Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-06 / 207. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZÚKEBB HAZANK 1993. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ Szeptemberben elkezdik a földek kimérését Hozzájuthatnak jogos tulajdonukhoz nyolc A szakemberek sze- l rint vajmi kevés í esély van arra, hogy a hátralévő mintegy hónapban befejeződik a földtulajdon rendezése. Cegléden a múlt év decemberében volt az első árverés. Vajon hol tart napjainkban a megvalósítás? Ennek kapcsán beszélgettünk Nagy Lászlóval, a földhivatal ceglédi vezetőjével. — Hányán jutottak a tulajdonukhoz azok, akik tavaly licitáltak? Mennyi földet mértek ki nekik? — Voltaképpen tizenöt település tartozik a Ceglédi Földhivatalhoz és a nagykőrösi kirendeltséghez. Ahol az előkészítést mi vagy a megyei kollégák végezték, ránk vár a kitűzés és a birtokba adás. Ugyanakkor lesznek helyek, ahol az előbbi feladatot a BGTV szolnoki kirendeltségére és a Geolit Kft.-re bízzuk. Végül is az elképzelések szerint időrendi sorrendben szeretnénk haladni, s mindent megteszünk, hogy szeptemberben és októberben elvégezzük ezeket a munkálatokat. — Mi fékezte az ütemet? — Talán a leendő földtulajdonosok furcsállják, de az árverések előkészítését és megtartását tartottuk-elsődlegesnek. Rengeteg ilyen esemény volt a körzetben. Ezek mellett egyéb teendőinket sem hanyagolhattuk el. Valójában nem jutott idő a kitűzésre és birtokba adásra. Ennek ellenére vannak már, akik kihasználhatják az árverésen megvett földjeiket. Mert a földrendező bizottság — amely bír efféle jogosítvánnyal — ideiglenesen birtokba adta nekik. Arra is akadt példa — ahol ültetvény van még a területen —, hogy kifejezetten kérték, a kimérést a betakarítás után végezzük el. Éppen azért, hogy ne okozzunk kárt. — Két esztendővel ezelőtt kezdődött el a kárpótlási törvény végrehajtása. Temérdek akta, ügy intézése zúdult önökre. Elég felkészültek voltak-e? Azóta megerősödtek-e? — Természetesenmindany- nyiunknak újak voltak a feladatok, amelyek megoldását menet közben kellett megtanulni. Óriási mennyiségű pluszmunka hárult ránk. Ugyanakkor azoknak a polgároknak az ügyét is gyorsan, pontosan igyekeztünk elintézni, akik más témában kerestek fel bennünket. Az idő tájt kárpótlással kapcsolatosan naponta hatvannyolcvan, sőt nemegyszer száz ember fordult meg a hivatalban. Rengeteget túlóráztunk. Még szombaton és vasárnap is dolgoztunk. Jóllehet nem mindenkinek tudtuk teljesíteni a kérését, az ügyfelek végig türelmesek voltak. Más hivataloknál előfordult egy-egy atrocitás is, itt szerencsére nem. Szívesen emlékszem egy kedves esetre. Be akartam menni az egyik szobába, amely előtt sokan várakoztak. Valaki rám szólt, hogy várjam ki a soromat. Megmondtam, hogy ki vagyok. Mindenki nevetett. Egyébként ez a jó hangulat volt a jellemző a ceglédi árveréseken is. Az emberek türelmesen, fegyelmezetten licitáltak. — Vannak-e gondjaik? —- Mi tagadás, korábban szerény felszerelésünk volt, ami bizony nem sokat ért. Aztán a kárpótlási törvény hatályba lépésekor a Földművelésügyi Minisztérium segítségével telefaxhoz és másológépekhez jutottunk. A kampány idején bérfejlesztést kaptunk, ruhapénzt is. Hiszen a kollégáknak gyakran kell(ett) poros iratokat keresgetni, pakolni, amelyekhez évtizedek óta nem nyúltak. — Mivel biztatná azokat, akik licitáláson földet vettek? — Felelőtlenség lenne bármiféle ígéret. Mindent megteszünk azért — szeptembert és októbert erre szánjunk —, hogy akik az első félévig licitáltak, hozzájuthassanak jogos tulajdonukhoz. Az emberek bízhatnak munkatársaink jó szándékában. F. F. Tápiószentmárton és Irsa közös útja A mezőgazdasági termelés szempontjából fontos összekötő' vagy bekötőút építésének támogatására 350 millió forint keretösszeget hirdetett meg a földművelésügyi és a közlekedési tárca. A felhívásra 172 pályázatot nyújtottak be az ön- kormányzatok, ebből tizenegy volt a Pest megyei. Közülük hárman — Dány, Tápiószentmárton és Tatárszentgyörgy — jártak szerencsével. A jó hírről már korábban beszámoltunk. Ezúttal Tápiószentmárton polgármesterét a további részletekről kérdeztük meg. Tóth János elmondta: a szeritmártoni önkormányzat a Tápiószentmártont Albertir- sával összekötő földút asz- faltúttá történő átépítésére nyújtott be pályázatot. A tizenhárom kilométeres út nemcsak Albertirsára teremtené meg a gyorsabb közlekedés lehetőségét, hanem a 4-es fő közlekedési útra való csatlakozást, Budapest gyorsabb, rövidebb megközelítését is elősegítené. Ennek az útnak a megépítése régi vágya, óhaja a szentmártoniak- nak. de az egész Tápió vidéki kisrégiónak is, hiszen ezáltal újabb irányba lenne köny- nyebb, praktikusabb az „átjárás”, mondjuk ha az irsaiak a nagykátai havivásárba akarnak eljutni. A régi óhajról egyébként egy hiteles, 1912-ből származó jegyzőkönyv is tanúskodik. A dokumentum szerint a szentmárto- ni elöljáróság már nyolcvan évvel ezelőtt elhatározta az irsai út megépítését, ám előbb a pénzük nem volt hozzá elég, azután pedig az első világháború odázta el alaposan a megvalósítást. Az idén benyújtott szent- mártoni pályázat közel 200 millió forintot igényelt a komoly beruházáshoz. A támogatások elosztására alakult tárcaközi bizottság ezt eredeti formájában sokallotta is, hiszen a 350 milliós rendelkezésre álló kerettel szemben közel 2,5 milliárd forintra rúgott az országosan 98 értékelhető pályázat teljes igénye. Tekintettel azonban a kitűzött nyomvonal fontosságára, a bizottság megvizsgáltatta a műszaki tartalom csökkentésének lehetőségét, és a pályázatot ennek figyelembevételével, úgynevezett ütemezett formában meghatározott 28 millió forintos bekerülési költséggel fogadta el. Áfával együtt a beruházást 18 millió 200 ezer forint támogatásban részesíti tehát a tárcaközi bírálóbizottság, a különbség az önkormányzat költség- vetését terheli. Mindez azt jelenti, hogy a 13 kilométer helyett egyelőre csak két kilométeres szakaszt építenek meg. Ez a hossz azonban arra mindenképpen elegendő, hogy a mezőgazdasági területek az eddiginél sokkal jobban megközelíthetők lesznek. Az irsai úton van ugyanis az Aranyszarvas mezőgazdasági szövetkezet géptelepe, de errefelé találhatók a kárpótlási földek is, sőt az uborkatermesztők ugyancsak érintettek az ügyben. Ilymó- don legalább másfél száz szentmártoni gazda örülhet majd a hat méter széles, kétrétegű aszfaltborítású útnak. A földművelésügyi és útalap-támogatások felhasználhatóságának a felhívásban közzétett feltétele szerint hamarosan — a közeli napokban — meghívásos verseny- tárgyalást rendez a szentmártoni önkormányzat. A két kilométeres útszakasznak még az idén ősszel el kell készülnie. Tóth János polgármester nem titkolta: számítanak rá, hogy jövőre legalább ugyanennyivel továbbhaladhatnak, s így egyre közelebb kerülnek Albertirsához. Bíznék a két tárca vezetőinek ígéretében: az FM különösen kedvezően viszonyult a gazdák gondjához. A szentmártoniak szeretnék a folytatást, hisz több mint 80 éve megálmodott vágyuk teljesülését látják megvalósulni. (tóth) Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a megyénk településein megjelenő helyi lapokból. Önkormányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük, újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. szentendrei >> ‘— VPOLGÁR ________EGYESÜLETEK ÉS TÁRSASÁGOK LAPJA M EGKÉTSZEREZŐDÖTT Szentendrén a lakosság száma az elmúlt húsz év alatt — írja vezércikkében a szentendrei egyesületek és társaságok lapjának nyári száma. A lakossággyarapodás ilyen esetekben törvényszerűen azzal jár, hogy az eredeti népesség kialakult belső normái, értékrendje fellazul, mert a betelepülők egy része csak hosszabb idő után érzi magáénak a települést s alakul ki egészséges lokálpatriotizmusa. A helyi politika egyik legnehezebb, de elengedhetetlen feladata e folyamat gyorsítása. NYÍLT SZERKESZTŐSÉGI beszélgetésre hívja a Szentendrei Polgár redakció- ja a városi egyesületek, társaságok képviselőit szeptember 9-én este 6 órára a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ Aktív Art galériájába. A találkozó célja az lenne, hogy a résztvevők ötleteikkel, véleményükéi és írásaikkal segítsék az idén áprilisban indult lap arculatának kialakítását. NEGYVEN RÉSZTVEVŐVEL megtartotta alakuló egyesületi közgyűlését a közelmúltban a Püspökmajor- lakótelepi Baráti Kör. A Belvárosi Érdekvédelmi Egyesület, az Izbégi Baráti Kör és a Pannónia Védegylet létrejöttét követően ezzel teljessé vált Szentendrén azoknak az egyesületeknek a száma, amelyek területi elven mű- ködnekés lakókörzetük érdekét kívánják képviselni. A TISZTES VÁLLALKOZÓ hosszú távra épít, a törvények szerint — nyilatkozza a solymári Sólyom Kft. Privát Profit Üzleti Központ kiadásában megjelenő üzleti lapban Szentesi Ferenc, a piliscsabai Amigo Üzletház egyik vezetője. A törvények azonban nehézkesek és a vállalkozók néha úgy érzik, ellenül szólnak a jogszabályok. Lépten-nyomon hangoztatják politikusok, kormányférfiak: a piacgazdaság útját járjuk, támogatjuk a vállalkozót. De hogyan, hol, kik? Amikor valóban segítség kellene, a kapuk bezárulnak. A LAKOSSÁG tíz százalékát érinti Piliscsabán a szociális támogatás, s a helyi költségvetésnek ugyancsak 10 százalékát fordítják erre a célra. A községháza vezetői azonban rendre azt tapasztalják, hogy a segélyek mintegy 60-70 százaléka nem a kívánt célt szolgálja, ezért a segélyezetteknek , újabban inkább utalványt adnak, meghatározott tartalmú élelmiszercsomagra. DEMOKRATA ÚJSÁG juxn ruuriKAi fi kultuijUj* iát PÁLYÁZATOT hirdetett az idei esztendőre a Veresegyházért Kulturális Alapítvány. Az alapítvány célja, hogy díjazza a magyközség érdekében kifejtett, kiemelkedő kulturális, művészeti és közművelődési munkát. A pályadíjak egyenként várhatóan 10—30 ezer forintig terjednek, a pályázat benyújtásának határideje október 15. Tájékozódni a Kölcsey utca 12. szám alatt, Horváth Lajos kuratóriumi elnöknél lehet. üii, , Nyársapáti r Hírmondó A KÜLKERÜLETI építkezésekről alkotott rendeletet a községi önkormányzat. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a kárpótlás és a részaránytulajdon alapján lényeges számú gazdálkodni kívánó személy jut nagyobb földtulajdonhoz. Azt is tudomásul kellett venni, hogy a település állandó lakosságának kétharmada ma is külterületen él. A rendeletet közli a Nyársapáti Hírmondó 6. száma, s ebből most csak annyit emeljünk ki: a július 19-étől érvénybe lépett rendelet értelmében a Csücsök, a Magyar és a Kereszt dűlő vonalától nyugatra eső részben lehet a jövőben családi lakóházat is építeni. TÉRÍTÉSMENTESEN kapják meg az általános iskolás tanulók az új tanév tankönyveit — így döntött a helyi képviselő-testület. E célra mintegy kettőszázezer forintot fordít a település költség- vetéséből az önkormányzat. MUNKALEHETŐSEGET ajánlott fel a Haladás Szövetkezet idénymunkások részére. A 84 hektárnyi szilva betakarítását eredetileg szeptember 20-áig tervezték. RÉSZVÉNYTÁRSASÁGGÁ alakult a Ceglédi Állami Tangazdaság. Az állami tulajdonú rt. új neve: Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. FÖLDCSERE-MEGÁLLAPODÁST kötött a nyársapáti képviselő-testület és a Haladás Szövetkezet. Ennek értelmében csaknem harminc aranykorona értékű külterületi földet kapott a szövetkezet és hasonló értékben térítés- mentesen a községé lett a többi között az állatfelvásárló terület. HSSftÜB SZERETIK A ZENET a dabasiak. A város közéleti folyóirata bemutatja a zeneiskolát. Dabason a rendszeres zeneoktatás a hatvanas évek elején kezdődött, egy tanfolyammal, 1978-ban viszont már megnyílt az önálló zeneiskola, Pest megyében a 12-ik. Ma a növendékek számtalan hangszer közül választhatnak, s a tanulás akár hatéves korban is megkezdődhet, a zenei előképzővel. FEJLŐDÉSNEK INDULT Dabas városrésze, a Dabasi- Szőlők. Az idén a lakások mintegy 90 százalékába vezetik be a gázt, megépül egy nagy mélységű ipari kút, amely majd a települést hivatott egészséges ivóvízzel ellátni. A helybeli egyházközség is nagy fába vágta a fejszéjét, tornyot emeltetnek a kápolnának és kicserélik a födémet. KÉT ÉVE kapta vissza a gyóni református egyházközség régi iskoláját, a tanítói lakással egyetemben. Átalakítással itt egy körülbelül 130 férőhelyes szép, korszerű gyülekezeti termet nyertek a hívek. Mint Barta Károly lelkipásztor írja: a külső épüléssel párhuzamosan a lelki ház is épül, megélénkült az iskolai hitoktatás és talán a temp- lombajárás is. • DUNAKESZI > nport ÓRIÁSI FELHÁBORODÁST okozott a pavilon melletti Ordass-park körül lakók körében a hír Dunakeszin, hogy az önkormányzat ezen részen építkezni akar. A lakók rekord gyorsasággal, két nap alatt szedték össze a szükséges számú tiltakozó aláírást, s ez eredménnyel járt: megmarad az egyetlen valamirevaló park a városban. Sőt a zöld területet a városi környezetvédelmi bizottság irányításával felújítják, több tucat fát és cserjét ültetnek majd ide. SZÍVÜKHÖZ KAPTAK a dunakeszi vállalkozók, amikor kézhez vették az önkormányzat fizetési meghagyását az iparűzési adó előlegéről. A városházán ugyanis tévesen számoltak, aminek következményeként most sorra érkeznek a fellebezések. RÉSZESEDNI FOG az elkövetkezendő években a Dunakeszi Vagyongyártó és Járműjavító Kft. is abból a jelentős német hitelből, amelyet a MÁV kap a hazai vasúti forgalom fejlesztésére. A tárcának pillanatnyilag az a szándéka, hogy ismét meginduljon Dunakeszin a nemzetközi forgalomban is alkalmazható személy- szállító vasúti kocsik gyártása. MÓDOSUL a zöldségfeldolgozás, előtérbe kerül a delikát minőségű termékek gyártása a részvénytársasággá alakuló Dunakeszi Konzervgyárban — erről nyilatkozott a Dunakeszi Riportnak Baranyai László igazgató. Alapos piackutatás után több konzerv gyártását leállítják, helyettük energiaszegény gyümölcskészítményeket dobnak piacra. * Kérjük kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy-egy példányt rovatunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor
