Pest Megyei Hírlap, 1993. szeptember (37. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-21 / 220. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. SZEPTEMBER 21.. KEDD Pályázati eselyek és a Digitel Negyvenegy községben várnak telefonra Pest megye északi területén két önkormányzati telefontársaság alakult a hálózat bővítése és korszerűsítése céljából. Lapunk szeptember nyolcadi- kai számában tudósítottunk a Börzsöny Com. Magyar—amerikai Telekommunikációs Részvénytársaság előző napi üléséről. Itt az a benyomásunk támadt az elhangzottak alapján, mintha a 27-es és 28-as körzetszámhoz tartozó negyvenegy község részvételével alakult Digitel 2001. Rt. szakemberei illetéktelenül készítenének és ajánlanának terveket a Börzsöny falvaiban is, ahol méréseket végző munkatársaik jelentek meg. Többször hallhatunk már olyan véleményeket: Látszatmunkát végeztetnek a saját körzetükben is, hogy a megrendelőket megnyugtassák. Elkészültek a tervek Tekintsük át a társulat jelenlegi tevékenységét — kértem erre Székely Lajos vezérigazgatót Foton, aki válaszul hivatalos iratokat rakott a tárgyaló- asztalra azt bizonyítva, hogy a Börzsöny falvainak önkormányzatai kevés kivételtől eltekintve, korábban határozati- lag kérték a tervek készítését. Tulajdoni lapokkal bizonyítható az is, hogy a helyi kisközpontok építéséhez rendelkezésükre bocsátották a telkeket. A vezérigazgató egy hatalmas teremben megmutatta a Börzsöny és a Cserhát, a Gödöl- ló'i-domhság településeinek elkészült tervdokumentációit, ezzel is igazolva azt, amit mondott: — Készek vagyunk a koncessziós pályázatra, s ez természetesen a Duna és az Ipoly mellékére is értendő. Versenyben vagyunk, de mi egyesek állításaival szemben nem küldtünk angolul, vagy más nyelven beszélő munkásokat olyan telkekre méréseket végezni, avagy más munkára, ahol a tulajdonos nem járult ehhez hozzá. A múlt év szeptember 11-én, Foton tartott értekezleten annak a körzetnek a polgár- mesterei is részt vettek. Ügy nyilatkoztak, hogy mivel a befektetőpartner jó, ők kérik a terveket. Még abban az évben, október 11-én történt, hogy az önkormányzatok többsége belépési szándékát nyilvánította a Digitel 2001-be. Mi a terveket készítjük. A munkálatok megkezdése előtt valóban engedélyt kell kérni a polgármesteri hivataloktól, de még nem kezdtük meg a munkálatokat. Ha mi nyerjük meg a pályázatot, úgy megkezdhetjük a munkát. Őszintén megmondom, hogy ebben nagyon bízunk, mert előbbre tartunk a felkészülésben. A Digitel 2001. Rt. beruházása a Tal-Giltek nevű izraeli hitelező partner közreműködésével valósul meg. A pályázatok elbírálásától függ, hogy csak 41 községben, vagy a versenytárs 17 településén is. Most tárgyalnak arról, hogy a kezdetben vonakodó Matáv RT. milyen formában, milyen apporttal vesz részt a társulásban. Ennek nagy előnye lenne, hogy megtakarítanák új üzem létrehozását, a magyar cég kihasználhatná 17 ezer vonalát, s a teljes hálózathoz tartozó állomás nem lenne kevesebb 50 ezernél. A fóti társulás 290 millió forint alaptőkével jött létre. A teljes beruházási költség igen nagy különbségét az izraeli cég hitelezi, minek ellenében 49 százalék tulajdoni részhez jut. — Ha egyszer üzembe helyezzük majd az állomásokat, attól kezdve 5-6 évig egyetlen tulajdonostárs sem vesz fel nyereséget, mert abból kell a hiteleket törleszteni — mondja a vezérigazgató. Alapítók előnyben — Marad az eredetileg meghirdetett 15 ezerforintos hozzájárulás, amit eredetileg kértek a lakosságtól? — érdeklődöm.-—Marad az alapító tagoknak, akik először jelentkeztek és fizettek. Közületeknek hatvanezerbe kerül. A pályázat elbírálásáig most nem fogadunk el újabb igényléseket. Azután pedig a tárca illetékes minisztere határozza meg, hogy mibe kerül egy állomás. Tény, hogy ma egy telefon felszerelése 100 ezer forint költséggel jár. Az alkalmazott modem technika szerint műanyag csövekben vezetett üvegszál kerül a földbe egy méter és 20-50 centiméter mélyen. Egyetlen érpáron, 10 ezer jel közvetíthető. A telefonvonalakkal párhuzamosan épül a kábeltévé hálózat is, amit külön kell megrendelni. Méltányos áron — Hol és milyen munkát kezdtek el eddig? — kérdezem ezek után, mire egy rövid kirándulást ajánl a vezér, s kollegái társaságában a fóti telefon- és kábeltévéközpont építéséhez autózunk, hogy látva lássam; tényleg dolgoznak, emelik már a falakat. Magyarázzák, hogy ehhez hasonló épül Mogyoródon, s a Matáv helyett a Digitel építi már a gödöllői központot. A Kőolajvezeték Építő Vállalat fekteti a kábeleket, s ez valóban nem látványos munka, de eddig a települések közötti vonalakon a földbe került már 80-100 kilométer hosszúságú vezeték. A további tervek egy része Amerikában készül, a Simens-kap- csolók megrendelése a napokban történik meg. A helyi hálózatépítés még nem kezdődött el. A lakosság, az önkormányzatok pénzéből és'izraeli hitelből folyó beruházás teljes ösz- szege végül elérheti a 100 millió dollárt. — Nagy összeg, nagy kockázat — gondolom, és aztán ki- mondon az újabb kérdést: — Mi történik, ha a Börzsönyben mégsem önök nyerik el a koncessziót? — Törvény van rá, hogy a nyertes vagy megveszi vagy bérli mindazt, amit át kell adni ilyenkor. Mi a terveket megállapodás szerint hajlandók vagyunk átengedni. — Mi a lényeg? — teszi fel a kérdést Székely Lajos. Mire ő is azt a választ adja rá, ami a Börzsöny Com. szeptember 7-ei ülésén hangzott el néhány polgármester részéről. Ott Gya- raki F. Frigyes, Nagymaros alpolgármestere képviselte a legmarkánsabban az álláspontot: — Az a legfontosabb, hogy a lakosság méltányos áron telefonhoz juthasson. — Láthatta. Mi készülünk és ezért dolgozunk — nézett rám magabiztos derűvel Székely Lajos, amikor kézfogással elköszöntünk egymástól. Kovács T. István Magyar—osztrák kereskedelem Nem lesz — Az 1993-as évvel a jelek szerint megszakad a magyar— osztrák kereskedelem fejlődésének pozitív irányvonala, s számolni kell azzal is, hogy az idei nem lesz sikeres év — mondotta Melega Tibor kereskedelmi főtanácsos, a bécsi magyar nagykövetség kereskedelmi osztályának vezetője. A főtanácsos szerint legjobb sikeres év esetben stagnálásra lehet számítani, de valószínűbb a visz- szaesés a mindkét országban jelentkező konjunkturális nehézségek miatt. Magyarország Ausztria ötödik legnagyobb piacává lett. A szépséghiba eközben, hogy a magyar kereskedelem passzívuma 1992-re 3 milliárdra emelkedett. V alutaárfoly amok Pénznem Vételi árfolyam 1 egységre, Eladási forintban Angol font 140,68 143,48 Ausztrál dollár 59,58 60,82 Belga frank (100) 266,51 271,17 Dán korona 13,97 14,23 Finn márka 15,79 16,19 Francia frank 16,34 16,62 Görög drachma (100) 39,53 40,37 Holland forint 50,72 51,58 ír font 132,33 134,93 Japán yen (100) 88,65 89,85 Kanadai dollár 69,98 71,38 Kuvaiti dinár 308,25 313,75 Német márka 56,98 57,94 Norvég korona 13,07 13,31 Olasz líra (1000) 58,68 59,96 Osztrák schilling (100) 809,88 823,48 Portugál escudo (100) 55,75 56,85 Spanyol peseta (100) 71,09 72,61 Svájci frank 65,60 66.68 Svéd korona 11,43 11,69 USA-dollár 92,24 93,80 ECO (Közös Piac) 108,31 110,27 Munkásokat vett fel az Izzó Vácott elterjedt an- \ { nak a híre, hogy a Tungsram General Elektric, közismertebb régi nevén az Egyesült Izzó váci gyárába munkásokat vesznek fel. Korábbi beszélgetésünk alkalmával már említette Tar Béla igazgató, hogy sem a létszámcsökkentés, sem a munkásfelvétel nem lezárt, végleges döntés eredménye, mindig a piaci helyzet alakulásától függ, hogy több, vagy kevesebb embert lehet alkalmazni. — Most tehát létszámot növelnek? — érdeklődtünk. — Ez a közelmúltban már megtörtént. A fénycsőgyártás úgy alakult, hogy a világpiacon egy kicsit javult a kereslet. Ezért dönthettünk a felvétel mellett. Elsősorban a korábban nálunk dolgozott, a szakterületen ismeretekkel rendelkező, régi munkatársakat hívtuk ide vissza. Váltva, három műszakban dolgoznak. — Hányán állhatták be ismét a szalag mellé, vagy valamilyen beosztásba? •— Nézze, ezt ma már az üzleti érdekeink miatt nem nagyon akarjuk közhírré tenni. Nem kevés a felvett új dolgozók száma. — Mi várható a jövőben? Többen lesznek vagy kevesebben ? — Mint korábban is mondtam, ez mindig a termékeink iránti kereslettől függ. A kereskedelmi osztályunk jelzései ebből a szempontból mindig meghatározók. K. T. I. Épül Foton az új telefonközpont, jelenleg a kivitelezők az alsó szint födémszerkezetét készítik Hancsovszki János felvétele Forintos hírek Az Országos Közúti Hálózatfejlesztési Terv finanszírozására alapított konzorciumot a Kereskedelmi Bank Rt. A Közlekedési-, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 9 projekt finanszírozására kérte fel a bankot. A tervbe vett fejlesztések között autópálya-építés, út-, útvonal- és hírrehabilitáció, híd- és felüljáró építése szerepel, főutakat építenek Pest megyében és Dorogon. A Sárospataki Kerámiagyárat kétszeri sikertelen meghirdetés után, harmadik alkalommal egy hazai, magánemberekből álló szakmai befektetői csoport vásárolta meg, ezzel véget ért az október közepe óta tartó felszámolási eljárás. A megalakult Sárospataki Kerámia Manufaktúra Kft. piaci pozíciói biztatóak, ezenkívül új tulajdonos biztosítja az üzemben 170 munkás foglalkoztatását. A Taurus Pálma Kft. az orosz Autóexport cég által kiírt, és világbanki kölcsönök felhasználásával megvalósuló pályázaton, mely az oroszországi tömegközlekedési eszközök rekonstrukcióját szolgálja, tendergyőztes lett. A versenykiírás elsősorban autóbuszok felújítására, alkatrészekre vonatkozott. Az alakuló nyírségi farmer- gazdaságok segítésére újabb gépvásárlási akciót indított a térség tíz MDF- es országgyűlési képviselője által alapított Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Alapítvány. A régió agrárvállalkozói ezúttal traktorokhoz és munkagépekhez juthatnak, s beruházásukhoz kamatmentes kölcsönt vehetnek igénybe. A Pick név viselésétől tiltotta el a Szegedi Városi Bíróság a Szeged Szalámigyár és Húsüzem Részvénytársaságot. Az erről szóló ítélet nem jogerős. Pick Jenő gyermekei arra hivatkoztak, hogy a névviselés sérti személyiségi jogaikat. A gyár egyébként csak a közelmúltban, részvénytársasággá alakulásakor vette újra fel a Pick kereskedelmi nevet. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
