Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP KÖRNYEZETVÉDELEM 1993. SZEPTEMBER 22., SZERDA 5 Tanulmányút a veszélyeshulladék-lerakó telep osztrák többségi tulajdonosánál PORR: teljeskörű megoldások a környezetvédelemben Az Aszód—galgamácsai Veszélyeshulladék-lerakó Telepet üzemeltető Pyrus Kft. többségi tulajdonosát Becsben találni. A PORR-konszern a dualizmus korához köti születését: 1869-ben alakult. Két évvel később már a Dunát szabályozta a magyar fővaros környékén. A 8 milliárd schilling éves forgalmú csoport környezetvédelmi tevékenységének bemutatása, partnerségének bizonyítása céljából meghívta az osztrák fővárosba az aszódi, a gal- gamácsai és az iktadi önkormányzat képviselőit Mécséről senki sem utazott el, élt viszont a lehetőséggel az aszódi és az ikladi képviselő-testület, valamint a lerakó társadalmi ellenőrző bizottságának és az aszódi közéleti klubnak néhány tagja. A másfél napos tanulmányút meggyőzően láttatta, hogy a hulladékgazdálkodás az ipar fontos, nyereséget termelő ágazatává vált, amelyre éppen úgy szüksége van a társadalomnak, mint az erőmü- vagy az élelmiszeriparra. A fel-felmerüló kételyeket pedig a leghasznosabb tárgyilagosan megvitatni. Pisztráng hárommilliárdért Bécsben naponta félmillió köbméter szennyvíz keletkezik — esős időben kétmillió. A város legmélyebb pontján található az a derítő, melyet a PORR épített mai árakon kétmilliárd schillingért. Innen folyóvíz tisztaságban ömlik a víz a Duna-csatomába. A derítés hatásfoka 85 százalékos. További 3,5 milliárd schilling befektetésével az ezredfordulóra ezt 11 százalékkal megnövelik. Akkor — mint mondják — a pisztráng is megélne a kifolyó vízben. A napi 4000 köbméter vékony iszapot sűrítés után a szomszédos veszélyeshulla- dék-égetóben semmisítik meg. A korszerű technológia révén — aktív kokszszűrője a világon egyedülálló — működése megfelel a nemzetközi levegőtisztasági követelményeknek. A salakot cementtel keverve helyezik el Bécs központi szemétlerakójában, a füstgázmosó folyadékban ösz- szegyűló mérgeket semlegesítik, víztelenítik, majd magas hőfokon üvegesítik. Kimossák a Duna-kavicsot Tízéves szünet után ismét vizi erőművet építenek Ausztriában a Dunán. A kijencedi- ket. A Bécs alatti munkálatok során 7-8 millió köbméter talajt mozgatnak meg, egymillió köbméter betont dolgoznak be. A munkát bárki megtekintheti. A PORR tucatnyi más céggel együtt itt is jelen van. Gyakori, hogy a beruházások előkészítése során szeny- nyezett talajjal találkoznak. Ez történt a freudenau-i terepen is. A második világháborús bombázások következtében 200 ezer köbméter talaj szennyeződött kőolajjal. A gyengén szennyezett felét közvetlenül fel lehet használni a betonba, a többit — láthattuk — tisztítják. A Duna- parton mozgatható berendezés mossa tisztára a „szeny- nyest”, miközben a PORR környezetvédelmi részvény- társasága a város másik pontján hamarosan átadja a helyhez kötött. talajmosóját, amely 130 millió schillingbe kerül. Évente 40 ezer tonna szennyezett talajt tisztít majd meg 99 százalékos hatásfokkal. Jól jönne egy ilyen gépezet Magyarországon gyártelepek illetve, laktanyák rendbetételéhez. Mesterséges dombvonulat Tizenöt-húsz év múlva erdő. mező és több tó borítja majd a Langes Feld-i szemétlerakót, ahol ma havonta 4-6000 fuvar építési törmeléket dolgoznak fel, őrölnek meg és alakítanak át talajjá. A történet harmincéves és kavicsbányászattal kezdődött. A bánya kimerülése után szigetelés nélkül össze-vissza raktak le a hatszázezer négyzetméteres területre szemetet. A talajvíz elszennyeződött. A PORR vállalta a probléma megoldását, „cserébe” hosszú időn át építési törmeléket helyez el a területen, majd termőfölddel betakarja, rékultiválja azt. A szemétlerakót 300 millió schillingért a mélyben körülfalazza, s kiszivattyúzza a talajvizet a hulladék alól, ami így nem szennyezi tovább a környéket. A lakosság képviselői bármely területről mintát vehetnek, s évente egyszer a PORR állja e vizsgálatok költségét. De mi lesz akkor, ha évek múlva a talajvíz a szigetelőfalak ellenére is visszaszivárog? Kérdésemre válaszolva elmondták, pénzügyi alapot képeznek, melyek kamataiból a jövőben is fedezni tudják a szivattyúzás költségeit. Néhány műtárgy árulkodik majd csak arról, hogy a dombok, a tavak, az erdők mind a tervezőasztalon születtek. A nevében marad veszélyes Üzemeiben, építési területein a gyakorlatban, barakkokban, tanácskozó termekben, éttermekben étkezés előtt és után, előadásokon, éjfélig tartó beszélgetésen a PORR azt bizonyította a Galga menti vendégeknek, hogy a környezeti gondok orvoslása minden képzelőerőt igénybe vesz. Filozófiájuk alapeleme pedig az adott kérdésre teljes körű megoldást ajánlani és megvalósítani. Ezeket tartják szem előtt magyarországi vállalkozásaikban is. Hazánkban a veszélyes hulladékok kezelésének és ártalmatlanításának aránya még rosszabb, mint Ausztriában. Galgamácsa határában azonban ott áll a veszélyeshulladék-lerakó telep, míg nyugati szomszédunk ilyennel nem rendelkezik. Arra keil törekedni, hogy minél több veszélyes hulladék kerüljön a biztonságos telepre, amely ott már csak a nevében marad veszélyes. A PORR remélhetően új technológiákat is meghonosít hazánkban, melyek csökkentik a veszélyes hulladék tömegét. Egyik hazai partnerük a lakossági szemétből különíti el a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékot. A PORR alapvetően jónak tartja az eddigi gyakorlatot a 300 ezer köbméter lerakási kapacitású telepen. A kételkedőket pedig megnyugtatta: az Állami Vagyonügynökséggel kötött szerződésben vállalta, hogy külföldről származó veszélyes hulladékot nem fogad, illetve a mindenkor hatályos jogszabályokat betartja. Ä telepet úgy kívánja működtetni, mint eddig, de a fogadási rendszert és az odaszállított anyagok ellenőrzését javítja, erősíti. A társadalmi ellenőrző bizottság érdeklődését pedig természetesnek tartja. Az egyetlen igazi probléma: a PORR a vételárat a megnövelt kapacitású lerakótelepért fizette ki. A galgamácsai képviselő-testület nem adta meg a hozzájárulást a bővítéshez. A PORR szerint a kapacitásemeléstől nem lesz nagyobb a telep, hiszen a több hulladék elhelyezése a kerítésen belül megoldható. A lerakó biztonsága nem csökken. Beleszólt a történelem a vízierőmű-építésbe: világháborús bombatalálat miatt szennyeződött el a jelentős mennyiségű talaj, amit ki kell mosni. Az aknából már nem szökik tovább a kőolaj Szem előtt Az aszód-galgamácsai telep 1989 májusa óta két veszélyességi osztályban fogadja és ártalmatlanítja a hulladékokat. Ellenőrző és védelmi rendszer, a szakemberek felelős munkája garantálja a környezetre veszélytelen üzemeltetést, valamint a társadalmi ellenőrző bizottság, amely 1986 óta szemmel tartotta a beruházást, az átadást követően pedig figyelemmel kíséri a telep működését. — Ennek is része van abban, hogy jó biztonsággal dolgozik — fejtette ki véleményét az éjfélbe nyúló beszélgetésen az Europahaus-ban Vezér Anna középiskolai tanár, a bizottság vezetője. A társadalmi ellenőrző bizottság javaslataival nemcsak a költségeket, hanem a biztonságot is megnövelte. Sergett-forgott a toronydaru, csak mi értünk rá a szemlélődésre az építkezésen Mintatelep a Galga menti A tanulmányúton a PORR számos személyisége kalauzolta, tájékoztatta a résztvevőket. A hazaindulás előtt Diethelm Kluger mérnök igazgatótól, a PORR Umwelttechnik A. G. igazgatótanácsa elnökétől kértem villáminterjút. — Miért vált a hulladékgazdálkodás az osztrák ipar fontos ágazatává? — A hulladékkezelés hosszú időn át felelőtlenül történt, ami országos gondokhoz vezetett. Amikor az ajánlat kisebb a keresletnél, a tőkés gazdaságban sokan kezdik keresni a megoldásokat. A PORR a szemétgyűjtés és -kezelés területén is rangot vívott ki magának. Ami a szaktudásukat illeti, azt ezen az úton bemutattuk. — Mi az üzlet ebben az ágazatban? — Nyilvánvaló, hogy olyan vállalkozásokra törekszünk, olyan fejlesztéseket végzünk, melyek nyereségesek. De nem „nagy üzletet” akarunk, hanem olyan jövedelmet, amely meghaladja a banki kamatot, s lehetőséget ad a bővítésre. — Hogyan találják meg helyüket a nap alatt? — Nem várjuk hatóságok, minisztériumok megkeresését. Sokoldalú, komplex ajánlatokat készítünk az általunk feltárt hulladékgazdálkodási területekre, ahol úgy érezzük, van keresnivalónk. A lakosság bevonásáról sosem feledkezünk meg, minden tényt nyilvánosságra hozunk. Véleményünk szerint semmiféle kontrollt nem kell ellenezni! — Sokan attól tartanak, az aszód—galgamácsai lerakó befogadóképességének növelése nem biztonságos. Önöknek milyen érdeke fűződik a bővítéshez? — Az aggodalom megalapozatlan, a bővítés megfelel a környezetvédelmi követelményeknek. Tény, hogy a bővítéssel szembeni ellenállás problémákat okoz számunkra. Mi 700 ezer köbméteres kapacitásért fizettünk, s mivel a vásárláshoz hitelt is igénybe vettünk, visszafizetési számításaink alapja ez a mennyiség. — Elfogadnák-e Ausztria területén az aszód—galgamácsai telepet? — Igen! Ez mintatelep. Örömmel vennénk, ha osztrák politikusok is meglátogatnának, szívesen exportálnánk ezt a technológiát a Galga mentéről. Mennyire vagyunk gazdagok? Aszód, Galgamácsa és Iklad számára a telep eladásakor teremtődött meg a lehetősége a szavakban a létesítéskor megígért „kárpótlásnak”. A vételárból 200 millió forintot erre a célra különítettek el, amit az infrastruktúra fejlesztésére lehet felhasználniuk a településeknek. Akkor, ha mindhárman hozzájárulnak a kapacitás 700 ezer köbméterre történő emeléséhez. Mint korábban megírtuk, a galgamácsai képviselő-testület közvélemény-kutatás után úgy döntött, nem járul hozzá a bővítéshez, tehát a kompenzációról is lemond. Mivel a lerakó területének 90 százaléka a mácsai határban van, egyébként sem értenek egyet az elosztás elveivel. Tudni kell azt is, hogy a felosztás alapjául szolgáló hatástanulmány kimutatja, ha a veszélyes hulladék mégis szennyezést okozna, az az aszódi határt sújtaná, hiszen oda lejt a lerakó. Galgamácsa nem juthat a pénzhez Aszód és Iklad nélkül. Aszód és Iklad sem Galgamácsa nélkül. Van olyan gazdag ez a három település, hogy lemondjon -200 millió forintról? Az ország aligha mond le a szemétlerakásról. Ezért is érdemes tovább gondolni a lehetségest és a szükségszerűt a lerakótelep jövőjéről. Az oldalt írta és fényképezte: Balázs Gusztáv