ni a hölgyeket — olyan kultu­rált körülmények között váiják a vendégeket, ami itt nálunk el­képzelhetetlen. Minden patyo­lattiszta, kifogástalanul öltöz­ködnek, kiváló minőségű ruhá­kat hordanak az emberek. Kizá­rólag koreai gépkocsik járnak az utakon, de két évnél idősebb autót, füstölő tehergépkocsit nem láttunk. Még a négysávos úton is olyan tiszta a levegő, mint nálunk a Rózsadombon. A boltok sosem zárnak be, éj­szaka ott alszanak az eladók, és be lehet csöngetni, fel lehet éb­reszteni őket. Az utcán árulják a konfekciótermékeket, és ami­kor nincs vevő, vanják a ruhá­kat a varrógépen, szintén az ut­cán. Az út mentén mindenhol dolgoznak az iparosok, fehér kesztyűben gyalulnak az aszta­losok, és egyáltalán, mindent fe­hér kesztyűben csinálnak. Érde­kes volt számomra, hogy még a bűnözés árnyékát sem tapasztal­tuk. — Kétségtelen, hogy szük­ség van tapasztalatokra, de bi­zonyára nem kevés pénzbe ke­rült a négy ember utaztatása. — A Világkiállítási Tanács fontosnak tartotta, hogy elutaz­zon egy küldöttség Tedzsonba. de a közgyűlés által a Pest me­gyei expotervek megvalósításá­ra szánt összegből nem kíván­tunk utazásra költeni. Ezért szponzorokat szereztünk, még­pedig azok közül a cégek kö­zül, amelyek a megyei világki­állítási programokban érdekel­tek. Két vállalattól kaptunk egyenként kétszázezer forintot, ez két ember utazását fedezte: a világkiállítási biztosét, vagyis az enyémet, és a tanács legidő­sebb tagjáét. Juhász Antalét. Azonban részt vett az úton dr. Hajnóczy Péter megyei főépí­tész is, ő a főépítészi alapból utazott. Takács Gábor, a Me­gyei Közművelődési Informáci­ós Központ vezetője — a világ- kiállítás egyik tanácsadója és egy fontos kísérőrendezvény szervezője — pedig az intéz­mény utazási keretéből fedezte a költségeket. Halász Csilla Lakásbérleti szabályok vitája A falvak, városok önkormányzati testületéi már , sáv a jövő évi gazdálkodás alapjait kezdik lerakni. /Iff»} Ezt a célt szolgálja a költségvetés koncepciójának ■ • -' megtárgyalása is, amire Vácott a hét elején már sor került, s a hét folyamán tárgyalják Dunakeszin is. Még csak az alapelveken vi­tatkoznak, nem rögzítik a végleges számokat. Mint azt a váci példa is bizonyította, ma még nem kellett sok időt és energiát fordítaniuk a kép­viselőknek egymás meggyő­zésére. Annál nehezebb volt viszont meghozni a döntést egy 5,2 millió forintos ki­adásról, amely többek el­hangzott véleménye szerint a Samsung FC támogatásá­nak tekinthető. Csakhogy a városi stadi­on műanyag székeinek meg­vásárlásához az 5,6 millió­nak majdnem a háromszoro­sa kellett, amit a Budapest Bank támogatása révén sike­rült előteremteni. A város pénze már csak a székek be­építéséhez kell, s így ez nem is támogatás, hanem beruhá­zás, hiszen az önkormányza­ti tulajdonban lévő stadion értékét növelik vele. Az egészségügyiek kivé­telével minden más közal­kalmazott számára az ön- kormányzat teremtette meg — költségvetési módosítás­sal — az idei tizenharma­dik havi fizetés alapjait. Rendelettervezet került a képviselők asztalára a la­kásbérletek jövőbeni szabá­lyairól is. Még nem lép ha­tályba, mert közmeghallga­táson kikérik a lakosság vé­leményét, s várni kell az Al­kotmánybíróság által a par­lamenttől kért türelmi idő miatt is. A tervezet alapkon­cepciója szerint a bérlőkkel ezután határozott időre, leg­feljebb öt évre kötik a bérle­ti szerződéseket, s ezután a körülmények alakulásától függően készítik el az új megállapodást. Az önkor­mányzati lakásbérleteknek két kategóriáját alakítják ki. Szociális bérlakást az arra rászorulók igényelhet­nek a polgármesteri hivatal szociális osztályán, ahol megvizsgálják a jogosult­ság feltételeit. A gazdasági alapon történő bérbeadás pályázati úton történik. A pályázatokat a lakásügyi bi­zottság bírálja el. Előnyben részesül az, aki váci lakos, aki költségvetési szervnél vagy közintézménynél dol­gozik. A 13 ezer váci lakás kö­zül jelenleg 2 ezer 600 a vá­ros tulajdonában lévő. A la­kásbérlők előjogot élvez­nek, ha ezek közül értékesí­tenek. Nagyjából az orszá­gos gyakorlat szerint, a for­galmi érték 50 százaléka a vételár. Tíz százalékát kell egyszerre befizetni, a továb­bi részletek törlesztési ideje 25 év. A lakásgazdálkodás ezek szerint még komolyabb ve­zetői és testületi felelőssé­get igényel. Ezért az önkor­mányzat bizottsági rangra emelte a lakásügyi albizott­Az őcsoi földrendező bizottság felkér minden olyan kárpótlásijegy-tulajdonost, aki az 1991. évi XXV. törvény 1. paragrafusa alapján, az Ócsa-Soroksár Termelőszövetkezet által kijelölt termőföldterületre árverezni jogosult, hogy a hirdetés megjelenését követő 5 napon belül közölje: termőföldtulajdon szerzése céljából mekkora összegű kárpótlási jeggyel szándékozik a legközelebbi termőföldárverésen részt venni A bizottságnak azért van szüksége az árverési jogosultaktól kért információra, hogy megfelelően járhasson el az igényeknek megfelelő mértékű, pótlólagos földalap kijelölése céljából. Az írásos értesítéseket a következő címen várja a bizottság: Polgármesteri Hivatal, földrendező bizottság, Ócsa, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. 2364. Cipűbürze, csizma vásár! Több ezer párás árukészlet! Bőr félcipők nőknek, 1350 Ft-tól. Bőr félcipők férfiaknak, 1400 Ft-tól. Csizmák, nőknek és fé rf ia kna k, 1700 Ft-tól. 3 kg-os mosópor 300 Ft. Öblítők, habfürdők diszkontáron! November 11-éti 9-től 17 óráig Vecséscn.a Művelődési Házban. November 12-én 10-től lSóntig Gyálon, a Közösségi Házban és Üílfin,a Művelődési Házban. Alma, fenyőfa, burgonya és egyéb árucikkek nagybani értékesítésére Jű ^, lehetőséget X kínálunk gyümölcspiacunkon. Korlátozott mértékben ^zárt raktározási kapacitással rendelkezünk. KAKASPIAC Szeged, Dorozsmai út 33. Tel.: (62)-361-855/1 05 A KŐOLAJ REGÉNYE Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Hírlapkiadó Vállalat gondozásában megjelenik A koolaj regenye című könyv. A 464 oldalas, sok fényképpel illusztrált könyv egy újabb ajándékozási lehetőséggel gazdagítja karácsony szent ünnepét. Az olvasó, akit talán elsősorban természettudományos érdeklődésétől hajtva veszi kezébe dr. Szurovy Géza professzor könyvét, alig sejtheti, hogy milyen kalandos olvasmányra, az ismeretek miféle tárházára bukkant. A kőolajhoz egyre több látható és láthatatlan szálon kapcsolódik a technika és a gazdaság, minek következtében a kőolajkészletek kérdése a gazdasági és politikai függetlenség kérdésévé vált. A szénhidrogének hatványozott felhasználása súlyos - de a kőszénnél kevésbé jelentős - kihívást jelent a környezetvédelemmel szemben. A könyv erre is hangsúlyozottan felhívja a figyelmet. Az alábbi szelvényenl500 Ft helyett, 1200 Ft-ért megrendelheti A kőolaj regénye című könyvet. MEGRENDELŐSZELVÉNY Megrendelem önöktől A kőolaj regénye című könyvet. A könyv árát: 1200 Ft-ot, a csomag átvételekor a kézbesítőnek fizetem ki (a Hírlapkiadó Vállalat átvállalja a postaköltséget). Kérjük, hogy nyomtatott betűvel töltse ki: Név:........................................................................................... ..... H elységjrányítószám:................................................................. U tcaházszám:................................................................................ A megrendeléseket a beérkezés sorrendjében teljesítjük: A megrendelőszelvényt a Hírlapkiadó Vállalat Kereskedelmi Igazgatóságának a címére (1085 Budapest, Blaha Lujza tér 3.) szíveskedjék elküldeni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom