Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-07 / 234. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK Virág-kioszk az emlékoszlop tövében Kegyeletsértési kísérlet Százhalombattán 15S‘ Szeptember utolsó Hpj napjaiban meghökke- j Hft| nő esemény tanúja volt néhány százhalombattai polgár. A helyi temetőben, az 56-os hősök emlékére emelt kopjafa tőszomszédságában egy üzlethelyiség alapjait öntette ki betonból egy virágkereskedő. A kegyeletsértés e példátlan megnyilvánulása méltán váltott ki felháborodást, az esetről tájékoztatták Búzái Józsefet, a körzet önkormányzati képviselőjét, aki még aznap, szeptember 27-én felkereste Tunyogi Balázs jegyzőt és magyarázatot kért. — Nemcsak meglepődtem, de megdöbbentem! Ehhez hasonló még nem fordult elő Százhalombattán — mondja Tunyogi Balázs, amikor az esetről kérdeztük. — Azon nyomban írásos feljegyzést küldtem az építési és városgazdálkodás irodavezetőjének, kértem az ügy kivizsgálását. Gyetvai Balázs irodavezető kéttagú szemlebizottságot küldött a helyszínre, melynek során Sipák Mária virágkereskedő nyilatkozatát is jegyzőkönyvezték. Ebben többek között ez áll: „A temető gondnoka jelölte ki a helyét, hogy hová telepítsem a virág-kioszkot.” — Tudomásom szerint a temetők önkormányzati hatáskörbe tartoznak, s bármilyen változásról a képviselő-testület dönt. Milyen jogcímen intézkedett a gondnok? — szegeztük a kérdést a jegyzőnek. Ezt tőle kell megkérdezni. Mi a temető üzemeltetését átadtuk a Kegyelet temetkezési vállalatnak, Préger Lajosné gondnok az ő alkalmazottjuk. Ettől függetlenül még a Kegyelet igazgatója sem adhatott volna hozzájárulást a temetőn belüli építkezéshez. Ezek után Préger Lajosnét kerestük meg, illetve együtt mentünk ki a helyszínre. A négyszer négy méteres betonalap két és félhárom méterre van a kopjafától, s ameny- nyiben a faházat is felhúznák, úgy teljesen eltakarná az emlékművet a bejárati oldalról. — Hogyan adhatott engedélyt erre a szörnyűségre? — Tisztázzunk valamit. Én nem gondnok vagyok, hanem temetésrendező, tehát nem tartozik a munkaköri kötelességeim közé a temetőben folyó tevékenységek ellenőrzése. Ennek ellenére megkérdeztem Sipák Máriát, ki adott engedélyt az építkezésre. Azt mondta, szóbeli engedélye van Gyetvai Balázstól. Ezek után nem foglalkoztam tovább a dologgal. — Hajlandó a szembesítésre? — Természetesen! Sipák Mária a szembesítésnél kijelentette: Én nem Pré- gemét értettem gondnok alatt. — Akkor kit? — Hát akivel az önkormányzatnál szóbelileg megegyeztem. — Ki volt az? — Az nem tartozik magára! Ki maga, és milyen jogcímen faggat?! De jó, hogy most mindenkit ez izgat! Eddig a franc se törődött azzal a kopjafával. Nézze meg, széjjel van repedve, évek óta nem festették. Tőlem lehet akármilyen nagy újságíró, nekem meg olyan rokonaim vannak, akik majd elintézik! Úgy látszik Sipák Mária még nem hallott a sajtó szerepéről. Mely — állítólag — a közvélemény szócsöve, s kivált egy ilyen esetben, amikor a polgári fegyelmezetlenség kegyeletsértéssel párosul, nemcsak feladata, de kötelessége is a beavatkozás. Utólag, október 4-én Tunyogi Balázs jegyző megküldte annak a jegyzőkönyvnek a másolatát is, mely Gyetvai Balázs nyilatkozatát rögzíti. Ebből világosan kiderül, Sipák Mária többször is felkereste a hivatalt a virágüzlet létesítése ügyében, de annak konkrét helyéről nem tett említést, illetve Gyetvai Balázs a temetőn kívüli parkolót javasolta erre a célra. Sipák Mária többszöri felkérésre sem nyújtott be írásos kérelmet, szóbeli engedélyt senkitől nem kapott, vagyis önhatalmúlag lépett. Mi más ez, ha nem a törvények semmibe vétele, s mint ilyen, polgári engedetlenség? A fentiek ismeretében nem egészen értjük a jegyzőkönyv utolsó passzusát: az elkészített alap sorsáról a későbbiek során döntenek. Mire vár még Gyetvai Balázs, miért nem rendelte el az alap azonnali elbontását, és miért nem szabott ki szabálysértési bírságot? Mindehhez még annyit tennék hozzá, néhány nap múlva október 23.a, s a jóérzésű emberek a kopjafát nyilván megkoszorúzzák. Ha máskor nem is, de erre az alkalomra illene a kegyelet e jelképét és annak környékét rendbeten- ni. Gondolom, ez a feladat az önkormányzatra vár. Matula Gy. Oszkár A betonalap már ott éktelenkedik a kopjafa mellett. Vajon mi bátorította fel a kereskedőt a kegyeletsértő építkezésre? A szerző felvétele Polgármesterek a középiskolák jövőjéről (Folytatás az 1. oldalról) Elhangzott az is, át kellene gondolni azokat a lehetőségeket, amelyek az új oktatási törvény alapján esetleg kedvezőbb helyzetbe hoznák a településeket. Egyes vélemények szerint a megyének úgy kell elkészítenie a költségvetését, hogy azoknak az intézményeknek a támogatására is tartalékoljon pénzt, amelyeket az ön- kormányzatok megtartanak. Abban mindenki egyetértett, hogy a megyei önkormányzatnak és a helyi önkormányzatoknak közösen kell megoldaniuk a felvetett problémákat. Mindenképpen olyan megoldást kell találni, hogy az iskolák és a gyerekek jobban játjanak. A megyei vezetők hangsúlyozták: nem arról van szó, hogy mindenáron meg akarják kapni az intézményeket, hanem arról, hogy a megyei önkormányzatnak a költségvetés elkészítésekor már tudnia kell, hány intézmény működtetéséről kell gondoskodnia. A megbeszélés végén a polgármesterek nyilatkoztak arról, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint mely intézmények átadását tartják elképzelhetőnek. E szerint a megyének tizenkilenc intézmény átvételére kell felkészülnie, de erről a helyi önkormányzatoknál döntés még nem született. A tanácskozást Inczédy János igen hasznosnak ítélte. Mint mondta: a polgármesterek, akik nem találkoznak egymással, most megismerhették a többi település álláspontját. Hozzátette: közelebb kerültek egymáshoz a megye és a települések, és megindult egy olyan közös gondolkodás, amelynek eredménye az lehet, hogy a tanácskozáson felvetett problémákat könnyebb lesz megoldani. Halász Csilla Hazatértek a képviselők fjAí, Hazaérkeztek három- '( napos útjukról a váci ($%§§•'' önkormányzat képvi- se|őj a németországi testvérváros, Donaueschingenből. Megtekintették egyebek között a város víztisztítóművét, melynek segítségével az esővíz sem juthat élővizekbe a csatornák szeny- nyétől való megtisztulás nélkül. A közel 20 ezer lakosú testvérvárosnak, amely közvetlenül a Duna eredeténél fekszik, tíz szállodája van, s egyszerre 1100 vendéget tudnak fogadni. Két napilap jelenik meg, melynek szerkesztői élénk érdeklődést mutattak a Pest megyei sajtó iránt. A Duna forrását egyébként a Würtenbergi herceg kastélyának kertjében láthatták meg a váciak, akikkel a városházán közös találkozóra gyűltek egybe Donaueschingen képviselői. A város római katolikus tem- polomában közös misére került sor, melyet a képviselőkkel együtt kiutazott Keszthelyi Ferenc, váci megyés püspök celebrált. K. T. 1. Hat település összefogott Gázlánggyújtásra készülnek Jól halad a Tápió-védék hat a napokban megtörténik a településén — Farmoson, műszaki átadás. Október Tápiószelén, Támiószentmár- 15-én délelőtt 11 órakor üntonban, Tápióbicskén, Tá- nepélyes gázlánggyújtás piószőlősön és Újszilváson lesz, amelyen várhatóan — a földgáz vezeték építése, részt vesz Szabó János föld- A félmilliárd forintos beru- művelésügyi és Latorczai házás egyharmada elkészült, János ipari miniszter is. Megkérdeztük Mikortól számít a garancia? A tartós fogyasztási cikkek vásárlásánál az egyik legfontosabb „kellék”: a garancialevél. Ez a dokumentum tartalmazza, mikortól, s mennyi ideig javíttathatjuk készülékünket ingyen. Egy olvasói panasz nyomába eredtünk: igaz-e, hogy a garancia nem a vásárlás, hanem a gyártás időpontjában kezdődik? Kérdésünkre az illetékesen túl a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest Megyei Intézének vezetője, Solymár Árpád válaszolt. Panaszosunk három évvel ezelőtt vásárolt egy Orion típusú színes televíziót, melynek garanciaideje 1994. január 4-én jár le. Ugyanakkor egy közelmúltban történt meghibásodás során a javítást vállaló Orion-Oktogon Kft. díjat számított fel panaszosunknak a készülékén — garanciális időn belül — elvégzett munkáért. A miértre a szerelő azt válaszolta, hogy az említett készülék garanciaideje a gyártástól, s nem a megvásárlástól számít. Természetesen azonnal a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség Pest Megyei Intézetének igazgatójához, Solymár Árpádhoz fordultunk kérve őt, idézze fel nekünk az idevonatkozó jogszabályt. — Egy 1991-ben hozott kormányrendelet értelmében a rádiók és televíziók vásárlásánál 12 hónap garancia időt köteles vállalni a gyártó cég. Ez az egy esztendő pedig a vétel napján kezdődik. Lehetséges ugyan, hogy a gyártó cég, üzleti megfontolásból további egy-két év garanciát is vállal. Ám ebben az esetben ugyanazok a szabályok vonatkoznak az új határidő alatt végzett javításokra is, mint a rendeletben feltüntetett 12 hónapira. Speciális esetről lehet szó? Avagy egy cég bontotta fel egyoldalúan a vásárlóval, a garancialevél útján, kötött szerződését? Mint az Orion-Oktogon Kft. szerviz vezetőjétől, Büki Györgytől megtudtuk: a cég szigorúan tartja magát a rendelethez, egy esztendőn át valóban a vásárlás időpontjától számítja a garanciaidőt. Ám — s ezt a garancialevél tartalmazza — az eltelt 12 hónap után a meghibásodott alkatrészeket a Kft. szervize már csak a gyártás időpontjától számító 24 hónapon (azaz két éven) belül végzi el ingyenesen. Egyébként az Orion az utóbbi két esztendőben már nem is nyújtja ezt a kiegészítő kedvezményt vásárlóinak: a gyártól vett készülékekre a kormányrendelet értelmében 12 hónap garancia jár. Érdemes tehát alaposan tanulmányozni a garancialevelet. M. É. Üdvözlet a Károli Gáspár Egyetemnek ® Kiss János nagykőrösi polgármester az alábbi levelet küldte a helyi református tanítóképzőbe az intézmény életében minap történt jelentős esemény alkalmából: Nagykőrös város önkormányzata nevében gratulálok Önöknek a Károli Gáspár Református Egyetem létrejötte alkalmából, mely intézmény az Országgyűlés jóváhagyása alapján a Nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskola és a Budapesti Református Teológia egyesítéséből alakult. Nagykőrös városa együtt örül Önökkel ezen intézmény létrehozása kapcsán, mert ezzel egyetemi rangú fakultással is rendelkezik a város és közös örömünkre valósult ez meg itt. Isten áldását és további termékeny építő munkát kívánunk a református egyháznak közös céljaink továbbvitele érdekében — írja üdvözlő levelében a polgármester. Kopjafaavatás Rádon Rádon a pákozdi csata évfordulóján felavatták Ferenczy Ferenc fafaragó mester alkotását, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére készült kopjafát. A virágmintákkal, Kossuth-címerrel díszített emlékoszlop ugyanazon a közterületen kapott helyet, ahol a két világháború és az 1956-os forradalom helyi áldozatainak márvány táblája található. A kopjafaállítást — mint azt Máté István polgármestertől megtudtuk — a Rádi Faluért Egyesület kezdeményezte, de a tervek megvalósításához az önkormányzat is támogatást adott. Annál is inkább, mert a községi vezető szavai szerint, így egy olyan történelmi emlékhely jöhetett létre, amely a jövőben minden évfordulós ünnepségnek méltó háttere lehet. (ribáry)
