Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-11 / 237. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. OKTÓBER II.. HÉTFŐ Lövések a moszkvai éjszakában Vége a tanácsrendszernek Borisz Jelcin szombaton felszámolta a szovjet idők­ből származó tanácsi rend­szert, és úgy rendelkezett, hogy az eddigi tanácsok helyett állandóan műkö­dő, hivatásos önkormány­zatokat kell választani Oroszországban. Az Oroszországi Föderációt alkotó többi szuverén köz­társaság számára az orosz elnök ajánlásként fogal­mazta meg a tanácsi rend­szer formájára vonatkozó rendeletet. Az orosz elnök október 18-án reggel öt óráig meg­hosszabbította az orosz fő­városban egy hete elren­delt rendkívüli állapotot. Az elnöki rendelet értel­mében az eddigi 23 óra helyett éjféltől van ér­vényben a kijárási tilalom. Nem igazolódtak be teg­nap délig azok az értesülé­sek, amelyek szerint a be­tiltott szélsőséges szerve­zetek, köztük a Nemzeti Megmentési Frontban tö­mörült kommunista pártok és mozgalmak tüntetést szerveznének vasárnap az orosz fővárosban. Az orosz fővárosban az előző napokhoz hasonlóan nyugodt a helyzet. Viktor Kulikov rendőrtábornok, városparancsnok az orosz tévének adott nyilatkozatá­ban mindamellett elismer­te, hogy éjszakánként lövé­seket lehet hallani. A rend­őrök ugyanis utánalőnek azoknak az autóknak, ame­lyeknek többnyire ittas ve­zetői nem engedelmesked­nek a megállásra felszólí­tó jelzésnek. Előterjesztés a NATO-csúcsra Először Kelet-Európából A teljes jogú NATO-tag- ság kritériumainak megje­lölését, valamint a majda­ni tagságig elvezető, idő­ben is belátható folyamat megindítását, így már megelőzőleg is egyfajta társult viszony megterem­tését kéri egyebek között az a határozati javaslat, amelyet többek között ma­gyar beterjesztésre — Wachsler Tamás Fideszes képviselő kezdeményezé­seként — a hét végén fo­gadott el az Észak-atlanti Közgyűlés védelmi és biz­tonsági bizottsága Kop­penhágában. Az eredetileg a NATO- tagországok parlamenti képviselőiből álló Köz­gyűlés munkájában Ma­gyarország társult delegá­cióként 1990 óta vesz részt, de a testület történe­tében most először került arra sor, hogy egy kelet­európai képviselő előter­jesztése alapján tárgyal­jon és fogadjon el vala­mely bizottság határozati javaslatot. A „Határozat a NATO- csúcsról és a szövetség ki- szélesítéséről” címmel megszavazott dokumen­tum felszólítja a majdani, januári brüsszeli NATO- csúcstalálkozót, hogy „vá­zolja fel egy kiszélesített védelmi szövetség” ké­pét, megjelölve egyúttal „mindazokat a kikötése­ket és feltételeket”, ame­lyek teljesítésével a „sta­bil demokratikus renddel és piacgazdasággal rendel­kező, az EBEE Párizsi­charta és a NATO-alapok- mány elvei mellett egyér­telműen elkötelezett” or­szágok számára elérhető­vé válhat a szövetség. Egy gyermekembert megütöttek, pontosabban leütöttek. Hátulról, kivédhetetlen helyzetben. Történt mindez július 24-én éjszaka, Pest megye egyik községében a diszkó­ban. Az esemény közel sem szá­mít szenzációnak, hiszen alig mú­lik el hétvége, hogy ne csattanna el néhány pofon e jeles műintéz­ményben. De talán lássuk az esetet a felpo­fozott fiú elmondásában, amit két egybehangzó tanúvallo­más is alátámaszt. A sértett tizenhét éves, jónevű pesti gimnázium utolsó éves diákja. Július 24-én két barátjával kereste fel a disz­kót, ahol éjjel háromig táncoltak. Távozásukkor a világítás nem működött — valaki szándékosan megrongálta — s a sötétben egyikük felrúgott egy földre tett poharat. A csö­römpölésre előkerült a diszkó gazdája, előbb megtaszítot­ta, majd hátulról leütötte a vendéget. Az ökölcsapás követ­keztében ennek eltört az orrcsontja, s mint az a kórházi zá­rójelentésből kitűnik, sérülése 8 napon túl gyógyult, vagyis súlyos testi sértésnek volt a szenvedő alanya. A pofozkodás tehát nem ritka esemény errefelé, de arra még nem volt példa, hogy a diszkós üssön, ráadásul egy olyan vendéget, aki eleddig soha nem okozott botrányt, vagy verekedést a községben. Az eset nyilván azért vert na­gyobb port a szokottnál, mert a sértett apja helyi politikus, Az Európa Tanács Bécsi Nyilatkozata A magyar kormány elégedett Szombat délután a bécsi Austria Centerben egy fő dokumentum és három füg­gelék elfogadásával befeje­ződött az Európa Tanács első csúcsértekezlete. A fő dokumentum, amelyet a 32 ország jelen lévő ál­lam- és kormányfői, vala­mint külügyminiszterei dolgoztak ki, Bécsi Nyilat­kozat címet kapta. A három melléklet a szervezet reformját, a nemzeti kisebbségi témát, illetve az idegengyűlölet elleni akciótervet tartal­mazza. Konkrét döntés született az egységes em­beri jogi bíróságról, míg az emberi jogi konvenció kisebbségi kiterjesztését, valamint a kisebbségi jo­gok kötelező normáinak kidolgozását a csúcsérte­kezlet csupán szándék­ként rögzítette, illetve a feladatot a miniszteri bi­zottságra ruházta. A hatá­rozat hitet tesz amellett, hogy a nemzeti kisebbsé­gek védelme lényeges a földrész helyzetének szi­lárdsága és demokratikus biztonsága szempontjából. Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter az Európa Tanács csúcsértekezletén szombat délelőtt elmon­A Közép-Boszniában szombaton indított általá­nos muzulmán támadást a horvátok Mostar ágyúzásá­val bosszulják meg: a her­cegovinál székváros mu­zulmán negyedeire szom­bat este ágyútüzet zúdítot­tak. A szarajevói rádió je­lentése szerint tizenhár­mán megsebesültek, egy asszony életét azonnal ki­oltották a golyók, egy kis­dott felszólalásában utalt arra, hogy az utóbbi idő­ben Magyarországnak vol­tak bizonyos fenntartásai a legújabb Európa-tanács- beli felvételekkel kapcso­latban. Mint mondotta, a magyar kormány elége­dett azzal, ahogyan a par­lamenti közgyűlés és a mi­niszteri bizottság ajánlása­ival és feltételeivel üdvöz­lendő módon felelősséget vállalt azért, hogy az érin­tett országok valóra vált­sák ígéreteiket. Jeszenszky pontokba szedve összegezte állás­pontját a nemzeti kisebb­ségek problémaköréről. Szólt arról, hogy Közép- és Kelet-Európábán az ál­lamok etnikai összetétele és a jelenlegi határok tör­ténete lényegesen eltér a nyugat-európaiaktól. Hit­ler és Sztálin brutális etni­kai tisztogatása ellenére is Európa keleti fele szí­nes etnikai mozaik ma­radt — mondotta. Leszögezte: a feszültsé­geket nem a kisebbségek léte vagy követelései okozzák, hanem kedvezőt­len helyzetük. Ha alapve­tő kívánságuk teljesülne, vagyis semmi nem akadá­lyozná identitásuk megőr­lány kórházban halt bele sérülésébe. Súlyos harcok voltak a nyugat-boszniai harctere­ken — de ott az autonóm muzulmán terület harcosai támadtak rá Izetbegovic boszniai elnök katonáira. A muzulmán hadsereg pa­rancsnoksága szerint a sza- kadár erők a szerbektől kaptak fegyvert. Állítólag tárgyalnak két harckocsi zését, az etnikai feszültsé­gek csökkennének, sőt akár meg is szűnnének. Az Európa Tanács bé­csi csúcsértekezlete kielé­gítő dokumentumot foga­dott el, amivel mérsékel­ten elégedettek lehetünk — mondotta Jeszenszky Géza magyar külügymi­niszter, aki az MTI tudósí­tójának kérdésére vála­szolva kifejtette: csaló­dott lehet az, aki azt re­mélte, hogy a bécsi csúcs elfogadja a kisebbségvéde­lem kötelező normáinak konvencióját, és az embe­ri jogok európai konven­ciójának ilyen értelmű ki­egészítését. Aki azonban tudta, hogy e konvenció nagyon is bizonytalan, és sok tagállam egyáltalán nem ért vele egyet, az elé­gedetten nyugtázhatja, hogy nem vetették el az egész témát. A második függelék egyenesen kifejezi azt az elkötelezettséget, hogy meg fog születni ez a jegy­zőkönyv. Ez is egy lépés előre, ami elmozdítja a helyzetet a holtpontról, vagyis onnan, hogy ma semmiféle kötelező nor­ma nem létezik — mon­dotta a külügyminiszter. megvásárlásáról is. Ejup Ganic boszniai alelnök szombat este mindamellett úgy nyilatkozott, hogy a nyugat-boszniai szakadár muzulmán erők helyzete re­ménytelen. Közölte, hogy a szarajevói köztársasági vezető elutasította a tárgya­lást Fikret Abdic nyugat­boszniai muzulmán vezető­vel, mert „elárulta a muzul­mán államot”. A nagyvilág hírei h Katona Tamás, a mi­niszterelnökség politikai államtitkára Torinóban a Kossuth Emlékbizottság elnökeként közéleti szemé­lyiségekkel, társadalmi szervezetek képviselőivel találkozott. A hét elején Rómában megbeszélést folytat többek között Anto­ni Maccanicóval, az olasz miniszterelnökség államtit­kárával, Stefano Rolandó- val, a miniszterelnökség tájékoztatási és kiadási hi­vatalának vezetőjével. ¥ A napkorong is szere­pet kapott a tegnapi görög- országi parlamenti válasz­tásokon, ugyanis a 8 462 millió választásra jogosult állampolgár napkeltétől napnyugtáig dönthette el, hogy a bal-, vagy a jobbol­dal politikusai alakítsák meg az ország új kormá­nyát. * A leghatározottabban cáfolta, Bili Clinton elnök szombaton, hogy az Egye­sült Államok tűzszüneti ja­vaslatot ajánlott volna fel Mohamed Farah Aidid Szomáliái hadúrnak. * Tokió teljes mértékben támogatja Borisz Jelcin politikáját az oroszországi demokratikus reformok megvalósítására, és segít­séget kíván nyújtani Moszkvának a helyzet sta­bilizálásához — jelentette ki Hata Cutomu japán kül­ügyminiszter. * Bármikor megölethette volna Izrael már jó ideje Jasszer Arafatot, a Palesz­tinái Felszabadítási Szer­vezet vezetőjét, de nem tette — jelentette ki Si­mon Perez izraeli külügy­miniszter a hadsereg rádió­jának adott nyilatkozatá­ban. Szerb fegyverek a szakadároknak VÉLEMÉNY Megfélemlítés sokan állítják, hogy a fiúnak kiosztott ökölcsapást az apá­nak „címezték” politikai ellenfelei. Nem vitás, ez a község sajátságos helyet foglal el, politi­kailag a legváltozatosabb a térségben. A pártok palettája sokszínű, s ebben a színorgiában a vörös szín is jócskán je­len van. Néhányan burkoltan, mások nyíltan, ma is a rend­szerváltozás előtti politika hívei. Hitelt érdemlő adatok szerint ennél nagyobb erőt képvi­sel a kormánypárt; az MDF-nek 1989 óta van helyi szerve­zete a községben, egyik alapító tagja a megpofozott fiú ap­ja. Ennek ismeretében meglehetősen különös, hogy az 1990-es helyhatósági választásokon nem jutott be a képvi­selő-testületbe, jóllehet azok közt tartják nyilván, akiket mindig is élénken foglalkoztatott a község sorsa és jövője. Emberünk tehát nem lett képviselő, szavazatával nem befo- lyásolahatja a községet érintő döntéseket. Viszont mint a helyi MDF képviselője, meghívottként rendszeresen részt vesz a testületi üléseken, ahol esetenként hangot ad a nem­tetszésének. Ezek — többnyire — megegyeznek a lakos­ság véleményével. Nyilván ez az oka annak, hogy a fiát ért inzultust követően megindult a pusmogás, miszerint a disz- kóst az ellenzék bérelte fel a pofonra. A diszkós mindezt következetesen tagadja, szerinte a fiú szándékosan és ittas állapotban rúgta fel a poharat. Viszont a vérvizsgálat nem vagy véletlen? mutatott ki a sértettnél alkoholt, és az iskolai érdemjegyek sem engednek arra következtetni, hogy a fiú részeges, vagy agresszív. A miértről kérdezve az apa óvatosan fogalmaz, válasza közel sem meggyőző: — Annál rafináltabbnak tartom az ellenzéket, semmint ilyen otromba módszerhez folyamod­jon. Különben nem olyan fából faragtak, akit egy direkt, vagy indirekt pofon megfélemlít. Elgondolkodtató: a pártállam egykori kiszolgálói mind többet hallatnak magukról, s nosztalgiázva próbálnak a visz- szarendeződéshez híveket szerezni. Egy valamit azonban kihagynak a számításból. Nevezetesen azt, hogy a magyar társadalom 45 év alatt megtapasztalta a proletárdiktatúra vaskezét, a renitenskedőkkel szemben használt meggyőzés és megtorlás megannyi eszközét. Az Andrássy út hatvan pincéit, a recski gulagot, Tökölt és Kistarcsát. Talán ezek a régi élmények a pusmogás okai, ezért vélik egyesek, hogy a fiúnak adott pofon az apának szánt figyelmeztetés. Ki tudja? Választások előtt sok minden megeshet. (Matula Gy. Oszkár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom