Pest Megyei Hírlap, 1993. október (37. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-11 / 237. szám

§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 11., HÉTFŐ 3 Abonytól négysávos lesz a négyes Kormánylátogatás Szolnokon A kormány az elmaradott ke­let-magyarországi térségben folytatott látogatásainak utol­só állomásán, Szolnokon is szembesült a megye sok-sok problémájával. A megoldásra váró javaslatokból várhatóan jövő év februárjában születik kormányprogram — mondta Boross Péter belügyminisz­ter a szolnoki megyeházán szombaton tartott kormány­megbeszélés utáni sajtótájé­koztatón. Boross Péter a kor­mányülésen a távollévő An­tall József miniszterelnököt helyettesítette. Hozzátette: a gazdaság fejlődéséhez feltéte­leket teremtő programról van szó. Ennek része lesz például a 4-es számú főút Abony és Törökszentmiklós közötti mintegy 35 kilométeres sza­kaszának négysávossá bővíté­se is. Boross Péter után Szabó Já­nos földművelésügyi minisz­ter egy kérdésre válaszolva ki­fejtette: a földművelésügyi és a pénzügyi tárca is egyetértett abban, hogy a megye termelői az átlagnál jelentősebb, köz­vetlen támogatást kapjanak. Erre a pénzre várhatóan nem kell a februári program meg­születéséig várni. Traktort a gazdaköröktől! Az alacsony jövedelemterme­lő képességű agrárágazatnak az eddigieknél nagyobb mér­tékű költségvetési kamattá­mogatást kell biztosítani — fogalmazták meg a Lakitele­ki Népfőiskolán szombaton zárult fórum kapcsán a Ma­gyarországi Gazdakörök Or­szágos Szövetségének képvi­selői. A harmincezemyi tagot számláló érdekképviselet or­szágos elnöksége és szakértői testületé kétnapos eszmecse­rén vett részt. A fórum részt­vevői üdvözölték a vidék bankjának megalakulását. Az örvendetes, illetve várt kedvező változások elismeré­se mellett azonban a Magyar- országi Gazdakörök Orszá­gos Szövetsége nevében meg­fogalmazott állásfoglalás nyo­matékkai leszögezni: változat­lanul gond a kisebb beruházá­sokhoz szükséges, valamint a mezőgazdasági termelés fo­lyamatát szolgáló kölcsönök elérése magángazdálkodók számára. Mindkét hitel eseté­ben az alapvető problémát a garancia biztosítása jelenti: A Lakiteleken tartott gazda­köri tanácskozás zárónapján döntöttek egy traktorvásárlási akció indításáról is. E megyén­kénti szervezés keretében megvalósuló kezdeményezés célja az, hogy a magángazdál­kodók, köztük a most kezdő mezőgazdasági vállalkozók a lehető legkedvezőbb feltéte­lekkel jussanak hozzá a szük­séges erőgépekhez. Vita a személyiségvédelemről A kisajátított ember „Személyiségvédelem—politi­ka—sajtó” címmel tartott nyil­vános vitát a Független Jogász Fórum szombaton, a Budapes­ti Ügyvédi Kamara tanácster­mében. Dr. Lábady Tamás alkot­mánybíró előadásában utalt ar­ra, hogy az elmúlt évtizedek­ben a társadalmi változások következtében a polgári jog- gyakorlatban különösen előtér­be került a személyiségi jogok védelme és a sajtó kapcsolata. A modem polgári demokráci­ákban a véleménynyilvánítás szabadságával összefüggésben bizonyos értelemben vissza­szorultak a büntetőjogi eszkö­zök. Ezzel egyidejűleg az egyén egyre teljesebben aláren­delődik a közösségnek. Ko­runk jellemzőjévé vált „az em­ber kisajátítása”, az indiszkré­ció, a sajtó szenzációéhsége, a tolakodó tapintatlanság. Az ember mind teljesebben köz­préda lesz. A személyiség ki­szolgáltatottá válására tekintet­tel és más okokra is figyelem­mel a második világháború utáni alkotmányok élére került az emberi méltóság érinthetet- lenségének és a személyiség szabad kibontakozásának a jo­ga. Az alkotmánybíró hangsú­lyozta: a mai társadalmi gya­korlatban a közéleti ember kö­teles eltűrni minden kritikát, akár megalapozott, akár nem. A magyar Alkotmánybíróság határozata szerint a vélemény- nyilvánításhoz való jog függet­len a vélemény érték- és igaz­ságtartalmától. Helye van min­den véleménynek: a jónak és károsnak, kellemesnek és sér­tőnek egyaránt. A sajtó a kritika tekinteté­ben abszolút szabad, és ez a szabadság azt jelenti, hogy mindenki minden szavával sa­ját erkölcsi hitelét kockáztatja. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szinte abszolút szabad­ság azonban nem vonatkozik a tényállításokra. (Például arra, ha valakinek olyan kijelentést tulajdonítanak, amely nem az ő szájából hangzott el, vagy valakiről olyan tett elkövetését állítják, amelyet nem tett.) Dr. Békés Imre egyetemi ta­nár a személyiség, a becsület és az emberi méltóság büntető­jogi védelmével kapcsolatban elmondta: a történelmileg ki­alakult büntető jogszabályok 1989-ig látszólag zavartalanul működtek. A ma hatályos tör­vényi rendelkezésekkel kap­csolatban megállapította, az az egyik probléma, hogy a jelen­legi bírói gyakorlat a régi jog alapján alakult ki. Az ország- gyűlési képviselői választások előkészületeire utalva kijelen­tette: az a meggyőződése, hogy a büntetőjog alkalmatlan a személyiségjog és a kommu­nikációs szabadságjog összeüt­közéséből fakadó jogviták bár­miféle megoldására. Az MDF országos választmánya Egerben Hol marad a vetési hitel? McPeak Budapesten Az Egyesült Államok légiere­jének vezérkari főnöke, Me­rül McPeak tábornok szom­baton Magyarországra érke­zett. A vezérkari főnököt Deák János altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke hív­ta meg. Merill McPeak októ­ber 12-éig tartózkodik Ma­gyarországon. Programja so­rán vidéki légvédelmi alaku­latoknál tesz látogatást. Vegyes vállalatok Tizenkétezer vegyes tulajdo­nú vállalkozás működött Ma­gyarországon és 260 volt a ki­zárólagosan külföldi tulajdon­ban lévő magyarországi cég. A külföldi résztulajdonnal rendelkező vállalkozásokhoz folyt be az összes társasági- adó-bevallás szerinti nettó ár­bevétel egyötöd része, vagyis mintegy 1200 milliárd forint. (Folytatás az I- oldalról) Az óriási földigényre tekin­tettel a választmány úgy fog­lalt állást, hogy szükség van az állami földekből való pót­lólagos kijelölésre, aminek november 30-áig meg kell történnie. Az ágazat finanszírozásá­ról szólva az államtitkár ki­emelte: a bankvilág nehéz­kes az agrárszférával szem­ben. A vetési hitelt a ban­kok a mai napig nem folyó­sítják, holott az állam garan­ciát vállalt visszafizetésük­re. A választmány állásfogla­lása szerint szükséges a szö­vetkezeti törvény módosítá­sa annak érdekében, hogy megkönnyítsék szétválásu­kat. Javasolják a földkiadó bizottságokról szóló tör­vény korrekcióját is. Esze­rint határidőhöz kell kötni a földkiadásokat, meg kell ol­dani az ideiglenes használat- baadást és a kiadás jogsze­rűségének ellenőrzését, va­lamint a működésképtelen, részben feloszlott földkiadó bizottságok újraválasztását. Nahimi Péter alelnök hangsúlyozta, hogy a válasz­tási program előkészítése során kiemelt helyet kap az MDF nemzeti jövőképének megfogalmazása, amelynek alapvető értékei a nemzet, a demokrácia. Leszögezte: a rendszerváltozás három kri­tériuma közül kettő megva­lósult. Létrejött a jogállami­ság és kiépült a piacgazda­ság. Még működőképessé kell válnia az önszerveződő civil társadalom mechaniz­musainak, amelyek kiegé­szítik a parlament és a kor­mányzat munkáját. Csak ek­kor mondható el, hogy befe­jeződött a rendszerváltozás Magyarországon. Andrásfalvy Bertalan rá­mutatott, hogy az új köz- és felsőoktatási törvények Eu­rópa legjobb törvényei közé tartoznak, ám még meg kell tanulnia a társadalomnak élni a törvény adta lehetősé­gekkel. Kulin Ferenc alelnök hangsúlyozta: a XX. század­nak meg kellett győznie ar­ról a magyar társadalmat, hogy nincs és nem is lesz többé lehetőség Magyaror­szág középhatalmi szerepére a térségben. Ezért ha jövőké­pet tervezünk, késznek kell lennünk egy újfajta nagy nemzeti lehetőség megvalósí­tására, mégpedig arra, hogy a magyarság a térség gazda­sági és kulturális folyamatai­ban kezdeményezőként, ko­ordinátorként lépjen fel. Soltvadkert város Megpezsdült az alkotókedv Lengyel a bíróság előtt Az idegen elnyomás alól fel­szabadulva, két-három eszten­dő óta ez az ország ismét mó­dot kapott arra, hogy új törté­nelmi fejezetet nyisson. Az átmenet azonban, az 1989-ben lelkeinkben szüle­tett illúziókkal szemben nem simára gyalult út, tele van buktatókkal, fárasztóbb, a gyengébbek számára csüg- gesztőbb, mint hittük — mon­dotta Boross Péter belügymi­niszter tegnap a soltvadkerti sportcsarnokban rendezett vá­rosavató ünnepségen a kor­mány és Antall József minisz­terelnök nevében is köszönt­ve a település polgárait. Boross Péter a honfoglalás óta napjainkig eltelt időszak ívét felrajzolva kiemelte, hogy a történelmünket végigkísérő küzdelmek, csatavesztések, ir­tóztató pusztítások ellenére a népakarat mindig talpra állítot­ta az országot. Őseink megma­radásra intő parancsa, hogy vé­szeljük át, viseljük el a nehéz esztendőket. Az elmúlt két-há­rom évben történelmi jelentő­ségű eredményeket produkál­tak a települések, szerte az or­szágban. A községekben, váro­sokban megpezsdült az alkotó­kedv, teret hódítottak a lokál- patrióta kezdeményezések, s gyarapodtak a települések. Ezek sorába tartozik Soltvad­kert, amelynek magasabb be­sorolása, városi rangja az itt élők alkotókészségének érde­me, eredménye — mondta Bo­ross Péter, aki átadta Berecz László polgármesternek a vá­rossá nyilvánítást dokumentá­ló oklevelet és a jelképes kul­csot. Lengyel László politológus ma áll a Veszprémi Városi Bíró­ság elé, nagy nyilvánosság előtt elkövetett hatóság meg­sértése bűntettének vádja miatt. Mint ismeretes, az ügyben június 17-én Antall József mi­niszterelnök a kormány nevé­ben tett feljelentést Lengyel László ellen, mert a kormány tagjait korrupcióval gyanúsí­totta meg egy klubesten. A feljelentés alapján a Győri Ügyészségi Nyomozó Hiva­tal folytatta le a nyomozást, amely után a Veszprémi Vá­rosi Ügyészség nyújtott be vádiratot a bírósághoz. Az ügyészség megállapítá­sa szerint Lengyel László, a Pénzügykutató Részvénytár­saság elnök-vezérigazgatója, politológus június 10-én este „A mai magyar gazdaság” címmel előadást tartott Veszprémben, az Akadémiai Bizottság székházában. Az olasz politikai és gazdasági helyzet jellemzése során a magyar viszonyokra érvénye­sen azt állította, hogy a „köz- igazgatásban kialakult a töké­letes korrupció: pontosan meg lehet mondani, melyik minisztert vagy főosztályve­zetőt mennyiért lehet meg­venni”. Ezt a kijelentést a Ku­rír június 13-ai és a Veszpré­mi Napló június 14-ei száma közölte. A vádhatóság jogi ál­láspontja szerint Lengyel László kijelentése „alkalmas volt valamennyi miniszter,- mint hivatalos személy, és azon keresztül a Magyar Köz­társaság kormánya, mint ható­ság becsületének csorbításá­ra”. Az ügyészség a bűncse­lekmény elkövetését — a vád­lott részbeni tagadásával szemben — több tanú vallo­másával bizonyítja. Kút a kömpöci kincshez A Kiskunmajsa térségében elterülő' Kömpöc határában sokat ígérő földgázkészlet feltárá­sa kezdődött meg. A Kömpöc Dél 1. elnevezésű kutat a Rotary Kft. szakemberei most tesztelésre készítik elő. Annyit máris tudnak, hogy nagy fűtőértékű, gazolintartalmú föld­gázt találtak (MTI-felvétel) Januárban folytatják Evangélikus zsinat Befejeződött tegnap a Ma­gyarországi Evangélikus Egy­ház zsinatának 10. ülésszaka, melyet a Budapesti Evangéli­kus Gimnáziumban tartottak. Az MTI-hez eljuttatott tá­jékoztatás szerint a 10. ülés­szakon — amely október 8-án kezdte munkáját — tár­gyalták az I-es törvényterve­zetet, mely a Magyarországi Evangélikus Egyházról, szer­vezetének alapelveiről szól. Folytatták az egyházi szolgá­latról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Elfogadta a zsinat az egyház munkásai­ról és a lelkészi szolgálatról szóló fejezeteket. Foglalko­zott a zsinat első olvasásban az egyházi szolgálatra való felkészítésről, valamint a sze­retetszolgálatról és intézmé­nyeiről rendelkező törvény- tervezetekkel is. A zsinat kö­vetkező ülésszakát a jövő esztendő elején, január 7—8-án tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom