Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-07 / 234. szám
JS PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 7., CSÜTÖRTÖK 3 A MUK nyilatkozata Komlós Attila, a MÚOSZ új vezető' elnöke 1993. október 5-én a Magyar Televízióban — egy közszolgálati médiumban —, a NAP-KELTE adásában valótlan, félrevezető' adatokat közölt a Magyar Újságírók Közösségéről A Magyar Újságírók Közösségének, mint arról többször nyilatkoztunk, 700 tagja van. Komlós Attila — nem tudni, milyen forrásra támaszkodva — 600 újságíróról beszélt. Tagjainak névsorát számítógép őrzi, a listát azonban mindaddig nem tesszük közzé, amíg Magyarországon egzisztenciális hátrány érhet valakit azért, mert a MÚK tagja. Komlós Attila másik kijelentése, hogy a MÚK tagjainak 90 százaléka MÚOSZ-tag, egyszerűen nem igaz. Komlós Attila nem ismerheti tagnévsorunkat, tehát semmiféle százalékot nem rögzítettünk: a MÚK-tagság kizárta a MÚOSZ-tagságot. Bodor Pál MÚOSZ-elnök lemondása után — aki távozásakor azzal rágalmazta meg a Magyar Újságírók Közösségét, hogy szélsőjobboldali szervezet — reméltük: a MÚOSZ új elnöke a két újságíró-szövetség közötti vitás kérdéseket — mindenekelőtt az újságíró vagyon megosztásának kérdését — békés, tárgyalásos úton kívánja megoldani. Komlós Attila e helyett a tűz felszítását választotta; beköszöntőjében a MÚOSZ hirdetett elveivel is ellentétben csúsztatott, félretájékoztatta a közvéleményt. A Magyar Újságírók Közössége a sajtószabadság és a sajtótisztesség nevében egyszer s mindenkorra visszautasítja az efféle módszereket. A MÚK Elnöksége Közlemény Sajnálattal értesültünk arról, hogy Eörsi Mátyás SZDSZ es képviselő a parlamenti vitában kijelentette, hogy meg nem erősített hírek szerint el akarják adni, illetve magánalapítványba kívánják bevinni a Budai Vigadót, és Vadász János szakszervezeti vezető ugyanebben az ügyben a művelődési minisztertől kért tájékoztatást. A feltételezés Eörsi Mátyás és Vadász János részéről teljesen megalapozatlan, és a sajtóban ezzel kapcsolatban megjelent híresztelések sem felelnek meg a valóságnak. A Budai Vigadó épületét senki nem tervezte bárkinek is odaadni. Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nyílt levél „Szabadságharcosokért” Alapítvány Kuratóriuma Boross Péter elnök részére Igen Tisztelt Elnök Úr! Alulírott Pongrátz Gergely, az ’56-os Magyarok Világszövetségének elnöke, közlöm Önnel, hogy a Szabadságharcosokért Alapítvány Kuratóriumának alelnöki tisztségéről és tagságáról is lemondok. Egyben köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik segítséget nyújtottak, a Mátyásföldi ’56-os létesítmények megvalósításához — ahol azok a bajtársak leltek otthonra (egyes kivétellel), akik lerakták az új, demokratikus Magyarország alapjait, a budapesti utcákon, a géppisztolyok — benzines palackok ádáz tusája közepette — a jövő századok magyarjainak. Mi, 56-ban úgy kerestük a Szabadságharcot, mint egyedül boldogító hitvallást a Földön. Elvártam volna, hogy az a Kuratórium, melynek al- elnöke voltam, ne fajult volna az intrikák — gyalázko- dások színterévé. Ebben a kritikus időszakban, amikor a helyzet erőt próbáló, keserves időket is elviselni képes nemzetet kíván. Az alelnöki tisztségem pusztán formai volt — mivel a lakások elosztásába beleszólási lehetőségem nem volt. Ennek tudható be, hogy olyan személyek is otthonra leltek, akik sem illetékesek, sem rászorulók nem voltak, sőt olyanok is vannak közöttük, akik ’56-ban a barikád másik oldalán álltak. — Ilyen személy a Kuratórium tagjai között is található. Elnök úr! Az ’56-os Magyarok Világszövetsége harcol az erkölcs koalíciójáért, és egyben csak a Nemzetért felelősséget érző szövetségeseket vár soraiba. — Olyanokat, akikkel elérhető lehet, hogy ebben az országban egyet jelent a Hit, a Magyarság és a Tisztesség! Az elmondottak alapján, úgy érzem, hogy ennek a Kuratóriumnak tagja a továbbiakban nem lehetek. Szomorúan és sajnálattal: Pongrátz Gergely A „Szabadságharcosokért" Alapítvány Kuratóriumának volt alelnöke Egymillió márkás segítség Támogatás a mezőgazdaságnak Jelentős segítséget nyújt Németország a magyar mező- gazdaságnak — jelentette be Szabó János földművelés- ügyi miniszter tegnap a Kem- pinski Hotelben tartott nemzetközi sajtótájékoztatón. Az újságírókat annak kapcsán tájékoztatták, hogy háromnapos látogatáson Magyarországon tartózkodik Jochen Bor- chert német földművelésügyi miniszter. Szabó János a megbeszélésekről kifejtette: hazánk legfontosabb nyugat-európai partnere Németország. A tárgyalások eredményeként új területeken nyújt a jövőben a német fél segítséget hazánknak, ezek: az aszálykárok megelőzése, a környezetbarát mezőgazdaság létrehozása, a mezőgazdasági marketing javítása, továbbá a magyar borok minőség ellenőrzési rendszerének megújítása. E munkaprogramok várhatóan a jövő évben kezdődnek el. A német mezőgazdasági miniszter hangoztatta: az EK-n kívül elsőként hazánkba látogatott el. Ezt a kapcsolatok felhőtlen voltával indokolta. Rámutatott: számára is hasznos volt a látogatás, mivel tapasztalatokat szerezhetett Magyarországon a mező- gazdaság átalakításának több fontos kérdésében. Kiemelte, hogy érdeklődött a magyar privatizációs eredmények iránt. Ugyanis a volt NDK területén a mezőgazdaság átalakítása lassúbb ütemben folyik a tervezettnél. Magyarország mezőgazda- sági exportja Németországba tavaly mintegy 800 millió márka volt. A magyar import Németországból megközelítette a 200 millió márkát. A magyar kivitel bővülése azonban ez évben megtorpant. A visszaesés mintegy 30 százalékos. Ez főként a magyar árualaphiánnyal magyarázható. Szabó János elmondta: Németország mezőgazdaságunkat az idén várhatóan mintegy 1 millió márkás támogatásban részesítheti. Határon túli magyar sajtó Harc az elsorvadás ellen Csaknem minden régióban az elsorvadás veszélye fenyegeti a határon túli magyar sajtót, ezért a gyors szakmai, információs és pénzügyi segítségnyújtás módjait tartalmazó tervet készít a Magyarok Világszövetsége — mondotta az MTI kérdésére válaszolva Dobos László alel- nök, az első külhoni magyar sajtótalálkozót záró szerdai sajtótájékoztatón, Zalakaroson. Hozzátette: az MVSZ alakuló információs rendszeréhez kapcsolódva — az MTI szolgáltatásait igénybe véve — sajtó- és dokumentumtárat, valamint önálló hírszolgálatot kívánnak létrehozni. A rászoruló külhoni magyar lapkiadók, szerkesztőségek és újságírók anyagi gondjait pedig egy, a világszövetség vezető testületéi által még jóváhagyandó alapítvány révén kívánják enyhíteni. A további kérdésekre adott válaszokból, a határon túli újságírók véleményéből és a találkozó közleményéből kitűnt: nagy az igény az újságíróképzés és -továbbképzés, valamint a valóságláttató műsorok és írások cseréje iránt, továbbá kívánatos lenne, hogy a magyar nyelvű sajtótermékekhez a világon bárhol hozzájuthassanak, ahol magyarok élnek. A résztvevők régen várt ígéretes folyamat elindítójának és rendszeressé teendőnek ítélték az első külhoni magyar sajtótalálkozót, s kezdeményezték a nagyvilágban élő magyar újságírók társaságának megalakítását, az MVSZ égisze alatt. A zárónapon adták közzé a megjelenéséért élethalálharcot vívó újvidéki Magyar Szó fő- szerkesztőjének, Bálint Sándornak levelét. Felsőoktatási kötvény Világkiállítás után egyetem Lesz pártközi egyeztetés Boross Péter belügyminiszter október 12-ére meghívta valamennyi parlamenti párt frakcióvezetőjét és a függetlenek képviselőjét, a kétharmados többséget igénylő rendőrségi törvénnyel kapcsolatos eltérő álláspontok egyeztetésére. Szabó Eszter belügyi szóvivő tegnap az MTI-nek elmondta, hogy a megbeszélésen részt vesznek a kormány és a rendőrség szakértői is. Hozzátette még, hogy a rendőrségi törvény keddi parlamenti vitájában a Fidesz vezérszónoka által javasolt — a honvédelmi törvény előkészítéséhez hasonló — pártközi egyeztetés megegyezett a kormányzat szándékával és ezért a Belügyminisztérium vállalja a házigazda szeAz Állami Fejlesztési Intézet az ÁB Monéta Kft.-t bízta meg a Budapesti Felsőoktatási Innovációs Kötvény kibocsátásának megszervezésével. Az ÁB Monéta nem alakít konzorciumot a kötvények terjesztésére, de várja valamennyi, jogosítvánnyal rendelkező értékpapír-forgalmazó cég jelentkezését a forgalmazásra. A kötvénykibocsátásra az Állami Fejlesztési Intézet pályázatot írt ki, erre azonban nem érkezett megfelelő jelentkezés. Ezért végül is a pénzügyminisztérium állami értékpapír-kibocsátója folytatott tárgyalásokat a brókercégekkel, és állapodott meg az ÁB Monéta Kft.-vel. A novemberben piacra kerülő új állampapírok kibocsátásában való részvételre 1993. október 15-éig jelentkezhetnek az értékpapír-forgalmazók. A Budapesti Innovációs Felsőoktatási Kötvény ez évi kibocsátásáról júliusban döntött a kormány. Ezek szerint a decemberig tartó jegyzési időszak alatt hárommilliárd forint értékben — kétmilliárdos túljegyzé- si lehetőséggel — lehet majd jegyezni a papírokat. A kötvények fix kamatozásúak lesznek, hároméves futamidővel, és mind a magánszemélyek, mind intézmények vásárolhatnak majd belőle. A bevételekből a Petőfi és a Lágymányosi hidak között, a budai oldalon a világkiállításra megépülő és az expót követően egyetemi hasznosításra szánt létesítmények építését fogják finanszírozni. A Bankrablás Óbudán A magyar bankrablások történetében rekord összeget, 91 millió 670 ezer forintot vitt el a Budapest Bank III. kerületi fiókjából a tegnap reggeli rablás három tettese. A támadók leütötték a biztonsági őrt, a három banktisztviselő hölgyet pedig megbilincselték. Az MTI érdeklődésére Dézsy Mihály, a BRFK helyettes szóvivője tegnap délután azt is elmondta, hogy a rendőrök Budapesten, a Széna téren megtalálták azt a fekete Honda Civic autót, amely- lyel a három rabló a helyszínről elmenekült. A gépkocsit előzőleg a Margit híd alatt egy rendőrnyomozó felismerte. Kiszállt az autójából, hogy őrizetbe vegye a három férfit, ám a vezető gázt adott és el akarta ütni a rendőrt. A Honda elől félreugró nyomozó pisztolyából a kocsi után lőtt, és az egyik feltételezett rablót eltalálta. A gépkocsiban egyébként vémyomokat találtak. Szemtanúk állítása szerint a Széna téren a bankrablók ruhát cseréltek és gyalogosan elmenekültek. A pénzt egy sporttáskában vitték magukkal és feltételezhető, hogy a közelben gépkocsit loptak. A rendőrség kérésére valamennyi határállomáson megszigorították a kilépők ellenőrzését. Övék a hatalom Idézek egy tegnap fői- bontott levélből: „Tisztelt főszerkesztő' úr! Arra kérem, hogy ameny- nyiben érdemesnek tartja írásaimat a levelező rovatban megjelentetni, úgy Kvitus signóval lássák el. Nem félek a nevem kiadni, mert nincs mitől félnem, de a fiam újságíró a ...-nál. További jó munkát és erőt, egészséget kívánok önnek és Összes munkatársának.” A levélben természetesen fia munkahelyét pontosan megjelöli a szerző, vagyis Kvitus. ő nem fél, de félti a fiát, hiszen a liberális lapoknál korántsem olyan liberális a légkör, amilyet ők itt-ott-amott megkívánnának, s ennek érdekében olyan amerikai példákkal szoktak előhozakodni, amitől az Amerikát megjárt embernek a szőr is feláll a hátán. Nos, ezek a liberális lapok úgy házon belül nagyon szeretik a diktatúrát, hiszen — nagyon jól tudják ezt az MSZMP megjárt főszerkesztők és liberális lapvezetők — diktatórikus körülmények között egyszerűbb a munka, senki nem lóg ki a sorból, nincsenek eltérő vélemények, nincsenek viták, hanem az van, amit a fő- szerkesztő, illetve az őt irányító politikai csoportosulások akarnak. Ahogy most ebben a levélben az édesapa nem akarja, hogy a liberális szabadelvű lapnál dolgozó gyermekének bántó- dása legyen, ugyanúgy nagyon sok pályatársunk inkább meghúzódik a Magyar Újságírók Országos Szövetségének égjsze alatt, hisz tudják, övék a hatalom, az ország. A Magyar Újságírók Közösségébe tömörült hétszáz tagnak ezért tartjuk legfőképp titokban a nevét, hiszen mint Kvitus levélírónk is félti gyermekét a politikai hajszától, mi ugyanúgy féljük a Magyar Újságírók Közösségének tagjait, akiket átszervezés címén azonnal szeretnek földönfutóvá tenni. Az így gondolkodó főszerkesztőkön persze nem csodálkozom, hiszen velük együtt jól látom: politikai életünk vezetői csak ritkán emelnek szót azoknak az újságíróknak az érdekében, akik az igazmondást, a tisztességet tartják legfontosabbnak.
