Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-13 / 239. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. OKTÓBER 13., SZERDA 5 Bővítik a Dalmady úti iskolát Túrán és Hévízen gondolnak a holnapra óvodaügy Sínre jutott az Nagykőrösön több az óvodás, mint ahány hely | az óvodákban van — állapította meg a nyáron [ az önkormányzat oktatási bizottsága. E kínos helyzet közvetlen előzménye az volt, hogy a konzervgyár a kihasználatlanság miatt bezárta óvodáját, így őszre közel 30 gyerek elhelyezésének gondját kellett a városban megoldani. Miután a bölcsődés korúak viszont kevesebben vannak a kelleténél, a testület akkor úgy döntött, hogy a II. számú bölcsődében alakítanak ki időlegesen egy óvodás csoportot. Bár időközben a római katolikus óvodába is sok szülő helyezte el gyerekét, sőt az intézmény azóta megtelt, csupán 6 kisgyerek óvodába járatása maradt kérdéses. Szükség volt mégis a bölcsődei átszervezésre, mivel 21 gyerek ott is óvodássá cseperedett. A legutóbbi testületi ülésen az új óvodai részleg működtetésének feltételeiről esett szó. A képviselők határozata nyomán most már valóban minden akadály elhárult az új csoport útjából. Megszavazták többek között, egy újabb óvónői álláshoz szükséges költségeket, és a bölcsődei költségvetésből az óvodás csoport javára valamivel több mint 207 ezer forintot az intézményellátó gondnoksághoz átcsoportosítottak. Egy másik oktatási intézmény gondja is napirenden volt, nevezetesen a Dalmady utcai iskola telekvásárlásáról kellett a képviselőknek dönteniük. Az iskolának a nyáron megítéltek 1 millió forintot a város kasz- szájából, hogy a területén lévő szolgálati lakásokat alakítsák át tantermekké. Az újabb helyiségekre fölöttébb nagy szüksége lenne az iskolának, már így is a szomszédos ifjúsági ház helyiségeit használják kényszerből. Áldás lenne továbbá egy saját tornaterem is. Csakhogy, a korábban rendelkezésre bocsátott 1 millió forint arra kevés, hogy az intézmény elfogadható körülményeket tudjon magának teremteni. Életképesebbnek tűnt az az elképzelés, miszerint az eladásra kínált telekhatáros ingatlant megvennék az iskolának, ahol azután tornaterem, 3 foglalkoztató,, ebédlő, sőt műhely is kialakítható a későbbiekben. Az oktatási bizottság további 1 milliót kért az ingatlan vásárlásához, amit a képviselők megszavaztak. Kiss János polgármester tájékoztatást adott a Rákóczi iskola tornaterme építésének megtorpanásáról, annak okairól. Áz építést végző Pestépszert időközben súlyos pénzügyi, gazdasági problémák sújtották, és a munkát csak úgy volt hajlandó tovább folytatni, ha az önkormányzat elfogad egy új — mondani sem kell, magasabb — építési költségvetést. Ebből nem lett semmi, így a kivitelezésért felelős cég, a Makett Kft. elszámolt a Pestépszer- rel s új versenytárgyalást hirdetett a befejezésre. A hercehurcának persze a nebulók isszák meg a levét, sajnos az iskola várva várt tornaterme így csak a jövő őszi becsengetésre készül el. A továbbiakban a túrakerékpáros egyesület kérelmét is megtanácskozták a városatyák. Kedvező döntést hoztak a biciklissport kedvelőinek javára, mely szerint 50 ezer forinttal támogatják az egyesületet. Elfogadta a testület a polgár- mesternek az idei év első felének gazdálkodásáról szóló tájékoztatóját, valamint az önkormányzati vagyonrendelet kiegészítéséről, az ingatlanvagyon változásáról szóló előterjesztést, de rendelettel egyelőre nem erősítették meg a tervezett változtatásokat. Az önkormányzat gazdálkodását, 1990 októberétől visszamenőleg, nem régen az Állami Számvevőszék megvizsgálta. A revízió eredményéről Karay Kornélia jegyző tájékoztatta a képviselőket. Összességében elmondható, hogy a körösi ön- kormányzat pénzügyi helyzete stabil, a fizetőképessége jó. A pénzgazdálkodás és kezelés vonatkozásában nem találtak szervezeti szabálytalanságokat — állapította meg a számvevőszék. M. J. Tiszta vizet az unokáknak! (Folytatás az 1. oldalról) Mivel sok van belőle, nem tartjuk értékesnek — jellemezte eddigi gondolkodásunkat Tóth István polgár- mester, majd szemléletünk változását érzékeltetve emlékeztetett arra is, hogy sokan megbotránkoznak a szennyvíz ásott kútba eresz- tésén, s az is felháborodást váltott ki, amikor a gázvezeték-fektetés során „titkos” szennyvízelvezetőket fedeztek fel az árokásók. A polgármester gondolatait sokan megerősítették a művelődési házban tartott hétfői közmeghallgatáson. Utcaneveket is említettek, s olyan falurészeket, melyek alatt nagyon magasan van a talajvíz. Emiatt ott a szennyvíz közvetlenül a talajvízbe keveredik. Más esetekben az utcára, az árokba csorog a lé. Az egyik beszélgetőtársam említette: kutat ásott a kertjében a nyári szárazság idején, s a másfél méter mélyen talált talajvíz büdös volt. Az éjszakába nyúló, negyed tizenegyig tartó fórumon gyakorlatias kérdésekre keresték a választ a résztvevők. Hiszen Túrán és Galgahévízen már túljutottak azon a vágyon, hogy valamit tenni kell a szennyvízgondok orvoslására. Áz önkormányzatok előkészítő munkája révén a lakosságon a sor, hogy véleményt nyilvánítson. A képviselő-testület olyan szakembert talált, aki Túráról származott el, tehát a községhez kötődve ajánl megoldásokat. Pecze Miklós László ismertette, hogy két alapvető rendszer közül lehet választani. Az első arra épül, hogy a szennyvíz a tisztítómű felé lejtő vezetékeken folyik a tisztítóműbe. Ennek többek között az a hátránya, hogy helyenként 3-4 méter mély árkot kell ásni, ami növeli a költségeket. Kedvezőbbnek tűnik az a sok helyütt bevált módszer, hogy a lakásokból kis szivattyúval nyomják ki a szennyvizet a hálózatba. Üzemóra-számlálóval pontosan mérhető a keletkező szennyvíz meny- nyisége, s nem kell mélyebbre fektetni a csöveket az utcán, mint a gázprogram során. A két község már tavaly pályázatot nyújtott be állami céltámogatás elnyerése érdekében, .de akkor nem jártak sikerrel. Úgy tűnik, most 110 millió forintot remélhetnek az állami költségvetésből 1994-re és 1995-re. Ezen felül még körülbelül 200 milliót kell előteremteni. Tóth István a kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy el szeretnék érni: a családok csak 45 ezer forint körüli hozzájárulást fizessenek hitelből, mint a gázprogram esetén. Azt is leszögezte, hogy az önkormányzatoknak úgyszintén hitelt kell felvenniük. Ha a 2600 lakás kétharmadában igénylik a szennyvízcsatornázást, akkor igen kedvező feltételek lesznek a hitelhez. S miért tartja sürgetőnek az önkormányzat a beruházást egy évvel mandátuma lejárta előtt? Ha elhalasztják, újabb három év alatt juthatnak el oda, ahol most tartanak. S mivel 1990-től napjainkig szinte valameny- nyi magyar településen megépült a vízmű, a következő időszak a csatornázások kora lesz. Ma még köny- nyebb válogatni a kivitelezők közül. Basa Antal, Galgahévíz polgármestere kifejtette, hogy nem lenne bölcs dolog lemondani a 110 milliós állami támogatásról. 1993-ban kötelesség a csatornázás, s a két település önkormányzata tisztában van azzal: csak minél kisebb mértékben lehet a lakosságot terhelni. De nincs nagyobb teher annál, amivel az egészségünket veszélyeztetjük, amikor az elszállítás helyett kifolyatjuk a szennyvizet. A túrái homok már nem szívja el a szennyvizet, s a fejünket sem dughatjuk bele. A közmeghallgatás résztvevőinek többsége felismerte ezt, s remélhetően másoknak is elmondja. Jelenleg mintegy 750 túrái portáról jelezték az igényt a csatornázásra. Galgahévi- zen a 800 kérdőívből eddig háromszáz érkezett vissza, a válaszolók 78 százaléka támogatja a terveket. Balázs Gusztáv Példamutató kezdeményezés A kegyelet tettei Alig több mint két hét választ csak el a naptól, amelyen kegyelettel emlékezünk halot- tainkra. Az addig következő időszakban aki teheti kilátogat a temetőbe, hogy rendbe tegye hozzátartozói sírját. Vannak sírok viszont, amelyeket valamilyen oknál fogva nem gondoz, nem látogat senki. A keresztényi kegyelet úgy kívánja, hogy ezek az elhagyatott hantok is tisztán, rendbetéve álljanak a halottak- napi gyertyagyújtáskor. Az alábbiakban egy épp e cél érdekében megvalósult tiszteletreméltó kezdeményezésről számolunk be. Fehér Andrásné, a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium tanára még a tanév elején felhívással fordult a diákokhoz, kérve őket, hogy egy októberi péntek délutánjukat feláldozva segítsék majd a város félig-meddig zárt temetőinek rendbetételét. A felhívásnak eleget téve az elmúlt hét vége kezdetén mintegy kétszázötven gimnazista gyűjtötte a szemetet, irtotta a gazt Szentendre régi katolikus, evangélikus, református, zsidó és szerb sírkertjeiben. — Mind a négy évfolyamból csatlakoztak az akcióhoz teljes osztályok, vagy önállóan jelentkezők. Úgy érzem, a diákok megértették a szándékot, elfogadták, hogy a tiszta, rendezett környezet, a múltban éltek tisztelete, megbecsülése nélkül szegényebbek lennénk — mondta Fehér Andrásné, miközben gereb- lyéket, sarlókat osztott szét a református temetőben munkához látó negyedikesek között. A diákok mind az öt sírkertben zsákokba gyűjtötték a fém-, műanyag-, üveghulladékot, összegereblyézték a gazt, amit korábban az iskola egyik tanárának édesapja, idősebb Rózsa Sándor lekaszált. A munkájuk nyomán áttekinthetővé váló temetőt látva Szabó Sándor presbiter, a református sírkert gondnoka meg is jegyezte: — Bizony szükség lenne minden évben hasonló kezdeményezésre, hiszen a gaz gyorsan nő, az emberek pedig el-eldobják a szemetet, ami aztán elcsúfítja az utakat. Igaz, hogy az önkormányzat időnként rendbetéteti a lezárt temetőket is, de a rendszeresség hiányzik. Remélem a diákok jövőre is visz- szatémek ide, hogy ismét megtisztítsák a sírokat. Hogy így lesz-e, ma még nem tudni biztosan, annyi azonban elmondható, hogy Fehér Andrásné és a kezdeményezéshez csatlakozott diákok most úgy gondolják, a Móricz Gimnázium szép hagyományává válhat az őszi, halottak napja előtti temetőtakarítás. (ribáry)
