Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-14 / 240. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK INNEN— A legfontosabb idomérés A svájci rádió déli pontos időjelzése a neuenburgi obszervatóriumból érkezik, ahol 35 tudós és technikus adminisztrálja az időt. Ez a csoport az egyetlen Európában, amely képes a legpontosabb atomórát, a hid- rogénmézert elkészíteni. Ennek hibája 30 millió évi folyamatos működése után éppen egy másodperc lenne. Mivel ez az eszköz elengedhetetlen a pontos időméréshez, évente 2-3 darabot adnak el belőle külföldre. Halak nyomon követése A francia AGROS-rend- szer járművek, madarak, emlősállatok, bálnák stb. rádiós nyomon követése több mint másfél évtizede hatékonyan működik. Most halivadékok és a halak, például lazacok mozgásának nyomon követését dolgozták ki amerikai, francia és japán biológusok az otolitra alapozva. Az otolit a hal hallószervének belsejében egy parányi ásványi lerakódás, amely fontos szerepet játszik egyensúlyi helyzetének fenntartásánál. Az orvoslás története Amerikai kutatók elkülönítették azt a vírust, amely az idén, várhatóan novemberben influenza-világjárványt okozhat. A vakcina, az oltóanyag már kész, a leginkább veszélyeztetetteket be is oltották. Alig több mint hét évtizede még akkor sem tudtak egy világjárványt megállítani, amikor már évek óta szedte áldozatait. Az orvoslás története az ősidőktől 2020-ig című reprezentatív kötet sok ezzel kapcsolatos érdekességről számol be. Párválasztás — szaglás útján Egy német pszichológus véletlen folytán rájött, hogy az embereknél is döntő a szaglásélmény. Eddig ezt csak az egereknél vizsgálták, ott a nőstények az orrukkal keresik a partnerüket. Nem is fogadnak el akárkit, jó orruk van hozzá, hogy megkülönböztessék a saját, de immár felnőtt kölykeiket a mástól származó hímektől. Az embereknél is így van, derült ki egy angol pszichológusprofesszor vizsgálatából. Az emberi sejtek mindenkinél teljesen egyedi ismertetőjeleket tartalmaznak, ezek segítik az immunszisztémát abban, hogy megkülönböztesse a saját sejteket az idegenektől. —ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek / Élelmiszer-ipari gépek a kisgazdaságoknak A Gödöllői Agrártu- dományi Egyetem az állattartási gépek és alkalmazott villamosságtan tanszék megközelítőleg negyven évvel ezelőtt létesült. Azóta tevékenységük igencsak kibővült: például élelmi- szeripari gépek, az épületgépészet, vagy az elektronika és az energiagazdálkodás is foglalkoztatja őket. — Az évek során hol az egyik, hol a másik szakterület került előtérbe — mondta Sembery Péter egyetemi tanár, a tanszék vezetője. — A hetvenes-nyolcvanas években — a második olajválság után — az energetikára került a fő súly. Akkor mi koordináltunk egy országos programot. Elsősorban olyan területeket támogattunk, amelyek gyors megtérülést ígértek. így a szárítás, az állattartó épületek fűtése és a takarmánytartósítás volt az, amivel komolyan foglalkoztunk. Különösen sokat vizsgáltuk a zöld lucerna szárításának problémakörét. — A korábbi módszer nem volt jó? — A forrólevegős szárítás teijedt el az országban, ennek azonban nagyon nagy volt az energiaigénye. Akkor a zölden való tartósítási módok jöttek előtérbe és a szárítási technológiákban a kevesebb energiát igénylők (pajtában, vagy kazalban hideg, vagy meleg levegővel való át- fújással). Kísérleteztünk azonban olyan eljárással is, amely során a napenergiát vettük igénybe. — Ezek beváltak? — Nem nagyon terjedtek el, mert egy idő után — amikor vége lett az energiakrízisnek — visszatértek az eredetileg használt módszerekhez. Még az igen drága forró levegős szárítást is alkalmazzák néhol, mert az így kezelt takarmánynak nagyobb a karo- tin-, fehérje- stb. értéke és ezt jól lehet exportálni. — A többi módszer csökkenti ezeket az értékeket? — Azok esetében nagyobb a veszteség, ugyanakkor lényegesebben olcsóbb az előállítás. Mi tulajdonképpen a szárítók automatizálásával foglalkoztunk igazán. — Erre miért volt szükség? — A szárítókban általában valamivel túlszárítják a terményeket, mint arra igazán szükség lenne, mert nem tudják pontosan bemérni a nedvesség fokát. Létre is hoztunk jónéhány szabályozót. — Miért többet? — Mert nagyon nehéz a pontosan megfelelőt elkészíteni, így mindig javítgattunk rajtuk és változtattuk az értékelők elhelyezését. Ezek használatával azonban meg lehet takarítani nyolc-tíz százaléknyi energiát. — És az épületfűtés? — A feladat egy energiatakarékos fűtési rendszer kidolgozása volt. Ezt a munkát is mi koordináltuk. Említésre méltó a padlófűtés kifejlesztése az állattartó épületekben, aztán helyi sugárzó fűtési megoldások is születtek. A program keretében közösen kifejlesztettünk egy módszert a traktorosok hajtóanyag felhasználásának ellenőrzésére, melynek lényege az elvégzett munka mérése üzemóra-számlálóval és fogyasztásmérővel. — Meddig tartottak ezek a fejlesztések? — 1990 táján befejeződtek, mert nem volt rájuk pénz, nem kaptunk megbízásokat. — S most mivel foglalkoznak? — A terveink között szerepel — s reméljük, hogy pénz is lesz hozzá — a kisgazdaságok és -üzemek számára alkalmas élelmiszer-ipari gépek kifejlesztése. Egy csoportunk ezzel foglalkozik. — Milyenek a külföldi kapcsolataik? — Részt veszünk a TEMPUS programban, amely keretében együttműködünk a közös piaci tagországokkal. Egy görög egyetem vont be minket ebbe a munkába. Ennek köszönhetően évente hat-nyolc oktató és ugyanany- nyi hallgató tud kiutazni minimum egy hónapos tanulmányútra külföldre, ahol a fő téma az élelmiszer-minőségbiztosítás. így alkalmunk nyílik ebben a témakörben átvenni, s itthon hasznosítani a nyugati fejlesztéseket. Árpási Mária 125 éves az Egészségügyi Tudományos Tanács Visszatérni az elődökhöz? 1868-ban Balassa János elnökletével megkezdte működését Magyarországon az Egészségügyi Tudományos Tanács. Az eltelt 125 év alatt természetesen nagyon megváltozott a szervezet működési területe: átalakultak feladatai. Ugyanakkor a tanács mai irányítói azon gondolkodnak, hogy némiképpen vissza lehetne (kellene) térni az elődök által teremtett hagyományokhoz. — Százhuszonöt évvel ezelőtt az akkori Országos Közegészségügyi Tanács létrehozói gyökeresen újat alkottak azzal, hogy tulajdonképpen a semmiből alapították meg a hazai népegészségügy első szervezetét — mondta a jubileumi ülésre emlékezve dr. Rák Kálmán egyetemi tanár. Az ETT elnöke lapunk munkatársának kérdésére elmondta, hogy az azóta eltelt egy és negyed évszázad alatt nagymértékben megváltozott a tanács működése, átalakultak a vállalt feladatok is. — Ugyanakkor úgy látjuk, hogy eleink nálunknál sokkal bátrabban nyúltak hozzá egy- egy egészségügyi kérdéshez, merészebben vállaltak fel szakirányú feladatokat. Ebben lehetne némiképpen változtatni jelenlegi módszereinken, s a régiek munkastílusán okulva, azt mintegy átvéve a mai gyakorlatnál jóval közvetlenebb módon kellene válaszolni az elénk kerülő kérdésekre. Az ETT jogelődje, mely változatlan formában 1945-ig működött, egy országos független tudományos testület volt, melyben „minden közegészségügyi és állatorvostanra vonatkozó tudomány” képviseltette magát. Legfőbb feladata a kormány által hozzá intézett kérdésekre való folyamatos véleményezés volt. Néhány év megszakítás után 1952-ben „éledt fel” ismét a tanács, melyet éppen a változó egészségügy, s az ágazatban megindult reformfolyamat késztetett 1989-ben ismételt újjászerveződésre. — Amolyan tárcák közötti szervezet lett az ETT — folytatta a tájékoztatást az elnök. — Tanácsokat adunk a legkülönbözőbb minisztériumoknak, attól függően, hogy a felvetődő kérdés mely szakterület irányítóihoz tartozik. A lényeg, hogy a tanács valamennyi, az egészségügy tárgykörébe tartozó (ám akár oktatási, akár közigazgatási, igazságügyi stb. vonatkozású) ügyben kötelező jelleggel megszólal. így például egyik bizottságunk kezdeményezte a beteg és az orvos közötti jogi és etikai viszony megvizsgálását, melynek eredményeképpen változna a beteg műtét előtti tájékoztatásának rendje s jelenlegi gyakorlata. Ugyancsak az ETT feladata a gyógyszerek törzskönyvezésével kapcsolatos előzetes szakmai vélemény megadása, illetve az orvosbiológiai kutatásokkal kapcsolatban felmerülő etikai kérdésekben történő válaszadás. Évente mintegy 300 döntést hoz az Egészségügyi Tudományos Tanács. Valameny- nyi elsősorban ajánlás, illetve tanácsadás szinten megfogalmazott döntését szigorúan igazítja a nemzetközi szabványokhoz, a hazai tapasztalatokat pedig folyamatosan eljuttatja a megfelelő európai és világszervezetekhez. M. É. Múltidéző Pethe Ferenc Kétszázharminc éve született Pethe Ferenc, aki nemcsak gazdasági íróként, hanem gyakorlati szakemberként is számos újítással szolgálta a magyar mező- gazdaságot. Tanulmányait a debreceni református kollégiumban folytatta, majd 1788-tól — a kollégium pénzbeni támogatásával — külföldi, elsősorban holland. protestáns egyetemeken bővítette ismereteit. Majd egy évtizedig tartó távolléte során szerzett gazdag tapasztalatait az 1796-ban Bécsben megjelenő első magyar nyelvű agrárszaklapban a Magyar Újságban akarta mindenki számára közérthető módon hozzáférhetővé tenni. A szerkesztésében megjelenő lap azonban nem hozta meg a várt sikert. A kudarc után Pethe Bécsből Keszthelyre került, itt a Festetics György által szervezett Georgikonban kapott másodtanári állást. Különböző nézeteltérései miatt — az általánosan elterjedt latin nyelv helyett magyarul tanított — 1801 őszén hagyta ott állását. Ezután idejének jelentős részét fő művének a „Pallérozott mezei gazdaságinak írására fordította. Azonban kenyérkereső állást is kellett vállalnia, így kerül 1805-ben a herceg Esterházy család alkalmazásába. Különböző dunántúli birtokaikon látott el insp- rektori teendőket. Fő műve elkészülte után ismét Bécsbe költözött, ahol 1814-ben lapot alapított „Nemzeti Gazda” címmel. A négy és fél éven át megjelenő újságot 1816-tól Pesten szerkesztette, de előfizetők hiányában 1818-ban ezt is kénytelen volt megszüntetni. Pethe Ferenc felismerte a korszerű termelési eljárások bevezetésének szükségességét és számos gyakorlati példán keresztül írásaiban kijelölte a változás lehetséges útját. Helyét Tesse- dikkel és Nagyváthyval azonos szinten jelölte meg az agrár-történetírás. Pethe Ferenc 1832. február 22-én halt meg Szilágysomlyón. (P) Örökölhető a vastagbélrák? Keresik a vétkes géneket Az orvosi szakiroda- lomban nyolcvan évvel ezelőtt merült fel a gyanú: a vastagbélrák örökölhető. Nemrégiben finn és amerikai tudósok felfedeztek egy gént, mely — állításuk szerint — közrejátszik a vastagbélrák keletkezésében. Vizsgálataikat két — finn és észak-amerikai — családban végezték el, ahol három nemzedék óta minden második felnőtt ebben a betegségben halt meg. Négy éven át vizsgálták negyven rákbeteg családtag genetikai anyagát: egyező tumor- szupresszor gént kerestek, amely csaknem minden rákbetegség keletkezésénél fontos szerepet játszik. Ez normális körülmények között akadályozza a rákos sejtek növekedését. Ha viszont az örökletes faktor megjelenik, csökken a sejtosztódást fékező hatása. Fejtörő Az előző heti játék kérdéseire adott helyes válaszok a következők: 1. Kutyák, macskák, lovak, madarak, halak, kígyók, ürgék, vakondok és hangyák igen. Ennek az a magyarázata, hogy az állatok érzékelik a talaj finom rezdüléseit, amelyek megelőzik a természeti katasztrófát. 2. A jökulihaup a jég alatti tűzhányókitörések félelmetes kísérő jelensége. Amikor a jégmező alatt indul meg a vulkáni működés, a jég és a hó rohamos ütemben megolvad, özönvíz-szerű hevességgel alázúdul a lejtőkön és mindent magával sodor. 3. Tűzhányókitöréskor. Tefra a felszínre jutó szilárd anyag neve. Ilyen a horzsakő, a hamu és a vulkáni homok. A múlt heti játékunk helyes megfejtői: Kiss Aladárné Érd, Jászonyi Adám Százhalombatta, Sóvágó Éva Nagykőrös. A jövő heti játék kérdései: 1. Mi a buzogánycirok és mire használják? 2. Hol ezüstös az ezüstfa? 3. Melyik az a növény, amelynek száraz kóróját a szél télen tovakergeti, ördögien pörgeti, s ezért ördög- szekérnek is nevezik? A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ, postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányító- szám: 1446.
