Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-05 / 232. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP

SZUKEBB HAZANK

1993. OKTÓBER 5.. KEDD

Mit tegyenek, ha támad a tűz?

Nem mehet az erdő rovására

Lelkes a csapat, de

A Börzsöny lankáit lombos erdők borítják. A várostól legtávolabbi pontként fekvő Ipoly menti községekig időbe telik, míg eljutnak a váci tűzoltók rohamkocsijai. Szakszik Ákos, tűzoltó százados, váci parancsnok mondta az év elején, egy környékbeli nagyobb tűz eloltása után: elkelne arrafelé az erősítés, ha másként nem, gyorsan riasztható önkéntesekből.

— Mit tennének, ha a környékükön tűz támadna — érdeklődtünk a napokban néhány Ipoly menti falu polgár- mesterétől.

— Durján Miklós, Vámos- mikola: — Van nekünk egy rossz tűzoltóautónk. Úgy, ahogy működik az önkéntes tűzoltó egyesület. Tavaly nagyon sok dolguk volt avar- és tarlótüzekkel. egyebekkel. Vonultak Perőcsénybe, Tésára, de voltak még Szobon is, ha segíteni kellett a bajban. Az autónk sajnos nagyon elhasznált. Ezért tárgyaltam a váci parancsnokkal is arról: kaphatnánk-e egy tűzoltóautót. A megyei önkormányzat pályázatára is jelentkeztünk támogatásért.

— Vajon az önkéntesek munkájához elkel-e egy-két, a térségben működő profi szakmai segítsége?

— Biztos jó lenne. Vagy egy olyan főállású ember alkalmazása, aki állandóan készültségben lenne. Mondjuk, a gépkocsivezető. De mondom, elsősorban egy jobb autó kellene. Jövőre az új törvény egyébként is az önkormányzat feladatává teszi a tűzvédelmet. Elég nehéz lesz ezt megoldanunk. Adott esetben Váctól vagy Balassagyarmattól kell segítségét kémünk. A közlöny- bén úgy jelent meg, hogy az úgynevezett tűzoltó vonalat Vámosmikola választja el és mi Balassagyarmathoz fogunk tartozni. Nem tudom, ezt hogy kell értelmezni? Szerintem Mi- kolára kellene egy kis kihelyezett őrs vagy valami hasonló, legalább egy főállású emberrel.

— Kovács István, Letkés:

— A térségben Vámosmikolá- nak van csak hadrafogható csapata. Ha az erdőn nagyobb tűz lobbanna, akkor bizony rajtunk csak ejgy országos eső segítene. Vác tőlünk negyven kilométerre fekszik.

— Nagy Nándor, Ipolytöl- gyes: — Az erdőtüzeket a váciak is nehezen tudnák eloltani. Ezek az erdősűrűségek nekünk megközelíthetetlenek a rendelkezésre álló technikával. Csákivá és szikracsapó kell olyankor.

— Gondolom, hogy ahhoz meg sok ember.

— Igen. A lakosság. Volt már rá eset, hogy a helybeliek segítettek. A tűzoltó csoportok különben megvannak minden községben. Ha másra nem gondolunk, ott vannak a közhasznú munkára hívhatók. Azokat sürgősen riaszthatnánk.

— Kovács István, Letkés:

— Nemrégiben volt nálunk egy kisebb tűz. A kivágott málnavesszőt meggyújtották, s a láng tovaterjedt a száraz fűben. Szóltam az önkéntes tűzoltó parancsnoknak, meg néhány gyereknek, köztük az enyémeknek, s megfogták a tüzet. Nagyobb baj esetén viMagyar Sasok Erdélyben, angol vendégek Gödön

Erdélybe „szálltak” egyik útjukon a Gödi Sasok. Az élményekről egyik aktivistájuk, Dankó Edina felső-gödi egyetemi hallgató számolt be.

— A, Fiatal Sasok Országos Egyesületének tíznapos erdélyi túrájára három busz- szal indultunk. Artándnál léptük át a határt. Borszéken táboroztunk le. Villákban kaptunk szállást, 2-1 ágyas szobákban. Kirándulásaink során nagyon sok és szép élményben volt részünk. Ezek közül is kiemelném a parajdi sóbányát, ahol a mélyben három csodálatos terem tárul fel a látogató előtt. A sóbánya szanatóriumi gyógyhely is, aknászok utókezelése folyik ott.

Pihenőidőnkben szellemi és testi ügyességi versenyeket rendeztünk, s ezek mindig érdekesek és hangulatosak voltak. Szárhegyen is jártunk, a ‘volt Lázár-kastélyban, ahol Bethlen Gábor is nevelkedett. Csodálatosan szép élmény volt a kastélyban elhelyezett múzeumban tett látogatás. Megkapó látványban volt részünk a szovátai Medve-tónál, s megcsodáltuk a köröndi világhírű fazekasműhelyeket. Utunk során Erdélyben baráti légkör, magyaros szíveslátás fogadott bennünket.

Dankó Edina beszámolóján jelen volt Bolyóczki János a Gödi Sasok elnöke, aki elmondta, hogy a Gödi Sasok nemcsak erdélyi vendégek, hanem vendéglátók is voltak.

Egy London környéki angol testvérszervezetből hét gyermeket (két leányt, öt fiút) és három felnőttet láttak vendégül Gödön.

I Az angol vendégek a tavalyi angol túra viszonzásaképpen érkeztek Gödre. Az első héten Gödön, vendéglátóiknál érezték a magyaros vendégszeretetet. A második héten dunai túrán vettek részt az egyesület vendégeiként. Sátortáboroztak Szob—Döntős—Kisoroszi-sziget vonalában. Részt vettek a túrán Palás thy Árpád az országos egyesület nemzetközi titkára, továbbá Bélán Zoltán és Csaba Zoltán tanárok. Csatlakozott a túrához négy gödi általános iskolás, akik kenuval vettek részt a dunai kiránduláson. A vendégek a két utolsó napot a gödi ifjúsági táborban töltötték. Az angol vendégek a búcsúzáskor köszönetük nyilvánítása mellett elmondták, hogy Európa több országában jártak már, de ilyen jól még sehol nem érezték magukat.

Szívélyes búcsút vettek és az angol sasfiókák szerencsésen hazarepültek.

(Balassa)

önkéntes

szont a mieink nem tudnának vele megbirkózni.

— Nagy Nándor, Ipolytöl- gyes: — Mindenütt megvannak a tűzcsapok. Hat-hétszáz méterig hatásosak a tömlők.

A három polgármester véleményének ismeretében kérdeztük meg a váci parancsnokot, aki szerint érzékeny pontra sikerült rátapintanunk:

— Én korábban tárgyaltam Durján Miklóssal és Pongrácz Jánossal, Kemence polgármesterével arról, hogy odaadnánk ötéves, jó állapotban lévő autónkat, de azt nem fogadták el

— mondja. — Vámosmikola jelentkezett a megyei támogatást célzó pályázatra, de csak 150 ezer forintot kért, amiből talán még ennyi sem lesz. A meglévő alapot nagyon sokfelé kell osztogatni. A hosszú évek tapasztalata alapján azt mondhatom, hogy nem kell főállású tűzoltó a térségbe. Elég, ha az önkéntes csoportokat erősítik meg, s ha azok tagjai két- három napig akár havonta bent dolgoznának Vácott, a mieinkkel, hogy tanuljanak. Fal- vanként 4-5, Mikolán 15 ember megoldhatná ezt a feladatot. Kétségtelen, hogy egy igazi, vízszállító gép, népszerű nevén tűzoltókocsi kellene oda, ez lenne a jó megoldás épület- és egyéb tüzek oltásához. Az erdőtűz az más. A meredek hegyoldalakra a mi kocsijaink sem tudnak felmenni. Szerencsére, arrafelé nagyon józan emberek élnek. Vigyáznak, nehogy baj történjen. A ritka avartüzekkel megbirkózunk.

— közölte végül a parancsnok.

(kovács)

Dobogókő

és környékének fejlesztése

Dobogókő az ország egyik legvonzóbb kirándulóhelye, melynek szépségeit nem kell ecsetelni. A kilátás hétszáz méter magasból a Dunára, a hegyvonulatok látványa lenyűgözi az odalátogatókat. Ismertek a nagy látogatottságból adódó gondok is: plavult a vízrendszer, hiányos az infrastruktúra. Nem megoldott a szennyvíz tisztítása, probléma van az elektromos hálózattal.

A megoldás persze nem az, hogy kevesebb turista is elég lenne, éppen ellenkezőleg. Az idegenforgalom fejlesztése, a természeti kincsek bemutatása országos feladat. De hogy lenne célszerű ezt megvalósítani? Erről kérdeztük Dobó Istvánt, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatóját, aki fejlesztési terveikről nemrég tájékoztatta a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnökségét.

Dobó István így fogalmazott: Dobogókő betelt, ott már további fejlesztéseket csak a természet, az erdő rovására lehetne végrehajtani. Ezt pedig természetesen nem akarhatjuk...

A rendezési terv lényege az, hogy a térséget fejlesztik. Dobogókő közigazgatásilag Pilisszentkereszthez tartozik, s a községnek nemcsak földrajzi, hanem történeti értékei is vannak. Itt találhatók a ciszterci

Nemcsak látogatják, használják is a Cholnoky követ

1 1 Erdősi Agnes felvétele

rend XIII. századi kolostorának és templomának romjai, faragott kövek, a korai gótika remekei. Ezen a helyen történt a Gertrudis királyné elleni merénylet, melyhez Bánk Bán története kapcsolódik.

Az 1960-as években történt ásatásokat nem követték az állagmegóvás, a restaurálás munkálatai, így ezek még hátravannak. A parkerdőgazdaság tervei szerint a már feltárt területet látványosan kellene bemutatni, a terület többi részét pedig rendezni.

A középkori romterület megóvását szolgálná egy táborozóhely is, melynek főépülete a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményekkel együtt a kolostor kerítésén kívül helyezkedne el, a

Klastrom kút melletti tisztáson. A magyar turistamozgalom elindítói ezen a helyen' határozták el, a Klastromkert foírássánál, hogy egyesületet alakítanak. így ez turistatörténeti emlékhellyé vált, ami ugyancsak idegenforgalmi nevezetesség lehet.

S hogy hol tart a terv megvalósítása? A koncepciót, illetve a rendezési tervet egyeztették a Pest Megyei Múzeumok igazgatóságával, a pilisszentkeresz- ti polgármesteri hivatallal és a helyi plébánossal. A Műemléki Hivatal azonban még nem írta alá a tervet. S hátravan a pénzügyek jóváhagyása is, ami nélkül nincs fejlesztés.

(ga. j.)

Zöld ajánlat az önkormányzatoknak

Várják a pályázatokat

A Pest Megyei Önkormányzat területfejlesztési i és környezetvédelmi bizottsága 12-12 millió forintos alaptőkével két alapítványt hozott létre. Az egyik profilja a helyi területfejlesztési elképzeléseket erősíti, míg a második környezet- és természet- védelmi témában segíti — pénzzel és szakmai tanácsokkal — a területi önkormányzatokat.

Elsőrangúan környezetvédelmi beruházásokat, illetve a hasonló tárgykörben kért céltámogatásokhoz szükséges programok készítését fogja segíteni az a 11 millió forint, melyet a Pest Megyei Önkormányzat területfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága a még tavasszal létrehozott alapítványa keretében juttat el a pályázó hivatalokhoz. Milyen célú terveket vár a bizottság? — kérdeztük a hasonló nevű önkormányzati osztály munkatársát, Lovas Antal- nét.

— Elsősorban a szemyvízel- vezetés- és tisztítás, illetve a szilárd hulladék elhelyezésének tárgykörében várjuk a helyi ön- kormányzatok pályázatait. Utóbbiak elbírálásánál az illetékes bizottság a regionális együttműködés keretében megvalósuló programokat helyezi előtérbe. Sajnos, ezt az általunk kiemelt szempontot a helyi ön- kormányzatok ma még nem tartják ugyanilyen lényegesnek: alig-alig tudok a megyében pozitív példát említeni arra, hogy néhány szomszédos település összefogott volna az említett környezetvédelmi programok megfogalmazására, illetve kivitelezésére. Csupán a Veresegyház—Szada—Erdőkertes térségben tervezett szennyvízelvezetés és -tisztítás, vagy az Örkény—rHemád, illetve Uj- hartyán és Kakucs, a Dány és Zsámbok közötti szennyvíztisztító rendszer megtervezése felel meg a bizottság által is prioritással bitó szakmai elveknek.

— Mi a lényege a természet- védelmi célzatú alapítványnak?

— Az erre a célra elkülönített 12 millió forintunkból ötöt juttatunk azoknak a pályázóknak — legalább százan kapják ezt az összeget —, akik — ön- kormányzatok, s egyéb jogi személyek — regionális léptékű természetvédelmi koncepciót dolgoztatnak ki. Ezek a tervek — melyekhez örömünkre iskolák is csatlakoztak szép számmal — egyaránt tartalmaznak megvalósítható elképzeléseket

új, környezetvédelmi szempontból jelentős területek kialakítására. Csupán néhány „nyertest” említek meg: két-háromszáz- ezer forint nagyságú összeget kap a fenti célra Tahitótfalu, Pócsmegyer, Gyömrő, Tatár- szentgyörgy.

— Az utóbbi alapítvány támogatja azt is, hol, hová telepítsünk erdőt?

— Ugyanez az alapítvány különített el kétszer hárommillió forintot a zöldfelület-gazdálkodásra, illetve a meglévő környezet- és területvédelmi koncepció továbbdolgozására. Ebbe a tervezetegyüttesbe tartozik az is, hová telepítsünk erdőt, hol szükséges ilyen irányú fejlesztés, mert például a korábbihoz képest aránytalanul szeny- nyezettebbé vált a helyi levegő, de ugyancsak erre a felhívásunkra várunk helyi parképítési elképzeléseket is.

— Milyen irányba b'vánja a bizottság — immár a pályázó helyi hatóságok bevotuísával — továbbfejleszteni területvédelmi koncepcióját?

— A továbbgondoláshoz alapvető szempont a környezetszennyeződés érzékenységének folyamatos mérése, illetve az azáltal nyomon követhető változásokra való gyors és hatékony reagálás. Úgy tervezzük,

hogy a helyi hivatalok közreműködésével kidolgozandó koncepciót mintegy zöld ajánlást továbbítanánk a területi ön- kormányzatoknak: ezek nyújtanak további segítséget a helyi fejlesztési elképzelések konkretizálásához is.

— Mennyire partnerek ebben a továbbgondolásban — túl a pályázatokkal együttjáró pé,iz vitathatatlan vonzerején — a helyi hivatalok?

— Egyértelműen megállapítottuk a közös munka során: a területi önkormányzatok várják a bizottság és a szakhatóság segítségét, komolyan veszik azokat a témákat, melyekben továbbgondolásra kértük fel őket (is). Egyúttal az a véleményem, hogy ezeket az úgynevezett segédanyagokat, melyeket folyamatosan juttatunk el egyes településekre, azért fogadják helyben ilyen szívesen, mert a megyei önkormányzat soha egy percig sem kívánt általuk beavatkozni a helyi ügyekbe. Ehelyett: kérésre ajánlásokat teszünk az egyes településeknek az adott fejlesztési terveik kidolgozásához, szakhatósági eljárások elvégzésében segítjük őket, s az engedélyeztetés hivatali útját egyszerűsítjük számukra.

M. É.