Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. OKTOBER 28., CSÜTÖRTÖK Kétmillió forintos egészségügyi alapítvány Aki a kórházakért tesz, magáért cselekszik Valamennyi hazai vállalkozónak és üzletembernek köteles­sége kell hogy legyen támogatni a magyar egészségügy elő­mozdítását — jelentette ki Hovanecz János, a San-team nevű vállalkozás vezetője azon a tegnapi sajtótájékozta­tón, melyen — éppen egy mai, a kórházak finanszírozási rendszerének átalakításáról tartandó közgyűlésre időzítve — nyilvánosságra hozta, hogy egyszemélyijén kétmillió fo­rintos alaptőkével egészségügyi célú alapítványt tett. Nehezen barátkoztak meg a meghívottak azzal a gondolat­tal, hogy egy sikeres hazai vál­lalkozó, a jelenlegi gazdasági viszonyok s a honi egészség­ügy katasztrofális körülményei­nek közepette, miért tesz le két­millió forintot egy alapítvány számára, s miért ösztönzi vál­lalkozótársait is hasonló jó célú adakozásra. Többen fag­gatták is erről Hovanecz Já­nost, a San-team magáncég tu­lajdonosát. — Az egészségügy az a terü­let, mellyel előbb, vagy utóbb, de mindenki találkozik. Ezért is vallom, hogy aki a kórháza­kért tesz, az — közvetve magá­ért tesz Szerencsére ezt a hit­vallásomat egyre többen magu­kénak érzik már: eddig is több, a részemről megajánlott össze­get magasan felülmúló ado­mányt juttattak el a San-team Alapítvány részére. Országos hatáskörű alapít­vány működéséről szólt Hova­necz úr. Olyanról, melyben — éppen a hazai egészségügyi in­tézményhálózat elhelyezkedé­séből kiindulva — a fő szerep a vidéki kórházaknak jutna. A kuratóriumban is emiatt foglal­nak helyet a vezető megyei egészségügyi létesítmények igazgatói — többek között a ke- repestarcsai Flór Ferenc Kór­ház gazdasági igazgatója, Nagy Péter Pál. Ez a vezetői összetétel azonban — válaszol­ta lapunk kérdésére a kuratóri­um elnöke, Heves István, a Zala Megyei Kórház gazdasági igazgatója — nem jelenthet rangsort az alapítványi pénzek elosztásánál. — Az elnökségben helyet foglaló kollégák, s a később is igényelt nyilvánosság nyújt biz­tosítékot arra, hogy a San-team Alapítvány a lehető legigazsá­gosabban s a legcélirányosab­ban fogja elosztani a birtoká­ban lévő pénzeket — mondta az elnök. — Elsősorban a be­tegellátás, az ápolási infrastruk­túra. a kórházi szolgáltatás szín­vonalának emelése a célunk. Olyan tervek és programok megszületését támogatja alapít­ványunk, melyek —- nem utol­sósorban az általunk is java­solt, tanácsolt műszaki, techno­lógiai ötletek megvalósulásá­nak eredményeképpen — a kor színvonalára emelhetik az egyelőre nagyon lerobbant ma­gyarországi kórházakat. Az esztendő végére 50 mil­lió forintja lesz az alapítvány­nak, míg 1994 zárásakor már kétszer ennyi pénzzel számol­nak a tagok. A pénz gyarapítá­sa mellett olyan cégeket is meg kívánnak nyerni az ügynek a San-team alapítói, amelyek el­sősorban a kórházakban meg­valósítandó műszaki felújításo­kat, például az elhanyagolt vi­zesblokkokat, a felszakadozott burkolatot, a málló vakolatot segítik korszerű, anyag- és energiatakarékos, egyszers- mint olcsó megoldásokkal. Mailár Éva Kevesebb a véradó „Nagyon elfoglalt vagyok’ Háromhavonta csak 1 órát vesz igénybe. 0 A B AB ISMERD MEG VÉR­CSOPORTODAT Ha véradó leszel, ezt rögtön megtudod. (Folytatás az I. oldalról) . A véradások csökkenése ta­valyelőtt érte el mélypontját, s a statisztikai adatokból kitű­nik: főként az iparosodottabb vidékeken fogyatkoztak meg a véradók. Hiányoznak a csődbe ment nagyüzemek kollektívái, valamint az apadó honvédségi véradások is nehezen pótolha­tók — hangsúlyozta dr. Pethő Ede, a Gödöllői Vértranszfúzi­ós Állomás igazgató főorvosa. A megyei vérellátást szak­mailag felügyelő főorvos a töb­bi között azt javasolta: a terüle­ti vérellátók a rendelkezésükre álló vérmennyiséget igyekezze­nek maximálisan feldolgozni, az orvosokat pedig szüntelenül tájékoztassák a transzfúzió fe­lelősségteljes felhasználásáról. Az egyes vérkészítmények ugyanis különféle fertőzések forrásai lehetnek, s nemcsak a sokat emlegetett AIDS-vírus az egyetlen, amely a legyen­gült emberi szervezetet még- jobban megbetegítheti. Pethő főorvos említést tett az átszervezésről, az Országos Vérellátó Szolgálat kialakításá­ról is: huszonhat vérelfátó állo­más — az Országos Mentő- szolgálat „mintájára” — köz­hasznú társaságot hoz létre. A többi vérellátó állomás a helyi kórházak transzfúziós osztálya­ként működik majd. Ezzel kapcsolatban dr. Tóth Olga, a Váci Vértranszfúziós Állomás főorvosa megjegyez­te: az, hogy eddig nem voltak önállóak, az ő esetükben nem járt hátrányokkal, a Jávorszky Ödön Kórház vezetősége ugyanis éppúgy becsben tartot­ta és tartja őket, mint például a baleseti sebészeti részleget. A főorvosnő egyebek mellett ki­emelte a helyi vöröskeresztes szervezők véradásszervezés­ben végzett fáradhatatlan mun­káját, és felhívta a figyelmet ar­ra: sokáig nem maradhat el az anyagi elismerés sem. Mivel a vér életet menthet, valójában „megfizethetetlen”. A vér árát a társadalombiztosítási finan­szírozás miatt mégis meg kell szabni, és a mostani száz fo­rint alatti — palackonkénti — összeget reális értékre kell emelni. Ha a vér pótolhatatlan, ak­kor a véradók és a véradásokat szervezők is nélkülözhetetle­nek — állapította meg Remzső Zoltánná, Vác vöröskeresztes körzeti titkára. A megye vérellátásáért a véradásszervezőiktől kezdve a hírlapíróig mindannyian felelő­sek vagyunk — mondta el vé­leményét Szviatovszki András, a Vöröskereszt pest megyei szervezetének titkára. A leg­fontosabb teendőnk — tette hozzá: a véradók megbecsülé­se és erkölcsi elismerése, hi­szen csak így tudjuk őket meg­nyerni és megtartani. A több­szörös véradók továbbra is ki­tüntetést érdemelnek, a Vörös­keresztnek azonban szűkösek erre az anyagi forrásai. A vért felhasználó kórházak csak töre­dékben térítik meg a Vöröske­reszt véradásszervezésre fordí­tott kiadásait. Az azonban elgondolkodta­tó, hogy míg Aszódon, Duna­keszin, Ráckevén és Szentend­rén az elmúlt évben kétszer any- nyi új véradót sikerült meg­nyerni e nemes ügynek, mint korábban, addig Budaörsön, Monoron, Nagykőrösön és Szi- getszentmiklóson igencsak megfogyatkoztak az először karjukat nyújtók: Százhalom­battán pedig tavaly egyetlen új véradó sem akadt. T. Á. Bővülő' gazdasági kapcsolatok Nagy a vállalkozók Az egyre jobban fejlődő' magyar—olasz gazdasági kap­csolatok további bővítését szolgálta az a tegnap befeje­ződött találkozósorozat, amelynek legjelentősebb prog­ramját a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara bo­nyolította le Budapesten, a Béke Radisson Szállóban. érdeklődése A háromnapos találkozó kere­tében ugyanis az az észak­olaszországi Friuli-Venezia- Giulia autonóm tartomány mutatkozott be, amelynek ka­marájával ‘a Pest megyei ka­mara korábban kezdődött jó kapcsolatokat épített ki. Pe- terdy Vince megyei elnöktől megtudtuk: tavaly december­ben megyénkbéli magyar vál­lalkozók jártak a tartomány székhelyén, Udinében. Az ak­kori tárgyalások jó néhány tartós üzleti kapcsolatot indí­tottakéi. Most húsz olasz üz­letember érkezett: a magyar kamara előzetesen meghirdet­te a programban érdekelt szektorokat, amiben az autói­partól az idegenforgalmon át, a mezőgazdasági gépek ex­port-importjáig több terület képviseltette magát. Ezzel si­keresen keltették fel a Pest megyei vállalkozók érdeklő­dését: a három napban mint­egy hetvenen jöttek kapcsola­tot keresni. Peterdy Vince el­mondta: a találkozó kereté­ben tárgyalásokat folytatott az Udinei Kereskedelemi, ■ '•rr\ : mm ft Ipari, Kézműves- és Mező- gazdasági Kamara elnökével, Guglielmo Querini úrral, s a találkozók jövőbeni megren­dezéséről állapodtak meg. Az események Pest me­gyei vonatkozásain túl az olasz tartomány hivatalos közintézményeinek és szak­mai szövetségeinek képvise­lői is folytattak kétoldalú tár­gyalásokat magyar partnerek­kel. „Made in Friuli" cím­mel volt egy bemutatkozó előadás is a Béke Radisson- ban, melyen előadást tartott Farinelli olasz nagykövet és Tolnay Lajos, a Magyar Gaz­dasági Kamara elnöke, továb­bá az udinei és Pest megyei elnök. (tóth) Vita a pótköltségvetésről fjppyisflő-tcsiületi ülést tart holnap Budakeszi önkormány­zata, ahol — többek között — megtárgyalják a pótköltségve­tést, az expópályázat állását, a gimnázium és kollégium, vala­mint a zeneiskola jövő évi mű­ködtetésével kapcsolatos gon­dokat. A tanácskozáson több önkormányzati rendeletterve­zet megvitatására is sor kerül majd. Ezen belül döntenek majd a forgalmat akadályozó járművek elszállításáról, vala­mint az önkormányzati tulajdo­nú ingatlanok vagyonkataszter készítéséhez szükséges pénz­ügyi átcsoportosításokról is. A képviselők végül tájékoztatót hallgathatnak meg a két ülés között történt fontosabb esemé­nyekről. (á. m.) Megkérdeztük Szabad-e hirdetni rendszámtáblán Az űj rendszámtáblák megjelenésétől, 1990-tól kezdve szinte általánossá vált, hogy a rendszámtáblát felszerelő szerviz feltünteti a kereten saját nevét, címét, telefonszá­mát Mostanában már olyan rendszámtáblákat is látni a forgalomban, amelyeken kifejezetten reklámszöveg olvas­ható. Blázsovics Józseftől, a Közlekedési Főfelügyelőség műszaki felügyeleti osztályának vezetőjétől azt kérdeztük, szabad-e rendszamtabla — A jogszabály a jármű díszítéséről annyit mond, hogy az egyetlen kikötés: a rendszám olvasható legyen. Amikor 1990-ben egy bel­ügyminisztériumi rendelet kötelezővé tette a rendszám- táblák cseréjét, megkerestek minket a keretgyártók és kér­ték állásfoglalásunkat abban a kérdésben, hogy elhelyez­hetik-e nevüket, címüket a kereteken. Mi a mintaként be­mutatott rendszámtáblákat megvizsgáltuk, és megállapí­tottuk: az elhelyezett felira­tok nem zavaiják a rendszám leolvashatóságát. Akinek ez a keret nem tetszik, az lecse­rélheti. A közlekedési fel­ügyeletek és az autókereske­dők is árulnak felirat nélküli kereteket. Ha valaki bemegy en hirdetést elhelyezni. a szervizbe, és visz magával saját keretet, azt kötelező fel­szerelni. Ugyanezen az ala­pon a reklám sem tilos a ke­reteken, az Autóklub is reklá­mozza ilyen formában saját szolgáltatásait. Egyébként természetesen a keret nem kötelező, a rendszámtábla anélkül is felrakható. Az egyetlen kikötés, hogy ugyanolyan színű csavarral kell a rendszámot felszerelni, amilyen a tábla színe. A rend­számtáblákat két fómmon el­lenőrzik, egyrészt a forgalmi engedély lejártakor a műsza­ki vizsgán, másrészt a közúti ellenőrzés során. De a szak­emberek kizárólag azt vizs­gálják, leolvasható-e a rend­szám. H. Cs. Gazdaságfejlesztési konferencia Visegrádon 1 A 3K Konfliktusmeg­előző és Kezelő Köz- pont regionális gazda- N«r ságfejlesztéssel fog­lalkozó konferenciát rendez Visegrádon. A ma kezdődő rendezvény október 30-án, szombaton zárul. A konferen­cián részt vesznek a kormány­zat szakemberei, az önkor­mányzatok és térségi szövetsé­gek képviselői. Megnyitóbe­szédet Göncz Árpád köztársa­sági elnök mond. Dávid János a 3K igazgató­ja érdeklődő kérdésünkre el­mondta, hogy a gazdasági át­alakulással járó, egyre súlyos­bodó foglalkoztatási helyzet újabb és hatékonyabb kezelési eljárásokat igényel. A konfe­rencia annak a gondolatnak a jegyében zajlik le, hogy a gaz­daság talpra állítása érdekében a térségek önszerveződésére épülő megoldások a gazdasági és társadalmi fejlődést szolgál­ják. A konferencián részt vevő szakemberek előadások, mun­kaértekezletek keretén belül tárgyalják meg az önerős tér­ségfejlesztés lehetőségeit. (szedlacsek) Visszaadják a nagypréposti palotát S A váci nagypréposti palota sorsáról folytat- ; tak tegnap tárgyalást a püspöki irodában Pest Megye Önkormányzatá­nak képviselői és egyházi veze­tők. Á megbeszélésen jelen volt dr. Varga Lajos, a váci egyházmegye püspöki irodájá­nak vezetője, Pálos Frigyes hat­vani prépost, dr. Erdélyi Lász­ló, Pest megye főjegyzője és Asztalos István művelődési ta­nácsnok. A tárgyaló felek megállapod­tak abban, hogy közösen ter­jesztenek egy beadványt a kor­mány elé, amelyben kérik, hogy az elmúlt tíz évben a nagypréposti palota állagmeg­óvására fordított költségeket té­rítsék meg az épület kezelőjé­nek, a megyei önkormányzat­nak. Ezután Pest megye átadja a palotát az egyháznak. Ezzel az egyház elismeri az önkormányzat igényét az épü­letre fordított költségek megté­rítésére, és ha a kormány elfo­tel szamara megelegedessel fog zárulni a csaknem egy éve tartó ügy. Annál is inkább fon­tos lenne a végleges megoldás, mert jelenleg az értékes épüle­tet raktározás céljára használják. Ha az önkormányzat és az egyház közös elhatározása meg­valósul, lehetőség nyílik arra, hogy a nagypréposti palotát az egyház saját céljaira hasznosít­ja. A tervek szerint az épület­ben múzeumot fognak kialakí­tani, amelyben egyházmegyei gyűjteményt helyeznek el. A megyei önkormányzat az így visszakapott pénzt nem szándékozik Vácról el­hozni; ebből az összegből egy múzeumot létesítenek a város által felajánlott telken. H. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom