Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HÁZANK 1993. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ Képviselő-testületi gondok Az izgága képviselő nyugalomra int S j] Rendkívüli képvise- h lő-testületi ülést hí- / vott össze Érd va­ros polgármestere, Harmat Béla, a hét végé­re. Egyes képviselők sze­rint indokolatlanul. A pol­gármester viszont tudja, hogy a mai nap az utolsó határidő, mikor a TÁ- KISZ-nak le kell adnia a közalkalmazottak bérkiegé­szítéséről szóló listát. Bár a törvény szerint egyedül is dönthet, ő a képviselők véleményére is kíváncsi. A költségvetés-módosítás május óta húzódik, jelen­tést kell meghallgatniuk a képviselőknek a város ok­tatási intézményeinek átvi­lágításáról. Harmat Béla márcsak ezekért is indo­koltnak tartja a rendkívüli ülés összehívását. De a na­pirendi pontok száma 24 volt. Tehát volt miről tár­gyalnia Érd város képvise­lő-testületének. A képviselő-testület ha­tározatképes. Nem is olyan természetes ez, hi­szen az utóbbi időben egy­re kevesebb az olyan alka­lom, amikor végig lehet tárgyalni Érden a napiren­di pontokat. De nem csak a képviselők hiányzása gá­tolja a város önkormányza­tának munkáját. Úgy tű­nik, mintha két-három kép­viselő szándékosan akadá­lyozná a vezetést. A pol­gármester feje fölött pedig sűrűsödnek a gondok: ha­táridős feladatok húzód­nak meddő viták miatt. Az önkormányzat 15 millió fo­rint értékben vásárolt kár­pótlási jegyet, közeledik Nem kell már a több mint ki­lencezer lakost számláló Pilis nagyközség betegeinek min­den alkalommal Ceglédre utaz­niuk. Az önkonnányzat és a kórház vezetői — a korrekt és jó kapcsolat eredményeként — megállapodtak, hogy heten­te kétszer, kedden és csütörtö­kön 15 és 17 óra között a pilisi központi rendelőben (Pilis, Rá­kóczi út 40.) ingyenes inspekci­ót tart a Toldy Éerenc Kórház- Rendelőintézet fűl-orr-gégésze- ti osztályának főorvosa, ár.Sar­kad}' László. A rendelésen min­den szakellátásra rászoruló be­teg megjelenhet úgy. hogy elő­zőleg nem kell beutalót kérnie. Most kezdte meg működé­sét ugyanebben a rendelőben a nagyközség önkormányzata ál­lal finanszírozott laboratórium is. A laboratórium, orvosszak­mai felügyeletét dr. Eder Ist­ván. a kórház laboratóriumá­nak osztályvezető főorvosa biz­tosítja és látja el. E laboratórium működése várhatóan naponta mintegy harminc pilisi lakost ment meg a fáradságos utazástól, ugyanis legmodernebb diag­nosztikai eszközeivel a leg­szükségesebb vizsgálatok el­végezhetők helyben. Az ez­zel kapcsolatos munkát két, több évtizedes gyakorlattal rendelkező pilisi szakasszisz­tens — Opavszki Sándorné és Csetneki Károlyné — vég­zi majd. A fül-orr-gégészeti rende­lés és az önkormányzat több­millió forintos beru zásában készült laboratórium, amely hétfőtől péntekig 8-—16 óra között működik, sokat javít majd Pilis nagyközség egész­ségügyi ellátásán. Mindennapi asszociációk A minap egyik legkedvesebb költőm, Gömöri György vé­letlenül megtalált kötetét olvasgattam hazafelé a vona­ton. Lenyűgözött megannyi találó asszociációja, a min­dennapok eseményeinek művészi megfogalmazása. Leg­nagyobb bosszúságomra valahol félúton hangos beszél­getés indulatos kifakadásai zavartak meg az olvasás­ban. Három fiatalasszony az új iskolaév ürügyén tavalyi hosszúságait idézte föl. Egyikük felháborodottan mesél­te, milyen igazságtalanul, „szemét módon” büntette meg egy gyerekére „pikkelő" tanár a: „ártatlan” cseme­tét. Beszélgetőtársai kapva kaptak az alkalmon s maguk is sorolni kezdték sérelmeiket. Végül közös nevezőre jut­va levonták a következtetést: — Mert ezek mind kor­mánypártiak! Mivel a társalgás során nem derült ki, hogy egyszer is elbeszélgettek volna a „bűnös” pedagógusokkal a pártállásukról, meggyőződésükről, úgy tűnik, a manap­ság divatos általánosítás —- minden bajunkért (lásd még a gyerek intőjéért is) a mostani vezetők a felelősök — ugyancsak sommás ítéletének fültanúja voltam. Eszembe jutott, hogy ez is egyfajta asszociáció. Egyetlen hibája, hogy a legtöbb esetben légből kapott és automatikus. A magam részéről továbbra is inkább a poéták képzettársí­tásait értékelem, s ha legközelebb a hangos hölgyekkel találkozom, átülök egy másik kocsiba. (ribáry) az árverés ideje. A dűlőu- tak kijelöléséről jóváha­gyási határozatnak kellene születnie. Az első féléves költségvetés teljesítéséről elkészült a beszámoló — meg kell vitatni, el kell fo­gadni a végleges formát. A gazdasági bizottság a vá­ros anyagi forrásait a kom­munális- és iparűzési adók emelésével kívánja növel­ni, ezt a képviselő-testület nem fogadta el. A bizotU ság tagjai most vádaskod­nak, személyeskednek. A polgármester asztalán több mint kétszáz levél, amely­ben a polgárok adócsök­kentést kérnek a megnehe­zedett gazdasági helyzetre hivatkozva. Szabó Lajos képviselő rendkívül aktív ember, ren­geteg javaslata, hozzászólá­sa van. És megannyi cini­kus megjegyzése. Ha vég­képp kifogy érveiből, nyu­galomra inti a polgármes­tert, aki hihetetlen higgadt­sággal válaszol az izgága képviselő megjegyzéseire. A számtalan, nagyon fon­tos napirendi pont tárgyalá­sa során újra felmerüli a képviselő-testületi ülések időpontjának kérdése. Saj­nálatos módon jellemzi a képviselők — elnézést a ki­vételektől — komolyságát, hogy ezt a témát több mint félóráig tárgyalták, míg a hét javaslatból megszavaz­tak egyet. Ezentúl tehát min­den második kedden 14 óra­kor tartja Érd város a képvi­selő-testületi üléseit. Talán több komolysággal és fele­lősségérzettel. (b. cs.) Nem kell Ceglédre utazni Pilisről Egészségügyi ellátás helyben Magas adóbevételek Gödöllőn Százmilliók fejlesztésre \it A gödöllői képviselő-testület első őszi ülésén meg­fejj tárgyalta a városi költségvetés féléves megvalósulá­sáról szóló beszámolót, s megállapította, hoyg az 1993-as terv bevételeit 76,3, kiadásáait 48,3 száza­lékban teljesítették. Az önkormányzat megnövelte az éves költségvetési rendelet bevételi, kiadási, valamint fejlesztési és felújítási előirányzatait. Fejlesztésre és felújításra így a tervezett 222 millió helyett 400 milliót költ az idén a város­háza! A saját bevételek növekedésé­nek fő forrása a százmillió fo­rintos kötvénykibocsátás. Az összeget a felhasználásáig be­tétként lekötötték. A fejleszté­si célra átvett pénzeszközök előirányzatát 35 millió forint­tal emelték meg kormányha­tározat alapján, amely szerint a Szabadság tér 9. szám alatti ingatlan a helyi református egyházközség tulajdona lett. A kártalanítást szeptember végéig átutalják Gödöllőre, s a pénzt a Petőfi-iskola felújí­tására fordítják. A helyi adókból származó bevétel máris meghaladja az esztendő végéig tervezettet. Az előirányzott 80 és félmil­lió forint helyett 92 millió két­százezer forintot könyvelhet­tek el. Csaknem felét, 44 mil­lió forintot a Hungaropharma fizette be. Az adóellenőrzések eredménye 16 millió forint többletbevétel, melyből hét­millió forint építményadó fo­lyamatosan jelentkezik. Az in­tézményi bevételek is megha­ladják az időarányost, csak­nem 16 százalékkal. Az első félévben a fejlesz­tési, felújítási kiadások legna­gyobbika — közel 26 millió forint — a Petőfi-iskola bőví­tését fedezte. A gázkötvény kamatköltsége 13 millió volt, az új gázátadó-állomás létesí­tésére eddig 11 és félmilliót költöttek. A napokban kezdő­dött el a Szilhát és a Mátyás király utcák korszerűsítése. A költségvetési beszámoló­val együtt tárgyalták a köz­ponti bérintézkedések végre­hajtására vonatkozó javasla­tot. Ismeretes, hogy az állami költségvetés 10 milliárd fo­rint központi bérpolitikai ke­retet tartalmaz. A Belügymi­nisztérium a Költségvetési In­tézmények Érdekegyeztető Tanácsa döntésének megfele­lően, a különböző ágazati bontás szerint Gödöllőnek 10 millió 236 ezer forint bér és 4,5 millió forint tb-járulék ösz- szegű pótelőirányzatot bizto­sított. A képviselő-testület úgy döntött, hogy az egyes in­tézményekre jutó bérkeret 50-50 százalékban létszám —, illetve bérarányosán szá­mított összegből tevődjön ösz- sze. Ezt a megoldást támogat­ta korábban a intézményveze­tői értekezlet is. A képviselő-testület elfo­gadva Gémesi György polgár- mester javaslatát az intézke­dés által nem érintett egyházi iskolák számára 200-200 ezer forint támogatást is meg­szavazott. (Ez alacsonyabb béremelést tesz lehetővé, mint az állami támogatás az önkormányzati iskolákban.) Arról is határozott, hogy 100 ezer forintos különdíjat aján­lanak fel a Ki mit tud? orszá­gos döntőjére. (Gödöllő egyik kiírója volt a fináléjá­hoz közeledő vetélkedőnek.) Még mindig a költségvetés módosításánál maradva: a tes­tület jóváhagyta azt a javasla­tot is, hogy Szárítópusztán 2,6 millió forintért öt kom­fort nélküli szükséglakást ala­kítsanak ki. B. G. Megkérdeztük Milyen színű lesz a fóti templom? Foton nagy vitát váltott ki a katolikus műemlék temp­lom felújítása, átfestése. Több helyi szervezet tiltakozott a Műemlékvédelmi Hivatalnál amiatt, hogy az Ybl Mik­lós által tervezett épület színét az eddigi sárga helyett tég­labarnára festik. Klaniczay Péter vezető' felügyelőt — aki lapunknak az ügyben korábban már nyilatkozott — ar­ról kérdeztük: a vita nyomán változott-e álláspontjuk? — A levéllel nem találkoz­tam, a tartalmáról viszont van elképzelésem. Ismerem a helyi ellenvetéseket, nyil­ván azokat ismételték meg az aláírók. A mi vélemé­nyünk nem változott. Elő­ször is azt mondom: nem téglabama, inkább közepes melegbama színről van szó. Művészettörténészek, restau­rátorok kutatták, hogy a sok közül melyik festékréteg le­hetett az első templom hom­lokzatán. Annyi bizonyos, hogy a sárga szín korábbi ki­választása tévedés következ­ménye, minden valószínű­ség szerint a melegbama az eredeti. Másfél évvel ezelőtt ezt egy nemzetközi fórum is felvetette. A jelenlegi szín persze valamivel eltér a vélt elsőtől, mivel gyárilag állít­ják elő. A felújítást egyébként az egyház intézi. Velük több­ször tárgyaltunk: én azt hit­tem, hogy lezártuk már az ügyet. Újabb verziónak nem látom értelmét. Jóllehet a fel­újítás előtt mi hagytuk jóvá szakmai kompromisszumok árán a sárga színt, menet közben tőlünk függetlenül módosultak a dolgok: a sár­ga színhez kapcsolódó kerá­mia színe vörös lett, amiről nem volt szó. Egyik elem ugyanis meghatározza a má­sikat. A nekibuzdulásban az első toronynál leszedték az összes vakolatot, kerámiát, kőelemeket a torony felső korlátján. Mi próbáltuk lé­pésről lépésre betartatni a szakmai követelményeket. A sárga szín tehát tévedés volt, ami tetszhet a fótiak­nak, ám a templom értékes nemzeti kincsünk. Ha már felújítjuk, hosszabb távra te­gyük és jól. Szerencsére ide­jében felismertük a színvál­toztatás szükségességét, ami­kor még csak az épület egyti- zede volt lefestve. Korrigál­tunk, így később nem kell az egészet újrakezdeni. (tóth) A II. világháború áldozatai Emlékest a váci kopjafánál féM- A hős fogalma nem azonos az áldozatéval, de mindkettő emléke előtt fejet kell hajta­nunk. Dr. Nemes György, a Váci Piarista Gimázium tanára mondta ezeket a szavakat Vác alsóvárosi temetőjében, ahol a II. világháború áldozatainak emlékét őrző kopjafa előtt tisz­telegtek az egybegyűltek. A Magyar Demokrata Fó­rum váci szervezete és a Váci Városvédő és Városszépítő Egyesület közös rendezvényén Szalai István, a városvédők el­nöke köszöntötte a résztvevő­ket. — A Himuszt énekeltük, amely bizonyos értelemben tör­ténelem-értékelés és filozófia is, mondta szónoki beszéde kezdetén Nemes György, a nemzeti imádság soraira ala­pozva gondolatmenetét. — Ma nem ünnepelni jöt­tünk. Nem a nép dicső tetteire, hanem az áldozatokra emléke­zünk. — folytatta. — A Himnusz a történe­lem zivatarairól szól, s nemze­tünk a II. világháborúban és korábban sokszor került olyan helyzetbe, amikor két pogány közt egy hazáért, több sebből is vérzett, a második világhábo­rúban három ellensége is volt Magyarországnak az által, hogy a nyugati hatalmakkal is szembe kerültünk. Nem ünnep ez a nap. Rokonokra, barátok­ra, ismerősökre emlékezünk, akiket háborúban, megsemmi­sítő táborokban, bombatámadá­sok alatt gyilkoltak le. Nemes György emlékezte­tett ana, hogy ma sokan vitat­koznak európaiságunkról, s többek szerint mi mindig is Eu­rópában voltunk. Ám nem mindegy, hogyan — állapította meg. — A nemzet sokszor je­lentkezett szolgálatra, de Szent Sebestyénnek, a beszédben em­lített példájára hivatkozva, gyakran nyilak zúdultak rá. Történelme folyamán mégsem vezérelte kicsinyes bosszú­vágy, vagy a megtorlás szándé­ka. Szolgálatait ezek nélkül ajánlotta. így kell ma megfele- ni a világ kihívásainak. Megem­lékezésünk alapja legyen az alá­zat és a méltó önérzet. — Szánd meg Isten a ma­gyart — mondta ki a közös ér­zést, a Himnusz utolsó sorait idézve, az áldozatok iránti tisz­telettel, az élők reménységével. Eztuán Moys Csaba alpol­gármester arról tájékoztatta a je­lenlévőket, hogy az 1989-ben, Juhász András által faragott kopjafa helyett, végleges, mél­tó emlékmű épül a II. világhá­ború áldozatainak tiszteletére. Végül koszorúkat helyztek el a kopjafánál. Az önkormány­zat nevében Bartos Ferenc pol­gármester, Moys Csaba és Har­mati Ferenc alpolgármesterek. Az MDF váci szervezete nevé­ben Manninger Gábor elnök és Kis István. A Reményésg Egyesület nevében Lehőcz Já­nos elnök, Pázmándi György és Arnóczy Lajos nyugalmazott honvéd ezredes. Magánember­ként Somorjai Gábor koszorú­zott. K. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom