Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-30 / 253. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. OKTOBER 30., SZOMBAT „Ettől a rögtől nem válók meg semmiért” Látogatóban Németh Ágnesnél és dr. Lakatos Istvánnál Erdősi Agnes felvétele Fontos és értékes kötet mel­lett mentünk el szótlanul az idén: „Németh László élete le­velekben, 1914—1948. „Szer­kesztette és sajtó alá rendezte Németh Agnes, az író leánya. A gyönyörű kötet létrejötté­nek a körülményei érdekel­tek, amikor a családot, Né­meth Ágnest és férjét, dr. La­katos Istvánt fölkerestem. A nyugdíjas évek az emberek életében általában meghoz­zák az üres járatokat; ők ket­ten viszont rengeteget dolgoz­nak. Kitáiják előttem a dúsan faragott reneszánsz stílusú szekrényt, amiben a Németh László hagyatékot ó'rzik, ami még évtizedekre ad feladatot a csöndes harmóniában élő házaspárnak. Első közös mun­kájuk — amibe még az író öz­vegye is besegített: a „Né­meth László élete képekben”. Amióta Lakatos István a csa­ládba került, fényképezőgépé­vel minden jelentős eseményt megörökített. A sors, az Isten vezérelte a nagy író közelébe, hogy ránk hagyományozza a kincseknek azt a tárházat, ami nélküle meg sem szüle­tett volna, a megörökített pil­lanatokat. S nemcsak a képek­re gondolok, hanem a naplójá­ra is, hiszen egész életében naplót vezetett. Először foly­tatásban jelent meg „Németh László utolsó évei” című írá­sa az Új Horizontban, amit ha­marosan az Új Forrás is át­vett. Az 1989-ben megjelente­tett „ Németh László betegsé­ge és halála” című dokumen­tumesszéje azért is különösen fontos, mert az orvos szemé­vel ad hiteles képet a nagy író életének utolsó szakaszáról. Orvosként kísérte végig éle­tét és betegségét 1975-ben be­következett haláláig. Naplója segítségével beleszőhette írá­sába mindazokat az intimitá­sokat, amelyek egyébként rejt­ve maradtak volna a külvilág előtt. — Miért ír naplót egy or­vos egész életében, még az amerikai fogságban is? — kérdezem. — A történelem iránti érzé­kenységből; 1939. szeptem­ber 1-jével kezdődött a hábo­rú, ez indította el a toliam. Persze közben részletesen le­írtam a történelmi jelentősé­gű évek családi hátterét is. Mindig is élt bennem a közlé­si vágy, hogy amit tudok, azt tudja meg más is. Szemész­ként ez vezetett tapasztalata­im átadására, szakirodalmi publikációkhoz. — Jelenleg min dolgozik? — Németh László életrajzi kronológiáján. Az 1901—1948-ig terjedő idő­szakkal már elkészültem. Alapforrásaim a levelek, Né­meth László naplója és önélet­rajzi írásai. A célom ezzel a történések időpontját tisztáz­ni. De a száraz adatokon túl megkísérlek egy szellemtörté­neti kronológiát is létrehozni: az idő függvényében igyek­szem fölvillantani változó am­bícióit, műveiről később kiala­kított véleményét; néhány so­ros idézetekkel illusztráltam megjelent műveinek főbb gon­dolatait, valamint az őt ért kri­tikákat. Ezek nélkül nem ért­hetők mindig pontosan és nem értékelhetők reálisan Né­meth László cselekedetei, ma­gatartása. így bukkannak elő a sorok közül hangulathullám­zásának okai, egyéniségének fontosabb jellemzői és telnek meg tartalommal a rideg kro­nológiai adatok. Beszélgetésünket telefon szakítja félbe. A Németh László középiskolai irodalmi pályázat eredményéről tájé­koztatják a házaspárt. — Apu halálos ágyánál Ju­dittal, a húgommal fogadtuk meg, hogy létrehozzuk ezt a pályázatot — veszi át a szót Ágnes. Kétévenként rendez­zük meg; 1991-ben még csak 64-en jelentkeztek, most pe­dig már 146 pályázat érkezett be... Amikor apu meghalt, én meglehetősen rossz állapotba kerültem a temetés után és le­mentem Sajkódra. Két hétig a leveleit rakosgattam, rendez­gettem. Akkor ezzel semmi célom nem volt. Csak jóval később, több mint tíz év után — amikor a gyerekek felnőt­tek és több időm lett — men­tem el a levelező társakhoz. Nekem ugyanis az a vélemé­nyem, hogy az ember a saját édesapjáról ne írjon, viszont a hagyaték kiadása kötelez. Közben Füti László és Kőhe­gyi Péter közreadta Veres Pé­ter leveleit, s feltették a kér­dést; vajon hol lehetnek a Né­meth Lászlóhoz írott levelek? Nálam voltak. Domokos Má­tyás — a Szépirodalmi egyik vezetője —- megkérdezte: nem lenne-e kedvem kiadni a leveleket? Nagy csapda volt, mert akkor én már régen a le­velek bűvöletében éltem, s lát­tam, hogy ebből a műfajból is egy ámyékéletrajz bontako­zik ki, ezért is kapta a címét. Ennek ellenére nem lett volna belőle könyv, ha Grezsa Fe­renc, az azóta meghalt kiváló professzor nem vállalja el a jegyzetek megírását. A 750 le­vélből mindössze talán 90-nek címzettje Németh László, a többit ő írta, ezért nem tekinthető levelezésnek az összeállítás. — Tartogat-e valami újat ez a kötet a Németh László-ol- vasók számára? — A fiatal író harcai, örö­mei, amit én igazán nóvum­nak érzek. A szerelmes Né­meth László édesanyámhoz, Démusz Ellához írott levele, amiből egy maradt meg s né­hány fontos gondolata, ame­lyek — bármennyire is külö­nös — már 18-19 éves korá­ban kiforrottak. S végül egyetlenegy idézet, 1919-ből, amelyben a 18 éves Németh László megfogalmaz­za magyarságát: „...Nem tu­dom mi a terved: — írja évfo­lyamtársának, Oszoly Kál­mánnak — maradsz vagy mégy? Én fönntartom ígérete­met: megyek professzornak, és ha nem lesz szükség profesz- szorra, nevelősködöm, körmö- lök, és ha nem lesz szükség Ír­nokokra, beállók gyári mun­kásnak. Mindegy. Mindegy. Ettől a rögtől nem válók meg semmiért. Csinálok, amennyit lehet; csinálom jól-rosszul, dolgozok, de itt élek, és ma­gyar búzán élek. Mert még jobban szeretem az én nyelve­met; Petőfi, Arany, Ady nyel­vét mint valaha, mert épp az én népem lesz az egyetlen nép, amely csak a nyelvében él. Én az utamon maradok...” Ónody Éva A Móra Könyvkiadó újdonságai Kálmán király és a Színes tudomány Mi van a Föld belsejében? Mire jó az iránytű, miből van a Föld és a többi bolygó? Ho­gyan jönnek létre a kőzetek, mitől van holdfogyatkozás? — ezekhez hasonló kérdések­re válaszol a Móra Könyvki­adó napokban megjelent, Tu­dománytár gyerekeknek — Színes tudomány című köte­te. Jelentős segítséget nyújt­hat e könyv a szülőknek, hi­szen a gyerekek állandóan kérdeznek, mert szeretnék megismerni a környező vilá­got. E kötetből számos isme­retet szerezhetnek a tizenéves korosztály tagjai. A Színes tu­dományban olvasható vála­szok megértését képek teszik egyszerűbbé. A szülőknek szóló magyarázatok — ezek is találhatók a könyvben — egy-egy téma fontosabb rész­leteit tartalmazzák. A kiadó másik újdonsága az így é/í-sorozatban megje­lent, Könyves Kálmán pálya­képét bemutató kötet, mely­nek szerzője Font Mária. A lassan két évtizedes múltú so­rozatban eddig több mint fél­száz államférfi, hadvezér, tu­dós, költő, író, művész portré­ja jelent meg. E kötetek pe­dig az általános- és középis­kolások ismert olvasmányai lettek az idők során. A négy esztendeje megújult kiállítá­sú sorozatban a vitatottabb életutak bemutatására is vál­lalkozott a kiadó. Ezek közé sorolható az Árpád-házi kirá­lyunkról szóló könyv is, amely Könyves Kálmán trón­ra kerülését, törvényeit, s per­sze, az adott korszakot — a XI—XII. századi Magyaror­szág életét — vázolja fel. Az utókor — a későbbi krónikák — kissé ellentmondásos ké­pet festettek róla. Jelentős, kudarcokkal terhelt Kálmán király életútja, ami kibontako­zik a könyvből. Remélhető­en, a sorozat legújabb kötete is a diákok kedvelt olvasmá­nya lesz, hiszen segíti a törté­nelem jobb megértését. (szí) Amadeus a Peter Shaffer: Amadeus című darabjának november 19-ei be­mutatójára készül a Madách Színház. A kétfelvonásos drá­mát Kerényi Imre állítja szín­padra. Az előadás érdekessége, hogy Mozart zenéjére koreogra- fált táncjelenetek is helyet kap­nak a produkcióban. Salieri szerepét Mácsai Pál, Mozartot Szűcs Gábor, Mozart hitvesét Vasvári Emese, II. Jó­zsef császárt Koltai János ala­kítja majd a Teréz körúti szín­házban. Peter Shaffer — angol szer­ző — Amadeus című drámájá­nak ősbemutatója a londoni Madáchban Nemzeti Színházban volt. Paul Scofield alakította Salieri szere­pét az 1979-es premieren. Az Amadeust játszották a New York-i Broadwayn, Krakkó­ban, Hamburgban, Nagyvára­don és Rómában, a párizsi The­ater Mariany előadását Roman Polanski rendezte. Milos For­man irányításával játékfilm is készült a műből, amelyet nyolc Oscar-díjjal jutalmazott az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia. A drámát elsőként a Vígszínház játszotta Magyarországon, a ha­zai premier 1982 márciusában volt. Ismét szól Erden az orgona A napokban újra megszólalhat az érdi református templom külön­leges komputeres orgonája, amely egy nyári villámcsapás követ­kezményeként tönkrement. Az országban egyedülálló, 38 regiszte­res orgonát — amelyet számítógép vezérel, mégsem szinetizátor- hangot ad, hanem egy sajátos hangképfelbontásos technikán ala­pulva „klasszikus hangokon” csendülhetnek fel belőle a dallamok — a hívők adományából és a helyi önkormányzat anyagi hozzájá­rulásával 1,5 millió forintért vásárolták a német Ahlbom cégtől. Az orgona megszólaltatására jeles művészeket fölkérve rangos egyházzenei programot szerveztek, ez most a hangszer kijavítása után folytatódhat. Adventi koncerteket tartanak, s jótékonysági hangversenyt is szerveznek a décsői református gyülekezet paró­kiaépítésének támogatására. Erkel-muzsika a Fábry-napokon Magyar könyvesbolt Kassán Huszonharmadszor tartják meg Kassán és környékén a közeli Stószon élt Fábry Zol­tán emlékét őrizni hivatott irodalmi és kulturális napo­kat. A két napig tartó ese­ménysor ünnepélyes meg­nyitójára tegnap került sor a premontrei rendház Szent Norbert-termében. A megnyitó után Koncsol László írónak adták át az idei Fábry-díjat, majd Bíró Zoltán tartott előadást a ke- let-közép-európai rendszer- változásról. Pomogáts Béla irodalomtörténész a magyar irodalom egységéről, a ko­lozsvári Kántor Lajos a ro­mániai, a müncheni Borbán- di Gyula pedig a nyugati ma­gyar irodalomról adott átte­kintést. A most felújított kassai Thália Színházban a Ma­gyar Operaház vendégművé­szeinek részvételével részle­teket mutattak be Katona Jó­zsef Bánk bán című drámá­jából és a mű operaváltoza­tából is. Ezzel a Bánk bán 160 évvel ezelőtt, Kassán megtartott ősbemutatójára és Erkel Ferenc halálának 100. évfordulójára emlékez­nek. Az ünnepi köszöntőt Ablónczy László, a Nemzeti Színház igazgatója mondta. Ma a Pozsonyban megje­lenő Irodalmi Szemle című folyóirat alapításának 35. év­fordulójával kapcsolatban hangzanak el korreferátu­mok, majd Stószon megko­szorúzzák Fábry Zoltán író sírját és a szülőházán elhe­lyezett emléktáblát. Az idei Éábry-napok kiemelkedő eseménye, hogy a korábban megszűnt kassai magyar könyvesbolt helyén, a Fő ut­cán megnyitották a pozso­nyi Madách Könyv- és Lap­kiadó tulajdonában lévő kul­túra házát, így Kassán ismét lehet magyar könyveket vá­sárolni. Dobos László, a ki­adó igazgatója elmondta: or­szágos magyar könyvháló­zat kiépítését tervezik, mely­nek „első láncszeme” a kas­sai bolt. A Fábry-napokon részt vett Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagy­követe is. II. Váci Szalon Ma délután 5 órakor a tos Ferenc, Vác polgármes- MTESZ székházában (Vác, tere és M. Novák András Köztársaság út 19.) megnyí- festőművész, a Magyar Al­iik a II. Váci Szalon. A tár- kotóművészek Országos latot, amelyen 14 művész Egyesületének elnöke nyit- alkotásai szerepelnek, Bar- ja meg. Sose halunk meg! Oscar-díjra jelölve Koltai Róbert Sose halunk meg! című filmje képviseli Magyarországot a 66. Oscar- díjért folyó versenyben — kö­zölte a magyar válogató bi­zottság sajtóirodája. A Legjobb Külföldi Film ka­tegóriában 57 ország válogató bizottsága kapott felkérést, hogy országonként egy-egy já­tékfilmet nevezzenek a ver­senybe. A Legjobb Külföldi Film kategóriába az Amerikai Filmakadémia zsűrije választja ki azt az öt filmet, amelyeket Oscar-díjra jelölnek. A jelölést 1994. február 9-én hozzák nyil­vánosságra Los Angelesben. A jelölt filmek közül az Ameri­kai Filmakadémia teljes tagsá­gának szavazatával választják ki az Oscar-díjas külföldi fil­met. A Sose halunk meg! című filmet októberben a FIBO New York-i székházában mutatták be, majd egy hétig vetítették a Los Angeles megyei Santa Mo- nica-i 4-Plex moziban. így a film azokban a kategóriákban (a legjobb rendező, színész, szí­nésznő, filmdal, kísérőzene, operatőr stb.) is részt vehet az Oscar-díjért folyó versenyben, amelyekben az amerikai fil­mek versenyeznek. Illyés Gyula összegyűjtött versei Illyés Gyula összegyűjtött verseit jelentette meg a költő születésének közelgő 91. év­fordulója tiszteletére a Szépi­rodalmi Könyvkiadó Kft. A három verseskötetet Illyés Mária, a költő leányának je­lenlétében mutatták be csütör­tökön az írók Boltjában. Domokos Mátyás, a kiad­vány szerkesztője elmondta: Illyés hatalmas költői életmű­vének eddigi legteljesebb ki­adását vehetik kézbe az olva­sók. A három kötet időrend­ben adja közre a műveket. Az összegyűjtött versekben helyet kaptak a kötetekben már napvilágot látott lírai al­kotások mellett az ez ideig nagy valószínűséggel csak la­pokban, folyóiratokban, anto­lógiákban publikált alkotásai. Az Illyés-életmű teljes feldol­gozása még várat magára, és így felbukkanhatnak még „újabb”, eddig ki nem adott művek is. Illyés Gyula több esetben korrigálta, javította vagy dolgozta át a már megje­lent verseit, s ezeket az átiga- zításokat is tartalmazza a ki­advány, amelyhez eligazító­tájékoztató jegyzetanyag kap­csolódik. Áz Illyés-verseket háromezer példányban jelen­tette meg a Szépirodalmi Könykiadó Kft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom