Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. SZEPTEMBER 7., KEDD Műsorok a váci ,Jorró dróton” Támadják a polgármestert ''étf Bartos Ferencnek, Vác polgármesteré- nek könnyebb élete lehetett, amikor még a Földművelésügyi Minisztérium mérnök képzettségű főmunkatársaként dolgozott, s a szakmájában mindig négynek számított a kétszer kettő. „Ez hazugság” Mostanában az a hír járja a városban, hogy kissé megfáradt, túlérzékeny. Közölte, hogy kilép a KDNP helyi frakciójából, s legközelebb nem indul a helyhatósági választásokon. Nemrégiben egy kényes, indulatos kijelentését közölte a helyi ellenzéki lap, majd az Elektro Signal helyi tv.-stúdiójának heti híradója ismételte meg hangszalagról az inkriminált mondatot. Ezzel kapcsolatban persze, Gergely Sándornak, a stúdió tulajdonos vezetőjének is fel kellett tenniük a kérdést: — Etikusnak tartja-e az olyan mag- nóhasználatiot, amiről a tárgyalópartner nem tud, s bejátszásához sem kérik a hozzájárulását? — Üzleti tárgyalási folytat- tunkl, s ilyen alkalmakkor szokás a magnóhasználat, hogy ne felejtsük el, miben állapodtunk meg — válaszolja a stúdióvezető, s hozzáteszi: — Meg is mondtam Bartos Ferencnek, hogy megbeszélésünkről tájékoztatom a nyilvánosságot, mert önérzetembe vágott mindaz, amikkel illetett. Ugyanis engem és társaimat egy kijelentésével a politikai alvilághoz sorolt. Az Elektro Signal hetenként ismétlődő műsoraiban sorra hangzottak el az olyan vádak, melyekre a polgármester nem válaszolt, mert mint lapunknak elmondja: — Nem szoktam szereplésre jelentkezni, hívni pedig nem hívtak. Az alvilághoz sorolás pedig nem az említett megbeszélésen hangzott el, s egész más összefüggésben, nem személyre szólóan. Ha pedig Gergely Sándor továbbra is azt állítja, hogy nyilatkozatra kértek, akkor ez hazugság. Ma már nem is szerepelnék az olyan stílusú műsorban, mint az övé.Különben, ahol az inkriminált mondat elhangzott, nem is üzleti tárgyalás folyt. Hírközlők versengése Bármi legyen is a médiacsatározás magyarázata, a kiváltó okok között közvetve az élénkülő verseny is szerepet játszik. Vác rohamosan fejlődő hírközlését ma már három, havonta megjelenő és egy hetenként kétszer kiadásra kerülő újság szolgálja. A folyamatosan kiépülő kábeltévé műsora a legnagyobb lakókörzetben vehető. A tanácsi korszakban létre hozott kábeltévé kft-ben negyven százalék az Elektro Signal tulajdona. A többin a Városgazdálkodási Vállalat, a Madách Imre Művelődési Központ és egy lakásszövetkezet, s részben az önkormányzat osztozik. A kiépített három csatorna közül egyet a művelődési központ, egyet Gergely használ, egyet még akár bérbe is lehetne adni. Az ES. eddig csak évi 10 ezer forint bérleti díjat fizetett a csatorna használatáért, mert egy megállapodás szerint közszolgálati műsorokat is szolgáltatott a városnak. Tudósított az önkormányzati ülésekről, eseményekről, ünnepségekről. Ám a kft. nyári ülésén néhány döntés rá nézve hátrányosnak bizonyult. Az igazgatóság nem volt megelégedve a tőle kért új szerződéstervezettel, mert az a régi alapelveit konzerválta, s nem tükrözte a mai követelményeket. A polgármesternek meghatározó szerepe volt abban, hogy a csatorna használati díját havi 50 ezer forintra emelték. A közszolgálati műsorokról lemondva, azt a jövőben a művelődési központ stúdiójától kérik, melynek ezért csak havi 15 ezer forint bérleti díjat fizetnek. Igaz, idén decemberben ismét felülvizsgálják a döntést, s akkor új megállapodástervezetet készítenek elő. Gergely Sándor a történteket lapunknak és korábban a műsorok nézőinek is úgy kommentálta, hogy a lakástulajdonosok pénzén kiépített kábelhálózatot a polgármester akarja ellenőrzése alá vonni. Befolyásának növelése érdeklében részesítette előnyben a művelődési központot, mivel az önkormányzati hatáskörbe tartozik. Az ügy kapcsán ezenkívül még számos, a közvélemény által támadásnak minősített téma is szóba került a heti adások idején. A polgármester marad Bartos Ferenc polgármester nem tagadja, hogy ő, a stúdió részéről erős szembenállást tapasztal az önkormányzat iránt. Tájékoztatásai egyoldalúak, jobbára csak az ellenzéket szólaltatják meg. Nagy baj, hogy az üzleti érdek keveredik a politikával. Ám azt határozottan visszautasítja, hogy a műsorokba bármikor is beleszólt volna, s hogy valaha is ez lett volna a szándéka. Nem tehetné meg ezt a művelődési központ stúdiójával sem. Pusztán a kedvezőbb ajánlat miatt adták át nekik a közszolgálati műsorok jogát. — Azt viszont világosan leszögeztem, hogy az ötvenmillió forint értékű hálózat gazdálkodását rendezni kell, a kft-t nem lehet tovább zsebből finanszírozni, hangoztatja Bartos Ferenc, majd hozzáteszi: — Alaptalan gyanúsítás, hogy ki akarnám sajátítani a kábeltévé hálózatot. Ám, ha valaki így fogalmaz, akkor fel kell tenni a kérdést: Ha én nem, akkor talán Gergely Sándor? — Nem a munka fárasztott el — jelenti ki végül, mintegy összegzésként a polgármester úr. — A KDNP frakciót nem akarom terhelni az engem ért támadások következményeivel. A képviselő-testületben pedig vannak olyan jelek, melyek szerint egyesek nem érzékelik: Nekem több a felelősségem a város működéséért. Ha ezek erősödnek, akkor el kell gondolkodnom a továbbiakon, de most nincs szándékomban lemondani, mert képviselnem kell azok érdekeit, akik ide küldtek. Négy esztendő viszont hosszú idő ahhoz, hogy az ember ne gyakorolja eredeti hivatását. Nyolc év után még nehezebb lenne újra kezdeni. Ezért látom célszerűnek, hogy visszamenjek a minisztériumba. Kovács T. István Ünnepnap Gyálon Átadták a tornacsarnokot Tegnap rendhagyó tanévkezdés tanúi lehettünk a gyáli Kossuth Lajos Általános Iskolában, mely negyedszázados fennállása óta minden eddigi fejlesztését felülmúlva, egy sor új létesítménnyel fogadta tanulóit az új tanév elsó' napján. Kerékpárutakat építenek A nagyberuházás végösszege 94 millió forint volt, melyhez 20 milliót a központi költségvetés pótolt, hála Vona Feme országgyűlési képviselő közbenjárásának. Ebből a temérdek pénzből épült meg a korszerű tornacsarnok, a négy tanterem, a konyha és az ebédlő. Vadászná Sárközi Márta igazgatónő joggal mondhatta: piros betűs nap ez az iskolánk történetében, hála érte a kormánynak és az önkormányzatnak. Gyimesi István polgármester a beruházás távlati céljairól beszélt az egybegyűlteknek. — Az oktatás minőségi fejlesztéséhez a feltételeket is biztosítani kell — mondta. — Az igényesen felkészített fiatalság egyik garanciája a jövőnek, aminek horizontján már feltűnni látszik a remény, hogy végre Gyálból is város lesz. A merész, szokatlan stílusban megépült tornacsarnokról Vona Ferenc azt mondta: olyan, mint amilyet csak Makowecz tervez. Ennél nagyobb elismerést aligha kaphatott volna Bállá ■Balázs gyáli tervező és a Mikro- balbi Tervező Kft. kollektívája. A kivitelezők is tudásuk legjavát nyújtották, a tornacsarnok a Constmm Építőipari Kft. referencia munkája, de mellettük a nagyközség iparosai is jelesen vizsgáztak, az összmunkálatok negyven százalékát a helyi ipartestület tagjai végezték. Itt van az ősz, itt van újra — szavalta egy kislány Petőfi örökszép és örökérvényű versét, mely úgy hozzátartozik a tanévnyitáshoz, mint fehér kréta a fekete táblához. A Kossuth iskola tanulói és a Károlyi Mihály utca lakói hosszú évekig sárban, hóban tapostak ősztől tavaszig. Az ősz megjött, mint minden évben, s az iskolacsengő is megszólalt, mint minden szeptember elején. Csak a környék változott. Á tornacsarnokkal és többi létesítménnyel egyidőben három portalanított utat is átadtak. Mostantól kezdve nem kell latyakban járkálni, szilárd útburkolat, aszfalt bontja a sártengeréről hírhedt Károlyi Mihály utcát is. (matula) (Folytatás az I. oldalról.) Az önkormányzat hivatala előzetesen megküldte a koncepció leírását, valamint a helyszínrajzot a települések önkormányzatainak. Valamivel több mint húsz választ kaptak, hangsúlyozta Lovas Zsuzsa, az ön- konnányzati területfejlesztési és környezetvédelmi osztályának munkatársa. A visszajelzések szerint a koncsepciót jónak, elfogadhatónak tartják, kisebb, az illető település sajátosságaihoz igazodó változásokat javasolnak. Jellemző, hogy a kerékpárutakat a települések a zöldövezetekbe és a vadgátak- iu képzelik. Kovácsházy Frigyes először az alapkérdésekről mondott néhány szót: kiindulási pontként említette a nemzetközi tapasztalatok és a hazai igények figyelembe vételét, a már meglevő kerékpárutak számbavételét. Fontos tényező, hogy ne za- vatja a kerékpárút a közúti közlekedést, és fordítva. Kiemelt figyelmet szenteltek azoknak a helyeknek, ahol igen gyakoriak a balesetek. Régebben a kétkerekűt főleg munkába járásra használták, manapság egyre inkább elterjedt a kerékpáros turizmus. A tervek szerint az ezredfordulóig ötezer kilométer hosszú szakasz épülne ki. A Budapesti Közúti Igazgatóságot Vesztergál Lajos képviselte, aki jelezte, hogy ezek a tervek egyelőre csak a lehetőségek tanulmánytervei, a települések önkormányzatainak javaslataival együtt kerülnek majd végleges formába. Sok helyen először a tulajdonjogi kérdéseket kell tisztázni. Figyelemre méltó a MÁV programja miszerint országszerte lehetőséget «d a kerékpárral való utazásra. Megtudtuk, hogy a közeljövőben az Országos Idegenforgalmi Hivatal pályázatot, hirdet kerékpáros utak tervezésére és építésére. A fejlesztési program alapvető célja megteremteni a biztonságos kerékpározás feltételeit. A közúti közlekedésből származó környezeti ártalmak növekedése (zaj, levegőszennyezés, rezgés) egyre inkább nyilvánvalóvá teszi a környezetbarát kerékpáros közlekedés fontosságát. Az országos kerékpárút-háló- zat kialakítása csak alulról való építkezéssel lehetséges, a települések egymás közötti kapcsolatrendszerében gondolkodva. (b. cs.) Megkérdeztük Telepítenek-e erdőket a megyében? A közelmúltban megjelent néhány napilapban az a hír, hogy egyes megyékben igen sokan érdeklődnek az erdőtelepítés iránt. Elsősorban a kárpótlással a földhöz jutó gazdák foglalkoznak a gondolattal. Mi a helyzet Pest megyében? — kérdeztük Dobó Istvántól, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatójától. — Nem tudok a kárpótlással összhangban megjelenő, nagymérvű erdőtelepítési szándékról Pest megyében — mondotta. — Gazdaságunkhoz nem érkezett eddig olyan igény, amiben ehhez valamilyen szakmai segítséget kértek volna. Ebben több minden közrejátszhat, az is, hogy a bányászat után a legnehezebb munkák egyike a fakitermelés. Persze a bozótvágás, az erdőgazdálkodás sem könnyű. Az is igaz, hogy a Pest megyei termőföldek termőértéke nem a legjobb. A főváros közelsége miatt azonban e térségben más lehetőségek is adódhatnak. Az viszont tény, nagyon kívánatos lenne minél több területen az erdőtelepítés. A budapesti lég- és környezetszennyezési helyzet mindenki előtt ismert. Hatásait a megyében élők is érezhetik. A jelenlegi, hatvanhét ezer hektáros erdőterület kétszerese sem lenne sok ezen környezeti ártalmak enyhítésére. Ehhez persze megfontolt erdő- telepítési program kidolgozására, kormányzati támogatásra lenne szükség. Elképzelhető, hogy a kárpótlással földhöz jutók a faanyag-kitermelés mellett kömmyezetvédelmi és közjóléti szolgáltatások céljából is telepítenének erdőket. E kérdésben nem az a lényeges, hogy állami, vagy magánszinten valósul-e meg ez a munka. A fontos az lenne, hogy minden olyan területre, ami nem alkalmas a mező- gazdasági művelésre, erdőket telepítenének. Az, hogy más megyében miért nagyobb az érdeklődés ez iránt, talán azzal magyarázható, hogy igen jó minősétű termőföldjeik lehetnek. Kialakult már a hagyomány, hogy a föld nem heverhet parlagon. Ha nem is vetnek, legalább erdőket telepítenek egyes területekre. J. Sz. I. Református kollégiumavató Nagykőrösön A város történelmi tette (Folytatás az I. oldalról) — A nagykőrösi önkormányzat történelmi feladatot teljesített — folytatta az államtitkár — az egyházi ingatlanok és intézmények, azon belül is az iskolák tulajdonlásának gyors és megnyugtató rendezésével. Az egyházi iskolák sem adnak, nem adhatnak kevesebbet, mint az állami tanintézmények, A tárgyi oktatás csakis a testi-lelki, erkölcsi és érzelmi neveléssel válhat teljessé, és ehhez következetesség, igényesség és sok-sok szeretet kell. Hitre nevelni nagyon nehéz, de meg kell adni mindenki számára ezt a lehetőséget, akik igénylik. Az egyházak iskoláinak meg kell mutatni, hogy másféle értékek is léteznek, mint a felszínes talmi csillo- gásúak, amelyek csalódást, kiábrándulást, elbizonytalanodást okoznak. Fodor Ferenc vezető lelki- pásztor bibliai példákkal illusztrálta a református iskolák visszatértét. Olyan látomás volt ez, mint a délibáb —mondotta — amely a szomjas vándor előtt egyszercsak valóságos tóvá változik. Még nem volt Nagykőrösön református iskola, amikor a gyülekezet már létrehozta a Filó Lajos Alapítványt, fontos forrását a működtetésnek. Visz- szakaptuk a tanítóképzőt, tavaly az Arany János általános iskolát, idén pedig a gimnáziumot. A református kollégium ezeknek az intézményeknek szellemi egységét fejezi ki, egységét a nagykőrösi református oktatásnak. A kollégium megalapítását tanévnyitó követte, amikor is a református iskolák igazgatói szóltak a gyülekezethez, és tanítványaikhoz. — Sokan megkérdezik tőlem, mit jelent iskolánk életében az egyházhoz való tartozás. Mindig azt felelem, változást és állandóságot. Változást abban az értelemben, hogy élünk majd azzal a nagyszerű lehetőséggel, hogy Istenhez vezessük azokat, akik elbizonytalanodtak. A Bibliában is az áll, az eltévedt bárányt keresni megy a pásztor. Sajnos, az emúlt 50 év alatt egész nyájak tévedtek el, fiatalok, akiket vissza kell hoznunk. Az állandóság pedig azt jelenti, meg kell őriznünk mindazokat az eredményeket, amelyek a körösi gimnáziumot mindig is jellemezték. Nevezetesen, az oktatás-nevelés magas színvonalát. Iskolánk hű marad a református egyház liberalizmusához, ahogy hajdanán, ezután sem tesz különbséget világnézetek, felekezetek között. Mi a békét akaijuk az iskola falai között — mondotta Tóth Tibor, a gimnázium igazgatója. Az évnyitó befejezéseként a tanítóképző főiskola elsőseinek fogadalomtétele hangzott el. Idén 55 elsőéves kántortanító-, és diakónus-jelölt kezdi meg tanulmánvait a főiskolán. M. J.
