Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-23 / 222. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Gödöllői kutatóműhelyek Hormonkutatás INNEN— Környezetvédő' állatok A tudomány számos olyan állatot ismer a természetben, amelyet az ember szennyezési indikátorként ma már fel tud használni. Ezek a környezetvédő, környezetünket figyelő állatok. Franciaországban, a Szajna-öböl környékén fordulnak elő a fekete récék (Macreuse noir, Melanitta nigra). E madarak a költési idő kivételével a tengeren élnek. Biológusok azt tapasztalták, hogy május hó folyamán mérgek halmozódnak fel szervezetükben, a nyár folyamán tollazatukból is toxinok távoznak. A jövőben ezeket a madarakat a Szajna-öböl tengervíz-szennyezettségének kimutatására használják majd. Tarvágás és cinizmus A malaysiai Sarawak tartomány népei legfeljebb még 11 évig élhetnek szülőföldjükön. Legkésőbb addigra ugyanis életterük — a tropikus esőerdő — teljesen a favágók áldozatául esik. A New Scientist című folyóirat a sarawaki környezetvédelmi miniszter kommentárját idézi: „Sarawakban úgyis túlságosan sokat esik az eső, és ez zavar a golfozásban." —ONNAN Egy viszonylag új — körülbelül hét éve épült laboratóriumban ülünk a GATE Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetében, dr. Pusztai Attilával, az intézet munkatársával, aki a labor történetéről mesél. — Az akkori tudományos igazgató, aki támogatta az új kutatási irányokat, egy nagyobb program keretén belül elindította egy úgynevezett monoklonális laboratórium létrehozását. — Mi volt ennek a lényege? — Annak idején a tudomány a biotechnológia lázában égett. Volt is egy híres kísérlet, melyben a növekedési hormon gént laboratóriumi állatokba ültették be és így „óriás állatokat” kaptak. Hasonló eredményeket kívántak a haszonállatoknál is elérni. Ennek a laboratóriumnak lett volna a feladata a szarvasmarha növekedési hormon mérésére alkalmas monoklonális ellenanyag előállítása. Az ellenanyag előállításának ez a módja maga is a biotechnológia fogalomkörébe tartozik. — Sikerült ilyen anyagot előállítaniuk? — Sajnos a program végkifejletéről nem tudok, hiszen csupán a laboratórium kialakításánál segédkeztem és utána két évre Amerikába mentem ösztöndíjjal. — Most mivel foglalkozik a laboratórium? — Jelenleg élettani laboratóriumként működik. Felszereltsége alkalmassá teszi, hogy az állati szervezetből kiemelt sejteket rövid, illetve hosszabb távon mesterséges környezetben életben tartsuk és működésüket vizsgáljuk.-—Mely állatokat vizsgálják? — Korábban a nyulakon végeztünk A-vitamin anyag- forgalmi vizsgálatokat az egyetem állatélettani tanszékével közösen. Külföldön a sejtkultúrás technikákat madarakon, pontosabban pulykán tanultam alkalmazni. Mikor hazajöttem, a kint tanultakat igyekeztem honosítani. így kezdtük el a madár petefészek hormontermelése és az’ A-vitamin anyag- forgalom közötti összefüggés vizsgálatát. — Mi érdekli igazán? — Az A-vitamin szerepe a petefészek hormonális működésében. Ilyen kutatásokat végzünk a GATE Állat- tenyésztési Tanszékének vezetőjével, dr. Bárdos Lászlóval. — Milyen hatása van az A-vitaminnak a petefészekre? — A petefészek saját hormonjai közül a progreszte- ron termelését az A-vitamin úgy tűnik bizonyos mértékig serkenteni képes. Ezenkívül vizsgáljuk még, hogy a vitamin előanyagának — a béta-karotinnak — van-e önnáló hatása a petefészekben. Nagyon érdekes szerkezete van az A-vitaminnak, ez egy olyan molekula, amelynek hosszú szénláncában kettős és egyes kötések váltakoznak. Ezen a hosszú szénláncon az elektron mint egy „vályúban” szabadon mozog. Ha ezt gerjesztik, úgy viselkedik, mint egy húr. Én úgy gondolom, hogy ebben rejlik a funkciója. — Mivel foglalkoznak még? — Ezenkívül a petefészek fejlődése és sorvadása során létrejövő hormonális változásokat is vizsgáljuk az egyetem szaporodásbiológiai tanszékének vezetőjével, dr. Péczely Péterrel és munkatársaival közösen. A petefészket kivéve analizáljuk, hogy a tüsző falát alkotó különböző típusú sejtek mikor és melyik szteroid hormonból termelnek többet. — Az érés folyamán a sejtek egyformán termelik a hormont? — Amikor kicsik, az egyikből, mikor már növőfélben vannak, a másikból termelnek többet. Mi azt vizsgáljuk, hogy mindez miért van így. Árpási Mária Abháziai vendég szerkesztőségünkben A természet misszionáriusa (Folytatás a 2. oldalról) — Nevezetesen ? — Figyelmeztetni szeretném arra, ha engedi, hogy ha az az egyedülálló természeti kincs, amivel Abházia rendelkezik, a háború martalékává váljék, s elpusztuljon, visszafordíthatatlan hanyatlásnak indulhat az egész világ ökoszisztémája. — Mi, beavatatlanok erről is csak nagyon keveset tudunk. — Annál inkább számon tartanak bennünket a természetkutatók, az ökológusok. Abháziát csaknem egészében természetvédelmi területté kellene nyilvánítani, hiszen a világban egyedülálló ritkaságai vannak. Az itteni flóra és fauna több mint hetven százaléka az utolsó jégkorszak óta érintetlen. Hozzávetőleg het- venmillió évvel ezelőtt alakult ki. A növényzet huszonöt százaléka endemikus reliktum, azaz egyedül csak itt található meg. A vidék teljessége egy élő kutató laboratórium. A tengerparti Picunda 300 hektáros fenyőerdeje olyan egyedek- ből áll, amelyek a világon másutt sehol nem fordulnak elő. — Mihez hasonlíthatók ezek a fenyők ? ‘ — Leginkább a másutt is honos jegenyefenyőhöz, de sokkal magasabbak, legtöbbjük hetvenméteres, átmérőjük pedig a két métert is meghaladja. Roppant gyorsan nő és egy hektáron — egyedülálló módon — 1500 köbméter kiváló minőségű faanyagot „termel”. Ennek a fenyőnek a magja a világpiacon az arany mindenkori értékével egyenlő. Ha ezt az ökoszisztémát veszteség éri, a világot éri pótolhatatlan veszteség. — A háború talán ezt az erdőséget is fenyegeti? — De még mennyire. A grúzok ide fészkelték be magukat, hogy fedezékbe legyenek, és itt ütötték fel főhadiszállásukat is. Ezért aztán százával vágták ki a vákat, és egyre irtják az erdőt, hogy tankjaik számára utat építsenek. De nemcsak ezt az erdőséget fenyegeti kipusztulás. A Szuhumiban lévő világhírű dendro-par- kunk is, ahová a világ legérdekesebb fajtáit — mintegy kilencszáz fajt — gyűjtöttünk össze, s amely a világ fáinak génbankjául szolgál, nos e parkban is utat törnek a tankoknak. A növényzetet elpusztítják, a területeket felperzselik. Erre nem lehet okot találni. Ezt az értelmetlen rombolást nem lehet megmagyarázni. — Fentebb az erőszakos iparosításról beszélt, bizonyára ez is károsította a környezetet. — Rágondolni is rossz. Ez a gyönyörű ország, és benne Kolkhisz, ahol a mitológia szerint az argonauták élén Jászon az arany- gyapjat kereste, nos ezt a csodát ebben a században fokozatosan tönkretették, ezzel együtt legjövedelmezőbb iparágát, a turizmust is lerombolták. Nagy ipartelepeket hoztak létre úgy, hogy nem tudtak biztosítani számukra elektromos áramot. Sebaj, mondták, s a Kaukázuson át vastag huzalokon félmillió kilowattos áramot vezettek az országba. Ezért több száz kilométeren kiirtották a hegység erdeit, tea- és dohány ültetvények, citrusligetek fölött húsz méterrel haladnak a vezetékek, amelyek alatt, s a környéken nem marad meg az élet. Ha egy ilyen vezeték alatt egy ló fél óráig áll, megdöglik. De nemcsak pusztítottak bennünket, raboltak is minket. Egyik neves természettudósunk N. Vavilov a század első elében egy csodálatos, a világon egyedülálló dendSergei Bebia: Ha elpusztítjuk a természetet, akkor a béke is értelmetlen Erdősi Agnes felvétele ráriumot létesített. Ezt az embert Beria meggyilkoltatta, a dendráriumot pedig Sztálinnak ajándékozta. A diktátor halála után a világ tudósai, köztük a magyarok is, azért emelték fel szavukat, hogy ez az érték visszakerüljön a botanikus kert tulajdonába, hogy mindenki számára látható legyen. Most tudja, hol áll? A grúz minisztertanács üdülőjében — mondja Bebia úr és bosz- szúsan legyint. A kincset, a kolkhiszi aranygyapjat, ami egyedülálló a világon, meg kell védeni. Ha elpusztítjuk a természetet, többé már a békének sincs értelme, hisz valamennyien vele pusztulunk mi is. Paizs Tibor Múltidéző' Luppis János Száznyolcvan éve született Luppis János, a kilövésre alkalmas torpedó, mint ütőképes fegyver kidolgozója. Apja tengerészkapitány volt és ő is fiatalon az osztrák— magyar haditengerészethez került. Itt fogalmazódott meg benne az önjáró torpedó ötlete és megtervezte annak modelljét is. Ez egyfajta, hajtószerkezettel ellátott, úszóakna volt: parafaburkolatú keskeny csónak, orrán a gyújtókészülékkel és benne a robbanótöltettel. Ha a csónak beleütközött a célba, bekövetkezett a robbanás. A csónakot egy sürített levegővel meghajtott hajócsavar hozta mozgásba, kormányzását pedig két, egymás mellé szerelt kormánylapát végezte, a partról mozgatott zsinórok segítségével. Luppis ezt a torpedót bemutatta a hadügyminisztériumnak, de tervéért sem megértést, sem pedig anyagi támogatást nem kapott. Ekkor — 1864-ben — társult a Fiu- mében letelepedett Robert Whitehead angol származású tervezővel és hajógyárossal. A fiumei üzemben készült el két év alatt az első korszerű torpedó, a későbbi tengeri harcok oly félelmetes fegyvere. Ez az új torpedó már 1000 méter távolságot tudott befutni és ilyen távolságból biztosan eltalált egy 60 méter hosszú álló célt. E torpedó két legfontosabb alkatrészét, nevezetesen az oldalirány megtartására szolgáló pörgettyűt és vál- tótolattyút, valamint az expandáló nagy nyomású levegő lefagyását meggátoló fűtőberendezést, s a vele egybeépített vízpárologtatót is magyarok találták fel. Az előbbit Obry Lajos arzenáli művezető, az utóbbit pedig Gesztessy János sorhajóhadnagy. A két, egybeépített, de ellentétesen forgó hajócsavar az oldalgást volt hivatva kiküszöbölni. A torpedó rövidesen „nagy üzlet” lett! h Anglia, Németország, Olaszország, és Franciaország, Japán, valamint Oroszország rendeltek nagyobb mennyiséget ebből az új fegyverből, így a fiumei torpedógyár jelentősen fejlődött. Luppis János találmányáért 1869-ben magyar nemességet kapott. Életének, sorsának további alakulásáról hiányosak az ismereteink. 1875-ben hunyt el a Lago- di Como melletti Torrigiá- ban. (P) Titokzatos csillag Kaliforniai csillagászok új, fiatal csillagot fedeztek fel galaxisunk peremvidékén. Az új, még névtelen égitest, a Cassiopeia csillagképben helyezkedik el, 90 fényévnyire csillagrendszerünk központjától, és a forró kékcsillagok csoportjába tartozik. Mivel ezek élettartama csak néhány millió év, a kutatók biztosra veszik, hogy — legalábbis csillagászati méretekben — egy nagyon fiatal csillagról van szó. Úgy látszik, benépesülnek naprendszerünk külső tájai. Az ideiglenesen 1991 HA2-nek nevezett égitest jelenleg pályájának a Szaturnuszon túl húzódó szakaszán száguld, átmérője 100 kilométer körül lehet. Két hasonló égitestet, a Chiront és a Pholust, melyek pályája a Szaturnusz és a Neptun között van, már évekkel ezelőtt felfedezték a csillagászok, tavaly pedig két újabb égitestet „kaptak lencsevégre”, amelyek a Neptunon túl keringenek a Nap körül. Az arizonai csillagászok által felfedezett legújabb objektum 11-12-szer messzebb kering a Nap körül, mint Földünk. Pályájának legtávolabbi szakasza a Neptunusz túl húzódik, akárcsak a Pholusé. A csillagászok szerint még jó néhány hasonló égitest kering naprendszerünk távoli vidékein. Fejtörő Az előző' játék kérdéseire a helyes válaszok a következők: 1. Kékmoszatok, melyek különböző alakú és szerkezetű telepekben rendeződnek. Néha a sejtek között differenciálódás is van, egyes helyeken színben és alakban eltérő csoportosulások észlelhetők. Az egész Földön elterjedtek: vizekben, nedves helyeken élnek. 2. Az Indiai-óceán néhány szigetén élő Lodoicea-pál- ma diója, melynek átmérője elérheti a 25 centimétert is. 3. Az indiai kender termő példányainak virágzatából. A jövő heti játék kérdései: 1. Milyen színű a gólyahír virága? 2. Hát a gránátalmafa virága? 3. Hol van a nálunk is kedvelt dísznövény, a goxinia őshazája? A múlt heti játékunk megfejtól a következők: Czine- ge Beáta Cegléd, Nagy Andrea Gödöllő, Sári Edéné Dunakeszi. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat jövő hét „hétfőig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ, postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf.: 311. irányítószám: 1446.
