Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP KÖRNYEZETVÉDELEM 1993. SZEPTEMBER 22., SZERDA 5 Tanulmányút a veszélyeshulladék-lerakó telep osztrák többségi tulajdonosánál PORR: teljeskörű megoldások a környezetvédelemben Az Aszód—galgamácsai Veszélyeshulladék-lerakó Tele­pet üzemeltető Pyrus Kft. többségi tulajdonosát Becsben találni. A PORR-konszern a dualizmus korához köti szü­letését: 1869-ben alakult. Két évvel később már a Dunát szabályozta a magyar fővaros környékén. A 8 milliárd schilling éves forgalmú csoport környezetvédelmi tevé­kenységének bemutatása, partnerségének bizonyítása céljából meghívta az osztrák fővárosba az aszódi, a gal- gamácsai és az iktadi önkormányzat képviselőit Mécsé­ről senki sem utazott el, élt viszont a lehetőséggel az aszó­di és az ikladi képviselő-testület, valamint a lerakó társa­dalmi ellenőrző bizottságának és az aszódi közéleti klub­nak néhány tagja. A másfél napos tanulmányút meggyő­zően láttatta, hogy a hulladékgazdálkodás az ipar fon­tos, nyereséget termelő ágazatává vált, amelyre éppen úgy szüksége van a társadalomnak, mint az erőmü- vagy az élelmiszeriparra. A fel-felmerüló kételyeket pe­dig a leghasznosabb tárgyilagosan megvitatni. Pisztráng hárommilliárdért Bécsben naponta félmillió köbméter szennyvíz keletke­zik — esős időben kétmillió. A város legmélyebb pontján található az a derítő, melyet a PORR épített mai árakon két­milliárd schillingért. Innen fo­lyóvíz tisztaságban ömlik a víz a Duna-csatomába. A de­rítés hatásfoka 85 százalékos. További 3,5 milliárd schil­ling befektetésével az ezred­fordulóra ezt 11 százalékkal megnövelik. Akkor — mint mondják — a pisztráng is megélne a kifolyó vízben. A napi 4000 köbméter vé­kony iszapot sűrítés után a szomszédos veszélyeshulla- dék-égetóben semmisítik meg. A korszerű technológia révén — aktív kokszszűrője a világon egyedülálló — mű­ködése megfelel a nemzetkö­zi levegőtisztasági követelmé­nyeknek. A salakot cementtel keverve helyezik el Bécs köz­ponti szemétlerakójában, a füstgázmosó folyadékban ösz- szegyűló mérgeket semlegesí­tik, víztelenítik, majd magas hőfokon üvegesítik. Kimossák a Duna-kavicsot Tízéves szünet után ismét vizi erőművet építenek Auszt­riában a Dunán. A kijencedi- ket. A Bécs alatti munkála­tok során 7-8 millió köbmé­ter talajt mozgatnak meg, egymillió köbméter betont dolgoznak be. A munkát bár­ki megtekintheti. A PORR tu­catnyi más céggel együtt itt is jelen van. Gyakori, hogy a beruházá­sok előkészítése során szeny- nyezett talajjal találkoznak. Ez történt a freudenau-i tere­pen is. A második világhábo­rús bombázások következté­ben 200 ezer köbméter talaj szennyeződött kőolajjal. A gyengén szennyezett felét közvetlenül fel lehet használ­ni a betonba, a többit — lát­hattuk — tisztítják. A Duna- parton mozgatható berende­zés mossa tisztára a „szeny- nyest”, miközben a PORR környezetvédelmi részvény- társasága a város másik pont­ján hamarosan átadja a hely­hez kötött. talajmosóját, amely 130 millió schillingbe kerül. Évente 40 ezer tonna szennyezett talajt tisztít majd meg 99 százalékos hatásfok­kal. Jól jönne egy ilyen gépe­zet Magyarországon gyártele­pek illetve, laktanyák rendbe­tételéhez. Mesterséges dombvonulat Tizenöt-húsz év múlva erdő. mező és több tó borítja majd a Langes Feld-i szemétlerakót, ahol ma havonta 4-6000 fuvar építési törmeléket dolgoznak fel, őrölnek meg és alakítanak át talajjá. A történet harmincéves és kavicsbányászattal kezdődött. A bánya kimerülése után szige­telés nélkül össze-vissza rak­tak le a hatszázezer négyzetmé­teres területre szemetet. A talaj­víz elszennyeződött. A PORR vállalta a probléma megoldá­sát, „cserébe” hosszú időn át építési törmeléket helyez el a területen, majd termőfölddel betakarja, rékultiválja azt. A szemétlerakót 300 millió schil­lingért a mélyben körülfalazza, s kiszivattyúzza a talajvizet a hulladék alól, ami így nem szennyezi tovább a környéket. A lakosság képviselői bármely területről mintát vehetnek, s évente egyszer a PORR állja e vizsgálatok költségét. De mi lesz akkor, ha évek múlva a talajvíz a szigetelőfa­lak ellenére is visszaszivárog? Kérdésemre válaszolva el­mondták, pénzügyi alapot ké­peznek, melyek kamataiból a jövőben is fedezni tudják a szi­vattyúzás költségeit. Néhány műtárgy árulkodik majd csak arról, hogy a dombok, a tavak, az erdők mind a tervezőaszta­lon születtek. A nevében marad veszélyes Üzemeiben, építési területein a gyakorlatban, barakkokban, tanácskozó termekben, étter­mekben étkezés előtt és után, előadásokon, éjfélig tartó be­szélgetésen a PORR azt bizo­nyította a Galga menti vendé­geknek, hogy a környezeti gondok orvoslása minden képzelőerőt igénybe vesz. Fi­lozófiájuk alapeleme pedig az adott kérdésre teljes körű megoldást ajánlani és megva­lósítani. Ezeket tartják szem előtt magyarországi vállalkozása­ikban is. Hazánkban a veszé­lyes hulladékok kezelésének és ártalmatlanításának aránya még rosszabb, mint Ausztriá­ban. Galgamácsa határában azonban ott áll a veszélyes­hulladék-lerakó telep, míg nyugati szomszédunk ilyen­nel nem rendelkezik. Arra keil törekedni, hogy minél több veszélyes hulladék ke­rüljön a biztonságos telepre, amely ott már csak a nevé­ben marad veszélyes. A PORR remélhetően új techno­lógiákat is meghonosít ha­zánkban, melyek csökkentik a veszélyes hulladék töme­gét. Egyik hazai partnerük a lakossági szemétből különíti el a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékot. A PORR alapvetően jónak tartja az eddigi gyakorlatot a 300 ezer köbméter lerakási kapacitású telepen. A kételke­dőket pedig megnyugtatta: az Állami Vagyonügynökséggel kötött szerződésben vállalta, hogy külföldről származó ve­szélyes hulladékot nem fo­gad, illetve a mindenkor hatá­lyos jogszabályokat betartja. Ä telepet úgy kívánja működ­tetni, mint eddig, de a fogadá­si rendszert és az odaszállí­tott anyagok ellenőrzését ja­vítja, erősíti. A társadalmi el­lenőrző bizottság érdeklődé­sét pedig természetesnek tart­ja. Az egyetlen igazi problé­ma: a PORR a vételárat a megnövelt kapacitású lerakó­telepért fizette ki. A galgamá­csai képviselő-testület nem adta meg a hozzájárulást a bő­vítéshez. A PORR szerint a kapacitásemeléstől nem lesz nagyobb a telep, hiszen a több hulladék elhelyezése a kerítésen belül megoldható. A lerakó biztonsága nem csökken. Beleszólt a történelem a vízierőmű-építésbe: világháborús bombatalálat miatt szennyező­dött el a jelentős mennyiségű talaj, amit ki kell mosni. Az aknából már nem szökik to­vább a kőolaj Szem előtt Az aszód-galgamácsai telep 1989 májusa óta két veszé­lyességi osztályban fogadja és ártalmatlanítja a hulladéko­kat. Ellenőrző és védelmi rendszer, a szakemberek fele­lős munkája garantálja a kör­nyezetre veszélytelen üzemel­tetést, valamint a társadalmi ellenőrző bizottság, amely 1986 óta szemmel tartotta a beruházást, az átadást követő­en pedig figyelemmel kíséri a telep működését. — Ennek is része van ab­ban, hogy jó biztonsággal dol­gozik — fejtette ki vélemé­nyét az éjfélbe nyúló beszél­getésen az Europahaus-ban Vezér Anna középiskolai ta­nár, a bizottság vezetője. A társadalmi ellenőrző bi­zottság javaslataival nemcsak a költségeket, hanem a biz­tonságot is megnövelte. Sergett-forgott a toronydaru, csak mi értünk rá a szemlélő­désre az építkezésen Mintatelep a Galga menti A tanulmányúton a PORR számos személyisé­ge kalauzolta, tájékoztat­ta a résztvevőket. A haza­indulás előtt Diethelm Kluger mérnök igazgató­tól, a PORR Umwelttech­nik A. G. igazgatótanácsa elnökétől kértem villámin­terjút. — Miért vált a hulladék­gazdálkodás az osztrák ipar fontos ágazatává? — A hulladékkezelés hosszú időn át felelőtlenül történt, ami országos gon­dokhoz vezetett. Amikor az ajánlat kisebb a keresletnél, a tőkés gazdaságban sokan kezdik keresni a megoldáso­kat. A PORR a szemétgyűj­tés és -kezelés területén is rangot vívott ki magának. Ami a szaktudásukat illeti, azt ezen az úton bemutattuk. — Mi az üzlet ebben az ágazatban? — Nyilvánvaló, hogy olyan vállalkozásokra törek­szünk, olyan fejlesztéseket végzünk, melyek nyeresége­sek. De nem „nagy üzletet” akarunk, hanem olyan jöve­delmet, amely meghaladja a banki kamatot, s lehetősé­get ad a bővítésre. — Hogyan találják meg helyüket a nap alatt? — Nem várjuk hatósá­gok, minisztériumok megke­resését. Sokoldalú, komp­lex ajánlatokat készítünk az általunk feltárt hulladékgaz­dálkodási területekre, ahol úgy érezzük, van keresniva­lónk. A lakosság bevonásá­ról sosem feledkezünk meg, minden tényt nyilvánosság­ra hozunk. Véleményünk szerint semmiféle kontrollt nem kell ellenezni! — Sokan attól tartanak, az aszód—galgamácsai le­rakó befogadóképességének növelése nem biztonságos. Önöknek milyen érdeke fű­ződik a bővítéshez? — Az aggodalom meg­alapozatlan, a bővítés meg­felel a környezetvédelmi kö­vetelményeknek. Tény, hogy a bővítéssel szembeni ellenállás problémákat okoz számunkra. Mi 700 ezer köbméteres kapacitásért fi­zettünk, s mivel a vásárlás­hoz hitelt is igénybe vet­tünk, visszafizetési számítá­saink alapja ez a mennyiség. — Elfogadnák-e Ausztria területén az aszód—galga­mácsai telepet? — Igen! Ez mintatelep. Örömmel vennénk, ha oszt­rák politikusok is megláto­gatnának, szívesen exportál­nánk ezt a technológiát a Galga mentéről. Mennyire vagyunk gazdagok? Aszód, Galgamácsa és Iklad számára a telep eladásakor te­remtődött meg a lehetősége a szavakban a létesítéskor meg­ígért „kárpótlásnak”. A vétel­árból 200 millió forintot erre a célra különítettek el, amit az infrastruktúra fejlesztésére lehet felhasználniuk a telepü­léseknek. Akkor, ha mindhár­man hozzájárulnak a kapaci­tás 700 ezer köbméterre törté­nő emeléséhez. Mint korábban megírtuk, a galgamácsai képviselő-testü­let közvélemény-kutatás után úgy döntött, nem járul hozzá a bővítéshez, tehát a kompen­zációról is lemond. Mivel a lerakó területének 90 százalé­ka a mácsai határban van, egyébként sem értenek egyet az elosztás elveivel. Tudni kell azt is, hogy a felosztás alapjául szolgáló hatástanul­mány kimutatja, ha a veszé­lyes hulladék mégis szennye­zést okozna, az az aszódi ha­tárt sújtaná, hiszen oda lejt a lerakó. Galgamácsa nem juthat a pénzhez Aszód és Iklad nél­kül. Aszód és Iklad sem Gal­gamácsa nélkül. Van olyan gazdag ez a három település, hogy lemondjon -200 millió forintról? Az ország aligha mond le a szemétlerakásról. Ezért is érdemes tovább gon­dolni a lehetségest és a szük­ségszerűt a lerakótelep jövő­jéről. Az oldalt írta és fényképezte: Balázs Gusztáv

Next

/
Oldalképek
Tartalom