Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-10 / 262. szám
Ü PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. NOVEMBER 10., SZERDA 5 Hatvanezer ember biztonsága Dr. Kiss Róbert (SZDSZ) a 3-as számú választókörzet országgyűlési képviselője interpellációt készül benyújtani dr. Bo- ross Péter belügyminiszterhez, a Dunakeszi Rendőrkapitányság helyzetéről. Ennek kapcsán megkérdeztük Weltner Sándor alezredest, a Dunakeszi Rendőr- kapitányság vezetőjét: Milyen gondjaikra várnak megoldást? Weltner Sándor elmondta, a parlamenti képviselő többször járt náluk, és tapasztalta, hogy nagyon rossz az elhelyezésük. Az igazgatásrendészeti részlegük egy faházban van az udvaron, a közbiztonsági osztályuknak pedig csak Gödön jutott hely. A központi épületben meglehetősen szűkös körülmények között a bűnügyesek tevékenykednek. Bár a bűnözők Dunakeszin és környékén sem tétlenkednek, a rabok elhelyezésére nincs fogda. Olykor Vácon sem jut hely a zsiványoknak, s távolabbi rendőrkapitányságokra kénytelenek szállítani őket. Ez a széttagoltság nehezíti a rendőrök amúgy sem könnyű munkáját, hiszen az utazások idő- és költségigényesek. Már többször felmerült a megoldás lehetősége, ami nem a jószándékon, hanem az anyagi lehetőségeken múlik. Régebbi elképzelés volt, hogy a korábban felszámolt szomszédságukban lévő Alagi Tangazdaság központi épületébe költöznének, de azt végül megvásárolta egy külföldi vállalkozó. A Dunakeszi Rendőrkapitányság vezetője szerint a legcélszerűbb megoldás nem a költözködés lenne, hanem a jelenlegi központi épületük bővítése. Erre lehetőséget nyújthat, hogy az udvarban van egy háromszáz négyzetméternyi szabad terület, ami alkalmasnak látszik a bővítéshez. Ez a megoldás feltehetően olcsóbb lenne, mint egy új építkezés, és előny, a meglévő telefonhálózat. A jelenlegi épület központi fekvése is megfelelő, s nem mellékes szempont, hogy az emberek megszokták, ott van a rendőrség. Mint már szó volt róla, ez anyagi kérdés, és ehhez várnak segítséget. A Dunakeszi Rendőrkapitányság, a két szomszédos község: Fót és Göd lakosságát is számítva, hatvanezer ember biztonságáért felelős, s a jobb munkakörülmények megteremtése így kamatozhat. (ga. j.) Csörögött rövidesen gázzal fűthetnek Legyen-e önálló a település? A Sződdel közös önkormányzattól való elszakadás, azaz az esetleges önállóság várható következményeinek megvitatása volt az egyik napirendi pontja a napokban megtartott csörögi falugyűlésnek. Részt vett az összejövetelen Bogárdi Zoltán, országgyűlési képviselő is. Sándor István polgármester a gázprogramról tájékoztatta a csörögieket. Elmondta: a már folyamatban lévő egyéni bekötésekkel kapcsolatban a Tigáz ígéretet tett arra, hogy az 50 ezer forintos hozzájárulást korábban befizetők portáit november közepéig a hálózathoz csatlakoztatja Ez az ígéret azért fontos, mert sokan nem bíztak abban, hogy már ezen a télen gázzal fűthetnek. Csörög esetleges önállósodásával kapcsolatban számos érv és ellenérv hangzott el a vita során, a megjelentek nem tudtak egységes álláspontot kialakítani. Ennek ellenére a korábban megválasztott képviselőket felhatalmazták, hogy járjanak utána, milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal járna, ha Csörög önálló településsé válna. Az összejövetel után Bogárdi Zoltán kérdésünkre elmondta: a megválasztottak tájékoztatást kémek a Belügyminisztérium önkormányzati kérdésekkel foglalkozó vezetőitől. A döntés joga a helybélieké. (ribáry) Fejlesztés előtt a kerepestarcsai kórház A legmagasabb követelmények szerint A kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház Pest megye legnagyobb egészségügyi létesítménye. Itt nem csupán a megye, de a főváros érintett preremvidékének lakosságát is ellátják. Mindemellett számos olyan orvosi szakma található e helyen, melyben nemcsak megyei, de országos szinten is kiemelkedő színvonalon gyógyítanak. Bár viszonylag új létesítmény ez a kórház, egyidejűleg magán hordozza az építés óta elmaradt felújítás, korszerűsítés terhét, s az utóbbi évtizedekben felgyorsult szakmai fejlődéstől való lemaradás nyomait is. Évekig tulajdonképpen csak arról lehetett hallani a kerepestarcsai kórház háza táján, milyen fejlesztések maradtak el az építkezéskor, mely létesítményrészek nem feleltek meg — már a létrehozáskor sem! — a kor követelményeinek. Ekképpen csaknem egy évtizedig az elmaradt dolgok pótlása kötötte le a kórház vezetőinek figyelmét. A kevésből is csupán arra futotta, hogy a kötelező szintentartást valósítsák meg, illetve a tisztasági követelményeknek megfeleljenek, és az alapvető komfortosítási, korszerűsítési változtatásokat létrehozzák. A Flór Ferenc Kórház vezetői — nem utolsósorban a megyei egészségügyi, illetve kórházfejlesztési elképzelések kidolgozásának eredményeként — elsősorban rövid és hosszabb távú fejlesztési elképzelések kidolgozásán fáradoznak. Ez utóbbi nemcsak azért jelentős, mert belátható időn belül látható fejlődést eredményezhet, hanem azért is, mert az elmúlt években elmaradt felújítások, átalakítások is ma már folyamatosan ezeknek az előremutató terveknek a függvényében valósulnak meg. Miről is van szó? Pest Megye Közgyűlése által a közelmúltban elfogadott kórházfejlesztési koncepció azt tartalmazza, hogy — tekintettel a Flór Ferenc Kórházat körülvevő beépíthető területre, az intézmény központi fekvésére, s jó megközelíthetőségére, s nem utolsósorban a helyben dolgozó, nagy szakmai tudással rendelkező egészségügyi gárdára — szükség van a kórház mielőbbi rekonstrukciójára, a számítógépes információs rendszer kiépítésére, illetve annak bővítésére. Várhatóan nagy horderejű változást hoz a kórház számára az, hogy a megyei fejlesztési elképzelések részévé vált egy, a Flór Ferenc Kórházon belül kialakítandó baleseti és ortophé- diai ellátó részleg is. A kerepestarcsai egészségügyi létesítmény vezetői és dolgozói — az időben kidolgozott pontos szakmai elképzelések ismeretében — már most is minden fejlesztési, átalakítási programjukat összehangolják a hosz- szú távú megyei elképzelésekkel. Emellett olyan célirányos gazdálkodási rendszert dolgoztak ki az intézményben, mely — a gyógyszerkeret központi elosztásával, a vállalkozási formában működtetett mosodával, a saját veszélyeshulladék-égető rendszerük kialakításával — egy korszerű, a jövő század igényeinek is megfelelő egszségügyi hálózatot hoz létre. Kerepestarcsán abban bíznak, hogy a Szent Rókus Kórház rekonstrukciójának befejezésével a megyei vezetés figyelme, s nem utolsósorban anyagi ereje, a Flór Ferenc Kórház felé fordul. Éppen az intézmény vezetőinek köszönhető, hogy az országos szakmai irányítás is „felfigyelt” a kórházra: az utóbbi hónapokban Surján László népjóléti miniszter is járt a helyszínen, s a legutóbbi Flór Ferenc- napokat megtisztelte a szaktárca államtitkára is. .. + Tavak, halak és emberek Dömsödi délibáb Háromnyaras potyka, kereken kétkilós volt. Béke poraira. Azóta megsült vagy megfőzték Mély álmából morcosán ébred a reggel. Fia rajta múlna, visszabújna a vackába. A táj kilátástalanul szürke, s még a nap is csak kínlódva kúszik az égre. A gát mentén húzódó nádas halni készül, száradó levelei sírósan zörögnek. Odébb, ahol a tavak kezdődnek, még lehangolóbb a kép. A töltés kátyúiban meggyűlt az esővíz s a porcsinos partszegélyt sártenger borítja. * A mord reggelben vidám emberek közt caplatok, a halászbrigád a nagy húzóhálót bontogatja, s közben rajtam köszörülik a nyelvüket. Meg kell adni, betyáros külsőm van, a kölcsöngöncökből alig látszok ki. De még mindig jobb így, mint a körútra való cuccokban reszketni. — Fia már így beöltözött, jöhetne segíteni — véli a halászmester, Lacza Pista, s mintha csak augusztus volna, derékig gázol a zavaros vízbe. A többiek követik, húzzák, feszítik a hálót. A tó hirtelen megélénkül, a halak sűrű rajokban próbálnak kijutni a szűkülő csapdából. Egy órába telik, míg a kör bezárul, közben a teli hálót a rakodó öbölbe vontatják. Lacza Pista megsaccolja: 150 mázsa. Később, a mérés után kiderül, hét mázsát tévedett, egyetlen húzásra 157 mázsa pontyot sikerült kifogni. Erre muszáj áldomást inni, ki-ki felhajt egy pofa idei kar- cost. A héttagú brigád tavaly bérbe vette a tavakat, felcsaptak vállalkozónak. Most halásszák le az első év „termését”, most derül majd ki, hogy miért dolgoztak egy éven keresztül. A dömsödi tógazdasághoz nyolc tó tartozik, ötben nevelnek, háromban termelnek. Ez any- nyit jelent, hogy a három tó kell eltartsa a hét embert, a többi öt olyan, mint a cseréppersely, azokban gyűl a pénz az elkövetkező évekre. — 1996-ig le vagyunk fedve tenyészállománnyal, egy- és két- nyaras pontyokkal — mondja Bábel Sándor mérnök, a kis csapat vezetője. — Csak a háromnyarasokat értékesítjük, abból is a kilón felettit. Amíg beszélgetünk, a halászok egyre hordják a hallal teli kosarakat. A főnök leméri, aztán beöntik a szállító konténerekbe. Oxigénnel dúsított vízben utaznak a pesti piacokra, egy részük viszont haladékot kap. Átköltöznek a horgászegyesületek vizeibe, ahonnan horoggal fogják majd ki őket a pecások. — Látom, tud saccolni. Menynyire tippeli a három tó „termését”? — kérdem Lacza Istvántól. — Hét vagon biztos lesz. Hetven tonna. De az egészet nem halásszuk le, egy részét bespájzoljuk. Karácsonyra és újévre. Olyankor a legkelendősebb a mi portékánk. * Kliensek érkeznek, egy horgászegyesület delegációja. Meg- gusztálják a halakat, majd próbálnak alkudni. A konténereket feltöltik friss vízzel, aztán jöhet a hal. A szállítmány végcélja a pesti Garai piac — Ne fárasszátok magatokat. Alku nincs. Másfél kilóig 130 forint, azon felül 140 kilója. Keszeggel nem szolgálhatunk, mi csak nemes halat tartunk. De amurt kaphattok, abból is van vagy húsz mázsa. Kettőtől négykilósig. A vendégek hümmögnek, de hamar döntenek. Két tonna ponty- tyal és egy tonna amurral távoznak. Déltájban üzennek a tanyáról, lehet menni ebédelni. —- Halpaprikás lesz? — tudakolom a hírhozótól. Rám hagyja, hogy igen, amitől lelombozódok. Bent aztán kiderül, kár volt hogy búsuljak, az asszonyok jófajta töltöttkáposztát főztek füstölt csülökkel. Evés közben nem illik beszélni, viszont utána mindenki mondja a magáét. Szóba kerül a haltakarmány ára, meg hogy a víz- ügyiesek jövőre újra emelnek. A villanyáram is többe fog kerülni, s ki tudja, hogy lesz a bérleti díjjal. A politikáról, kormányról nem beszél senki, Bábel Sándor szerint ők nem politizálnak, de a politika néha zavart kelt bennük. A szövetkezeti törvény még mindig nem teljes, s a szövetkezeti formák is tisztázatlanok. A föld tulajdonjogi rendezése elhúzódik, s ez bizonytalanságot, indulatokat szül. Azt is jó volna tudni, miként dönt a szövetkezet a halgazdaság ügyében. Mert ez nagyon nem volna jó, ha menetközben idegen kézbe kerülne, s az új gazda támasztotta igény véget vetne a vállalkozásnak. Ami úgy tűnik jól indult és jó folytatást ígér. * Rövid ejtőzés után a brigád sze- delőzködik, egy lehúzás még hátravan. Megköszönöm a kölcsön- göncöket, Szilvinek, Zsuzsinak, Ez nem bitófa, hanem mérleg. Méghozzá múzeális érték, már az öreg Bábel is ezzel mért Pirinek és Klárinak a finom ebédet. Búcsúzáskor az egyik tag még megereszt egy tréfát. Körbejárja az öreg Skodámat majd megjegyzi: — Jó márka. Nekem is ilyen van. Csak én tyúkólnak használom. — Ja — intek a tanya mögött parkoló kocsikra kajánul. Csupa „új” évjárat, a legfiatalabb is minimum tízéves. Bábel tréfásan megnyugtat: még két ilyen év mint az idei és mindenki Volvót vesz. — Na persze — teszi hozzá valaki dörmögve. — Ha majd Döm- södön is lesz délibáb. Matula Gy. Oszkár
