Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-27 / 225. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Ára 13,50 forint 1993. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ Antall József rádiónyilatkozata az összehasonlítást Szlovákosítás a Vénuszon? 1990-ben az amerikai Magellan-szonda feltérképezte a Vénusz bolygó felületét. Mivel a kozmikus szonda több ezer krátert és egyéb felületi képződményt térképezett föl, a pasadéniakutatók a világ közvéleményéhez fordultak, hogy adjanak javaslatot a képződmények elnevezésére. A keresztelés joga a Nemzetközi Csillagászati Társaságot (IAU) illeti meg, amelynek be lehet nyújtani a javaslatokat. Az IAU-nak tehát női neveket lehet javasolni. A cseh nők közül már Bozena Némcová, múlt századi írónő' „kapott” egy krátert. Ennek kapcsán a pozsonyi Republika c. napilapban Ján Fekete közzétette saját listáját. A több tucat női név között kettő' mindenképpen szemet szúr. Az egyik Terézia Brunswicková (1775—1861), a magyar kisdedóvók alapítójának és Beethoven barátjának a szlovákosított neve. A másik ZófwBosniaková (?—1644), akiről az utóbbi időben sokat írnak, mert mumifikálódott porhüvelye mellett csodák történnek. Ezért egyes publicisták szentté avatását szorgalmazzák. Ő lenne az első' szlovák szent — így a cikkek szerzői. Tehát a pozsonyi születésű Brunszvik (Brunswick) Teréz mellett a lengyel származású Bosnyák-család egyik sarja, Zsófia, aki Wesselényi Ferenc nádor első' felesége volt, arra hivatott, hogy a reszlovakizáció, a szlovák nyelvtörvény és helyesírási szabályzat — mely szlovák ortográfiával íratja a történelmi neveket is — dicsőségét hirdesse a Vénuszon. Balassa Zoltán Ravasz László-emlékoszlop Megemlékezés Leányfalun Csepel marad Csepel a főváros hűséges kerületének bizonyult, összegezték a szeptember 25-ei csepeli népszavazás eredményeit a helyi önkormányzat képviselői vasárnap tartott sajtótájékoztatójukon. A Csepel elszakadásának ügyében tartott szavazáson a kerület polgárai elfogadták a főpolgármester ígéretét. E szerint Csepel infrastrukturális fejlesztései a főváros közigazgatási egységén belül folytatódnak. A szavazáson Csepel lakosságának 59,33 százaléka vett részt, döntő többségük — 91 százalékuk — nemmel szavazott Csepel önállósulására. A helyi önkormányzat eredetileg azt az álláspontot képviselte, hogy főbb fejlesztéseit — a csepeli gerincűt és kerékpárút megépítése, a HÉV- rekonstrukció, valamint a szennyvíztisztító elhelyezése — a település önállóan jobb esélyekkel valósíthaja meg. A sajtótájékoztatón elhangzott: a népszavazási kampány finisében a főváros mindezek megvalósítására konkrét ígéreteket tett. (Folytatás a 3. oldalon) Emlékezünk és emlékeztetünk rá, akinek élete átívelte a XIX. századot. Aki olyan alapokat vetett, amelyek nem egy századra szóltak, és amelyeken — reményünk szerint az idők végezetéig — megáll a magyar és épül a haza. Kossuth Lajos a tá jellemző lényeglátással, lovagiassággal az őt bíráló Széchenyinek — mert nagyságát méltán átérezte és tisztelte — odaajándékozta a páratlan jelzőt, Vállalom A restaurációs erőkkel nem látunk más alternatívát, mint Jelcint, aki a reformokat végigvi- heti — jelentette tó Antall József miniszterelnök a Magyar Rádiónak nyilatkozva. Hangsúlyozta: — Az orosz belpolitikai események, lévén, hogy egy nukleáris eurázsiai nagyhatalomról és egy világhatalomról van szó, nem tekinthetők csak belpolitikai kérdéseknek.' A „Szeptemberi beszélgetés Antall József miniszterelnökkel” című — szombaton sugárzott — műsorban a kormányfő utalt arra, hogy Magyarország gyorsan, és nem csupán egy külügyi nyilatkozattal reagált a moszkvai eseményekre, hanem kormányszinten és teljes határozottsággal állt ki Jelcin mellett. — Meggyőződésünk ugyanis az, hogy csak a reformerők győzelme, sikere jelenthet megoldást — hangoztatta Antall. Az orosz elnök támogatása az egyik fontos gondolata volt annak a levélnek is, amelyet a kormányfő — még a moszkvai történések előtt — küldött Boamikor „legnagyobb magyarnak nevezte. Ezután nehéz jelzőt találni, ami Kossuthot ékesítheti. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk rá: a leghívebb magyar. Hiszen, ha volt ember, akinek törekvései arra irányultak ezen a földön, hogy ez a nép szabad, az ország független, s a nemzet jövője—ameny- nyire lehet — biztosított legyen, az Ő volt. Ő, aki ragaszkodott ahhoz — a kezdetektől rísz Jelcinnek. Az üzenetben a magyar miniszterelnök emellett tótért az atlanti szövetséghez való kapcsolódás' témájára és a magyar—orosz alapszerződés parlamenti ratifikálásának sürgetésére. Ez utóbbi kapcsán Antall József cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint csupán a kétoldalú szerződés megkötésekor került volna terítékre 1956 kérdése. — Már 1990-ben tárgyaltunk erről Moszkvában, kértük a beavatkozás elítélését, illetve az attól való elhatárolódást — tette hozzá. Orosz részről azonban nem voltak hajlandók a kétoldalú előkészületek napirendjére felvenni e témát, amelyről végül a csúcsszintű tárgyalásokon esett szó, amikor is Jelcin megtette 56-tal kapcsolatos kijelentését. A lengyel választásokra — a baloldal megerősödésére — utalva a kormányfő kifejtette: Lengyelországban és Magyar- országon a gazdasági-társadalmi átalakulásnak vannak olyan negatív hatásai, amelyeket kiegészen addig, amíg a félkilós nagyítón át szemlélve öreg kezével rótta a sorokat —, hogy az igazságot, amit felismert, eljuttassa nemzetéhez, amelyet híven szeretett — mondta egyebek mellett dr. Szabad György, a Magyar Köztársaság Ország- gyűlésének elnöke a hét végén a ceglédi. városháza dísztermében, az országos Kossuth-em- lékünnepség második napján. (Folytatás a 4. oldalon) használhatnak az előző rendszer, illetve az utódpárt képviselői. Antall József nem tekinti modellértékűnek a történteket, ám mindenképpen úgy véli, hogy bizonyos jelenségekre ráirányították a figyelmet. Tény, hogy a két országban —- pénzügyileg és szervezettségben — a volt állampárt utódpártjai sokkal jobb feltételek között vannak, mint a volt ellenzéki pártok. — Nyugodtan vállalom az előző kormánnyal és a korábbi helyzettel való összehasonlítást — jelentette ki Antall József belpolitikai kérdésekre áttérve. Értékelése szerint a kormány alapvető kérdésekben nem követett el jóvátehetetlen hibát. Az MDF arculata egységesebb, tisztább lett a kiválások után, de a folyamat még nem fejeződött be. Egy kérdés kapcsán hangsúlyozta, hogy az Alkotmány értelmében csak 1994. május 3-át követően kerülhet sor az új választásokra. (Folytatás a 3. oldalon) Moszkvai utcák Tegnap a tüntetések napja volt Moszkvában. A parlament körül Jelcin ellen, a moszkvai polgármesteri hivatal előtt pedig az elnök mellett tüntettek. Az elnököt pályafutása során mindvégig hűen támogató Demokratikus Oroszország elnevezésű politikai szövetség felhívására mintegy tízezer ember gyűlt össze, s hasonló nagyságrendű volt a parlament előtti megmozdulás is. A fehér-kék-piros orosz trikolór alatt gyülekező Jelcinpárti tüntetők a Kreml tőszomszédságában lévő Manyezs- térről a moszkvai polgármesteri hivatal elé vonultak. A felszólalók, többségükben a feloszlatott Legfelsőbb Tanács Jelcin-párti képviselői, köztük Gleb Jakunyin atya, vagy Szer- gej Jusenkov, támogatásukról biztosították az elnök intézkedéseit és üdvözölték a decemberi választásokat. A parlament előtti téren közben a másik tábor tüntetett. A szokásos. Jelcin elnököt támadó kirohanások mellett a Haszbulatov-párti parlamenti képviselők hangsúlyozták, hogy a végsőkig kitartanak. Az épületen belül, amelyben továbbra is csak a szükségvilágítás ég a nap folyamán, a képviselők lázasan tanácskoztak a hogyan tovább- ról, az ülést azonban a teljes zűrzavar jellemezte. A parlament körül a korábbinál nagyobb volt a rendőri készültség, incidensek kora estig nem történtek. Utcát neveztek el Ravasz Lászlóról Leányfalun. Ez alkalomból szombaton ünnepi ülést tartott a neves egyházférfi és tudós munkásságának feltárására nemrég alakult Ravasz László emlékbizottság, a nagyközség református szeretetházában. A rendezvényen részt vett Göncz Árpád a köztársasági elnök. Ravasz László 111 éve született Erdélyben. A 20-as években a magyar református egyházi zsinat elnöke, valamint a Duna-mel- léki Egyházkerület elnöke volt. 1948-ban Rákosi elmozdítja posztjáról, ám az 1956-os forradalom alatt Az MDF gödöllői szervezete által rendezett eszmecserén körülbelül ötvenen gyűltek össze. Nahimi Péter, aki „civilben” történész, előadását azzal a megállapítással kezdte, hogy az MDF-nek jövőre „az esély esélye” adatik meg. Ezt a lehetőséget csak úgy aknázhatja ki, ha belső erőforrásai felhasználásával visszatér, és a református egyház élére áll, beindítja a megújulási mozgalmat. 1957-ben száműzik az egyházi és társadalmi közéletből. Ettől kezdve visszavonultan Leányfalun él, és több mint 200 könyvet ír, elsősorban a teológia és az irodalom tárgykörében, ám e műveket csak a rendszer- váltás után adják ki. Ravasz László tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának is. 1957-ben hunyt el, temetésén a mellőzöttség ellenére tízezrek vettek részt. Most a háza közelében nemcsak utcát neveztek el róla, hanem emlékoszlopot is avattak tiszteletére. következetesen előrelép három területen. Az első: tiszta politikai gondolatai megvalósításához megfelelő politikai erőt gyűjt. Akiben nem bíznak az emberek, arra nem fognak szavazni. De politikai erő kell a törvények meghozatalához és érvényesítéséhez is. (Folytatás a 4. oldalon) Ünnepségsorozat Cegléden Kossuth, a leghívebb magyar Az Ünnepség szónoka Szabad György, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát Vimola Károly felvétele Az MDF-rol Gödöllőn A mélyponton már túl vagyunk Megfelelő politikai erővel, minőséggel és hitelesség- i gél szerepelhet eredményesen a Magyar Demokratie®* 13 Fórum a jövő évi választásokon — foglalható ösz- 'Wr' sze Nahimi Péter országos alelnök előadása, melyet a párt gödöllői fórumán tartott péntek este, lapzárta után.
