Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK 3 A MÚK állásfoglalása Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a hazai újságíró tár­sadalomban újabb botrányt okozott a Televízió Esti Egyenleg című műsorának manipulációja. A Magyar Újságírók Közösségének nem feladata részleteiben foglalkozni a történtekkel. De le kell szö­geznünk, hogy akik a Sony Broadcast International cég vizsgálata után is az Esti Egyenleg csúsztatói mel­lett állnak, nyilvánvalóvá teszik, hogy a sajtószabad­ság számukra a hazudozás és a hamisítás szabadsá­gát jelenti. Drága tandíj Váci kislány Amerikában A magyar középiskolások Egyesült Államokban való oktatási lehetőségeiről tartott sajtótájékoztatót teg­nap a Pupils Exchange in Hungary diákcsere-iroda. Az iroda tevékenységéről és a velük kapcsolatban álló amerikai alapítványokról Boga Anikó ügyvezető igazgató és Bakos György, alapítványi tag tájékoztat­ta a sajtó képviselőit. Mint azt Boga Anikó el­mondta, a kft. 1990-ben ala­kult azzal a céllal, hogy ma­gyarországi középiskolás diákoknak tanulási lehetősé­get biztosítson az Egyesült Államokban. Idén immár az ötödik turnust szervezik, s eddig több mint száz tanuló amerikai oktatásban való részvételét segítették elő. Az egy tanéves (két sze­meszteres) amerikai közép­iskolai oktatásra tizenöt-ti­zennyolc év közötti magyar tanulók jelentkezhetnek, alapfokú angol nyelvtudás­sal, melyet egy teszt kereté­ben mérnek fel. Az elhelyezés és az ellá­tás amerikai családoknál történik, akiknek kiváloga­tását szakképzett munkatár­sak végzik, míg az oktatás amerikai tanintézmények­ben folyik. Az elhelyezési és ellátási költségeket a be­fogadó család fedezi. A ki­utazással kapcsolatos ügyek intézését (vízumké­rés, hivatalos iratok kezelé­se, szervezés stb.) a magyar iroda végzi. A költségekről megtudhattuk, hogy mind az utazási, mind a tanköltsé­geket a jelentkezőknek kell finanszírozni. Számokban kifejezve, a repülőjegy, ví­zum- és szervezési költség összege körülbelül százöt­venegyezer forint, ezen fe­lül körülbelül négyezer USA-dollár tanköltséget is a résztvevőknek kell fedez­niük. Mindezen felül a tanu­lóknak kiutazáskor ezeröt­száz USA-dollár zsebpénz­zel kell rendelkezniük. Bakos György elmondta, hogy a kinttartózkodás ide­je alatt az alapítványok fele­lősséget vállalnak a tanuló­kért. Az esetleges problémá­kat (például a befogadó csa­lád és a diák közti konflik­tus) az alapítványok úgyne­vezett összekötők segítségé­vel oldják meg, akik folya­matosan figyelemmel kísé­rik a gyerekek sorsát, tanul­mányait. Lapunk kérdésére vála­szolva Boga Anikó elmond­ta, hogy a jelentkezők fele vidéki, köztük Ceglédről, Szentendréről, Érdről és Vácról is voltak tanulóik. A váci kislány — tanulmányi eredményeinek köszönhető­en — amerikai egyetemre kapott ösztöndíjat, s azóta ott tanul. (szedlacsek) Külgazdaságunk háromnegyed éve Csökkent a kivitelünk Ki kell kerülnünk abból a gödörből, amelyben a bér­munkaigényes termékek gyártását erőltetjük, miköz­ben nálunk az egy dollárra jutó bérköltségek ötven szá­zalékkal magasabbak, mint példul Csehországban — je­lentette ki Kádár Béla kül­gazdasági miniszter az or­szág idei első háromnegyed éves külkereskedelmi forgal­mának alakulását értékelve. A forgalmi adatok a múlt évihez képest elmaradtak. Szeptember végéig a kivitel értéke 24 százalékkal, azaz 1,9 milliárd dollárral csök­kent. Az import mértéke vi­szont 4,7 százalékkal nőtt: 400 millió dollárral haladta meg az elmúlt időszak ha­sonló mutatóját. A csökkenés a fejlett or­szágok esetében a legszem­betűnőbb: 29 százalék a kivi­tel esetében. Kevesebbet ex­portálunk Kelet-Európába és a Szovjetunió utódállama­iba is, mintegy 12-13 száza­lékkal. Ennek oka az agrár- gazdaság teljesítményének 36 százalékos, a fogyasztási cikkek exportjának 33 száza­lékos visszaesése. Az elmúlt kilenc hónap­ban csaknem egymilliárd dollár külföldi tőke áramlott az országba, ami év végére 1,3—1,4 milliárdra egészül ki. Ez összességében 10 szá­zalékos csökkenést jelent a tavalyihoz képest. Kádár Béla cáfolta azokat az időnként hallható váda­kat, miszerint a kormány az utóbbi időben elhanyagolta a külgazdasági kapcsolato­kat a volt szocialista orszá­gokkal. Szlovéniába két év alatt 84, Romániába 6-7 szá­zalékkal nőtt a kivitelünk, Oroszországba az utóbbi idő­ben megindult a gépexpor­tunk. T. F. Parlamenti napló Csaltak-e a televízióban? Az SZDSZ képviselőcsoportjá­nak támogatásával elmondott napirend előtti hozzászólásá­ban Pető Iván pártelnök a Rá­dióban és a Televízióban bekö­vetkezett változások kapcsán annak tendenciáját fogalmazta meg, hogy a kormányéval el­lentétes véleményeket mindin­kább háttérbe szorítják. Egyes műsorok megszűnte, mások műsoridejének korlátozása mel­lett szóvá tette a Rádió arányos­ságra kínosan ügyelő reggeli lapszemléjének úgymond „be­tiltását”. Az Esti Egyenleg ügyét Pető Iván konstruáltnak nevezte, amit véleménye sze­rint az bizonyít, hogy a Televí­zió vezetője nem a szerkesztő­ség egy tagját, és nem is egy el­fogulatlan embert helyezett az Egyenleg élére. Murányi Lász­ló kinevezése Pető szerint ki­számíthatóan azzal járt, hogy az Egyenleg munkatársai feláll­nak helyükről. Az Antall József miniszterel­nököt helyettesítő Boross Péter belügyminiszter csodálkozva állapította meg, hogy egyetlen szó sem hangzott el a kedden nyilvánosságra került tények­ről, arról, hogy történt-e csalás a Televízióban vagy nem. Véle­ménye szerint erről kellett vol­na szólniuk a napirend előtti fel­szólalásoknak. Boross Péter hangsúlyozta, hogy a Rádió és a Televízió munkájában nem le­het észrevenni kormánypárti vagy MDF-párti elfordulást, legfeljebb a korábbi állapothoz képest van- módosulás, méghoz­zá az egyensúly irányába. A közélet tisztasága a tét (Folytatás az I. oldalról) A képviselő véleménye sze­rint a törvény meghozatala tár­sadalmi elvárás, és reményét fe­jezte ki: senki nem óhajtja a megbocsátás útját kikövezni azoknak, akikről kiderül, hogy pufajkások voltak. Ha a törvényjavaslatot elfo­gadják, egy háromtagú, bírók­ból álló bizottság fogja vizsgál­ni a fontos tisztségeket betöltő emberek — így többek között az országgyűlési képviselők, a kormánytagok, a bírák, az ügyészek, a nagykövetek múltját, és amennyiben bebizo­nyosodik, hogy valamit elkö­vettek, felszólítják őket: mond­janak le tisztségükről. Ameny- nyiben ezt nem teszik meg, a vizsgálat eredményét nyilvá­nosságra hozzák. Ezt a törvényt ennek a parla­mentnek kell meghoznia, mert különben hitelét veszti —jelen­tette ki Horváth Balázs. Emel­lett a törvény a következő vá­lasztásokon visszatartó erő lesz, hogy azok az emberek ne induljanak vagy ne fogadjanak el fontos tisztséget, akik bárki­nek is érdeksérelmet okoztak. A sajtótájékoztatón elhang­zott az a kérdés: nem tartanak-e attól a törvényjavas­lat készítői, hogy nem valósul meg eredeti szándékuk. Hiszen eddig minden olyan közéleti embernek növekedett a népsze­rűsége, akikről kiderült, hogy valamilyen kapcsolatban vol­tak a IH/ni-as ügyosztállyal. Horváth Balázs úgy vélte, ez nem történhet meg annak elle­nére sem, hogy néhányan meg­bánó, elesett emberként tudták magukat feltüntetni, vagy egy­szerűen letagadták múltjukat. Ha ugyanis tömegesen fog kide­rülni emberekről, hogy valamit elkövettek, akkor másként fog­ja megítélni őket a társadalom. A képviselő kijelentette: a törvényjavaslat szerint — a né­met példával ellentétben — nincs lehetőség betekinteni az iratokba, hanem azok államti­toknak minősülnek. Csakis ak­kor hozzák nyilvánosságra az anyagokat, ha valaki fontos po­zícióba kerül és nem mond le. Horváth Balázs úgy vélte, okkal feltételezhető, hogy a képviselők többsége támogatni fogja a törvényjavaslatot, és hogy a szavazáskor konszen­zus erejű többséggel fogadják el azt. H. Cs. A Magyar Érdek Pártja szerint Nem adhatjuk fel magyarságunkat (Folytatás az 1. oldalról) Az is képtelenség, hogy a legnagyobb magyar vagyon, az Állami Vagyonkezelő Rt. ve­zérigazgatóját a Valutaalap de­legálja, és így mint nem ma­gyar állampolgár látja el a fel­adatát. Egyetlen párt sem tud gazdasági programot készíteni olyan körülmények között, ami­kor a Valutaalap egyik napról a másikra energiaárakról, forintle­értékelésről, de még a vetniva- ló kukorica fajtájáról is dönt­het. S mivel 1982 óta a gazda­ság állapotának rohamos romlá­sát tapasztalhatjuk, negatívan „értékelhető” a Valutaalappal való kapcsolatunk. Más utakat kell keresni. A magyar érdekek­nek megfelelő, kölcsönösen előnyös gazdasági viszonyokat kell kialakítani bármely ország­gal. Ugyanilyen szempontok alapján felül kell vizsgálnunk az EK-val kapcsolatos eddigi politikánkat. Újra kell teremte­ni a KGST idején szétvert nem- zetii ipart, s a magyar vállalko­zókat kell támogatni minden eszközzel. Elsőrendű feladat a mezőgazdaság és az arra épülő ipar feltámasztása, az oktatás megreformálása. Ki kell nyitni az egyeteme­ket minden magyar fiatal előtt! El kell érni, hogy felvételi nél­kül mindenki ott tanulhasson, ahol és azt, amit akar. A Magyar Érdek Pártja gátat kíván szabni annak a kultúrin­tervenciónak, amely silány, ér­téktelen termékeivel elárasztot­ta szellemi életünket. A ma­gyar kultúrának helyre kell állí­tani a becsületét, és a hazai és a nemzetközi közvélemény elé kell tárni valódi értékeinket. A világnak is az az érdeke, hogy a magyarság magyarként ma­radhasson meg a Kárpát-me­dencében. A Magyar Érdek Pártja az igazságtétel kérdésében nem­csak az ’56-os forradalom két dicsőséges hetének eseményei­vel foglalkozik. Vissza óhajt térni az alapokig, de legalábbis Trianonig. Tisztázandó az igaz­ságtalanságokat, mert „a bűnös magyar nép” kálváriája azóta tart. — Milyen külpolitikát képvi­sel pártjuk? — Minden néppel, különös tekintettel szomszédainkra, ha­zai kisebbségeinkre, baráti kap­csolatokat kívánunk kialakíta­ni, de nem a magyarság önfela­dása árán! Az aktív, kezdemé­nyező külpolitika számunkra azt jelenti, hogy a legkülönbö­zőbb nemzetközi fórumokon szeretnénk felvetni, vizsgálat tárgyává tenni, hogy Közép-Eu- rópa jelenlegi gazdasági, társa­dalmi, nemzetiségi és bizton­ságpolitikai ellehetetlenülésé­nek melyek a legfőbb okozói. A mi megítélésünk szerint Tria­non. Ez a megállapítás ponto­san egybeesik Balladure fran­cia miniszterelnök kijelentésé­vel. Ez azt mutatja, hogy igenis van fogadókészség a nemzetkö­zi fórumokon is ennek a kérdés­nek a megvitatására. Hangsú­lyoznunk kell, hogy csak bé­kés, türelmes, tárgyalásos ren­dezést tudunk elképzelni. — Választások előtt állunk. Mely politikai erőkkel kíván­nak, illetve tudnának együttmű­ködni? — Minden nemzeti szelle­mű párttal együttműködünk, ezért közös jelölteket állítunk a Magyarságért Választási Szö­vetségben. Nem járhatunk úgy, mint Lengyelország, ahol a nemzeti erők abszolúte több szavazatot kaptak, mint a balol­dal, mégsem jutottak be a parla­mentbe. A mi választási törvé­nyünk is nagyon rossz, reáli­sabb volna a kép, egyszerűbb az eljárás, ha országos pártlis­tákra lehetne szavazni, vagy csak egyéni képviselők méret­hetnék meg magukat. A mosta­ni szisztéma alapján ugyanis na­gyon sok szavazat „elvész”. — Milyen reményekkel in­dulnak a választásokon? — Ha nem bíznék a nemzeti erők győzelmében, akkor ma­gam se vágtam volna bele olyan kemény fába a fejszé­met, mint amit egy párt alakítá­sa jelent. De tudni kell, hogy a politika nem hasonlítható a százméteres sprinthez. A politi­kacsinálás mindenkor folytatha­tó, bármilyen szerepbe kénysze­rül az ember. Banos János Nem kazettáról, becsületről van szó Számomra nagy öröm, hogy az Esti Egyenleg stábja megtagadta a munkát, hiszen ezzel mintegy önmagukat zár­ták ki a televíziózásból. De olyan társaságnak, amelyik az elmúlt év ok­tóber 23-án elkövette azt a fondorlatot, ame­lyet elkövetett, nincs is helye a nemzeti médiá­ban. A tudósításokban gyakorta emlegettetik az üggyel kapcsolatban egy úgynevezett muster kazetta, amelyről a bennfenteseknek, mint azt az Egyenleg volt fő- szerkesztője megjegyez­te, tudnunk kell, hogy micsoda. Ám nagy téve­dés lenne azt gondol­nunk, hogy ebben az esetben egy muster ka­zettáról van szó. Nem. Ebben az ügyben a ma­gyar nemzet becsületé­ről van szó. Az Esti Egyenleg stábja ezt a becsületet 1992. októ­ber 23-án megkísérelte lejáratni, azzal, hogy lám csak! Magyarorszá­gon föltámadóban a ná­cizmus, hatalomra ke­rült a szélsőjobb, ami természetszerűleg Ma­gyarország Európához való közeledésének gát­ja lehet. Az ilyen jelle­gű hazugságok bizonyí­tására komponálták azt a videofelvételt, amely­ről most a japán szak­emberek megállapítot­ták, ám jóval korábban e hasábon én magam határozottan kijelentet­tem (mint akkoriban a téren tartózkodó), hogy hamis. A muster kazet­ta hamisságánál csak az Esti Egyenleg stábja hamisabb, ám a hamis embernek, ha ez róla ki­derül, hamisságáért esetleg nemcsak távozá­sával kell a következmé­nyeket vállalnia, hanem egyéb módon is. A mani­pulált videofelvételt ma­gam körülbelül ötven- szer láttam a magyar te­levízióban, ám ez a fel­vétel érdekes módon el­jutott olyan országok te­levíziójába is, amelyek korántsem barátságo­sak velünk szemben. Le­vonhatom tehát a követ­keztetést, e barátságta- lanság szítására az Egyenleg szolgáltatott okot, azaz sarkosan fo­galmazva, nemzet- és hazaellenes cselekede­tet követett el, amiért remélhetőleg felelni fog­nak az elkövetők. Ma­gyarország elég ügyetle­nül próbálja önnön ké­pét kialakítani a világ­ban, ám az ügyetlenség nem azonos azzal a bűn­nel, amelyet most e tevé­kenység megnehezítése céljából az Esti Egyen­leg elkövetett. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom