Pest Megyei Hírlap, 1993. november (37. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-01 / 254. szám
_________________ p est TJJJfT A p MEGY Eli ±LL\JuirV± XXXVII. ÉVFOLYAM /s'/ * ' m szám Ara 13,50 forint 1993. november i., hétfő Akác a temetőben Végtisztesség és gyász Az együttérzés kitűnő példája Menedéket adni a menekülteknek A Protestáns Napok eseményei között került sor a hétvégén a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat menekülttáborának felszentelésére a dunavarsányi Erőspusztán. A várhatóan karácsonykor befejeződő átalakítási munkálatokat követően száz, illetve szükség esetén háromszáz embernek adhatnak itt átmeneti otthont. Nagykátán több százan emlékeztek tegnap este a város második világháborús áldozataira, abból az alkalomból, hogy a Szent György parkban felavatták az elesettek emlékművét. Seres János és Szórádi Zsigmond alkotásának gránit talapzatán 194 zsidó és 164 nem zsidó vallású nagy- kátai áldozat neve szerepel. Beszédében Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnö- ke épp emiatt a sorsközösséget emelte ki, hisz a munka- szolgálatra elhurcolt zsidó ember ugyanúgy pusztult el a Don-kanyarban vagy másutt, mint a magyar katona: mindenki egyformán volt áldozata az értelmetlen vérontásnak. A kegyelmi pillanatban a szónok toleranciára, egymás iránti megbékélésre szólított fel. Kiemelte: Nagykáta nem tehet arról, hogy a településen egykor gyűjtőtábor működött, különösen nem tehetnek erről az utódok. Az emlékmű feloldja ezt a traumát s mindenki számára megvalósítható a végtisztesség és a gyász jogaAz emlékművet Dörnbach Alajos, a városi önkormányzat és Nagykáta Barátainak Köre, a pártok, szervezetek, intézmények képviselői koszorúzták meg. Több százan helyezték el az emlékezés gyertyáit, virágait a nagykátai kegyhelyen. (tóth) Ahogy Lehel László lelkész, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat elnöke hangsúlyozta beszédében, nem menekülttábort kívántak létrehozni, hanem egy befogadó otthont. Olyat, ahol a menedéket keresők képesek lesznek az átélt tragédiák feldolgozáAz idén májusban, a Vác tő- szomszédságában fekvő, de már Nógrád megyéhez tartozó Szendehely megalapításának 240. évfordulóján közös határozatot hozott a Börzsöny hegység öt, többségében német nemzetiségű községének önkormányzata. Az akkori döntés megvalósítása érdekében pénteken ismét idesereglettek a Nógrád megyei Berkenye, a Pest megyei Nagybörzsöny, Nagymaros és Zebegény küldöttei, akik megalapították az öt település német nemzetiségi, kulturális egyesületét. Céljuk a közös hagyományok ápolása, a német nyelv és kultúra terjesztése. Fórumot akarnak teremteni a környék németségésára. A szeretetszolgálat a kor drámai kihívására válaszolt akkor, amikor megszervezte a menekültek befogadását. Igaz, tevékenységük nem bontakozhatott volna ki a hazai, a külföldi egyházak, szervezetek, segélyszolgálatok támogatása nélkül. A földért, nek a vitára, a véleménynyilvánításra és érdekeik megfogalmazására. Mint azt az elnöknek megválasztott Gyara- ki F. Frigyes, Nagymaros alpolgármestere külön megemlítette: szükségesnek tartják egy közös, kulturális-információs központ létrehozását. A pénteken rendezett eseményen megjelent az öt község polgármestere. A gyűlést levezető Gyaraki F. Frigyes külön köszöntötte Otto Rábán Heinicke urat, a Német Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövetét és feleségét. A nagykövetet az egyesület díszelnökének választották. Társelnök lett: Kempf Gyula, Nagybörzsöny; Krebsz Ferenc, Zebegény polaz épületért 24 millió forintot fizettek, a felújításra 15 millió forintot költöttek. Jelenleg is mintegy huszonöt magyar, bosnyák, horvát és szerb dolgozik azért, hogy mihamarabb beköltözhessenek. A későbbiekben gazdálkodhatnak; az asszonyoknak is szeretnének valamilyen elfoglaltságot találni. A tervek szerint nem elszigetelten működne az otthon, hanem úgy, hogy beilleszkedik a falu, a környék életébe. (Folytatás az 5. oldaton) gármestere. A megválasztott elnökség tagjai közül községenként egy-egy szervezőtitkárt választottak. Nagybörzsönyből Letkó Józsefnét, Berkenyéről Szegner Istvánt, Nagymarosról Kautz Melindát, Szendehelyről Bach Valériát, Zebegényből Hock Istvánt. Gyaraki F. Frigyes az ösz- szejövetel kezdetén felolvasta Habsburg Ottónak, a Páneurópai Unió elnökének az alapítókhoz írt üdvözlő sorait, beszédében pedig egyebek között arra emlékeztetett; A magyar—német kapcsolatok hosszú évszázadok alatt végigkísérték történelmünket. (Folytatás az 5. oldalon) Egyesület a Börzsöny falvaiban Az ötök készülnek az expóra A túrái temető bejáratától balra magányosan áll egy akácfaóriás; magasabb, mint sok templom tornya. A tövében szinte elvész egy embermagasságú síremlék, amit kovácsoltvas kerítés vesz körül. Idősebb Mészáros Antalné, született Svábi Petronella alussza itt örök álmát, aki 65 évesen 1904. április 17-én hunyt el. A sírkő másik oldalára vésett feliratból megtudjuk, hogy az 1905. november 3-án meghalt idős Mészáros Antal nyugalmazott intéző 48-as honvéd volt. Nyolcvan évet élt. Vajon ki ültette az akácfát, amely talán egyidős századunkkal? Erről már nem beszél semmilyen felirat. Koronája sérült — talán villám perzselte, talán szélvihar törte derékba. Az öreg akác azonban ma is életerős. Törzsét csak több ember tudja átölelni. Már annak is sok éve lehet, amikor az egyre vastagodó fa szétnyomta a vaskerítést. A kerítés oldalai azóta is távolodnak egymástól, másutt a törzsbe vágódott a rozsdamarta vas. Vajon ilyen erős, ilyen szívós lehetett a szabadság- harc katonája és a felesége is, akiket oly hűségesen őriz az akác óriás? Balázs Gusztáv Kegyeletadás doni hősöknek Halottak napja Halottainkra emlékező írásaink és képösszeállításaink a 8—9. oldalon találhatók. A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye Politikai hangulatkeltés Katonai tiszteletadással egybekötött halottak napi megemlékezést tartottak a hét végén Budafokon. A Don-kanyarból hazahozott, jeltelen sírok földjét tartalmazó urnánál Raf- fay Ernő országgyűlési képviselő rótta le kegyeletét a Savoyai Jenő téri templom előtt Erdősi Ágnes felvétele Tájékoztatás a közszolgálati médiumok körül kialakult helyzetről címmel közleményt adott ki a Miniszterelnöki Sajtóiroda. A közszolgálati médiumok elnöki jogkörrel felruházott alelnökei az elmúlt napokban olyan munkajogi döntéseket hoztak, amelyek a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatást szolgálják. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió köztársasági elnök által kinevezett alelnökei hivatalba lépésük óta biztosították, hogy a különböző nézetek és vélemények helyet kapjanak a közszolgálati intézményekben. Rendkívül sajnálatos, hogy az egyik televíziós hírműsor, az Esti Egyenleg főszerkesztőjét és néhány munkatársát a manipuláció és a tudatos félrevezetés alapos gyanúja miatt beosztásából a tévé alel- nöke felfüggesztette. A kormányzat értetlenül fogadta, hogy az ellenzéki pártok képviselői és a sajtó egy csoportja nem határolódott el a főszerkesztőség vélhetően etikátlan magatartásától, ehelyett az ország határain túlmutató politikai kampányba kezdtek az alelnök jogszerű döntését támadva. A kormánynak meggyőződése, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában döntő szerepet játszik a médiatörvény elfogadásának az ellenzéki pártok részéről történt megakadályozása. A közszolgálati intézmények megítélését nehezíti az a tény is, hogy a köztársasági elnök az elmúlt két évben többször nem fogadta el a miniszterelnök által előteijesztett személyi javaslatokat és 1993. január 6-a óta nem foglalt állást a korábban tisztséget viselő elnökök lemondásáról. (Folytatás a 3. oldalon)
