Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-30 / 228. szám
I PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Üdülőiskola Pilisszántón Újra benépesül a kastély Eldőlt a pilisszántói kastély sorsa a fővárosi önkormányzat legutóbbi ülésén. A közgyűlés határozata szerint az épületet ezentúl üdülőiskolaként fogják használni: főleg állami gondozott, fogyatékos gyerekek fognak itt kéthetes turnusokban, oktatással egybekötve pihenni. A helybelieket régóta foglalkoztatja, mi lesz a kastély- lyal, amelyben július 1-jéig fogyatékos gyerekek bentlakásos iskolája működött. A gyerekek nagy részét már márciusban elhelyezték más fővárosi intézményekben, július 1-jétől pedig már csak hét fős technikai személyzet volt az épületben. A fővárosi önkormányzat illetékes szakembere elmondta: nem tervezték, hogy az épületet véglegesen bezárják, kizárólag a hasznosítás lehetőségében gondolkodtak, ehhez azonban szükség volt a közgyűlés döntésére. A korábbi bentlakásos iskolát azért szüntették meg, mert a kastély megközelítése igen nehéz, emiatt nem találtak megfelelő pedagógusokat. A tanárok többsége csak átmeneti lehetőségként jött ide dolgozni, és sok volt a képesítés nélküli nevelő. Emellett a működés alatt több olyan bejelentést tettek a tanárok és a diákok is, amely arra utalt, hogy a gyerekek nincsenek itt biztonságban. A tanulók több mint fele speciális szakiskolás volt, ők is kérték, hogy helyezzék el őket máshová, mert más szakmát szeretnének tanulni. A fővárosi önkormányzat döntését követően az épületet kifestik, a vizes helyiségeket rendbehozzák, és amint ezek a munkák elkészültek, az üdülőiskola azonnal megkezdi működését. Átmenetileg azonban a kastély egy részét azok a gyerekek fogják lakni, akik a budapesti Hegyhát úti otthonból fognak kiköltözni arra az időre, amíg azt az épületet felújítják, illetve kibővítik. Az intézmény dolgozói létszámát nem növelik, továbbra is az a hét ember fog ott dolgozni, akik az átmeneti időben a kastélyban tartózkodtak. De minden egyes turnus alkalmával visznek magukkal a csoportok kisegítő személyzetet. Kérdésünkre, hogy nem gondolt-e arra a főváros, hogy a kastélyt visszaadja a falunak, az önkormányzat illetékese azt válaszolta: nem volt ilyen elképzelésük, de ezt a helybeliek sem kérték. Hozzátette: a kastély soha nem volt a falué, magántulajdon volt, amit annak idején államosítottak, később pedig a főváros kapta meg. H. Cs. A Matáv együttműködik az önkormányzatokkal Polgári jogi szerződéseket kötnek Lezárult egy szakasz a hazai telekommunikáció történetében azáltal, hogy az önkormányzatok érdekvédelmi szövetségei és a Matáv Rt. között megállapodás jött létre a helyi telefonszolgáltatás társadalmi fejlesztésének alapelveiről — hangzott el tegnap a Magyar Távközlési Részvénytársaság sajtótájékoztatóján. Az egyezség lényegesen érinti megyénk telefonhálózatának jövőjét is: bejelentéskor többször hoztak fel jó példát szőkébb hazánkból. A megállapodás az úgynevezett nemzeti koncesszió területére érvényes, vagyis ahol a Matáv Rt.-t kizárólagos koncessziós szolgáltató jog illeti meg. Az országosan 54 primer körzetből 29 tartozik ezek közé, míg 25-re regionális koncessziós pályázatot hirdetett meg a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca. Ugyancsak a megállapodás hatálya alá tartoznak azok a területek, primer körzetek, amelyeken a kizárólagos koncesszió odaítélésére irányuló pályázat elnyerése alapján a Matávot szolgáltatói jog illeti meg, illetve a tenderfolyamat sikertelensége miatt a jövőben az rt.-re visszaszállnak, s így annak szolgáltatási kötelezettsége lesz. Az említett elvi egyezséget egy társadalmi modell foglalja keretbe. Ennek a lényege az, hogy a Matáv Rt. és a résztvevő egyes önkormányzatok — ,vagy az általuk létrehozott csoportok — polgári jogi szerződéseket kötnek egymással a helyi távbeszélő hálózatok fejlesztésére. Az önkormányzatok nagy szerepet kapnak a fejlesztés mértékének, időpontjának, gazdasági struktúrájának és a szolgáltatások árának kialakításában. Horváth Pál, a Matáv vezérigazgatója elmondta, hogy a nemzeti és a regionális koncessziós területek között is lesz átjárás. A Matávnak joga van pályázni a kijelölt primer körzetekben, s ezzel a jogával élni fog. Magyar Levente, Jászberény polgármestere az ön- kormányzatok érdekképviseletei nevében kijelentette: az önkormányzati társaságok ezentúl ha akarnak, együtt dolgoznak a Matávval, adnak neki valamilyen szerepet, de ha úgy gondolják önállóan cselekednek. Pecz Péter at szövetségek szakértőjeként \úgy vélekedett, hogy a Matáv az ön- kormányzatok közreműködésével jobban eloszthatja az országban az erejét, nagyobb az esély a teljes hálózat kiépítésére. Pásztor Béla, Veresegyház polgár- mestere ennek igazolására hozta fel a Pest megyei nagyközség példáját, ahol saját erőből teremtették meg a digitális telefont, s ők is üzemeltetik. A megállapodás hosszabb távra garantálja ezt a megoldást. Bölcskei Imre, az illetékes szaktárca helyettes államtitkára a társadalmi modell megegyezésen alapuló kialakítását a távközlési törvény megvalósulásaként értékelte. (tóth) Egyetlen szeletet kiragadva A főváros politikai feszültséget szít? A fővárosnak mintegy másfél milliárdjába kerül a Budapest környéki közlekedés finanszírozása — nyilatkozott nemrégiben Demszky Gábor főpolgármester. Az autóbuszok ki- lencvenkét, a HEV-járatok pedig megközelítőleg harminc kilométer hosszan érintik e településeket. Ezen az állapoton sürgősen változtatni szeretne a budapesti önkormányzat. A helyzet azonban az év végéig változatlan marad, addig új számításokat végeznek, melyből minden település számára pontosan kiderül, hogy mekkora összeggel kell majd a jövőben hozzájárulniuk közlekedésük megoldásához. Három lehetőség közül választhatnak majd: átvehetik a járművek üzemeltetését, az önkormányzatok fedezik a kérdéses összeget, vagy — ha erre nincs pénzük — a költségeket ráterhelhetik az utasokra. Több, a kérdésben érintett település önkormányzatánál érdeklődtünk: mi a véleményük a fővárosi ön- kormányzat döntéséről. A polgármesterektől — egybehangzóan — azt az értesülést kaptuk, hogy hivatalos megkeresés az ügyben még nem érkezett hozzájuk, így álláspontjukat egyelőre nem alakították ki. Lestyán Péter, péceli képviselő kérdésünkre válaszolva megemlítette, hogy miután a tízezres település felnőtt lakosságának ötven-hatvan százaléka mindennap bejár dolgozni a fővárosba — nagyobb részük a BKV járataival — így igen érzékenyen érinti őket a döntés. A 'falu infrasruktúrája amúgy is fejletlen, folytatta Lestyán úr, ami szintén nagy mértékben a fővároshoz köti az itt élőket. Véleménye szerint, a BKV — már amúgy is megnövekedett — közelekedési díjai igencsak megnövelik a bejárók költségeit. Példaként- említette, hogy a területileg illetékes (a budapesti Szent Rókus Kórházba), egy szakorvosi rendelésre történő oda-, illetve visszautazás költsége százötvenkétszáz forint, Gyál polgármestere, Gyi- mesi István — személyes meggyőződésének hangot adva — elmondta, nem tartja szerencsésnek, hogy a főváros, illetve az agglomeráció komplex viszonyaiból, annak egy szeletét — jelen esetben a közlekedést -— egyesek kiragadják, s mindezzel politikai feszültséget szítanak. Megkerestük Angyal Lászlót, a Főtaxi vezérigazgatóját is. Kérdésünkre, miszerint tervezik-e kisbuszok üzembe állítását, a vezérigazgató úr elmondta: az ötlet nem rossz (!), s e kérdésben meg fogja keresni a BKV vezérigazgatóját. — Mindazonáltal úgy gondolom — folytatta —, hogy nem fog beválni ez a terv. Itt utalnék a néhány évvel ezelőtt beindított iránytaxi kezdeményezésünk bukására, mivel attól tartok, hogy buszaink kihasználatlanok maradnak. . Egyes nyugat-európai városok agglomerációják közlekedéséről a vezérigazgató elmondta, hogy például Bécs városában az „ingázók” kisebb része vonaton, nagyobb része pedig autón közelíti meg, illetve utazik oda. Á. M.—Sz. H. Megkérdeztük Mit eredményezett az iskolamegosztás Sáriban? A dabasi önkormányzat nemrégiben úgy döntött, hogy a Sári településrészen lévő általános iskolában úgy a keresztény szellemű, mint a világnézetileg semleges nevelést igénylő szülők gyerekeinek helyet kell kapniuk. A békétlenség megszüntetése érdekében hozott határozat értelmében a katolikus osztályok az immáron közös épület egy viszonylag új, kétszintes szárnyában folytathatják a tanulást. Kilincsányi Tamást, az iskolarész igazgatóját az új helyzet okozta nehézségekről kérdeztük. — Elöljáróban el kell mondanom, hogy a világnézetileg semleges oktatást igénylő szülők iskolamegosztásra vonatkozó kérésének teljesítése ellenére mi továbbra is fojtogató légkörben dolgozunk. Ezenfelül további nehézségeket okoz számunkra, hogy kevés a szemléltetési eszközünk, illetve hogy nincsenek szertáraink, szaktantermeink. Ez utóbbiak egytől-egyig a régi szárnyban, az önkormányzati iskolarészben találhatók. Általában elmondható, hogy áldatlan körülmények között kell bizonyítanunk a katolikus iskola létjogosultságát. Bizakodásra csupán a minden nehézség ellenére kitartó tanári karunk szellemi tőkéje, lelkesedése, és a hozzánk járó gyerekek szüleinek folyamatosan kinyilvánított támogatása ad okot. Ha kizárólag a felsoroltak lennének talponmaradásunk feltételéi, nem is lenne semmi baj. Sajnos azonban mindez még kevés. R. Z. Szalmonella borsos áron Megbújik a sertéshúsban (Folytatás az 1. oldalról.) Molnár Kornélia részletesen elemezte a megyei szalmonel- lás megbetegedések korcsoportonkénti, és az okozók által megkülönböztetett formáit. — Az utóbbi években elsősorban az élelmiszerek okozta szalmo- nellás megbetegedések állnak a kimutatások élén. Ezen belül is a nyers tojás, a baromfihús, illetve a házilag előállított sertéshúskészítmények a fő „bűnösök”. Ugyanakkor háttérbe szorul a fagylalt okozta fertőzés. Az elmúlt évtizedben a háztartásokban fordult elő a legtöbb szalmonellás megbetegedés. Ezzel párhuzamosan csökkent a közétkeztetésben, a kereskedelemben és az iparban regisztrált fertőzések száma. — Nem lényegtelen megemlíteni azt sem, milyen gazdasági vonzata van egy megbetegedésnek: 1983 és 1992 között 189 millió forintot költött az egészségügy a szalmonellás esetek kezelésére. Egy beteg gyógyítása például —- akkori áron — 24 ezer forintba került. Olyan nagy összegekről van tehát szó, melyek már önmagukban is felvetik a kérdést: mit tehetnek a megyei tisztiorvosi szolgálatok annak érdekében, hogy területeiken csökkenjen az említett fertőzések száma. A szakemberek széles körű tájékoztatásán, a gyógyító eljárások egyeztetésén túl a lakosság mind szélesebb rétegeit kell felvilágosítani a fertőzés keletkezésének okairól, a szövődmények veszélyességéről — zárta előadását a megyei tiszti főorvos. M. É. ■ Ma indul a komp Jövőre szigorúbban (Folytatás az 1. oldalról) Mint azt tegnap megírtuk, a kedden megejtett műszaki szemlén a PMKF a kompot, a tolatóhajót, valamint a kikötő műtárgyait alkalmasnak találta a közlekedés bonyolítására, néhány hiányosságot viszont október 28-áig pótolni kell, s csak ezután adják ki a végleges engedélyt. A hajózási felügyelet illetékesétől kapott információ szerint a komptól függetlenül, Mátyás György ellen több alkalommal is folyt szabálysértési eljárás, mivel esetenként egy olyan úszóművet — kishajót — használt személyforgalom bonyolítására, amire nincs szakhatósági engedélye. Ez az egyik oka, hogy vele szemben nagyobb körültekintéssel járnak el. A százhalombattai és tököli önkormányzat véleménye is arra enged következtetni, hogy Mátyás György nem veszi komolyan a rá nézve kötelező előírásokat. A járatok nem rendszeresek, a mostani kényszerleálláson túl a nyári szezonban is többször megtörtént, hogy a komp napokig nem üzemelt, noha a szerződés értelmében távollétében is köteles helyettesről gondoskodni. Mátyás György szerződése december 31-én lejár, a két önkormányzat novemberben írja ki az új pályázatot. Azt már most elmondták, hogy a jövőben sokkal szigorúbb elvárásokat támasztanak a komp üzemeltetőjével szemben, beleértve a folyamatos közlekedést és a komp üzem- biztonságát is. (matula)
