Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-08 / 235. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDAKOROK 1993. OKTOBER 8., PENTEK Paprikával, burgonyával a zöldségpiacra Nyársapáton az átalakulás nem sértett érdeket Családi szövetkezés Tápióbicskén A tőkénél is jobban hiányzik az információ INNEN— • Az ITO Olasz—Magyar Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a betakarítástól a fogyasztóig — kedvezd fizetési feltételekkel, lízinglehetőségekkel, olasz kormányhitellel — segíti a kertészeti termékek hazai és exportpiacra jutását. A kft. és a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége együttműködési szerződést írt alá. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a BUDA- PACK ’93-as kiállításon, az F pavilon 202/F standján, 1993. október 12—16. között, a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban. • Az őszi mezőgazdasági szezonra történő felkészülést segítve, a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége várja mindazon egyéni és társult gazdálkodók jelentkezését, akiknek műtrágyára, növényvédőszerre, len- és kenderárura, erő- és munkagépekre, munka- és védőruhára van szüksége. A szövetség a legkedvezőbb partnereket közvetíti az érdeklődők számára. • Az 1994. évi Európai Közösség élő- és vágott juh kontingens pályázat elnyerésével kapcsolatban felvilágosítással szolgál a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége. A pályázat benyújtásához szükséges a termelők tulajdonában illetve kezelésében lévő juhok tartós megjelölése (krotália behelyezés, ill. tetoválás). Ehhez egy Mezőgazdasági Minősítő Intézet (MMI) által kiadott igénylőlapot kell kitölteni, melyet legkésőbb 1993. október 20-ig lehet megküldeni az MMI címére (1024 Budapest, Keleti K. u. 24.) Mindezen feladatok megvalósítása érdekében, a megyei gazdakörök szövetsége várja a termelők jelentkezését. • Egykor saját ingatlannal rendelkező gazdaköröknek nyújt segítséget a megyei szövetség. Amennyiben szeretnék visszaigényelni épületeiket, a dokumentumokkal együtt keressék fel a szakembereket, akik szívesen állnak rendelkezésre. • Az agrárpiaci rendtartás tárcaközi bizottsága újabb pályázatokat hirdet exporttámogatásra, különféle élelmiszeripari termékekre. • Az Agrárrendtartási Hírlevél fontos információkat közöl az aktuális törvényi szabályozásokról, a piaci árak alakulásáról. • Juhtenyésztők jelentkezését vátja a Pest Megyei Gazdakörök Szövetsége, egyesület megalapítása céljából. • Tovább bővül a kárpótlási jeggyel megszerezhető állami tulajdon kínálata. Októberben és novemberben több mint 70 olyan pályázat beadási határideje jár le, amelyekben kárpótlási jeggyel is fizethetnek a jelentkezők. A pályázatokon meghirdetett cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 34,5 milliárd forintot. Számos olyan cég is akad a listán, amelynek a teljes egészére elfogad kárpótlási jegyet, az Állami Vagyonügynökség. —ONNAN A rendszerváltást követő új, gazdasági jellegű szerveződések között, alighanem a gazdakörök indultak a legjobb eséllyel a kibontakozás felé. Két okból is. A szövetkezeti parasztság kevéske jövedelmét kiegészítő háztájik a gazdasági, múltba gyökerező jó hagyományai pedig az erkölcsi támasztékot adták alapításukhoz. A nyársapátiak például az egyik legrégebbi sváb gazdakör alapszabályát tanulmányozták, mielőtt megfogalmazták a sajátjukat. Mondják, a legalább száz éve rögzített alapelvek jó része ma is érvényes, hiszen akárcsak régen, ma is ugyanaz a fő ismérve a gazdaköri tagságnak: a tiszteletreméltóság és a szakértelem. Nyársapát gazdái szerencsések annyiból is, hogy sokan a téesz mellett is meg tudták őrizni önállóságukat a termelésben, az értékesítésben. Igaz, amivel foglalkoznak, a zöldség- és gyümölcs- termesztés errefelé is a kisüzemekbe szorult vissza évekkel ezelőtt. E lehetőségeket tehát vétek lett volna elszalajtani. Annál is inkább, mert a mezőgazdaságnak az évtized fordulóján elmélyült válsága alkalmazkodóképes gazdasági szervezetek életre hívását sürgette. Termelők üzleti célokkal — Persze a gazdakör alapítása nálunk sem ment zökkenők nélkül — emlékezik visz- sza Miczi Flórián elnök. — Voltak, akik félreértésből, vagy tudatosan, valamiféle pártszervezetet láttak bennünk, téesz ellenséget. Mások a régi gazdaköröket vélték eredeti formájában feltámadni. Nos, sem az egyik, sem a másik nem igaz. Nagy hiba lenne az évtizedekkel ezelőtti körülményeket ösz- szemosni a mai lehetőségekkel, hiszen mások a feltételek. Az aktív politizálást kívül rekesztettük köreinken, pártok ügye, de azzal természetesen tisztában vagyunk, mely politikai erők szolgálják a gazdaköri érdekeket. — Gazdálkodni sokféle módon, szervezeti formában lehet ma már. Vajon, nem lett volna-e szerencsésebb Nyársapáton is egy szorosabb termelői kapcsolatrendszert létrehozni? — Nos, én már tíz évvel ezelőtt is azt mondtam, termelni ebben a faluban is mindenki tud. Viszont nincs, aki termeltessen. Akkoriban senki nem vállalta fel egy termeltető-értékesítő szervezet létrehozását. Sokan gondolták úgy még annak idején, hogy ha keveset fizet is a téesz, mégiscsak biztonságot ad. Le kell szokni arról, hogy faluban, téeszben, meg egyéb ilyen fogalmakban gondolkodjunk, amikor a gazdálkodás lényegi kérdéseiről van szó. Itt termelők vannak, akik üzleti alapon szeretnének megélni. A gazdakör tehát mindenekelőtt a piacra jutást, a tartós ottlétet kívánja elősegíteni új fajtákkal, a korszerű technológiai háttérrel rendelkező termelést kívánja elősegíteni. Kilométeres uborkalugasok Az elmúlt három év alatt ebből mit sikerült megvalósítaniuk? — Amikor az első huszonöt gazda összejött, kimondtuk, mivel érdemes a homok-földeken foglalkozni. Elsősorban uborkával, krumplival, paradicsompaprikával. A hangsúly az egyöntetű fajtán, minőségen és az ésszerűségig növelt mennyiségen van. Itt a faluban ezelőtt jóformán csak a síkművelésű uborkát ismerték, az intenzív kordonos termesztés csak akkor kezdett elterjedni, miután a győri uborkatermesztő szövetségbe beléptünk. Idén már 14 hektárra nőtt a területe. Van, aki 5 kilométeres kordont telepített. A technológiai és a fajtaajánlásokon kívül olcsóbb vetőmagot, és ami a legfontosabb, piaci információkat ad a szövetség. Tavaly az uborkatermesztés mélypontján sem volt gondunk az értékesítéssel, az idei kedvező év pedig a többségét meggyőzte: a zöldségágazat válságát lehetséges gyógykezelni. Négy éve a kecskeméti Univer Afésszal a paradicsompaprika felvásárlásáról egyeztünk meg, tisztességes feltételeket szabva egymásnak. Először 80-100, idén már úgy 700 tonna körüli pritaminpapri- kát értékesítettünk, javarészt exportra. Elfogadható áron, bár még mindig a reális szint alatt. — Hogyan látja, a falu társadalmi életében milyen tényező lett a gazdakör? — Jelenleg ötvenegyen vagyunk, de sok újabb jelentkező van, szinte minden rétegből, foglalkozásból. Ennélfogva mindenütt jelen vagyunk, de a gazdakörnek már alakulása idején szava volt, elérte céljait. Szerencsére itt nem dúltak késhegyig menő harcok, simán lezajlott a kárpótlás, folyik a részaránytulajdonok rendezése. Mindig azt hangoztattuk, hogy az átalakulás csakis úgy mehet végbe, hogy sem a téeszben maradók, sem a kilépők érdekeit súlyosan nem .sérthetik az intézkedések. Egyetlen kérdésben nem engedtünk, a falu összesen mintegy 800 holdnyi háztáji birtokát nem engedtünk háborítani. Sikerült az emberek többségével megértetni, hogy a földről, bárhogy tervezik jövőjüket, nem szabad lemondani. Ma már akad köztünk 150 hektárral bíró gazda is. Eljutottunk odáig, hogy ha most már csak szűk körben is, de felmerült az igény a tőkeigényesebb vállalkozás jellegű szervezetekhez való kapcsolódásoknak is, ami egyértelműen a sikeres gazdálkodással szembeni bizalmat jelzi. Családok ha megkapaszkodnak Személyesen hoztam létre a Pritagazda Kft-t, amelyről úgy gondolom, minta lehet azok számára, akik gazdálkodásuk kereteit bővíteni szeretnék, tovább kívánnak lépni. Nyársapáton tehát mindez nem válik annyira komplikálttá mint másutt, itt ugyanis sajátosan, mondhatni egyedülálló módon alakult a gazdák helyzete: szakmai, informatikai és piaci bázisokkal rendelkező szerveződésben, egy konkurens felvásárlói környezettel állnak szemben. Ez nagy előny, de igazán biztonságban akkor érzik majd magukat a termelők, ha véglegesen és megnyugtatóan rendeződnek nálunk is a tulajdonviszonyok. Akkor talán a részletkérdések megoldására is futja erőnkből, mint mondjuk, egy önálló klub- helyiség kialakítása és olyan, a biztonságos létből fakadó igények is előjönnek, mint a gazdabálok, különböző közösségi rendezvények, amelyek a gazdaköröket hajdanán jellemezték. Most még az a legfontosabb, hogy minden család, fninél hamarabb megkapaszkodjon. M. J. Tápióbicskén mindeddig nem alakult gazdakör, pedig — mint az alábbiakból kitűnik — nagy szükség lenne a helybeli gazdák összefogására. „Nincs aki megszervezze, mert mindenki a maga bajával van elfoglalva”— kesergett Vér János, a Vér és Vér Szövetkezet alapító tagja. Többedmagával azért vált ki Vér János és öccse a tápióbics- kei mezőgazdasági szövetkezetből, mert a gépműhelyben mint szerelőnek megszűnt a munkahelye. Abban dönthettek hát, hogy mint kívülállók bent hagyják az átalakuló tsz-ben a vagyonukat vagy kiviszik. Fiatalemberek lévén az utóbbi lépést tették meg: tavaly ősszel ily módon 300—300 ezer forint értékű vagyonhoz jutottak Nem sokkal később, idén januárban a minimális öt fővel megalakították saját miniszövetkezetüket. Kilábalunk a bajból — Egyszerűen nem akartunk forrásadót fizetni a kihozott vagyon után. Kettőnknek ugyanis másfél százezer forintot kellett volna kiadni, így viszont mentesültünk a teher alól — avatott be a családi okoskodás rejtelmeibe az ifjú gazda. — Alakíthattunk volna betéti társaságot, kft.-t is, de ezekhez hiányzott a tőke. Az egyéniekhez képest pedig további előnnyel kecsegtetett, hogy így áfa-tagok lettünk, s szövetkezetként könnyebb a visszaigénylés. Ebben a formában egyébként is gyorsabb az ügyintézés, mondjuk egy aszálykár bejelentésénél. Én írok a Városház utcába a megyei földművelésügyi hivatalnak s a támogatást átutalják a bankszámlámra. Az egyéni gazda ugyanezt teszi, de még mehet Ceglédre az APEH-hoz, majd Nagykátára a bankba. Szóval ezért alakítottunk amolyan családi szövetkezetét, ám most már látjuk: korán, túl korán léptük ezt meg. Lassan kikészülünk, de azért túléljük majd valahogy, s kilábalunk a bajból... Tőke nélkül nem megy — Hogyhogy korainak bizonyult a szövetkezet kialakítása? — Nincsenek még meg a működéshez szükséges feltételek, szervezetek, ami a kezdőket, a tőke nélkül indulókat segítené. Nekünk van ötven hektár földünk: mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem kellene Ceglédre mennünk vetőmagért vagy máshová műtrágyáért. Ha Tápióbicskén valaki foglalkozna ezekkel. Hisz én először érdeklődni megyek, másodszor az anyagért. Nincs telefon, nincs mezőgazdasági bank, hitelfelvételhez nitics fedezetem, mert a jóidét nem fogadják el annak Vásárolni akartam egy tejautomatát, ami kétszázezerbe kerül: azt terveztem, hogy felvásárolom a gazdáktól a tejet s kimérem 25-27 forintért literét, mindenki hasznára. Ez a tej nem ment volna be Ceglédre: tőke nélkül azonban hiába a jó ötlet. Egy hektárt közel húszezer forintért tudok búzával bevetni, ha magam csinálok mindent, miközben 16 ezer forintot kapok meg támogatásként. De ha mondjuk olcsóbb a vetőmag, a műtrágya, mivel többen hozatunk egyszerre sokat. .. — Mindez arra utal, hogy kellene egy helyi gazdakör. — Igen, kellene, de olyan ahol 10-15 gazda legalább 100-100 ezer forinttal beszáll, s együtt mozgat másfél millió forintot. Most nem bírnék kifizetni egy kocsi műtrágyát egyedül, sem szövetkezetként. A gazdakört pedig nem szervezi meg senki, holott segítjük egymást szántáskor, vetéskor, más alkalmakkor. Hozzám sokan jönnek, hol nyomtatványért, hol alkatrészért, de egy gazdakör mozgatását nem tudom vállalni. Közös megoldás kell — Azt mondta az előbb, hogy mint szövetkezet — az előnyök ellenére is — befucs- csoltak Mégis, mi lehet ennek az oka? — Aszály, jégverés, költségek miatt. Am ha a gyökereket nézzük, többről van szó. Nem tudni miből, mennyit vessünk. Nincs semmiféle koordináció. Tavasszal például előkészítettem hat hektár földet mákvetésre. Látom ám, hogy a környéken majd mindenki mákot vet. Vissza az egésszel, cukorrépát bele! Mára tudom, hogy a mákkal jártunk volna jobban, hisz jó termés lett, s jó az ár: 220-230 forint kilója. — Tévedett, a kockázat jegyében. — Koordinálni azért kellene! Itt Tápióbicskén sokan foglalkoztak mákkal, a Jászságban viszont kevesen. Ezt én honnan tudjam? Pedig minden szaklapot járatok, átbújom őket. Vagy: helyben is lehetne közhasznú munkásként az ön- kormányzat mellett agrárszakembert alkalmazni, de itt még nincs ilyen. Gondunk van a termények tárolásával: azonnal eladjuk olcsó áron a .hiénáknak”, a kereskedőknek, mert nem tudjuk hová tenni a búzát vagy a kukoricát. Ez is közös megoldást sürgetne, ugyanúgy mint a vegyszerezés. A krsparcellába ezért nem vethetek napraforgót, de ha többen szeretnénk s egyeztetnénk, mindjárt más lenne... Azt mondom: így a föld nem képes eltartani minket, pedig 50 hektárból már meg kellene élnie két családnak. Csak hát a körülmények... (tóth) Lejjebb mentünk, hogy Ön feljebb léphessen. Volkswagen Golf már 1.185.000.- forinttól. Évek óta vezeti az európai eladási listákat, 1992-ben az év autójának választották. Az autógyártás eddigi történetének talán legsikeresebb típusának minőségét, biztonságát, értékállóságát még a vetélytársak is elismerik. És a Volkswagen Golf immáron azok számára is elérhetővé vált, akik kizárólag korlátozott anyagi lehetőségeik miatt lettek volna kénytelenek beérni kevesebbel. Ha Ön éppen az autóvásárlás dilemmája előtt áll, kérjük, döntése meghozatala előtt látogasson el az ország bármelyik Volkswagen márka- kereskedőjéhez, ugyanis nem akciós jelleggel, és nem csak a raktáron lévő, hanem az új megrendelésre leszállítandó valamennyi Golf árát - a kedvező lízing- és részletfizetési lehetőségek megtartásával - jelentősen módosítottuk. Porsch. Inter-Auto P*st V. Budapest, Deák tér 3 Tel: 117 3844 XIII. Budapest, Frangepán u. 40. Tel: 267 1990 Egy kis ízelítő új árainkból:* Volkswagen Golf CL 1.4 kát. 1 185 000 Volkswagen Golf C L 1.6 kát. 1.449. 000 Volkswagen Golf CL 1.9 TD kát. 1.675. 000 * 56Ft/DM árfolyamon számolva
