Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1993. OKTOBER 14.. CSÜTÖRTÖK Magas minőségi követelmények Az Astra Magyarországon A svéd Astra cég — a világ egyik legdinamikusabban fejlő­dő gyógyszergyára — hivatalosan megnyitotta Budapesten klinikai kutatási egységét. Ebből az alkalomból tartottak a Magyar Tudományos Akadémia elnöki konferenciatermé­ben sajtótájékoztatót az Astra képviselői. Az sem jó, ha bó' a termés Gyenge a kereslet az idei almára Az alma szép, a mázsásoknak mégis kevés a dolguk. A gaz­daság vezetői törhetik a fejüket, ki szedi le a termést és mi lesz a sorsa Mint azt Claes Wilhelmson, az Astra elnökhelyettese meg­nyitó beszédében elmondta, cége kiterjedt kutatási és fej­lesztési feladatait elsősorban négy svédországi kutatóinté­zet végzi, melyek szoros kap­csolatot tartanak fenn jóhírű biológiai és orvosi fakultások­kal rendelkező egyetemek­kel, kutatóbázisokkal. A négy kutatóintézet munkáját az Astra erre szakosodott ku­tatóközpontjai segítik Kana­dában, Angliában, az USA- ban, s most már Budapesten is. Megtudhattuk azt is, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságos és környezetba­rát termelési módokra, így a víz- és légszennyezés problé­máinak megoldására. Jelenleg négy kiemelt fon­tosságú területtel foglalkoz­nak — folytatta Wilhelmson úr —, így az emésztőtraktus, a légzőszervrendszer, a szív- és érrendszer, valamint a fájda­lomcsillapítás problémáival. Kérdésre válaszolva az el­nökhelyettes elmondta, hogy rendkívül agresszív terjeszke­dési politika lebeg a szemük előtt. Ennek illusztrálására megtudhattuk, hogy Németor­szágban az első számú, míg Nagy-Britanniában a máso­dik számú gyógyszervegyé­szeti gyár az Astra. Több mint harminc országban léte­sítettek leányvállalatot, s kö­zel száz országban — köztük Magyarországon — működ­tetnek képviseletet. Lone Aagaard asszony, az Astra Gyógyszergyár magyar- országi képviseletének igaz­gatója elmondta, hogy 1974 óta képviseli Magyarorszá­gon az Astrát. Legfőbb célki­tűzéseik, hogy az általuk gyártott legújabb és leghaté­konyabb gyógyszereket elér­hető áron tudják forgalmazni Magyarországon. Szeretnék naprakészen tájékoztatni a tu­dományos közvéleményt, s részt akarnak venni a poszt­graduális képzésekben is. Kérdésre válaszolva Aagaard asszony elmondta, hogy Ma­gyarországon olcsóbban le­het hozzájutni a cég termékei­hez (Losec, Xylocaine stb.), mint például Németország­ban. A forgalmi értéket te­kintve Magyarországon csak a huszonnyolcadik helyen áll­nak, ám öt éven belül a leg­jobb tíz közé szeretnének be­kerülni. Anders Roth az Astra Clini­cal Research Unit-Central Eu­rope (a most megnyílt ma­gyar kutatási egység) igazga­tója, a magyar biológiai és or­vosi kutatások területén vég­zett kiemelkedő tevékenysé­get említvén elmondta, hogy a kutatóközpont azzal a céllal jött létre Budapesten, hogy magyar specialistákkal együttműködve — az Astra nemzetközi fejlesztési prog­ramjának keretében —— klini­kai kutatásokat végezzen. Ez­által a magyar kutatók számá­ra is lehetővé válik, hogy nemzetközi kutatási progra­mokban vegyenek részt. A cég rendkívül nagy hang­súlyt fektet az etikai és minő­ségi követelmények megtartá­sára, tudhattuk meg Roth úr­tól, melyet egy nemzetközi egyezmény — a GCP (Good Clinical Practice) — szabá­lyoz. A termékek kiváló mi­nőségének biztosítása végett a gyártási folyamat minden fázisát — a nyersanyagtól a késztermékig — ellenőrzik — zárta szavait a kutatási egység igazgatója. Arról is tá­jékoztattak, hogy az állatkí­sérleteket követően a gyógy­szerek embereken való kipró­bálásához minden esetben kell az adott ország kormá­nyának hozzájárulása. Ennek birtokában nemzetközi elő­írás szabályozza a klinikai teszteléseket, amely orvosok és etikai bizottság közremű­ködésével zajlik. Szedlacsek Henrik Évekkel ezelőtt egy szabolcsi tsz-elnök nyilatkozta a tv- ben: Magyarország almater­melő nagyhatalom, az egy főre eső almatermés messze meghaladja az európai átla­got. — Ez nem érződik a piacon — szólt közbe a ripor­ter. — Sem a mennyiségben, sem az árakon. Mire a szabol­csi gazdász: ja kérem, a java kimegy exportra! A magabiztos hangból arra lehetett következtetni, hogy nincs gond az értékesítéssel. Abból pedig nem csináltak tit­kot. hogy a legtöbb alma Zá­honyon keresztül megy ki az országból. Ez a riport jut eszembe a Felsőbabádi Állami Gazdaság ócsai telepén, ahol 50 hektáron vár leszedésre az alma, egyelő­re szedd magad alapon. Saj­nos, a gyümölcstermelő ágazat vezetője, Kovács Zsolt közel sem olyan magabiztos, ami az értékesítést illeti. Pedig van mit eladni, a fák roskadoznak a terméstől. — Már a meggy felvásárlá­sa is akadozott, igaz az idén rekordtermés volt belőle. Az öt éve telepített fák most for­dultak termőre, hektáronként 200 mázsát szüreteltünk belő­le. Csakhogy máshol is így volt, telített lett a piac. Vagy­is az sem mindig jó, ha bő a termés. Kivált nem most, hogy leállt az export. És úgy néz ki, hasonló a helyzet az almával is. — Egyes szakértők szerint a gyümölcs- és zöldségexport visszaesését a biotermékek iránti kereslet motiválja. Mi­ért nem térnek át önök is a biotermelésre? — A nálunk meghonosí­tott almafajták könnyű prédái az almamolynak és a fusiklá- dium nevű gombának. Ezek ellen csak vegyszerekkel le­het védekezni. Legfeljebb any­Nagy Zsolt Zsámbokról — a hallgatók legfiatalabbja — el­mondta, hogy miután állásta­lanná vált, megpróbált más munkahelyet keresni. De min­denütt azzal a feltétellel talál­ta magát szemben, hogy bizo­nyos idejű szakmai gyakorlat­tal kell a jelentkezőnek ren­delkeznie. Korából fakadóan ennek az elvárásnak nem tu­dott megfelelni. Ezt a hát­rányt azzal szerette volna el­lensúlyozni, s így munkavál­lalási esélyeit javítani, hogy továbbképzi magát, további ismereteket, képesítéseket nyit tehetünk, hogy a jelen­leg használt vegyszereket ha­mar lebomló, környezetkímé­lő szerekre cseréljük. Az más kérdés, hogy ez még jobban megdrágítja a termelést, jólle­het már a mostani árak mel­lett is alig térül meg a ráfordí­tási költségünk. A felsőbabádi gazdaság­ban három almafajtát ter­mesztenek. Idaredet, jonagol- dot és glosztert. Ezek közül az idared a legjobban elálló, nem romlik, s akár egy évig is megőrzi zamatját. Tavalyelőtt, ugyanitt, tüle­kedtek a vásárlók. Most alig látni néhányat. Találomra megszólítok két családot. Kecskés Sándorék Némedi- ből jöttek, évek óta innen szerzik be a téli szükségletet. Fél mázsa jonagold van a ko­csijukban, szerintük ez a leg­jobb fajta. — Az árat tekintve nem éri meg kijönni — mondja a családfő. — Itt 22 forint kiló­ja, a nagybani piacon 25. Csakhogy mire odaér, ütő- dik, törődik. Ezt viszont mi szedjük, válogatjuk, és haza is úgy szállítjuk, hogy ne es­sék baja. szerez. Erre adott lehetőséget ez a tanfolyam. Filkó Árpád Sződligetről vett részt a kurzuson. Ő az új­ságokból értesült arról, hogy mérnöktovábbképző tanfo­lyam indul. Munkanélkülivé válása után, nem sikerült olyan állást találnia, mely a saját maga számára előírt kö­vetelményeknek megfelelt volna. Ezért ő a „kivárás poli­tikáját” választotta. Kérdé­sünkre válaszolva elmond­ták, hogy mind az öt Pest me­gyei hallgató számára a kép­zési költségeket a Pest Me­Kiss Istvánék gyáliak. A három rekeszben 60 kiló gloszter és jonagold. —Ta­valy többet vittem. Az idén csak ennyire telik a költség- vetésből. Mert bár az alma most olcsóbb, mint tavaly, a burgonya, hagyma meg egyéb télirevaló jóvalta drá­gább. — Mennyivel olcsóbb? — Egy forinttal. Amilyen termés van, lehetne olcsóbb is. — A nagy világválság idején túltermelés volt kávé­ból, s hogy elkerüljék a drasztikus árcsökkenést, a termelők hajókazánt fűtöt­tek a kávéval. A pluszként jelentkező — vagy nyakun­kon maradó — almának más lesz a szerepe. Ivóié ké­szül belőle. Pontos adatunk nincs arról, hány kiló almá­ból sajtolnak egy liter ivó­iét. Az viszont biztos, a ma­gyar fogyasztó aligha nyer az alma halmazállapot-válto­zásán. A fogyasztó akkor nyerne, ha a bő termés ará­nyában az ár is csökkenne. De nem egy forinttal. gyei Munkaügyi Központ biz­tosította. A bizonyítványkiosztó ün­nepségen a hallgatókat kö­szöntő Szabó Ferenc, a Fővá­rosi Munkaügyi Központ igazgatója és Rubovszky Lász­ló, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályveze­tője álláslehetőség-ajánlattal is előálltak. Szabó Ferenc el­mondta, hogy Csepelen nyi­tottak egy speciális munka- közvetítő irodát, ahol diplo­más műszaki értelmiségiek je­lentkezését várják. Ru­bovszky úr pedig felajánlotta a jelenlévők részére, hogy szakmai önéletrajzukkal ke­ressék meg őt az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztériumban. A továbbiakban tájékozta­tást kaptunk arról is, hogy ok­tóber végén újabb két, ugyan­ilyen tanfolyamot indítanak Budapesten, illetve a nehéz helyzetben lévő észak-keleti régió számára, Kazincbarci­Forintos hírek Az Egis Gyógyszergyár privatizációjában a dol­gozók is részt szeretné­nek venni. Tavaly július­ban háromtagú szervező- bizottságot választottak az MRP-vel kapcsolatos ügyek intézésére. A szer­vezőbizottság a napok­ban választja ki azt a ta­nácsadó céget, amelynek közreműködésével elké­szíthetik a megvalósítha­tósági tanulmányt. Postabank és Takarék- pénztár október 15-étől 2 százalékkal emeli vala­mennyi lakossági érték­papírjának kamatát. Ugyancsak változnak a Takarékszelvény II. ka­matai is, ennek határide­je azonban október 22. Az egyéves lekötésű Pos­ta-takarékjegy kamata 18-ról 20 százalékra nö­vekszik. Magyarországon az utób­bi évben örvendetesen nőtt a kereskedelmiköt- vény-kibocsátások szá­ma és összege. Ahogy a forint egyre közelebb ke­rül a konvertibilitáshoz, a külföldi befektetők is igényt tartanak majd a magyar kibocsátású köt­vényekre, és nagy ver­seny indulhat a jó vállala­tok papírjaiért. Hétfőn és kedden leje­gyezték a napokban kibo- csájtott Magyar Nemzeti Bank-i kötvényeket Svájcban, illetve Francia- országban. A két utolsó kötvény kibocsájtással együtt az MNB az idén 11 alkalommal jelent meg a külföldi tőkepia­con. Az elmúlt évben a játék- és pénznyerőautomaták tulajdonosai 2,4 milliárd forint játékadót és — hi­hetetlenül alacsony — kereskedelmi adót fizet­tek. Általános tapasztalat volt, hogy a vállalkozók 30 százaléka fel sem tün­tette a gép üzemeltetésé­ből származó jövedelmét jövedelembevallása so­rán. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam Eladási 1 egységre, forintban Angol font 146,09 148,89 Ausztrál dollár 63,13 64,37 Belga frank (100) 275,26 280,28 Dán korona 14,84 15,10 Finn márka 16,78 17,18 Francia frank 17,09 1737 Görög drachma (100) 41,07 41,91 Holland forint 5337 54,23 ír font 140,47 143,07 Japán yen (100) 90.68 91,88 Kanadai dollár 71,95 73,35 Kuvaiti dinár 320,85 326,35 Német márka 60,02 60,98 Norvég korona 13,69 13,93 Olasz líra (1000) 60,81 62,09 Osztrák schilling (100) 853,45 867,05 Portugál escudo (100) 57,91 59,01 Spanyol peseta (100) 73,78 75,30 Svájci frank 68,43 69,51 Svéd korona 12,09 12,35 USA-dollár 95,75 97,31 ECU (Közös Piac) 113,50 115,46 (matula) Pest megyeiek a mérnöktovábbképző' tanfolyamon A Állásajánlatokat is kaptak Ünnepélyes keretek között adták át bizonyítványait annak a harminc állástalan mérnöknek, akik a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület által, és a Fővárosi Munkaügyi Központ anyagi támogatásával létrejött — teljes egyetemi évnek megfelelő két szemeszteres — mérnöktovábbképző tanfo­lyamon vettek részt. A bizonyítványokat dr. Kiss Iván pro­fesszor, a BME Mérnöktovábbképző Intézet igazgatója, dr. Rittinger János a GTE főtitkára, és Lovász Szabó Ta­más, a TÜV Rheinland kölni székhelyű oktatói bizottságá­nak tagja adta át. A tanfolyamon öt Pest megyei Fiatalem­ber is részt vett, közülük kettőt kértünk meg, válaszoljon a kérdéseinkre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom