Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-10 / 262. szám
_§ j PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. NOVEMBER 10., SZERDA 3 Pártelnökségek együttes ülése Természetes szellemi kapocs az MDF és a KDNP között Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnökségének és a Kereszténydemokrata Néppárt elnökségének hétfő esti együttes ülését követően Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető elnöke és Surján László, a KDNP elnöke sajtótájékoztatót tartottak. Országgyűlési napló A kritika sohasem bukhat meg Az ülést értékelve Surján László elmondta, hogy a két párt között kötetlen megbeszélés zajlott le, s annak nem volt célja egy választási blokkot létrehozni, hiszen van egy természetes szellemi kapocs, ami elégséges a két párt közötti párbeszédhez. A megbeszélés témáiról szólva a KDNP elnöke elmondta, hogy azok a következő gondolatok köré csoportosíthatók: az 1994-es ország- gyűlési képviselő-választásokon a választópolgárok minél nagyobb számú részvételének, illetve a választási kampány tisztaságának elősegítése. Mindezekért a két párt felelősséget érez — hangsúlyozta Surján László. Elmondta, ma a nyugat-európai országok döntő többségében az a keresztény-konzervatív, kereszténydemokrata politikai filozófia a meghatározó, amely a magyar kormánykoalíció politikai hitvallásának is az alapja. A választási kampány tisztaságáért és a választásokon való részvételi arány növeléséért elsősorban azt teheti a két párt, hogy etikailag tiszta választási kampányt vezet, melyben nem más pártok programjának kritizálása, hanem a különböző programok versenyeztetése zajlik. A cél az, hogy egy „gusztusos menüt”, választási lehetőséget kínáljunk a pártok közötti választásban az emberek számára. Ehhez kapcsolódóan Surján László megemlítette, hogy a politikai közéletnek oly módon kell folynia, hogy az emberek ne elforduljanak a politikától, hanem inkább magukénak érezzék azt, ami a választásokon való részvétel egyik záloga. Lezsák Sándor hozzátette: a tanácskozás különlegessége abban rejlik, hogy abban semmiféle különlegesség sincs. Kérdésre válaszolva elmondta: a nyugat-európai államokhoz való kapcsolatainkban — éppen azok keresztény-konzervatív beállítottsága miatt — illeszkedési zavarok jönnének létre, ha a választások után más karakterű pártok alakítanának kormányt. Sz. R. H. Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött meg tegnap reggel az Országgyűlés őszi ülésszakának 23. munkanapja, majd a Ház rátért a napirend tárgyalására, elsőként az e£yes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját folytatva. A törvényjavaslatnak az egyházakat, az egyházi vezetőket érintő részeivel foglalkozott felszólalásában Roszík Gábor (MDF) Pest megyei képviselő. Több képviselő is — így Kövér László (Fidesz), Körösi Imre (független) — azon az állásponton volt, hogy az „átvilágítás” voltaképpen megoldhatatlan feladat. A törvényjavaslat általános vitáját elnapolták. A Ház folytatta az 1994. évi költségvetés általános vitáját. A felszólalók sorában megszólalt Szabó Iván pénzügyminiszter is, tájékoztatást adva a legújabb változtatásokról, amelyeket Becker Pál (MDF) és Siklós Csaba (MDF) módosító indítványai tartalmaznak. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitika irányvonala nem változott, a kormányzat a gazdaságpolitika egyik fő kérdésének az infláció mérséklését tartja. Az- általános vitában felszólaló Vona Ferenc (MDF) Pest megyei képviselő feltette a kérdést: hogy van az, hogy minden volt pénzügyminiszter akkor mond lehengerlő kritikát, akkor ad bölcs tanácsokat, amikor már nem áll a tárca élén. — A magyar gazdaság — mondta a továbbiakban — hagyományosan mezőgazdaság-központú. Határozottan állítom, hogy még a szocializmus és aszály sújtotta mezőgazdaságnak is óriási jövője van, ha legalább a jövőben nem jön hozzá harmadik csapásként a szűkmarkú és szűk látókörű költségvetés. Mindenki elismeri, hogy a mezőgazdaságot stratégiai ágazatnak kell tekinteni, mert hagyománya van, kultúrája van és jövője is van. Emellett — régi tapasztalat — a politikai stabilitásnak is egyik legfontosabb eleme. Ha pedig elfogadjuk a mezőgazdaság stratégiai jelentőségét, akkor ezt a költségvetésnek is tükröznie kell. A problémacsomagnak parányi, de nézetem szerint nagyon fontos része az a módosító javaslat, melyet október 25-én benyújtottam. Az állategészségügyi szolgálat hatósági és szakértői intézményrendszerének újjászervezéséről szól és 800 millió forintba kerülne a 94-es költségvetésben. Ez a minőségi állatállomány gyarapítása és az EGK exportnövelés szempontjából nélkülözhetetlen. Az ellentmondások ördögi köréből végül is egyetlen kiutat látok — zárta hozzászólását Vona Ferenc —- és ezért tudom megszavazni a kényszerűen rossz költségvetési törvényt. Mert mélyen hiszem, hogy igaza van Ko- pátsy Sándor közgazdásznak, amikor azt mondja: „Nincs századunkban olyan gazdasági siker, amelyik alapja az ilyen vagy olyan gazdaságpolitika lett volna. Az egyedüli alap, amire minden siker épül, a nép szorgalma, képzettsége, vállalkozó szelleme.” Ez persze nem ad felmentést senkinek a felelősség alól, aki nehezíti, hogy az emberek dolgozhassanak, vállalkozhassanak, tanulhassanak és gyarapodhassanak anyagiakban és szellemiekben egyaránt. Vona Ferenc délután kérdést intézett a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág ügyében Gyurkó János környezetvédelmi és terület- fejlesztési miniszterhez, amire Tarján Lászlóné államtitkár válaszolt. A témára visszatérünk. A A MIEP csodálkozva nézi Ki veszélyezteti a demokratikus rendet? Sajtótájékoztatót tartott tegnap a plenáris ülés szünetében a Magyar Igazság és Elet Pártja. Tájékoztatójukon bejelentették, hogy módosító indítványt fűznek a múlt évben 5937. számon, Füzessy Tibor KDNP, Kónya Imre MDF és Pásztor Gyula Kisgazdapárt 36-os frakciója által benyújtott az Országgyűlés nyilatkozata a köztársasági elnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról szóló képviselői indítványhoz. Roszík Gábor az egyházi személyek ellenőrzéséről Az ördögi központ és A múlt évi nyilatkozat lényege: a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatát elutasítva nem mentette fel tisztségéből a Magyar Rádió elnökét, aki az Országgyűlés illetékes bizottságával szembehelyezkedve súlyos alkotmánysértést követett el, amikor annak illetékességét kétségbe vonta, és a meghallgatásról eltávozott. Göncz Árpád azzal utasította el a miniszterelnök jogszerű felmentési javaslatát, hogy annak teljesítése súlyosan zavarná az államszervezet demokratikus működését, bár nem indokolta meg, mire alapozza e vélekedését. Bognár László, a MIEP képviselője elmondotta, módosító indítványukkal arra szeretnék figyelmeztetni a köztársasági elnököt, hogy az alkotmánynak megfelelően gyakorolja jogkörét. A mostani médiavitában való részvétele ugyanis ismételten alkotmányellenes, mivel az ellenzék álláspontját magáévá téve döntésre szólította fel a miniszterelnököt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a köztársaság elnöke olyan alkalommal kéri fel a miniszterelnököt a kinevezési jogkör gyakorlására, amikor maga még nem fogadta el a lemondott elnökök (tv, rádió) szabály- szerű és önkéntes lemondását, és amikor az elnöki jogkörrel felruházott tv-alelnök olyan munkatársakkal kapcsolatban jár el, teljesen jogszerűen, akik viszont valóban veszélyeztették nemcsak a tv működési rendjét, szavahihetőségét, hanem a Magyar Köztársaság nemzetközi tekintélyét is aláásták. Bognár László megjegyezte, hogy ha valóban fönnállt volna az államrend demokratikus működésének a veszélyeztetése, akkor a köztársasági elnök nem utazhatott volna el magánúton a dél-koreai világkiállításra. A MIEP módosító indítványáról várhatóan jövő heti plenáris ülésén dönt az Országgyűlés. (Banos) Roszík Gábor országgyűlési képviselő tegnap felszólalásban reagált az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőr- zésére vonatkozó törvény- tervezetre, illetve az ezzel kapcsolatos miniszteri expozéra. Elöljáróban kifejezte afölötti örömét, hogy hosszú szünet után újra a parlament elé került ez a téma. Annál is inkább, mert három és fél évvel a rendszerváltás után még ma is sokan töltenek be vezető pozíciókat és tisztségeket olyanok, akik a pártállamot is hűen kiszolgálták, s jelentős anyagi és erkölcsi károkat okoztak a magyar nemzetnek. Sérelmezte, hogy a törvénytervezet az egyházi személyek esetében megkülönböztetést tesz azáltal, hogy velük szemben csak akkor lehet lefolytatni vizsgálatot, amennyiben azt egy ilyen hatáskörrel felruházott egyházi testület kéri. A parlamenti ebédszünetben néhány kérdést tettünk fel a gödöllői képviselőnek. — Milyen kifogásai vannak az egyházi testületekkel szemben? — Az egyházak többségében a rendszerváltozás nem történt meg, vagy mint a Magyarországi Evangélikus Egyház esetében, semmilyen változás nem történt. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi vezetőknek saját maguk ellen kellene vizsgálatot kérniük. Nem vagyok biztos, hogy ez megtörténne. Ezért javasoltam a törvénytervezetmódosítást: a kérdéses vizsgálatot a lelkészi kar, illetve a papság 20 százalékának kérése alapján kell elvégezni. — Nem áll fenn annak a veszélye, hogy az egyházi személyek ellenőrzése olyan eseteket tár fel, amelyek csorbítják az egyház tekintélyét? — Az igazság kiderülésé- től az egyházak életét, tekintélyét nem kell félteni. Az egyházak tekintélyének és hitelességének, valamint megújulási készségének nem az a bizonysága, hogy vétkeit titkolja és leplezze, hanem hogy élenjár bűnei feltárásában, megval- lásában, megbánásában, és — amennyiben lehetséges — jóvátételében. — Ön szerint sok az olyan pap, akinek van mit megbánnia? — Aki nem élt az egyházban vagy szoros kapcsolatban nem állt vele, talán nem tudja, vagy kételkedik benne, hogy az egyházak életét ateista-kommunista, egyház- és vallásellenes kiszolgálói emberek irányították az Állami Egyházügyi Hivatal ördögi központjából, mégpedig megalkuvó, gerinctelen, karrierista püspökök, esperesek, egyházi főméltóságok személyén keresztül. A háttérben Miklós Imre államtitkár állt és irányította a rombolómunkát. Az a Miklós Imre, akiről nyugdíjba vonulása alkalmából Lehel László, az Evangélikus Elet főszerkesztője azt írta: ő egyházunk szegletköve. Lehel László jelenleg az Ökumenikus Szeretetszolgálat igazgatója. Hasonló „lojalitásról” adott tanúbizonyságot Komlós Attila, a Református Lap egykori főszerkesztője, aki a 75. születésnapját ünneplő Kádár Jánosról azt írta: Hálát adunk azért, hogy a történelem Ura, a bölcsesség, a mély emberség, a népe iránti számtalanszor bebizonyított szeretet ajándékával rajta keresztül az egész közösséget gazdagította. írta ezt arról a Kádárról, akinek az ’56-os forradalom leverésében kifejtett tevékenysége közismert. Ezek után csak „örömömnek” tudok hangot adni, hogy a MÚOSZ új főtitkára Komlós Attila lett, aki mellesleg lelkész. (matula) Liberális tinglitangli Ungár Kiára nagy ívű politikai portréját nem tudnám fölrajzolni. Ha a fideszes képviselőnőnek, végiggondolom pályafutását; akkor egyetlen dolgot tudnék róla elmondani, nevezetesen azt, hogy kijelentette; ha Budapesten úgy döntenek, a liberális eszmék ellenében is megrendezik a világkiállítást, akkor ő — fenyegetett bennünket — elköltözik a fővárosból. Később, hála istennek, felelősen gondolkodó emberek úgy határoztak, megrendezik az expót, ám Ungár Klára kijelentésével ellentétben — amit magukat liberálisnak mondó politikusoktól már megszokhattunk mégsem költözött el Budapestről, hanem maradt a fővárosi ön- kormányzat fideszes frakciójának az élén. Olyannyira maradt, hogy bár a politikus hölgy országgyűlési képviselői mandátumáról lemondott, a fővárosi frakciót továbbra is vezetni kívánja, azaz nemhogy nem költözik, hanem minden bizonnyal, ahol csak tud, ott úgy viszonyul a fejlődéshez, fejlesztéshez, mint azt az expóval kapcsolatosan is tette. Akkoriban pont Ungár Klára expozéját hallván 86 éves édesanyám megjegyezte; „Milyen jó, hogy ezek a fiatalok nem a reformkorban éltek, mert akkor sem Lánchídunk, sem Akadémiánk, sem Nemzeti Múzeumunk nem lenne”. Ugyancsak bölcs észrevétel volt, hiszen az Ungár Klára vezette frakció a világkiállítás ürügyén destruktív politikát folytatott, amilyet egy fejlődni készülő országban nemhogy nem szabad, hanem egyenesen bűn. A politikusasszony tegnap reggel a televízióban politikai karriert emlegetett, némiképp összefüggéstelenül, amit azért tudok mégis megérteni, mert biztos vagyok benne: nem Ungár Klára az egyetlen, akinél evés közben jött meg az étvágy, azaz véletlenül a politikai életbe keveredett, ahonnan most nehezen tud kikeveredni. Ezt bizonyítja, hogy napjainkban már, miután kilépett a Fidesz-frakció- ból és Budapestről is el kellett volna költöznie, Ungár Klárának maximum egy vidéki „úriasz- szonynak” kellene lennie. Remélem nem tart rosszindulatúnak, ha tiszta szívemből ezt kívánom neki. (Vödrös)
