Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-23 / 222. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK 5 Bogárdi Zoltán Nagybörzsönyben Egy szentendrei mérnök egyedülálló tanulmánya Adjunk több esélyt a vidéknek (Folytatás az 1. oldalról) A rendszerváltás után az volt a cél, hogy a másod-, harmadrangúvá sorvasztott kisközösségek is elsőrangúvá legyenek. Ezt kellett tenni, mert az elvándorlás lehetőségei megszűnnek, a városok egyre kevésbé fogadóképesek. Az említett célt az önkormányzatok működő- képességének megteremtésével sikerült elérni. Sok olyan lehetőséget megkaptak, amikről korábban álmodni sem mertek. Évtizedes sebek gyógyításához látott hozzá az új parlament — szögezte le az előadó, aki így folytatta: — A legsürgősebb az infrastruktúra fejlesztése a Börzsönyben és az Ipoly mentén. Ebben beleértendő a szennyív elvezetés is, mert mérhetetlenül nagy a környezetszennyezés. Különben is azt mutatják a tapasztalatok, hogy mindig ott a legnagyobb a munkanélküliség, ahol fejletlen az infrastruktúra, mert oda nem igyekeznek a beruházók. Mint más alkalommal, a képviselő most is megismételte azt a figyelmeztetését, hogy a kor változásaihoz az embernek is igazodnia keik — Ha nem tudjuk elérni, hogy az emberek között bizonyos önszerveződés induljon meg, akkor segíteni sem tudunk nekik — hangoztatta. Példaként említette afekete ribizli idei értékesítési gondjait, amihez sokan központi segítséget vártak, holott össze kelett volna fogniuk, hogy megszervezzék a termény eladását. A hazai stabilitás érdekében olyan kereszténydemokrata politikának kellene utat nyitni, amely ezt képes megteremteni — jelentette ki Bogárdi Zoltán, aki nem titkolta el azt az aggodalmát sem, hogy a leghevesebb választási harcot esetleg a jelenlegi koalíciós pártok vívják majd egymással, s ezt kellene elkerülni. Mégis, a legnagyobb veszélyt a szavazóumáktól való távol- maradás jelnetené — hívta fel a figyelmet. Kitérve a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekre, Nagybörzsöny vendége nem sok jövőt jósolt a nagyüzemi termelésnek, amely szerinte nem piacképes. A fenntartásához való görcsös ragaszkodás értelmetlen, támogatásának nincs haszna, s az önálló, modem szerveződéseké a jövő. K. T. I. Szigetszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a városháza épülete általános tetőfelújítási munkáinak elvégzésére Feladat: a tetőhéjazat cseréje, a szelemenek és a tetőlécezés szükség szerinti cseréje (faanyagok pótlása), a bádogosszerkezetek felújítása, cseréje. A pályázatnak tartalmaznia kell: a felújítási munka árajánlatát, tételes felmérés alapján, a legkorábbi kezdési és befejezési határidőt, a referenciamunkák felsorolását, a garanciális kötelezettség vállalását. A pályázat benyújtási határideje: 1993. szeptember 30- án 10 óra. A pályázatok felbontása: 1993. szeptember 30-án 10 órakor. Eredményhirdetés: 1993. október 1-jén 9 órakor. A pályázatokat zárt borítékban, „Tetőfelújítás” jeligével ellátva kell benyújtani a polgármesteri hivatal beruházási csoportjához. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást ad Bartek István beruházásicsoport-vezető, telefon: (24)-366-119. OQQ Ft/m2-es reklámártól, 63 színben, ■ VV valamint műanyag padlók,nagy választékban! Aszód Pécel Turmix vegyesbolt, Falujárók u. 11/A Zsóka kereskedés, Rákóczi u. 17/A Dabas Ruházati bolt, Szemere u. 27. Lakástextilbolt, Báthory u. 3. Ráckeve Dunakeszi Barokk Kft., Silingi u. 8. Keczán-bútor, Szent 1. u. 30. Százhalombatta Érd Nett Áruház, Kodály sétány Ritmus Áruház, Diósdi u. 1. Szentendre FER-TEX Kft, Fehérvári u. 1. „Mindent itt” üzlet, Szent L. u. 24. Gödöllő Fantázia Rt., HÉV.végállomás Festékbolt, Kiss J. u. 1. Szob Inárcs Palmira szőnyegbolt, Park u. 1. Gazdabolt, Széchenyi u. 47. Táplószecső Monor Merino-Tex Kft., Kárpitosműhely, Garam u. 5. B^jcsy-Zsilinszky u. 9. Pilisvörösvár Vác Fantázia Rt., Fő u. 77. Varázslat 92 BT, Rezeda u. 11. Importőr: PÉCSI-KER Kft. Vezetékes PB-gázellátás Visegrádon? (Folytatás az I. oldalról) — Ott földgázvezetékeket, mi itt Magyarországon viszont négy évtizedig szocializmust építettünk? — Hát valahogy így. Vi- segrád PB-gázellátására vonatkozó tervem valójában diplomamunka, ám részletekbe menő, pontos számításokkal alátámasztott, akár holnap megvalósítható tanulmányterv. A vállalatom támogatásával a miskolci műszaki egyetemen vettem részt posztgraduális képzésben, szereztem tavaly szakmérnöki második diplomát, s a gödöllői üzemigazgatóság vezetői hívták fel a figyelmet erre a témára. Egy olyan települést kerestünk, amely a födgázhálózat szempontjából kedvezőtlen helyen van, így esett a választás Visegrádra. Nem tudnak róla — Ezek szerint nem Viseg- rád önkormányzata bízta meg a tanulmányterv elkészítésével? — Nem. Valószínűleg nem is tudnak arról, hogy egyáltalán élek és ez létezik. Arra pedig még nem volt időm és energiám, hogy keressem a kapcsolatot velük, hivatali munkám, Szentendrének és környékének a gázszolgáltatása, hálózatfejlesztésé bőséges feladatokat ad. Hogy csak példákat említsek: kisebb bővítések Szentendrén is vannak, most épül viszont ki Piliscsaba és Csobánka földgázhálózata. Gödöllői üzemigazgatóságunk elkészítette a Szentendrei sziget gázellátásának a tanulmánytervét, s azt minden önkormányzathoz eljuttattuk, ide értve Dunabog- dányt is. Készek vagyunk fővállalkozóként magát a hálózatot is kiépíteni... — Kérem, maradjunk Vi- segrádnál. Mi az elképzelésének a lényege? — A kiinduló pont a földgáz-fővezetékek kedvezőtlen elhelyezkedése mellett az volt, hogy a propán-bután gáz ma piaci viszonyok között korlátlanul hozzáférhető. Megszűntek azok a tényezők, amelyek évtizedekig akadályozták nagyobb arányú elterjedését. Emlékezetes, hogy gyakran akadozott ilyen-olyan okok miatt a folyamatos ellátás, az árában állami támogatás volt, s ezért is külön energiafelhasználási engedély kellett, ha valaki fűteni kívánt PB- gázzal. Napjainkban technikai okok sem állhatnak útjában annak, hogy Visegrádon megépüljön egy lényegében a földgázéval azonos hálózat, ismétlem: körülbelül harminc millió forintért, ami fogyasztónként mintegy hatvanezer forintot jelent. A hálózat tehát hagyományos, merőben sajátos viszont szaknyelven szólva a forrásoldal. A földgáznál megszokott átadóállomást a PB-gáz- ellátásnál az adott helyen telepített, megfelelően méretezett tartálypark helyettesíti. Ez Visegrád esetében két tartály lenne, párologtatóval, afféle fűtőberendezéssel felszerelve, amely a téli időszakban is cseppfolyós állapotban tartaná a gázt. Az én elképzelésemben a tartályok — gazdaságossági okokból — a föld felszínén lennének, meggyőződésem, hogy a településen meg lehetne találni azt a helyet, ahol nem csúfítanák el a szép környezetet. Annál is inkább nem, mert viszonylag nem nagy, hatvanhárom köbméteres tartályokat vettem figyelembe. Négyszáz fogyasztó — Ezek valóban nem nagy, sőt meglepően kisméretű tartályok. Hogyan tudnák kiszolgálni a községet? Hány fogyasztóval számolt? — Lehetne, lehetett volna nagyobb tárolókkal is számolni, de minek. Ekkora edények képesek Visegrád összes fogyasztóját egy hónapig kiszolgálni. Csupán megfelelő szerződések szükségeltetnek ahhoz, hogy a PB-gázt szolgáltató vállalat tartálykocsijai mindig az adott napon megjelenjenek. A ritkább fordulók sem tennék olcsóbbá a gázt, az árában ugyanis benne van a fuvarköltség is. Számításaimnál részben a háromszázhuszonegy visegrádi családi házat, részben a huszonnyolc úgynevezett kommunális fogyasztót vettem figyelembe, iskolát, művelődési házat, kórházat, egyebet. Ez utóbbiakat úgynevezett lakásegyen- értékre-számítottam át, s így négyszázhuszonegy fogyasztóval számoltam. így jött ki fogyasztónként a hatvanezer forint beruházási költség, ami nem tér el lényegesen a földgázhálózat-építéseknél szokásos hozzájárulásoktól. — Ez lenne tehát az egyszeri úgynevezett bekerülési költség. De végzett-e olyan számításokat is, amelyek arra adnak választ, hogy mit mutatnának az évi, havi gázszámlák? — Végeztem. Tanulmány- tervemben összehasonlítottam a szén, az olaj, a villany, a földgáz és a PB-gáz fűtési módjainak a beruházási költségét, a különböző energiaforrások éves üzemeltetési költségét és azok hatásfokait. Ez utóbbival kapcsolatban talán közismert, hogy a szenes kazánnál negyven-hatvan százalék hatásfok érhető el, földgáznál, PB-gáznál nyolcvan-ki- lencven százalék. A villanyfűtés a legjobb hatásfokú, kilencvenöt százalékos, de olyan drága az áram, hogy fűtési célra szinte szóba sem jöhet. De mit mutatna a gázszámla? Ha alapegységnek, 100 százaléknak a földgázt vesszük alapul, akkor a villany éves üzemeltetési költsége 215 százalék, az olajé 277, a széné 277, a PB-gázé pedig 174 százalék. Mindez: tavalyi árakon! Más szóval: a földgáznál minden más energiahordozó többe kerül, a PB-gáz is, ugyanakkor a PB-gáz a hagyományos energiahordozóknál jóval olcsóbb. A hegyvidéken is S akkor még nem szóltam a kényelemről. Ha a visegrádiaknak tehát módjuk lenne a tartályos-vezetékes PB-gá- zellátási rendszert megvalósítaniuk, bizonyos, hogy hosz- szú évekig a jelenleginél kevesebbe kerülne a mindennapi fűtés, főzés, s lényegesen változnának az életkörülményeik. — Csak a visegrádiaknak? — A meglévő tanulmány- terv kizárólag erre a településre érvényes —mondja Fü- löp Sándor —, hasonlót azonban nyilvánvalóan bármely más községre ki lehetne dolgozni. Mindenkelőtt a hegyvidéki településekre, Pi- lisszentlászlóra, Pilis szentkeresztre, Dobogókőre például. (Deregán) WmSmmmmimMmmM Siketek nemzetközi hete Egyenrangúvá nevel az (Folytatás az I. oldalról) Később ugyanő azt is elmondja, hogy az intézet, amely története során rövid ideig hadi kórház is volt, a II. világháborút követő évekig alapítványoktól kapta a feladatainak ellátásához szükséges pénzkeretet. 1950 után — az igazgaztó- nő szavai szerint — túlsúlyba került az állami támogatás, s ma a Pest megyei ön- kormányzat biztosítja —: a fejkvóta kiegészítésével — a zavartalan működést. Ez a támogatás meglehetősen kevés, éppen ezért az intézmény vezetői megpróbálnak úgy gazdálkodni a rendelkezésükre álló pénzzel, hogy jusson keret fejlesztésekre is. Munkájuk eredményességét bizonyítja, hogy az óvodai nevelés, a kétéves előkészítő szakasz és a hangritmus-neveléssel, egyéni beszédfejlesztéssel kiegészített általános iskolai képzés mellett nemrégiben elindítottak egy speciális szakiskolai tagozatot is. Ennek tananyagát a háztartási munkák —főzés, növényápolás, kertészkedés — fogásainak elsajátítása mellett a kézi és gépi szövés képezi. — Azok az általános iskolát már elvégzett diákjaink vesznek részt az Életkezdés, Életre nevelés elnevezésű szakiskolánk foglalkozásain, akik az átlagnál gyengébb képességűek, s így nem tudnak gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakmunkásképző intézetben továbbtanulni — mondja Medgyesfalviné Lux Henriett a kéziszövést oktató gyógypedagógus. Tölgyesi Józsefné mindehhez hozzáteszi még, hogy idéntől a szakiskolai tagozat sikerén felbuzdulva könyvkötészetet is tanulhatnak már a szakma iránt érdeklődő gyerekek. Az új képzési forma elindításához az európai hírű könyvkötő mester, Váczi György adott szakmai és anyagi támogatást. A váci siketintézet büszkesége, a melegházzal is rendelkező gyönyörű kert mellett, az a jól felszerelt kézműves szaktanterem, amelyben Wiedermann Dé- nesné matematika-rajz szakos pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. — A tantervben szereplő órákon túl 10-12 fős csoportok részére szakkörökben is mód nyílik a rajzkészség, a kézügyesség, az önkifejezés bátorságának kibontakoztatására — mondja a tanárnő. Később azt is iskola megemlíti, hogy diákjaik nem egy pályázaton értek már el nagyon szép sikereket. Bizonyításul megmutatja azt a plakátot, amely a két évvel ezelőtti műemléki világnaphoz kapcsolódó gyermekrajzpályázat váci győztesének (az iskola növendéke) munkája alapján készült. Tölgyesi Józsefné az intézmény mindennapjaival kapcsolatban befejezésként még elmondja, hogy a képzőművészeti pályázatokon kívül a náluk tanuló gyerekek a siketek tanulmányi versenyén is minden évben részt vesznek. Ezekre a megmérettetésekre az utóbbi években a Cházár András óvoda, általános iskola és diákotthon patinás épületébe érkeznek a partnerintézetek diákjai. (ribáry)
